Egyenlőség, 1923. július-december (42. évfolyam, 27-51. szám)
1923-07-07 / 27. szám
•־ pfiréi mb . vi.51* Egyenlőség az igazságért foly• .. intedi küzdelmeiben most már egyre többször, kénytelen a bíróság élé . ... . • ßprii *"* , . ,‘.V ' " Az figyés? a valódiság bizonyítását nem. ellenezte ?3 «A bíróság azt az összes tények imxdetébeg étrendéibe azzalt hogy valamennyic tanúját a védelemnek ki fogja hlllgatni ־ Kóródi-Katona János ’S* Egyenlőség 1 921 május •21-iki számában szóvá’ tette azokát a sérelmeket, melyek: a *adóvallásu közigazgatási tisztviselőket Szatmármegyében érték'. megy Szatmáér Vármegye zsidó tisztviselőinek“ című cikkünk elmondta, hogy a zsidó tisztviselők ellen indított tömeges fegyelmi eljárás és elmozdítás mögött Kóródi-Katona János működése élt, aki a „Csonka Sztatmár vármegye“ című lapban terjeszti az antiszemitizmust. Megemlékezett a cikk arról is, hogy Ugyanez a Kóródi-Katona volt az, aki a háború alatt a 12-ik honvédgyalogezred zsidótisztjeiről rágalmazó adatokat szolgáltatott Prohászka püspöknek, aki azokat nyilvánosságra is hozta. Kóródi-Katona ezért sajtópert indított az Egyenlőség ellen és az ügyészség vádiratot adott ki dr. Szabolcsi Lajos és dr. Szőke Sándor fehérgyarmati ügyvéd ellen. A budapesti tdr. büntetőtörvényszéken június 30-án tartott ebben az ügy,ben főtárgyalást Seszták Lajos törvényszéki bíró tanácsa. Kóródi Katona és a képviselője nem jelentek meg, a vádat a kir. ügyészség képviselte, mert Kóródi Katona, aki köz- igazgatási gyakornok volt,, felhatalmazást kért a vármegye alispánjától. A főtárgyaláson Szabolcsi Lajos dr.-t Fábián Béla dr. nemzetgyűlési képviselő és Fábián Sándor dr. ügy-, Védek, Szőke Sándort pedig Ballggi Ernő dr. ügyvéd védték. A bíróság először Szőke Sándor dr.-t hallgatta ki, aki elmondta, hogy Kóródi Katona az Ébredő Magyarok Egyesületének exponense volt a vármegyében, állandóan izgalomban tartotta a lakosságot, valóságos terrort fejtett ki. Az üldözött zsidóság és a zsidó köztisztviselők hozzátartozói panaszokkal keresték fel és Ő végül is szükségét érezte annak, hogy a nyugalom helyreállítása végett az ottani eseményeket közölje az Egyenlőséggel, mely a zsidóság lapja, de mindenkor a magyarság és az integritás gondolatát és eszméit is szolgálta. Az adatok mind igazak és hajlandó azokat bizonyítani. Szabolcsi Lajos dr. elmondta, hogy a tudomására jutott adatokat annál is inkább szükségesnek tartotta nyilvános-ságra hozni, mert visszaemlékezett arra, hogy éppen Ió- Tódi Katona volt az, aki a háborúban egy honvédgyalogezred zsidó tisztjeiről közölt valótlan és megbélyegző adatokat. Vállalja a felelősséget és a legteljesebb bizonyítás elrendeléését kéri. ■ A részletes bizonyítási indítványt Ballagi Ernő dr. tér- Vesztette elő, kérvén, a valódiság bizonyításának elrendelését köz- és jogos magánérdekből. A védelem be fogja csatolni az Alkotmány című lap 1918 szept. 1-iki számában megjelent statisztikát a 12-ik honvéd- gyalogezred zsidó tisztjeinek megrágalmazásáról. Annak igazolására, hogy ezek az adatok Kóródi Katonától származnak és valótlanok, a védelem kérte Dragha Sándor ny. ezredes és az ezred több keresztény vadlasú tisztjének kihallgatását. Dr. Temunovich Zoltán ügyvéd és Illés Béla kelebiai alezre-des tanukkal azt kívánják igazolni, hogy Kóródi Katona ellen hűtlenség és hazaárulás címén feljelentést kellett tenni is hogy az eljárás ezen a címen estene folyamatban is van. Az indítvány ezután bizonyítást ajánlott fel arra, hogy Szatmár megyében a zsidó tisztviselőket komoly ok nélkül, pusztán zsidó vallásuk miatt üldözték. A védők kérték a nemzetgyűlés 1921 június 21-iki naplójának beszerzését, mely Tomori Jenőnek a ״ Szatmár megyei atrocitásokról״ szóló interpellációját tartalmazza. Kérték Tomori Jenő kihallgatásán arra is, hogy a csengeri főszolgabírótól vett, értesülése szerint ez utóbbi azért mozdította el a zsidó jegyzőket, mert erre Ferdinándy akkori belügyminisztertől utasítása volt, viszont Ferdinándy kijelentése szerint SOfW felelt meg a valóságnak, hogy ő ilyen utasítást,adott IMlOt ־ ’־■:־ ' ־ '־״ •'־־ '׳־•■ *•■■־־ ' ' ' י ־ ! י-:;;':' n. S T:b 'iy :;;Vv' A pestújhelyi ébredők Szálai Oszkár újságíró, az Egyenlőség munkatársa, 1921 é. április 10-án az Egyenlőségbe cikket irt, amely a pestújhelyiViszonyokkal foglalkozik. Megírta P. Fehér Mátyás községi segédjegyzőről, hogy ״ társaival szövetkezve és kurzusból jelszavakat hangoztatva hónapokon át rettegésben tartották Pestújhely községét és környékét“. Egyben közölte az Egyenlőség azoknak a heveit, akiket Fehér Mátyás társaival együtt súlyosan bántalmazott. Fehér Mátyás sajtópert indított az Egyenlőség elleni amely ügyet kedden tárgyalta Seszták törv. bíró tanácsa.־ A védelmet dr. Sebeők Dezső budapesti ügyvéd látta el, aki a bizonyítás elrendelését indítványozta, hivatkozott Pest*vármegye alispánjának Fehér Mátyás pestújhelyi községi ,segédjegyző elleni fegyelmi ügyében hozott határozatára, melyben bennfoglaltatik, hogy :Fehér Mátyás׳ működése a község ártalmára volt és ezért kellett állásából elmozdítani. Hivatkozott a védő a váci járás főszolgabirájának fl׳gyelmi határozatára, melyben megállapítja a volt pestújhelyi segédjegyzőről, hogy rövid ottartózkodása után azokkal a politikai és társadalmi elemekkel szövetkezett, amelyek at társadalmi rendet és békét Pestújhelyen megbontották és a hatóságok tekintélyét lerombolták. '־'• Ugyancsak a váci járás főszolgabirája megállapítottál Fehér Mátyásról a fegyelmi eljárás során, hogy ,hányaveti fiatalember“, akinek ״ előterjesztései a helyesírási hibáktól hemzsegtek“. Hivatkozott a védő Pestújhely józan keresztény lakóira is, közöttük több magas állású miniszteri tisztviselőre, akik igazolhatják, hogy Budavári alvezérei •׳,milyen viszonyokat teremtettek Pestújhelyen. 5 . . Előadta a védő azt is, hogy ennek a társaságnak a ráleplezése közérdek. Seszták tanácselnök tanácsa másfélórai tanácskozás utáni bizonyítást az egész vonalon elrendelte. A legközelebb kitűzendő főtárgyaláson ismertetni fogják■ Pestvármegye alispánjának és a váci járás főszolgabirájának, Fehér Mátyás fegyelmi ügyében hozott határozatait és ki fogják hallgatni azokat, a tanukat akiket Pestelyhelyen ossza* vertek... A csatornát fölött békés munka folyik, az emberek államot alkot* nak, törvényeket hoznak, bíróságok működnek és ítélkeznek. A csatornák fölött város épült. Házak emelkednek és villamos vasút szalad. A csatornák fölött még liberalizmusról is hallhatunk néha. A csatornák fölött templomok nyúlnak az ég felé. A csatornák fölött valahol a magasságban Isten honol, akinek törvényei szerint mindnyájan egyformák vagyunk és szeretnünk kell egymást. A csatornái fölött emberek dolgoznak, hogy megélhessenek. A csatornák fölött minden a megélhetésért, az életért él. A nyugodt felszín alatt bűnös lelkek ellepték a csatornáikat. A csatornák mélyén egyetlen törvény uralkodik: a gyufalötet. A csatornák mélyén nem tisztelik a szeretet törvényeit. A csatornák alatt ekrazhot gyűjtöttek a zsidók ellen A csatornák népe nem azéletnek, hanem a halálnak, a pogromoknak dolgozik. A csatornák népe még az Istefa házát sem kiméri, ha zsidók imádkoznak benne a legfőbb Tárhoz. A csatornákból fel akarták robbantani a dohán utcai zsidó templomot, békés tavaszt péntek esten, mikor munkában kifáradt zsidó emberek a felebarát szeretet igéikben akarták felüdíteni elcsigázott lelküket