Egyenlőség, 1938. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)

1938-07-07 / 27. szám

if­j­ EGYENLŐSÉG• 1938 július 7.­­ A zsidó orvosok tragikus sorsa Irta: Egy zsidó fin­ü egyetem­ tanár A zsidótörvény végrehajtási rende­­letével kapcsolatban kiszámították, h­ogy a szabad orvosoknak a hivatal­­ban lévő orvosoktól való elválasztása a zsidók eddigi 38%-os arányszámát 60%-ra emeli fel. Ez az egy gyakor­­lati példa eléggé rávilágít arra, hogy a zsidótörvény gyakorlati érvényesü­­­lése a húsz százaléknál is jóval keve­­sebb érvényesülési lehetőséget fog nyújtani a zsidóknak, az orvosi pá­­lyán pedig ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy mindaddig csak öt százalékos arányban lehet zsidó orvosokat felvenni a magángyakor­­latot folytató orvosok közé, amíg a zsidóság 60%-os arányszáma ebben a kategóriában le nem csökken 20%-ra. Tekintettel arra, hogy az al­­kalmazott orvosok túlnyomó több­­sége is folytathat magángyakorlatot, belátható időn belül semmi kilátás sincs arra,­­ hogy öt százaléknál na­­gyobb arány­számban kerüljenek be az ifjú orvosok a kamarába.­­ Ez nemcsak a mai medikusok, cse­­lédkönyves orvosok és diplomát nyert, de még be nem jegyzett orvosok ha­­talmas rétegeit dönti kétségbeesésbe, hanem gyakorlati szempontból a ma­­gyar tudományos élet és a magyar társadalmi élet egy tekintélyes rétegé­­nek pusztulását jelenti. Ha a fix fizetésű tisztviselői pályák­­nál még megérthetjük, hogy a zsidó­­törvény — ha nem is gazdasági, de egzisztenciateremtési szempontból -a­rra nem is az egész társadalomnak, de bizonyos rétegeinek előnyére szolgál is: nem tudjuk megérteni, kinek szol­­gálhat előnyére, ha az orvosi rendből a zsidóhitű­ orvosokat úgyszólván tel­­jesen kikapcsolják? A zsidó orvosok a mú­ltban sem a nagykeresetű­ pro­­fesszorok sorában helyezkedtek el. A Korányiak, Ádámok, Rosenth­alok, a Grósz Emilek a zsidóság köré­­ből kinőtt nagy orvoskapacitások rendszerint hitüket elhagyva, futották meg a maguk tündöklő pályafutását A zsidó professzorok és docensek gyakorlatilag csaknem kivétel nélkül a zsidó felekezeti egészségügyi intéz­­ményekben helyezkedtek el és igy nem is kelhettek versenyre népszerű­­ség és jövedelem tekintetében azok­­kal, akiknek az egyetem, vagy a köz­ kórház adott díszt és tekintélyt. A zsidó orvosokat, akiket most ki akarnak rekeszteni a matzvar társa­dalom életéből, a falvakban az egye­­sü­leti orvosok szerény egzisztenciá­­jában helyezkedtek el, nélkülöző sze­­gény kisemberek jóbarátai,­ egészség­­ügyi támogatói, megm­entői voltak. Mért kell ezeket kirekeszteni a köz­­életből? Fájdalmas kérdés, amelyre nem tudunk feleletet adni. A Rothmannak és Fien­sstingsiek a fronton A tűzharcosság, mely eddig csak err­­eölési kérdés volt, most a zsidóknál egzisztenciális kérdés lett: a teljes­­jogúság és kenyér kérdése. Csak ter­­mészetes, hogy mindenki siet igazolni ezt a fontos minőségét. Minthogy sokan idegen ezredeknél szolgáltak, vagy az ezredü­k megszállott területen székelt, szükségessé vált, hogy egyesek a hír­­lapok útján keressenek megfelelő tanú­­kat, akik a megkívánt frontszolgálatot igazolják. A Magyarság­ban ״ Nyilas 1 4 aláírással a következően kommentálják ezt az ügyet : — Érdekes az igazoláskeresésnek néhány jel­­legzetessége. Ebben a rovatban egyik hasában a különbözet Gelb, Rothm­ann és Fuchsslingl mani­­pulánsok keresik a tanukat arra, hogy ők ekkor és ekkor valóban megfordultak a tűzvonalban, akár mint fényszórók, akár mint egyéb véletlenül, vagy szándékkal odakerült katonák. A másik hasábon pedig jelentkeznek a tanúk. Természetesen ők is többnyire Gelbek és Fuchsok, akik pontosan emlékeznek arra, hogy Schivarz-cal abban a bizonyos időben együtt voltak. Különös az, hogy húsz év, vagy huszonnégy év után még arra is emlékeznek, hogy akkoriban véletlenül pont ezen és azon a helyen találkoztak. Van azután olyan is, aki a névre nem emlékszik, de hajlandó személyesen felismerni Rozenstinglt. A másik ezzel szemben csak a névre, vagy a helyre emlékszik és szintén hajlandó személyesen felismerni a Braunt, aki félnapot az általa megült frontszakaszon töltött. A jellegzetes ״ Nyilas”־ aláírás mögött megbújó cikkírót, aki így torzítja el a Gelbek, Rothmannok és Fuchsstinglek harctéri szolgálatát, a következőkről világosítjuk fel : A Gelbeket, Rothmannokat nem ma­­nipulánsok igazolták a múltban sem és most sem. A Fuchsstingleket nem kisebbrangú férfiú igazolta, mint József főherceg, a tábornoki kar csaknem min­den tagja, kezdve Frigyes főherceg hadseregfőparancsnokon. A 85-ös mára­­marosszigeti k­aftános és pajeszos Roth­­­mannokat pedig Hadik ezredes és Boroe­­vics vezérezredes igazolták.­­ És nemcsak a Gelbek és Schwarzok Csak elszorult szívvel búcsúzunk a jó zsidó ,,doktor bácsi“-tól, a me­­legszívü, nemeslelkü emberbaráttól, aki az emancipációs törvénnyel szüle­­tett meg és most, a zsidótörvénytől kapott maga is olyan halálos sebet, amelyből ki tudja, fel fog-e valaha gyógyulni? emlékeznek pontosan vissza arra, hogy a másik Schwarz-cal és Roth-tal hol voltak együtt, hanem ezeknek a Schwar­­zoknak a parancsnokai is. A „Nyilas” aláírású cikkíró bizony­­ságát adta annak, hogy nem volt a fron­­ton. Aki a fronton volt, az félóra pon­ Csjlk©rlfo©־t©€§©g€ gyógykezelésére speciálisan be­­rendezkedett a D­r. JA&CAB Szanatórium diétás és diagnostikai gyógy­­intését. .Budapest, VI., Szondy­­utca 102. (Városliget mellett). Telefon: 110 — 444. Mérsékelt áraka­ tosságig emlékszik a gorlicei áttörésre, a San Michele rohamára, a Száva­­vagy Bug-átkelésre. Nemcsak húsz, ha­­nem nyolcvan év múlva is! Ehhez csak a felmentettek, unlauglichok, front mögött intézkedők nem értenek, de jellemző, hogy mindig az ilyenek gá­­zolnak bele a legkegyetlenebbül a mások szenvedésébe, dicsőségébe, vagy már­­tiriumába... SÍRKÖVEK nagy választékban Pfeifer és Ileszky cégnél, Budapest, VII., Károly király­­ut 3/c (Dob־ u. sarok.) Szombat és ünnep-1 nap zárva. Hölgyeim! Itt a XX. század szenzációja a szab. ■ Le a kötütűvelS ״,RAPID" K­ézikötőkészítsék Munkája kézimunka. Minden kötési minta köthetS^ Néhány óra alatt köthet magának pullovert, blúzt* vagy ruhát. Kezelése egyszerű. Ára 25 I*. Kérje 8. ismertetőt. Áruforgalmi Kft. Uj cim­ IV, Sülö-u. 2, félem. 3. T. 188-36® Ma, amikor oly nehéz a hölgyek elhelyez­­kedése a kenyérkereseti pályákon, szíves tu­­domásukra hozza hölgyolvasóinknak az/r­­dai Emilné szabás- varrás iskolája (Erzsé­­bet-tér 4.), hogy külföldi módszer szerint tanítja divatlapból választott modellek ki­­szabását, varrását, úgy, hogy nemcsak min­­denk­i önállóan készítheti el gardróbját, ha­­nem a tanfolyamot végzett hölgyeknek nagyszerű kereseti lehetőséget is nyújt. Készséggel szolgál felvilágosítással. Kezdete 9 órakor A színpadművészet remekel Mr* 193!“Kan­eoi Káprázatos sikerű a־**

Next