Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1973 (15. évfolyam, 1-19. szám)
1973-01-24 / 1. szám
Elhunyt a Lomonoszov Egyetem rektora Moszkvában életének 12. életévében elhunyt Ivan Petrovszkij akadémikus, a nagy szovjet matematikus tudós, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a moszkvai Lomonoszov egyetem rektora, a szocialista munka hőse. Egyetemünk a következő szövegű táviratban fejezte ki részvétét: V. I. Propin, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem prorektorának! Ivan Georgijevics Petrovszkij professzor, akadémikus, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem rektorának elhunytáról mély megrendüléssel értesültem. Kérem, engedjék meg, hogy mind a magam, mind pedig az egyetem tanácsa nevében legőszintébb együttérzésem fejezzem ki. Ádám György, az ELTE rektora Pályázati felhívás A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pályázatot hirdet egyetemi hallgatók számára. Pályázni három, az újságírás valamelyik műfajához tartozó (tudósítás, riport, interjú, kritika, cikk, glossza stb.) írásművei lehet. A cikkek mai életünkről — mindenekelőtt az ifjúság helyzetéről —, valamint kül- és belpolitikai eseményekről, a gazdaságpolitika, a kultúra és a sport időszerű kérdéseiről szólhatnak. Szépirodalmi művel, regénnyel, novellával, verssel pályázni nem lehet. A pályázathoz részletes életrajzot kell mellékelni. Jeligés pályázatot nem értékelünk. A pályázat díjai: 1 I. díj: 4000 Ft, 2 II. díj: 2000 Ft, 3 III. díj: 1000 Ft. Ezenkívül az arra érdemes pályamunkákat dicséretben részesítjük és közülük négyet 500—500 Ft-tal jutalmazunk. A legjobb írások megjelentetéséről gondoskodunk. Beküldési határidő: 1973. március 31. Cím: Újságíró Oktatási Központ (MUOSZ) Budapest VI., Népköztársaság útja 101. Eredményhirdetés: 1973. május 31-én, a Magyar Sajtó Házában. Magyar Újságírók Országos Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetsége Szövetség Központi Bizottsága 1972. december 10-én elhunyt Moravcsik Gyula Kossuth díjas akadémikus, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár. Előbb mint magántanár (1924-től), majd mint rendkívüli, ill. (1936-tól) mint rendes tanár csaknem öt évtizeden át oktatott és nevelt a budapesti egyetemen. Sok szó esik manapság tudományos munka és oktatás, oktatás és nevelés egységéről egyetemi vonatkozásban. Moravcsik Gyula tanári tevékenységében e három tényező a legteljesebben összefonódott. Tudományos munkássága középpontjában pályája kezdetétől a bizantinológia, azon belül a magyar—bizánci kapcsolatok problematikája állt. Ennek különféle vonatkozásait dolgozta fel munkái hosszú sorában, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A magyar történet bizánci forrásai c. kézikönyvben, a Byzantinoturcica két hatalmas kötetében, Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzásáról szóló művének kritikai kiadásában, fordításában és a nemzetközi összefogással készült kommentár egy részének elkészítésében, a Cambridge Mediaeval History magyar—bizánci kapcsolatokról szóló fejezetében, a Bizánc és a magyarság c. összefoglaló munkában. Ez a szünet nélküli aktív kutatómunka sugározta át egyetemi oktató tevékenységét, akár kutatási témáiról beszélt, szemérmes zárkózottsága mellett is a téma iránt érzett szenvedélyes, a száraz részeket is érdekessé, vonzóvá tevő szeretettel, akár más kérdésekről, ugyanazzal az alapossággal, lelkiismeretességgel, a részleteket mindig figyelembe vevő, de azokban soha el nem vesző körültekintéssel, mint amelyet tudományos munkáiból azok olvasói megszokhattak, megtanítva azt, hogyan kell nagy tudósnak egy kérdést feldolgoznia. De nemcsak a tudományos munka módszereit tanította. Magatartásával, példájával a tudományos munka etikájára is nevelt: az igazság iránti alázatra, arra, hogy a tudományos munkának önmagában is becse van, függetlenül attól, hogy jár-e érte hírnév, erkölcsi vagy anyagi elismerés, arra, hogy tisztelet jár a tudomány nagy épületén dolgozó legszerényebb építőnek is, minden kollégának, arra, hogy egy tanár számára tanítványa mindig többet jelent, mint a maga kényelme, zavartalan nyugalma, arra, hogy egy tanár kérdező, rászoruló tanítványától sosem fordulhat el, semmiféle címen, arra, hogy milyen viszonyban kell lennie a tudósnak a tudománnyal, a tanárnak a tanítványával. Mikor tanítványai, tisztelői most elbúcsúznak tőle, talán elsősorban erre gondolnak, azt próbálják továbbadni a maguk tanítvá- nyainak, amit ők kaptak tanáruktól. Ritoók Zsigmond HOVÁ MEHETÜNK ÜDÜLNI ÉS MENNYIÉRT 1973-BAN? Az ELTE szakszervezeti tanácsa — ahogy annak idején lapunkban hírül adtuk — 1972. október 3-i ülésén nemcsak az esztendő üdülési eredményeit értékelte, de már intézkedett a 73-as év előkészületeiről. A szakszervezeti bizottság jelezte, „hogy ez évben a tények kényszerítő erejénél fogva bizonyos változásokat kell eszközölni az üdülők által fizetett térítési díjaknál. Azért szükséges ez — hangoztatták —, hogy az egyes üdülési formákhoz nyújtott állami és szakszervezeti hozzájárulás összege arányban legyen a megnövekedett bérleti díjakkal.” Azóta eltelt három hónap. Jó néhányan még igénybe vették a szakszervezeti üdülést, és így az októberben jelzett 1612 fős létszám 1826-ra emelkedett. Nagy keletje volt a beutalónak az ünnepek alatt, amelyet a szakszervezet helyesen egy-egy hetes turnusokra adott ki, hogy mindkét ünnepre, karácsonyra és újévre családok vehessék igénybe a visegrádi üdülőt és a Parádon bérelt szobákat. Ennyi a változás október óta az üdüléseknél, sokkal több azonban az előkészületeknél, a megkötött szerződéseknél. Levelezés, telexváltás, személyes tárgyalás, bonyolult és munkaigényes előkészítés előzte meg az 1973-as üdülési terv végleges összeállítását, amelyet az szb a napokban megtárgyalt, ahol kellett, módosított, és jóváhagyott. Máthé Gábor szakszervezeti titkár már az elfogadott számokról és árakról tájékoztatta lapunkat. A külföldi üdültetési szerződéseket ez évben is a szovjet, lengyel és NDK-beli partnerekkel kötötték meg. Leningrádba 15 fős csoport utazik, az üdülési díj 2600 Ftról 2900 Ft-ra emelkedik. NDK, Thiringia: csoportos utazásban részt vehet 40 fő, az 1750 Ft-os részvételi díj 2000 forintra emelkedik. Jéna: egyéni üdültetésben részesülhet 10 fő, az eddigi 1050 Ft helyett 1300 Ft-ért. Salzburgba egyénileg ugyancsak 10 fő utazhat 1150 forint helyett 1400 Ft-os beutalóval. Lengyelország: Zakopanéba 15 fős, csoportot fogadnak 1600 Ft helyett 1700 Ft-ért. Karpaczban ugyancsak 15 fős csoportot látnak vendégül 100 Ft-os áremelkedéssel 1600 Ft-ért. Varsóba, Krakkóba egyénileg 16—16 üdülő utazhat, a vendégszoba díja 200- ról 250 forintra emelkedik. A belföldi üdülési lehetőséget korlátozatlan számban és változatlan árban Visegrád nyújtja. Kedvezményes áron a szakszervezeten keresztül április 1-től 14-ig, május 15- től augusztus 31-ig és a téli szünetben lehet igénybe venni. Ugyancsak változatlan áron és a tavalyihoz hasonló létszámot fogad a Művelődésügyi Minisztérium balatonlellei családos üdülője. Parádon az eddigi 55 Ftról 70 Ft-ra emelkedik az 1 fő/1 nap beutaló. Balatonalmádiban pedig egy négyágyas szoba 50 Ft-ról 70-re emelkedik, a tízforintos reggeli ez évben megszűnik. Az egyetemközi csereüdültetés keretében tavaly 328 fő vett részt, változatlan létszámmal és árral bonyolódik le ez a kedvelt üdülési forma ebben az évben is. A szakszervezeti titkár befejezésül azt is elmondotta, hogy az előző évek gyakorlata szerint lehet ez évben is jelentkezni, a külföldi üdülésről a tájékoztató március elején, a belföldi utakról pedig március végén jelenik meg a részletes tájékoztató, amelyet a szakszervezeti bizalmiakon keresztül kapnak meg az érdeklődők. Budapest 100 éve és a földrajztudomány Ha a TTK földrajztudományi tanszékeire látogató érkezik, a Kun Béla téri épület vaskos és kissé zord falai között kellemes meglepetések érik. A tanszékek közös folyosóján érdekes tartalmú, színes tárlók, térképek, glóbuszok és gondozott virágok között sétálgathat. Még ma is e tárlók és térképek emlékeztetnek arra a decemberi szombatra, amikor a KISZ földtudományi szakcsoportja és a földrajzi diákkör egész napos eseménysorozattal emlékezett meg fővárosunk centenáriumáról és a diákkör megalakulásának 15 éves jubileumáról. A program a jubileumi kiállítás megnyitásával kezdődött. Székely András docens, a diákkör alapító tanárvezetője és Ruttkay Éva TDK- titkár rövid megnyitó beszéd után vezette körül először a kiállításon a vendégeket. A tanszéki könyvtár dokumentumaiból, régi és újabb Budapest-térképekből, a főváros geológiáját szemléltető kőzetgyűjteményből álló kiállítás a lelkes diákköri tagok több hónapos munkájának eredénye. A nap fő eseménye a földrajzi diákköri konferencia volt. A bemutatott dolgozatok döntő többsége budapesti témával foglalkozott. Ezen belül elsősorban a természeti földrajzi témákat feldolgozó diákköri tagok jeleskedtek, közülük is kiemelkedett Tardy János és Székely György „A Csíki hegyek természeti földrajzi vizsgálata, különös tekintettel a lejtőfejlődés folyamatára” című dolgozata, amelyben a szerzők a korszerű geomorfológiai kutatómunkának szinte iskolapéldáját adták, örvendetes jelensége volt a konferenciának, hogy három másodéves hallgató — Nagy Irén, Fábián György és Zsiga Attila — is dolgozatot nyújtott be, melyekről csak elismeréssel szólhatunk. A témákról a részletes felsorolás helyett csak annyit, hogy a Duna szigeteinek fejlődéstörténetétől, a vízellátás és légszennyeződés tipikusan nagyvárosi problémáin és Budapest térképtörténetén keresztül a főváros idegenforgalmáig érdekesebbnél érdekesebb és rendkívül aktuális kérdések kerültek feldolgozásra. A ,,Környezetvédelmi problémák Budapesten” című előadást a téma aktualitásán kívül az emelte ki a többi közül, hogy a biológus diákkör két tagja — Juhász Ágnes és Persányi Miklós — tartotta vendégelőadóként. Geológusvendége is volt a napnak, Orsovai Imre tanársegéd Budapest vízellátásának 100 évéről tartott magas színvonalú, értékes előadást. A szakok és diákkörök közötti integrálódás és együttműködés első lépései, úgy érezzük, a jövő diákköri életébe engedtek bepillantást, és reméljük, hogy nem maradunk a pillantgatás stádiumában. Mind a 13 dolgozatot akár egy-egy mondatban is itt nem lenne célszerű értékelni, öszszességükben csak annyit róluk, hogy aki még ma is azt hiszi, hogy a tudomány a matematikánál kezdődik és a fizikánál végződik, az látogasson el tavasszal az Országos Diákköri Konferencia földrajzi szekciójába, és minden bizonnyal megváltozik a véleménye. Pedig ,,csak” diákköri dolgozatokról lesz szó. A nap záróprogramján a várostörténeti vetélkedőben az oktató válogatott kiélezett küzdelemben, utcahosszal végzett az első helyen, s a sikertelen óvások után mohón eltüntette az első díjként felajánlott csokitortát. Igaz, miután már elteltek a sok finomsággal, a maradékot szétosztották a „legyőzöttek” között, mert hiszen emberek ők — csak vizsgaidőszak ne lenne! Inkább minden héten Budapest-centenárium! N. N. J. A TAVASZI KISZ-VÁLASZTÁSOK PROGRAMTERVEZETE Az ELTE KISZ-alapszervezeteiben és középszinten (évfolyam, tömb, szakcsoport) 1973 márciusában, kari és egyetemi bizottsági szinten 1973 áprilisában kell a választásokat lebonyolítani. A választás alapszervekben, taggyűléseken, középszinten küldöttgyűlésen, bizottsági szinten küldöttértekezleten történik. Az alapszervi vezetőségválasztó taggyűlések napirendje: Tanintézeti alapszervezetekben : beszámoló az 1972—73-as tanév KISZ-munkájáról Az alapszervezeti vezetőség és a felsőbb KISZ- értekezleten részt vevő küldöttek megválasztása. Ajánlás a felsőbb szerv tagjainak sorába. A KISZ-bizottságot, csúcsvezetőséget választó küldöttértekezletek, küldöttgyűlések napirendje: 1. Beszámoló a KISZ VIII. kongresszusa határozati végrehajtásának helyzetéről, az előző választás óta végzett munkáról. 2.A KISZ-bizottság, illetve a csúcsvezetőség, valamint a a felsőbb KISZ-értekezleten részt vevő küldöttek megválasztása. Ajánlás a felsőbb szerv tagjainak sorába. A választásokat jelölő bizottságok működtetésével kell lebonyolítani. Alapszervi szinten a jelölő bizottságokat 1973. február 15-ig létre kell hozni. A jelölő bizottságok tagjairól a megfelelő szintű pártfórummal konzultálni kell. A jelölő bizottságok létszáma alapszervekben 3—5 fő. Közép- és kari szinten a jelölő bizottságok létrehozásának időpontjáról, tagjairól, tagjainak számáról a kari KISZ-bizottságok (VB-ok) a kari párt-csúcsvezetőséggel konzultálva döntenek. Az ELTE KISZ-bizottságot jelölő bizottság létszáma 5 fő (vb egyik tagja, jelenlegi KISZ-bizottság vagy VB tagja, karonként 1—1 fő), létrehozásának időpontja a legutolsó kari KISZ-bizottsági választást követő nap, de az egyetemi választást megelőzően legalább 1 hét. A választási beszámolókat minden szinten a választásokat megelőzően legalább 1 héttel el kell készíteni. A küldöttgyűlések (középszint) lebonyolításának módját a kari KISZ-bizottságok és párt csúcsvezetőségek, a kari küldöttértekezletekét az ELTE KISZ-bizottsága és a pártcsúcsvezetőségek, az ELTE KISZ küldöttértekezletét a KISZ V. kerületi bizottsága az ELTE-vel konzultálva állapítja meg. A küldöttértekezletek küldött1í*szárny • 80—100 fő. ELTE KISZ-bizottság fcvandég család Sigricsch kémikusnak, Jéfis-Thomas kutatónak ül s mindketten a ziurgi Leuna vegyészescola hallgatói. Az elm júliusában költözött úkházaspár — egyéves lyukkal együtt az Ürbe utcájában levő mosoronyház-kollé- I giumbeköltözésük és s ottani, csak nekik csoda, kisiskola hallgatói közül van család lakik együtt a „szabad” fiúk- I kai, lótól. A „talpalatnyi" p.som: kis előszó- I ba, bolt szekrényekkel, y egy lóba, főzősarok, I fürdőjés erkély. Kit a szüleimnél laktut mondja Sigridi, s ők is isen fértek el, ve- I lünk i pedig még nehe- I zebbé a helyzet. Tanulásrólon szó sem lehetett, baba még nehezí- I tette szetet. Most is egy szobánkunk hárman, de ezt rrssze sem lehet ha- I sonlí az otthoni zsúfolt- I sággazeretjük egymást, a gyerünket, közös célunk boldogok, megelégedő vagyunk. Azgaz, hogy a főisko- I la sege nélkül nem bol- s doguk így. A lakbér, ál- I landeleg víz, fűtés, gázvillanyi 45 márkába kerül, iskola segíti a diákházakat, megkönnyíti száma a családalapítást. Ide segítünk egymásnak, mi, játók is. A földszinten egy gyerekszoba, ahol a nagyobbacskák „ügyes” mamik és pápák vigyik, olyanok is, akik I mégis tervezgetik a hé- s zasst és a családalapítást. I Ez a segítség, mert a csalsok délutánja, esté- I felszabad, tanulhatnak vagyrakozhatnak is. A légium nem végleges ott. — tájékoztat Sigrid, már megkötöttem a szerest a wolfeni vegyi lízerei, oda megyek dolgozni kétszobás lakás vár ideinket. Bizakodva nézünk jövőnk elé. Figyelte: Bajai István Vendégek a kolozsvári abes-Bolyai Egyetemről A lozsvári Babes—Bolyai I Egyem történelem-filozó I fia káról január 18-án, csürtökön Imre István történőprofesszor vezetésével s az EPE bölcsészettudomá- I nyi arának meghívására s háro tanár és hetven egye- Itemi hallgató érkezett. A megóvásnak az elmúlt nyárronolozsvárra látogatott magír diákok viszontlátogatóként tettek eleget. A 22 ig tartó vendégeskedés dús rogramja között tanszéklátogatások, könyvtárak, múzeumok megtekintése, áuházlátogatás szerepelte, valamint egy kiránduló Szentendre és Visegrád k árnyékére. A vendégeket budaörsi kollégiumban zállásolták el. A nagy vártozást és készülődést fogyásukra az is indokolja, hogy ilyen népes küldöttség még nem járt hazánkban a romaiai testvéregyetemről. "továbbtanuló középiskolások, figyelem! A lapokban jelent meg a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó kiadványa az általános iskolákat végzettek számára, s a hónap végére várható az Egyetemi és Főiskolai Felvételi Tájékoztató Mindkét könyv az V. ker. Deák F. u. 15. alatti könyvesboltban.