Egyetemes Filológiai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1894.

II. Hazai irodalom - Petőfi Sándor összes művei I–III., kiadta Havas Adolf, Baróti Lajos

508 BARÓTI LAJOS, Kovács Mihály és Gyulai Pál tévedtek és tévedett Havas Adolf is, midőn e költeményt Petőfinek tulaj­doníták, mert nem Petőfi, hanem Szabó Lajos írta. Az Ő neve alatt jelent meg, még pedig két változatban, a «Rajta fiúk vigadjunk» czímű dalkönyvecskében. ( Rajta fiúk vigadjunk ! Magyar dalkönyv a dalkedvelők számára, HI. kiadás. Összegyűjté : "Waj­dits József. I.-Kanizsa, 1869. 402. és 460. 1.) A nem hiteles szövegírók között szerepel «A mágnásokhoz» czímű költemény is. A költeménynek nem maradt fönn eredeti kézirata, de leír­juk Egressy Gábor másolatát, melynek hitelességéhez nem férhet kétség. Egressy Gábor szavalókönyvébe írta be, Petőfi több más költeményével együtt. A szavalókönyv jelenleg id. Szinnyei József birtokában van, ki azt K. Papp Miklós hagyatékából szerezte meg. A szavalókönyv Petőfitől 27 költeményt foglal magában ; ezek közül egyet, «A magyar ifjakhoz» cziműt, Petőfi maga írta volt le, de Egressy ezt utóbb kivágta és Fáy Andrásnak adta emlékül. « A mágnásokhoz» cz. költemény a 91. lapon olvasható ; czime : 1848. márczius 11. Teljesen megegyezik az ujabb kiadásokban megjelent költeménynyel, csak a formára nézve van némi eltérés köztük, amennyiben Egressy másolatában a költemény nyolcz­soros strófákra oszlik, ily formán: Dicsőséges nagy urak ! hát Hogy vagytok ? Viszket-e úgy egy kicsit a Nyakatok ? Új divatú nyakravaló Készül most Számotokra nem czifra, de Jó szoros. A­ «Vedd fontolóra» kezdetű költemény épen nem vall Petőfire, de igen a «Legszebb versem» czímű, mely azonban hihetőleg nem 1846-ban, hanem talán 1847-ben keletkezett. A jelen kiadást különösen becsessé teszik az egyes kötetek végéhez csatolt jegyzetek, melyek petit-szedésben 290 lapot töltenek meg. A jegyzetek részint bibliographiai, részint biographiai érdekűek. Az általános bibliographiai adatokon kivűl, minden egyes költe­ménynél meg van említve , hol jelent meg é s közölték mindamaz ada­tok, melyek a költemény keletkezését és tartalmát magyarázzák. Egy-egy költeményre vonatkozólag lapokra terjedő magyarázatot találhatni. Különösen Petőfi szerelmi és forradalmi költeményei vannak bőveb­ben fejtegetve, úgy hogy egyik-másik jegyzet, terjedelmét és kimerítő

Next