Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1959 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1959-05-12 / 1. szám

Vitázzunk róla! Hogyan foglalkozzanak a karon a munkás-paraszt és a politikailag szilárdan a népi demokrácia mellett álló hallgatókkal? —erről hozott határozatot — a kultúrpolitikai tézisek szellemében —• a Természettudományi Kar pártszer - vezete. Nemcsak az a foglalkozás célja, hogy a bukástól megóvjuk őket, mert ezen a fokon már néhányuk kivételével túl vannak (pontosabban, ez már csak egy-két szakon probléma) , hanem az, hogy az élvonalba kerüljenek és ennek eredményeként végzés után megfelelő helyet foglalhassanak el tudományos életünkben. Sajnos,, a fenti határozattal szemben két oldalról is tapasztalható ellenállás: az érdekelt hallgatók egy része attól fél, hogy, ez újabb megterhelést jelent számára (ezzel kapcsolatban érdemes felfigyelni arra, hogy a tudományos diákkörbe jelentkezett harminc vegyész hallgató között csupán nyolc KISZ-tag van). De a tanszemélyzet egyes tagjai részéről ennél veszélyesebb nézeteket is tapasztalhatunk. Egyrészt valamiféle indokolatlan és alaptalan szakmai féltékenykedést, másrészt ezek a kollégák, igazságtalannak tartják a többi hallgatóval szemben azt, hogy az érintett diákoknak nagyobb segítségetnyújtsanak. Pedig a munkás-paraszt származású diákok igen gyakran a „gyerekszoba” hiánya miatt vannak az egyetem megkezdésekor hátrányos helyzetben a többiekkel szemben, és ezen nemcsak szakmai elmaradást kell érteni, hanem nyelvtudásbeli hiányosságokat, az általános műveltség hiányos voltát (színház, zene), a gyengébb beszédkészséget, gátlásokkal küszködést a tanszemélyzettel való érintkezésben stb. Az eddigiek alapján világos, hogy kell ezekkel a hallgatókkal foglalkozni, és meg kell találni a legcélravezetőbb módszereket gyengéik leküzdésére. “ Véleményünk szerint kétféle módszert kell alkalmazni: egyrészt a gyengébb hallgatókat rendszeresen segíteni a nehezebb tárgyakból. Ennek a munkának az irányítását az évfolyamfelelősök végezhetnék. Az évfolyamfelelősöknek hetenként néhány órát kellene fordítaniuk arra, hogy beszélgessenek a gyenge hallgatókkal és a más tárgyak gyakorlatvezetőivel, hogy ellenőrizhessék és segíteni tudják ezen hallgatók fejlődését. A dolog másik része nehezebben oldható meg. A tehetséges munkás-paraszt hallgatók nevelését a politikailag és szakmailag élvonalba tartozó tanszemélyzetnek kell biztosítania. Ezek viszont az esetek túlnyomó többségében már eddig is igen sok társadalmi munkát végeznek. A foglalkozásnak szakmai és politikai nevelésre kell kiterjednie. A szakmai nevelés diákkörök keretében történhet, fokozatosan be lehet vonni ezen keresztül az intézet tudományos életébe a hallgatót. A politikai foglalkozás főleg a világnézet fejlesztését célozza, amely a KISZ segítségéveltörténhet. K. L. T. G. Azt hisszük, a kérdés, melyet az elvtársak megpendítenek, nemcsak igen sok embert érint, és nemcsak a Természettudományi Karon, hanem az egyetemi képzés, a tudományos és értelmiségi utánpótlás egyik fontos kérdése. A cikket vitacikként bocsátjuk közre. A gázkisülések anyagából készít elő demonstrációt a hallgatóknak Hajdú János (Fotó: Favlicsek Marián) Hírek a szovjet egyetemi reformról 6,8 millió főiskolát végzett dolgozik a Szovjetunióban. Most 4 millió ember tanul főiskolán és ez is kevés a jövő feladataihoz mérten. Milyen feladatot tűzött ki a KP a főiskoláknak? Az életnek és az iskolának közelebb kell kerülnie egymáshoz. A nappali tagozat minden szakán be kell vezetni a gyakorlati munkát. Az egyetem profiljának megfelelően gondoskodni kell elegendő üzemi gyakorló helyről az iparban és a mezőgazdaságban, hogy ne az „idealizált iskolai műhelyben”, hanem az életben ismerkedhessenek meg jövendőbeli munkájukkal. Az általános iskola 27 éves korig kötelező. Ebben a korban a fiataloknak nincs élettapasztalatuk, nem tudnak véglegesen pályát választani. • Ezen úgy segítenek, hogy az iskola befejezése után érdeklődésüknek megfelelő üzembe osztják be őket. 1-2 évig csökkentett munkaidőben dolgoznak és levelező hallgatókként tanulnak az egyetemen, ez azt jelenti, hogy a levelező hálózatot tovább bővítik. Ha a második évben tanulmányi és gyakorlati munkájukkal bebizonyították alkalmasságukat és hivatásszeretetüket a 111. évben további kedvezményeket kapnak. Heti három, nap teljesen szabad, a többi munkanap pedig rövidített, hogy elegendő idejük legyért a tanulásra. Mindezeket az előnyöket egyetemi tanulmányukbefejezéséig megkapják a levelező hallgatók. Új tantárgy születik! Két és fél évvel ezelőtt, az ellenforradalom következtében egyetemeinket és a főiskoláinkon megszűnt a marxizmus—leninizmus oktatása. Ez ideig a hallgatók — szaktárgyaik mellett — csak a marxista filozófiát és politikai gazdaságtant tanulmányozták. A marxizmus harmadik alkotó részével, a tudományos szocializmussal vagy más néven a tudományos kommunizmussal, viszont nem foglalkoztak. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a tudományos szocializmus alap'jainak az ősztől kezdve meginduló oktatása. Mi a tudományos szocializmus ? A munkásosztály osztályharcának, a kommunista pártok vezetésével a proletárdiktatúráért, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért folytatott harcának törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Más szóval a marxista-leninista politika, tehát a kommunista politika tudománya. A tudományos szocializmus alapjainak egyetemi oktatói felöleli a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom stratégiájának és taktikájának kérdéseit, valamint azokat az elméleti tételeket, amelyek alapul szolgáltak egy-egy korszak stratégiájának kidolgozásához. . Bemutatja a marxi—lenini elméletnek a kommunista pártok általi alkalmazását, valamint azt, hogy miként vezetett és vezet az osztályharcok gyakorlata a marxizmus—leninizmus továbbfejlődésére, gazdagodására. A tudományos szocializmus alapjai egyetemi oktatásának előkészítése ma már befejezés előtt áll. Az őszre elkészül a tudományos szocializmus jegyzetének második és harmadik kötete is. Az oktatás a negyedik évfolyamon kezdődik. Az oktatás időtartama — a bölcsészettudományi karon és a természettudományi karon — a történelemszakos hallgatók oktatási idejének kivételével — másféléves lesz. A jogtudományi kar hallgatói és a történészek viszont egy év alatt veszik át az anyagot. ..ében elvonulva félreállhatsz az osztályok harcából. Vagy a munkásosztály és a dolgozó nép ügyét fogod szolgálni, vagy a burzsoáziáét. Ha a haladás, a dolgozó milliók ügyével kapcsolod össze életedet, akkor kapcsold öszsze egészen és dolgozz, küzdj tudatosan! Ne félember légy, aki szakterületén ugyan tudományosságra törekszik, tudományága haladásán munkálkodik, de azzal már nem törődik, hogy tudományágának fejlődése miként kapcsolódik az egyetemi, emberi haladás ügyéhez, s atársadalmi haladás milyen új követelményeket állít tudománya elé. Ne félember légy, aki csak tudós, csak tanár akar lenni, de azt már nem veszi észre, hogy mint tudósnak, mint tanárnak funkcionáriusnak kell lennie — az épülő szocialista társadalom funkcionáriusának. Egész emberré, kommunista szakemberré, a munkásosztály és a dolgozó tömegek harcát értő, támogató értelmiségivé, kell válni a mai magyar egyetemi ifjúságnak. S hogy azzá váljon meg kell ismernie a tudományos szocializmust is. Politizálni kell a tudomány emberének? Igen, politizálni kell, mégpedig a munkásosztály álláspontján állva — kommunista módra! Fel kell tenned a kérdést önmagadnak —, ha még nem tetted fel — kinek tanulsz, kinek a javára kívánod felhasználni azt a tanulást, amit a munkások, parasztok fáradságos munkája jóvoltából az egyetemen magadba szíhatsz? Tévedsz, ha azt képzeled, hogy a tudomány szent berkeit láthatatlan kőfal választja el a külvilágtól. Tévedsz, ha azt képzeled, hogy kutatószobád csend- Az egyetemi felvételre nemcsak az érettségizett, egyetemre törekvő diákok készülnek gondosan. Nagy feladatot és nagy felelősséget ró ez az egyetemre is a tanári karra, a hivatali szervekre, a KISZ-re és különösen a pártszervezetekre. S az egyetemnek a felvételi bizottságoknak tudniok kell kiválasztani a jelentkezők közül a minden szempontból legrátermettebbeket. Ez nem kis dolog! A munka első szakasza: a felvételre való jelentkezés lényegében már lezárult. Egyetemünk igyekezett a munka ezen szakaszában is részt venni. A Természettudományi Kar régi problémája, hogy nem elegen és nem mindig megfelelő fiatalok jelentkeznek a karra. Ezen próbáltak segíteni azzal, hogy a kar 75 fiatal oktatót küldött a budapesti középiskolákba és üzemekbe. A Jogi Kar és a Bölcsész Kar tanárai és KISZ-tagjai is ellátogatnak a középiskolákba, s ott beszélgetnek a jelentkezőkkel, valamint tanáraikkal és így megismerkednek a felvételizőkkel még mielőtt a felvételi bizottság elé kerülnének. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a felvételi bizottságok lényegesen alaposabb munkát végezzenek, és nemcsak egy félórás vizsgáztatás, illetve beszélgetés alapján döntsenek, hanem támaszkodjanak azokra az ismeretekre is, melyeket a jelent-kezőkről ezen előzetes tájékozódás alapján szereztünk. A TTK kapcsolatot létesített az egyik megyei tanács oktatási osztályával is. Kár, hogy ez a felvilágosító munka inkább csak budapesti középiskolákban és üzemekben folyt. Tervünk, hogy ezt vidéken is megvalósítjuk és amit lehet , kiadunk. Tájékoztatót arról, milyen szakokat, tárgyakat tanít egyetemünk, s milyen képesítésekre jogosít a különböző karok elvégzése. " A Ráday utcai diákszálló fotóköre készül a fényképezés (Fotó: Wenkman)záróvizsgájára A másodéves jogászok szigorlatai előtt A jogi kar másodéves hallgatói igen komoly feladat előtt állnak. A különböző , nagy tárgyi anyagot felölelő kollokviumok mellett, filozófiából, politikai gazdaságtanból és statisztikából kell szigorlatot tenniök, az egyes csoportok terveinek megfelelő napon. Nem a sokat hangoztatott „most már hozzá kell fogni” jelszóról akarok beszélni és tévedés ne essék! — az sem célom, hogy a második évfolyam nehézségét eltúlozzam. Azért írok róla, mert magam is a második évfolyam hallgatója lévén, érzem a probléma súlyát és a felelősségünket azért, hogy a követelményeknek meg tudjunk felelni. Tudom, hogy az évfolyam hallgatóinak nagy része szintén tudatában van ennek és igen komolyan, szorgalmasan készül. Akik nem így tesznek, azok számára sem szándékoza szerkesztőség által hozzám intézett kérdésekből arra következtetek, hogy a kar II. éves hallgatói csüggedt állapotban vannak, bíztatást kell a számukra nyújtani. Elöljáróban néhány tájékoztató adatot sorolok fel: a II. éves joghallgatók kötött elfoglaltsága a II. félévben hét 29 óra, a II. évfolyamú bölcsészhallgatók elfoglaltsága heti 30—40 óra között van, a természettudományi kar biológia-földrajzi szakán heti 36 óra, a matematika-fizika szakon heti 36 óra, kémia-fizika szakon heti 30 óra, a Képzőművészeti Főiskolán héti 42óra és az Orvostudományi Egyetem fakultásain is heti 36 óra fölött van. A II. évfolyam végén az állam- és jogtudományi kar hallgatóinak három tárgyból álló szigorlatot kell tenniök (filozófia, politikai gazdaságban, statisztika), továbbá államjogból, büntetőjogból, polgári jogból, valamint földjogából kollokválnak. Aki az I. félévben kollokvált, lényegi- 5 reg csak a II. félév anyagából ^kollokvál a II. év végén, a ^földjog pedig csak féléves § tárgy. A biológia-földrajz szakon állatszervezettan, növényszervezettan, emberanatómia, általános természet, földrajz és J általános gazdasági földrajz a szigorlat anyaga, amelyen kí£ vül három kollokviumot kell | letenni és gyakorlati jegyeket kell szerezni valamennyi szigorlati tárgyból. A képiia- J fizika szakon általános és J szervetlen kémiából, kísérleti fizikából és elméleti mechanizam az évvégi szánom-bá’nem hangulatot felidézni. Sokan az előadásokra való bejárást haszontalanul eltöltött időnek vélik. Az utóbbi időben újból csökkent a bejárók száma. Az is tapasztalható, hogy a bejárók egy része olvas, beszélget, játszik az előadások ideje alatt, esetleg más tantárgyat tanul, hogy megszabaduljon az előadásra való figyelés „borzalmaitól”. Tudom, hogy a vizsga előtti izgalom és felfokozott munka velejárója a diákéletnek. De az előadásra való figyelés jegyzetelés még most is megkönnyítheti a munkát és csökkentheti a hajszát. A tanuláson kívül igénybe kell venni — sokkal fokozottabban, mint eddig — azt a konzultációs segítséget, amelyet előadóink nyújtanak és bizonyára az elmúlt félévhez hasonlóan nyújtani fognak. Az anyag nagy, a feladat nehéz, de a véleményem szerint megoldható. Haraszti János kából kell szigorlatozni, további három tárgyból kollokválni és négy tárgyból gyakorlati jegyet szerezni. Az orvostanhallgatóknak naponta jelentős idejük megy el arra is, hogy a különböző helyeken fekvő, egymástól távol is eső, klinikák tantermeibe eljussanak; a Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak a heti 42 órás kötött elfoglaltságon kívül még rajz, grafikai, festészeti munkákat kell az elméleti tárgyakból történő felkészülésen kívül elvégezniük és a tanmenet 6 éven át tart, csak úgy, mint az orvostanhallgatóknál. Hadd induljak ki abból, hogy az állam- és jogtudományi karra beiratkozott hallgatók képessége nem marad el más karok vagy egyetemek, főiskolák hallgatóié mögött. Az egyetemi oktatásiak egyik fő formája az előadás. Arról alapos ok nélkül elmaradni nem illem kérdése, hanem az ismeretanyag megfelelő szintű elsajátításáról való lemondással egyenlő. A megfelelő színvonalú egyetemi előadás nem az írásbeli tananyag szóban való közlése, hanem összefüggéseket tár fel és a tudományág igényeinek megfelelő gondolkodásra vezet rá. Aki az ilyen előadások hallgatásában nem vesz részt (akár úgy, hogy azokon nem jelenik meg, vagy bár jelen van, de még sincs „ott”), vagy egyáltalában nem, vagy nem megfelelő színvonalon képes csak vizsgázni. Rövidesen el kell érni, hogy a puszta írásbeli tananyag a vizsgán elfogadható minimumnak se számítson, hanem ha nem járul hozzá az összefüggések feletti uralom és a tantárgy anyagában az önálló gondolkodási készség, akkor az még elégséges osztályzathoz se legyen elegendő. Annak, hogy az évvégi szigorlatokon, kollokviumokon történő számadás izgalmat és gondot ne okozzon, egyedüli, de biztos, módja az évközi rendszeres óralátogatás és folyamatos tanulás. A II. évfolyamú hallgatók életkora 20 év körül van. Olyanok, akik nemcsak nagykorúak, hanem választópolgárok, akik a törvényhozó testület választásain, az államhatalom helyi szerveinek a megválasztásánál már személyesen is közreműködtek, ennélfogva számukra elég annyit mondani, hogy a követelmé■ nyéknek megfelelni közkötelességük, továbbá saját magukkal szemben is kötelességük, amelynek teljesítésére maguk ajánlkoztak. A párt és az állam hathatós segítséget nyújt számukra. A legtöbb hallgatónak szülei is támogatást biztosítanak a megfelelő színvonalú tanulásukhoz. • Az új egyetemi tanterv és vizsgarend a színvonalasabb oktatás és tanulás eszköze. A II. évfolyamú hallgatók számára a fokozott követelmény, az új vizsgarend nem is új, mert ők az I. évfolyamon ezzel már megismerkedtek. Nagyon természetes, hogy amennyiben akad olyan hallgató, aki rajta kívül álló okból el van maradva, annak a számára az egyetemi rendtartás lehetőséget biztosít a pótlásra. Akik a bölcsészkar által engedélyezett szünetre hivatkoznak, tévednek, mert az említett, minden karra kötelező, ■ rendtartás ilyenfajta külön felkészülési időt a tanév végén csak az I. évfolyamú hall* * •gatók számára enged abból a ■ helyes felismerésből folyóan, hogy az először egyetemen a tanulók körében még előfordulhat a nem középiskolás számonkérés rendszerében az elmaradás. Ilyenre a II. évío■ lyamon már sor nem kerülhet. Egyébként egyetemi elő-s adások és foglalkozások látogatásáról — még kis mérték-ben, vagy kis időre — sem ■ mondhatunk le, mert az egyetemen nemcsak oktatás, hanem ezzel legalábbis egyenlő sorban nevelés folyik, ami azannali tagozatú hallgatók vonatkozásában csakis a jelenlétük útján lehet eredményes. Az ösztöndíj- és tandíjrendszer egyaránt a jó és jobb felkészülés célját van hivatva szolgálni. Az ezzel kapcsolatban netán előforduló hátrányok elkerüléséhez minden segítség megadására készen vagyok. Dr. Kádár Miklós közvéleménykutatásunk szerint nem minden hallgató olyan optimista, mint Haraszti János. Néhány fejbe az is szöget ütött, hogy a bölcsész karon hasonló helyzetben levő szigorlók szünetet kapnak. Megkérdeztük Kádár Miklós dékán elvtársat, milyen biztatót tud a másodéves jogászoknak adni?