Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1875-09-11 / 136. szám
Elnök ennek kapcsában bemutatja Festetich György gr. levelét, melyben tudatja, hogy a függő államadósságok ellenőrzésére kiküldött bizottság elnökévé Festetich György gr., alelnökévé Prileszky Tádé, jegyzőjévé Halassy Gyula választatott. A delegátiób on történt választásokról a képviselőház tudósíttatik, a mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Érdemleges ülés közelebbről nem lesz, és csak a képviselőház üzenetének átvétele végett e napokban rövid ülés fog tartatni. Ülés vége 11 óra 10 perczkor. A fővárosi bizottság közgyűlése. — Szeptember 10-én. A Kammermayer K. polgármester megnyitja az ülést, s a árverés a napirenden levő ügyek folytatólagos tárgyalásába bocsátkozik. A dunabalparti közlegelői javadalom bérbeadása iránt árverés tüzetetett ki, melyre 3 szóbeli és 3 írásbeli ajánlat tétetett. Az utóbbiak közül Deutsch A. és fia 20.600, frtért, Rosenfeld A. és Richter N. pedig 22.502 frt 74 frért hajlandók azt kivenni. A pénzügyi és gazdasági bizottmány Rosenfeld és társa ajánlatát mint megbízható egyénekét és mint a városra nézve legkedvezőbbet ajánlja elfogadásra. A tanács azonban Eigel Nándor mostani bérlőnek, ki a javadalmat közmegelégedésre évi 22 420 írtért már tíz év óta bírja, kívánja kiadatni. A hosszú vitában, mely e tárgy körül támadt, Weisz B. J. is részt vett, ki a tanács előterjesztését elvetendőnek és a pénz és gazda bizottságot tartja elfogadandónak. Tavaszy A. úgy találja, hogy ha a p. és gazd. bizottság Rosenfeldék ajánlatát elfogadhatónak találja, mint kik eléggé megbízhatók, akkor nincs ok arra, hogy ezen legjobb ajánlatot tevők elutasíttassanak. Légrádi az ajánlattevők csekély számára vonatkozólag egy beszélgetést mond el „szóról szóra“, mely közte és egy vállalkozó közt folyt. Szóló ugyanis felszólítá, miért nem pályázik a városi javadalmak bérbevételéért? Az illető erre azt felelte neki: „mert jól tudja, hogy a városnál uralkodó nepotismus folytán, még ha legkedvezőbb jánlatot tenne is, ajánlata el nem fogadtatnék. Bródy a p. ü. és gazd. bizottmány javaslatát pártolja. — Kammermayer visszautasítja Légrády gyanusitásait, s azt mondja, hogy nem minden legolcsóbb ajánlat a legolcsóbb. — Jelenti továbbá, miszerint tíz bizottsági tag név szerinti szavazást kér. Szentkirályi és Tavaszy személyekről lévén szó titkos szavazást kérnek. — A közgyűlés a tanács ajánlatát fogadja el. A Duna-balparti házi szemét kihordása iránti szerződés f. é. augusztus végén lejár. E szerint új intézkedésről kellett gondoskodni a p. V. és gazd. bizottság valamint a tanács előterjesztésére a közgyűlés már korábban kimondotta a házi szemétnek elégettetését. A tanács ily irányban tűzött ki pályázatot. Krausz Bernát eleinte 4000 forintot ajánlott a szemétkikotrás jogáért, melynek fejében kötelezte volna magát a szemét elégetését két kemencze felállítása által eszközölni. A közgyűlés nyilvános pályázatot rendelt el. A kiírt határidőre két pályázat érkezett Deutsch J. vállalkozó 70,000 frtért, s Krausz Bernát és testvére 24,708 ftért hajlandók vállalkozni a szemét elégetése. Ez utóbbi a tanácsnak azon felszólítására, első ajánlata mellett maradjon, azt felelte, szerint akkor minden számítás nélkül könnyelműen tette az ajánlatot, behatóbb vizsgálat után azonban kénytelen kijelenteni, hogy a fenti összegnél kevesebbért saját érdekei megsértése nélkül nem vállalkozhatik. — A p. ü. és gazdasági bizottmány az ajánlatot elfogadhatónak tartja, mert közegészségi szempontból szükséges, hogy a szemét a főváros területéről haladéktalanul eltávolíttassék. Ez pedig csak elégetés által érhető el. Steiger Gyula: A szerződésben két főszempontról nincs szó. Arról t. i. hogy vajjon a kemenczék felállásitása által nem nagyobb bajok fognak-e a közegészségre nézve támadni, mint ahogy a jelenlegi állapot van. Nem fognak-e e kemenczék ártalmas gőzöket terjeszteni a vidékre; 2ár nem ejtetett semmi szakértői vizsgálat az iránt, hogy az elégetés tökéletes lesz-e. Szóló egy új dolgot, vállalatot 10 évre senkinek sem merne lekötni; részéről a szerződést csak 3—4 évre lehetne megkötni. Indítványozza, hogy az ajánlatok egyike se fogadtassák el. — Tavaszy A. szintén barátja a találmányoknak, az uj dolgoknak, de a szemételégető kemenczék iránt nem nagy bizalma van. Ezután csaknem >> óráig arról beszélt, hogy a kihordott szemét naponként elégettessék. Hosszas és élénk vita után a tanács előterjesztése 10 szótöbbséggel elfogadtatott és Steiger pótindítványa elesett. A kutvölgyi szőllő bérbeadása iránt tartott árverés eredménye helybenhagyatott. A fővitalmérési jog kezelése és hasznosítása tárgyában elhatároztatott, hogy a bor és sör mé-És ezzel eljutottam ezúttal felvett tárgyam legérdekesebb, de egyúttal legszomorúbb részéhez. Csak a születés és halálozás közötti különbözetből eredő többlet képezvén a népesség valódi, hogy úgy mondjam intensív gyarapodásának mértékét, a bevándorlás általi szaporodás tőlünk kevésbbé függő viszonyoknak lévén, különben is csekélyebb, eredménye ; tekintsük át legelőbb is sommásan az évenkénti haláleseteket a keretül szolgáló évtizeden belül. Ismétlések kikerülése végett itt is hozzávethetjük azonnal az absolut számhoz azt, mely megmutatja, hány lélekre esik országszerte egy halálozás. résnél 3 osztály állittatik fel: I. oszt. 100 frt. a II. 60, a III. 30 frt. A pálinka mérésnél pedig I. oszt. 100 frt, s a szatócsok kisebb kiméréseiben 15 frt. Továbbá elfogadtatott egy uj rendszabály, melyhez minden italmérő tartozik magát tartani. Ezzel kapcsolatban a szatócsok és korcsmárosok ipartársulatának kérvényére elhatározták, hogy mindenki, ki italmérési jogot bérel, tartozik belépni a szatócsok vagy korcsmárosok ipartársulatába. A vadászati jog értékesítése érdemében elhatározta a gyűlés, hogy a főváros területére nézve a vadászati jog 20 forintért legyen megszerezhető. Biener József és Steizl Mátyás kérvényére a rudasfürdői vendéglő bérlete iránt fennálló szerződésnek reájuk leendő átruházását a közgyűlés kimondja. A m. kir. belügyminiszter leirata a budai vizkárosultak felsegélyezésére felveendő kölcsön tárgyában tudomásul vétetett. A bírósági kézbesítések tárgyában a tanácsnak a bel- és igazságügyi miniszterekhez intézendő felterjesztését a közgyűlés helyesléssel fogadja. Ezzel a gyűlés 8 órakor véget ért. Csak 12 városatya volt már jelen. Budapest, szept. l. Csajkos Gyula ur, Szabolcsvármeg. szolgabirája, az „Egyetértés és Magyar Ujsa ‘ f. évi 124 dik számában „Basa história“ czim antt a hivatalos hatalommali visszaélés miatt ellene intézett állításokra, ugyanazon lap f. évi 129-dik számában közzétett czáfolat-kisérlet több elferdített állítása közt egy állításával becsületünket is megtámadja. Mi ezen czáfolat-kisérlet elferdített és a szolgabiró úr hivatalos hatásköréhez tartozó tények tekintetében nyugalommal várjuk be a kir. belügyminisztériumtól kért vizsgálat eredményét a becsületünket megtámadó állítás tekintetében azonban ezennel felhívjuk Csajkos Gyula urat, hogy állításait bizonyítsa be, különben kénytelenek leszünk őt rágalmazónak tekinteni. — Margitay Dezső, Margitay Lajos. Az országos zeneakadémia alap- és szervezeti szabályai. 1. §. Feladata: Az országos magyar királyi zeneakadémia feladata: a zeneművészet magasabb tudományi s gyakorlati ágainak rendszeres tanítása és ápolása, kapcsolatban a magyar zene mint sajátlagos zenészeti válfajnak elméleti s tudományos oktatásával. 2. §. E czélból, az országos magyar királyi zeneakadémiában a következő tantárgyak adatnak elő úgymint: a) Elméleti s gyakorlati összhangzattan, b) Az ellenpontozat tudománya, c) A zeneszerzés és ebből folyólag a zeneköltészet különböző válfajainak elméleti gyakorlati alapon való oktatása, d) A hangszerelés tudománya, kapcsolatban a magyar zeneművek hangszerelésére vonatkozó sajátságok feltüntetésével, e) Az egyházi zene, kapcsolatban az orgonával és az énekkariskolával, f) A magyar zene sajátságainak tudományos elemzése, g) Zenészeti történelem és szépészet. h) A magasabb zongora-művészet s legfelsőbb kiművelés. 3. §. Czime : „Országos magyar királyi zeneakadémia.“ 4. §. Székhelye: Budapest. Hivatalos pecséttel él, mely Magyarország koronás czimerét „országos m. kir. zeneakadémia pecsétje 1875.“ körirattal tünteti fel. 5. §. Főhatósága. Közvetlenül a magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter hatósága alatt áll. 6. §. Elöljárósága. Elöljáróságát az elnök, igazgató és titkár képezik. 7. §. Az elnököt, a király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére, az igazgatót, titkárt és a tanárokat a magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter nevezi ki. Az elnököt hivatalától a király a vallás és közoktatási miniszter javaslatára menti fel, az igazgatót, titkárt és tanárokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter. 8. §. Az elnök és hatásköre. Az elnök képviseli az akadémiát a kormány, a törvényhatóságok és minden közintézet irányában. Őt illeti az intézet legfelsőbb művezetése és a tanárokra s tanrendszerre való felügyelet. 9. §. Az igazgató és hatásköre. Az igazgató az elnököt támogatja teendőiben, s távolléte vagy akadályoztatása esetében helyettesíti. Kötelessége gondoskodni, hogy az intézet összes szellemi, személyzeti s anyagi ügyei, az alapszabályok, felsőbb helyről kibocsátott rendeletek s az elnök esetről esetre adandó utasításai szerint láttassanak el. Különösen felügyelend, hogy a megállapított tanrend és tanórák pontosan megtartassanak, s hogy az intézetben mindenkor szigorú rend, tisztaság és fegyelem uralkodjék. Nyomós okoknál fogva a tanároknak nyolcz napot meg nem haladó időre szabadságot adhat, s a tanítványokat az iskola látogatásától ugyanennyi időre felmentheti. Hosszabb 1873 ban). Amott csak minden 33 embert fenyegetett a megszűnés veszélye, itt minden 15-re pillantott egyéb halálnemeken túl főleg a járvány megölő tekintete. A háborús 1866-iki évben csak minden 25 emberre esett a halál valószinüsége, ez is inkább egyes korosztályokat sújtván; de a békés 1871 is 4 embert ragadott ki 190 közül; mig 1865, 1867, 1869, 1870 csak minden 30 és azonfelőli élő után szedték zsákmányukat. Vájjon birunk-e befolyással a halál meggátlására, arra azt hiszem minden értelmes orvos azt fogja felelni, hogy igen, s ha nem bírjuk is meggátolni, hogy az élet határán áldozzunk a természet kimagyarázatlan ugyan, de világos törvényének, mely őseink után parancsol vándorolni, hova gyermekeink is követni fognak: a gyermekek életben tartása sok tekintetben, hogy ne mondjam legtöbb esetben, tőlünk függ. Tőlünk, társadalmi intézményeinktől, fölvett életszokásainktól s az okszerű életrend hivebb vagy helytelenebb követésétől függ életünk meghosszabítása, s minden egyes társadalmi tag, ki az átlagév túlélését eléri: az a priori a statistika egy-egy számát hamisítja meg — a társadalom érdekében — s az utólag konstatáló józan statistikának nyújt alkalmat, hogy derültebb számokban tüntesse ki az ország állapotát. De a gyermekek gondozása, okszerű nevelése az első életkorban, számos esetben győzelmesen bir megküzdeni a halállal, mely legkönnyebben a leggyengébbekkel bán el; e tekintetben pedig statistikánk szomorú képet tár elénk. 1864. elhalt 5 évesig 216.761 összes hal. %-ban56.0 1865. „ 192.928 B 44.4 időre távozhatási engedély a vallás- és oktatási minisztertől eszközlendő ki. 10. §. A titkár és teendői. A titkár, aki egyszersmind az intézet zenemű-, könyv- és hangszertárának felügyeletét is viseli, az elnöknek és igazgatónak s esetleg helyettesének tiszti kötelmeik teljesítésében segédkezet nyújt. E végből különös tisztjéhez tartozik, az intézet közigazgatási ügyeinek, az elnök, illetőleg igazgató jóváhagyása melletti ellátása, a szükséges előjegyzések, lajstromok, jegyzőkönyvek vezetése s az intézet összes levelezései s írásbeli teendőinek elvégzése. 11. §. Tanárok. Az akadémia tanárai, az elnök és igazgató által a m. kir. vallás- és közoktatási miniszter jóváhagyása mellett megállapított tanrendszer és tanórai beosztáshoz kötelesek alkalmazkodni. Akadályoztatásuk esetében, helyetteseikről az elnök vagy esetleg az igazgató intézkedik. 12. §. Tanári értekezlet. Az akadémia tanári testülete, minden tanév elején s minden félévi tanfolyam végén az elnök, vagy akadályoztatása esetében az igazgató elönlése mellett értekezletet tart, melyben a tanítás és fegyelem körül követendő összhangzatos eljárás módja megállapittatván, a tanárok észleleteiket s netaláni javításokra vonatkozó nézeteiket, óhajaikat előterjesztik s javításokat indítványozhatnak. Az értekezletek jegyzőkönyvei nyolcz nap alatt, azok megtartásától számítva az elnök vagy igazgató által netaláni észrevételei kíséretében tudomás és esetleg további intézkedés végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztendők. Sürgős esetekben az elnök, illetőleg ez akadályozva lévén, az igazgató rendkívüli értekezletre is hívhatja egybe a tanári kart; ez esetben azonban annak tárgya eleve feljelentendő és a tanárokkal tudatandó. 13. §. Tannyelv. Az akadémia hivatalos és tannyelve a magyar. Kitűnő zeneművészek és zenetudósok azonban, kiknek megnyerése az intézetnek kiváló érdekében áll, a vallás- és közoktatási miniszter által a magyar nyelven való előadástól időlegesen fölmentethetnek. Az ily föltétel alatt kinevezett tanárok mellé nyelvi szükség tekintetéből a vallás- és közoktatási miniszter, időről időre magyar nyelven előadó segédtanárokat is nevezhet ki. 14. §. Tanítványok: az akadémia tanítványa, nemre való különbség nélkül lehet, aki az akadémia szervezeti szabályaiban meghatározott föltételeknek eleget tenni képes. Azon tanosztályokban, hol a tanítványok száma meghatározott, elsősorban a honfiak bírnak fölvételi elsőbbséggel, s csak a honfiak által be nem töltött helyekre vétethetnek külföldiek is fel. 15. §. Ösztöndíjak és segélypénzek. Tanítványok, kik szegénységüket igazolván, kitűnő tehetséget és szorgalmat tanúsítnak: az elnök vagy igazgató javaslatára ösztöndíjban, vagy segélyben részesülhetnek. 16. §. Tanrend. Az intézet bel- és tanrendét és a fegyelmi szabályokat, az elnök fölterjesztésére a vallás- és közoktatási miniszter határozza meg. 17. §. Tanév és szünidő. Az akadémia tanéve, minden év október hó 1-én kezdődik, s ünnep és vasárnapokat, valamint a szombati napokat kivéve, a következő év július havának végéig tart. A beiratások és a felvételi vizsgák ideje, minden tanév kezdetét megelőzőleg az igazgatóság által a hivatalos lap útján eleve közzététetik. 18. §. Nyilvános vizsgák és előadások. Minden év végével, a vallás és közoktatási miniszter vagy képviselője az akadémia igazgatósága és tanári testülete, valamint a meghívottak jelenlétében nyilvános vizsga- és esetleg zenészeti előadás tartozik, mely alkalommal az intézet kiválóbb tanítványainak zeneszerzeményei is előadatnak. Ily gyakorlati előadások, az igazgatóság belátása szerint évközben is megtartathatnak. 19. §. Akadémiai oklevél. Azon tanítvány, ki az akadémia bármely tanosztályában végzett tanulmányáról akadémiai oklevelet óhajt nyerni, köteles, az előszabott tanfolyam éveit, az akadémiában megszakítás nélkül tölteni. 20. §. Tandíj. Az akadémiában a magyar szent koronaországok területén született tanítványok félévenkint fizetendő 10 — 10 frtnyi tandíj mellett részesülnek az oktatásban, azonkívül a behatáskor kötelesek öt forint behatási díjt fizetni. Külföldi tanítványok ellenben, tekintet nélkül a tanszakokra, évenkint, az 5 frt behatási díjon túl félévenkint, vagyis öt havi részletekben 50 frt o. é. kötelesek tandíj fejében fizetni. A tandíj fizetése alól csak is az ösztöndijasok s oly szegény tanulók menthetők az akadémia elnöke, vagy igazgatója javaslatára, a vallás és közoktatási miniszter által fel, kik vagyontalanságuk igazolása mellett kitűnő tehetséget és szorgalmat tanúsítanak. A tandijak az állampénztárba folynak be; a behatási dijak az intézet könyv- és hangjegygyüjteményének gyarapítására forditandók. 21. §. Tanfolyam. Az akadémia egész tanfolyama, annak úgy tudományos szakait, mint a Avagy lehet-e ebben kétség a fentebbi számok után. íme 1864 a legnagyobb gyermekhalálozási százalékkal (56.9) noha itt talán még az 1863-iki aszályosság utóbajait tapasztaljuk. De 1867 minden feltűnőbb csapás nélkül 52 ° C-a), mert a háború utóbajait csökkent születési arányban igen, de fokozódott gyermekhalálozásban csak bajos keresni. 1868 és 69 hasonló kép az 50%-on felül áll, mely csak 1870-től fogva kezd apadni és csodálatosan épen a kolerajárta 1872-ben is csökken, sőt a pusztítás legszomorúbb évében 73-ban sülyed soha nem tapasztalt alacsonyságra vagyis 40 ° C-ra. Bármily nagyérdekű adatokkal gazdagítják egyébiránt ismereteinket a népesedési mozgalom ez ideig kiderített adatai; fő fontosságukat az által nyerik, hogy velük kiszámíthatni az évenkénti születési többletet s általa a népesség gyarapodását, vagy azon esetre, ha a halálesetek száma emelkednék túlsúlyra, általuk a népesség fogyását tudhatjuk meg. A nyomozásunk keretéül elfogadott évtizedben, fájdalom, a népesség számbeli változásának mindkét nemével találkozunk. Fájdalom, mondók, mert a természetes haladásnak csak szaporodást kellene kitüntetni, s ha valamely évben vagy épen korszakban, fogyatkozás áll be, meg lehetünk győződve, hogy oly megtámadásokkal kellett a néptörzsnek küzködni, melyek elmúltával csak a leggondosabb ápolás segítheti azt a veszteséget pótló gazdagabb hajtásokra. Ámde tekintsük meg itt is mindenekelőtt a főszámokat s nézzük, a lefolyt évtizedben, mely évek tüntettek ki egészséges viszonyokat s mily mérvben születési többlet által, és mely éveket kell a szerencsétlenek közé soroznunk, a halálesetek túlsúlya folytán, zongorajátékban való legmagasabb kiképeztetést illetőleg négy évre terjed. Azon tanítvány, ki négy éven át szakadatlanul kellő sikerrel tanult az akadémián, s az előszabott vizsgákat kellő eredménnyel kiállta, teljes akadémiai oklevélre tarthat igényt. Aki ellenben a 2-ik §-ban elősoroltak közül, csak némely tantárgyat tanult az arra kiszabott idő alatt, az csak az illető tanszakokról nyer akadémiai bizonyítványt. 22. §. Tanítványok fölvétele. Az akadémiába felveendő tanítványoktól megkivántatik : a) Az átalános műveltségnek akár iskolai, akár magántanulás utján szerzett oly foka, mely a rendszeres tudományos előadások megélhetésére képesít. b) Fitanitványok éltük 15-ik, nőtanitványok éltük 16-ik évén túl vétethetnek csak fel. A magasabb zongora tanszaknál, s a tudományos tanosztályoknál kivétel csakis rendkívüli tehetségek javára tétethetik. c) A zene elemi ismereteiben való tökéletes jártasság. Az a) b) s c) pontokban elősorolt kellékek mellett azok bírnak előnnyel, kik valamely hangszer, főleg a zongora- vagy orgonajátszásban már haladottabb képzettséget tanúsítanak. d) A felsőbb zongora osztálynál megkivántatik, hogy a tanítvány a zongora játékában már magasabb színvonalra emelkedett legyen. A kariskolában csakis egészséges testalkatú, s a kiművelésre képesített jó hanggal bíró egyének vétethetnek fel. e) Szülő avagy gyámi hatalom alatt álló tanítványok felvételéhez a szülők, illetőleg gyámok írott beleegyezése szükséges. f) Minden fölveendő tanítvány, az igazgatóság kívánságára iskolai és esetleg zenészeti tanulmányairól, valamint erkölcsi jó magaviseletéről hiteles alakban kiállított bizonyítványt tartozik felmutatni. A felsőbb zongoraosztályba felveendő tanítványok száma 12-öt, a karénekiskolában 40-et meg nem haladhat. A tudományos tanszakokra, melyekben a fő- és nőtanítványok szintén elkülönítve nyernek oktatást, a tanítványok felvétele a rendelkezésre álló helyiség terjedelmétől függ. 23. §. Felvételi vizsgák. Ki az intézetbe felvétetni kíván, az igazgatóság által eleve közzétett időben, zenészeti előkészültsége és képessége igazolására vizsgálatot tartozik letenni. Ez alól csak azok mentethetnek föl, kik elismert művészeknél vagy a magyarországi zeneakadémiához hasonló czélú intézetben már sikerrel folytatott tanulmányaikról kellő igazolványt képesek felmutatni. 23. §. Tanórák. Az előadások idejét, óraszámát és azoknak a hét egyes napjaira való beosztását az igazgatóság, a tanárok meghallgatásával állapítja meg, s minden évfolyam elején nyilvánosan teszi közzé. (Folytatás köv.) E viszonyt (Belgiumot s Angliát számon kivül is hagyva) az egész évtized alatt csal kétszer érte el Magyarország; 1865 és 1867-ben 33-mal, 1869- es 7o-ben a 30 és 31 körül volt; azon kivül mindig innen maradt e számon, s mig tiz évi átlaga szerint minden 26-ik emberre esik egy halálozás, egy rémes esztendőben (1873-ban) ez épen 15-re száll alá, íme csak egy rövid évtized alatt is, mily különbség a határévek halálesetei között. Amott a 400.000-t nem érik el (380.000 eset 1865-ben), amitt a kétszeresét is meghaladják (874.000 eset ) számok csodálatosan beszélnek. Az összes halálozásoknak körülbelül fele esik az éven aluli gyermekekre! De ami még szomorúbb s ugyan e számokból kiderül: nem a társadalmi nagy csapások évei, nem a háború s nem a kolera irtja serdülő nemzedékünket, hanem az a rendes, semmi nagyobbszerű baj által nem zavart években hull el, anélkül hogy tevékeny életre megérhetett volna. Magyarország Erdélyben: Az évtized 8 tényleg szaporodó esztendeiben tehát mindazon százalékokkal találkozunk, melyeket, majdnem hasonló időben, az idegen államok felmutatnak, két évben (1864 és 1869) meghaladja a szaporodás az 1%-ot, egyszer (az 1866-diki háború és kolerás évben) leszáll Ve százalékra, azontúl 010 és 0 96 közt inog. Csak az a fájdalmas kettős kolera év 1872— 73 forgatja fel az összes és helyes irányú gyarapodási irányzatot és azt eredményezi, hogy mig az egészséges 8 év alatt közel 6%-kal szaporodtunk, e két év közel harmadfél százalékkal rántott vissza s így 10 év alatti összes szaporodásunk csak 3 és fél százalék. Tehát nem a gyér szülés, nem is a rendesnél sokkal erősebb halálozási viszony normális években — bár a gyermekhalálozás még mind túl nagy — gátol a szaporodásban, hanem az időnkint fel-felvisszatért, Trebinjebe. A hegyek közt mutatkoznak ugyan felkelők de azok a sereg közeledtére megfutamodnak. Nedsib basa Bilekből Trebinjeig vonult, szétszórta a felkelőket, helyreállította a közlekedést. A trebinjei és bileki katonaságot most Ragusából élelmezik. Hussein és Nedsib parancsot kaptak, hogy Gacska és Bilek közt állítsák helyre a közlekedést. Russel a felkelők érdekében meetinget hívott össze tegnap Londonban, mely össze is jött ugyan, de Russel maga állítólag gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg rajta, de levelet intézett az egybegyűltekhez, amelyben kijelenti, hogy hiú remény azt várni, hogy Törökország valaha jó kormányzatra nyújtson biztosítékot; ha az európai hatalmak nem akarnak a porta belügyeibe avatkozni, akkor nem marad más hátra, mint az, hogy független kormány alakíttassék. Russel azt akarja, hogy Thessalia és Albánia váljanak külön tartományokká, nagyon örül, hogy Angol, Olasz és Francziaország is csatlakoztak azon testülethez, mely a lakosság kívánalmaival fog foglalkozni. A nyugtalan tartományok részére jó, igazságos kormány formákat lehetne ajánlani, melyeket a porta is elfogadhat és melyek nem zavarnák az európai békét, ez volna a hatalmak actiójának legkedvezőbb eredménye. A meeting több határozatot fogadott el, melyekben a felkelőknek a törvény által megengedett támogatás is ígértetik. A franczia monarchisták megzavarták ismét a mély csendet, mely Francziaországban a versaillesi nemzetgyűlés szétoszlása óta oly mérvben uralgott, hogy egyátalában nem volt mi feljegyzeni valónk a francziákról. A bonapartisták a napokban vendégséget rendeztek Evreuxben, melyen mintegy 160-an voltak együtt. A toastok megkezdődvén Raoul Duval hosszasan bizonyítgatta, hogy nem a császárság, hanem az ellenzék idézte elő az 1870-ei háborút, s kifejtette, hogy ha majd a mostani alkotmány revisió alá kerül, a nép ismét a császárságnak fog igazat adni. Ugyanez alkalommal felolvasták Laronciére-le-Noury altengernagynak levelét, melyben a többek közt ezeket mondja: „Nem fogok megszűnni, Mac-Mahon kormányának hű szolgája lenni, mig ez a conservativ útról le nem terelteti magát, a melyen most legbuzgóbb törekvéseit összpontosítja. De azt a reményt táplálom, hogy Francziaországnak, ha az igazi pillanat elérkezett, újra szabad választása lesz s így visszanyeri az európai concertben azt a helyet, melyet tőle kormányának jelen alakja most megtagad.“ Minthogy a tengernagy egyszersmind a középtengeri hajóraj parancsnoka, a jelen alkotmány elleni ezen nyilatkozata rendkívüli sensatiót tett a kormány és a közönség minden rétegetében. A Párisban és Versaillesban levő képviselők Perrier Kásmér, Picard és Audiffret-Pasquiert táviratilag értesítették a helyzet aggasztó voltáról s tanácsot kértek tőlök. A „Courrier de France“ czimü lap tegnapelőtt este külön kiadásban közölte a levelet s azt mondta róla, hogy a deczember 2-ának előjátékára emlékezteti a közönséget. A mérsékelt lapok a tengernagy elmozdítását kérték, s az izgatottság olyan mérveket öltött, hogy Mac Mahon tábornagy, mihelyt a levélről tudomást szerzett, azonnal minisztertanácsot hivott egybe, mely tegnapelőtt délután összegyűlt s komoly tárgyalás alá vette az ügyet. A dolog vége az lett, hogy tegnap a „Journal Officiel“-ben Mac Mahon egy rendelete jelent meg, mely minden commentár és indokolás nélkül Rose tengernagyot nevezi ki Laronciére-le-Noury helyébe a középtengeri hajóraj főparancsnokává. Ez a rendelet a köztársasági táborban óriási lelkesedést keltett. De la Ronciére altengeragy levele, melyet fenebb említettünk, egész terjedelmében is előttünk fekszik s következőleg hangzik: — A „Magenta“ fedélzetén 1875. szept. 2. —Kedves Tardiveauur! Nagyon sajnálom, hogy meghívását a jövő vasárnap tartandó lakomára el nem fogadhatom. A közszolgálat pillanatra távol tart. — Mindig igyekeztem csatlakozni a konservativ párt egyesülési nyilatkozataihoz s annak tántoríthatlan támaszául kívánom magamat saját hatáskörömben tekintetni. És én semmi nézetkülönbséget nem teszek a konservativ pártban. Bármely árnyalathoz tartozzék különben, én előttem az konservativ, ki eldobja magától a szept. 4-ki forradalom és párthiveinek tanait. (Viharos hosszas tetszés a felolvasás alkalmával a banker tagjai részéről.) Ez eszmemenet mellett örömmel csatlakoztam volna polgártársaimhoz, hogy kinyilvánítsam újabban is e testvéries gyülekezetben meggyőződésemet. — Bár részrehajlatlan megítélője vagyok a május 24-ke előtt történt dolgoknak, mindamellett nem szűnöm meg alázatos szolgája maradni Mac-Mahon tábornagy kormányának mindaddig, mig le nem szoríttatik a konservativ pályáról, amelyen ma legbuzgóbb erőfeszítéseit összpontosítani igyekezik. — De azon hitben élek, hogy ha elérkezik a pillanat, Francziaország ismét szabad lesz választásában s újból elfoglalhatja az merülő járvány az, mely végigszáguldva az országon, nem válogatván nemben vagy korosztályban, hegyen-síkon egyaránt szedi kérlelhetlenül emberáldozatait. Százalékokban mutatva ki a születési szaporulatot meg a halál okozta fogyást a népszámlálást követő négy évben s az egész ciklusban, következő képletet nyerünk, melyben a szaporodás kövér számok által van kitüntetve. A szaporodás, illetőleg fogyás volt a megelőző évhez képest: Az összes halálozás: 1864- ben volt 434.066, esik egy halálozás 29 lélekre 1865- ben „ 380.472 „ „ „ 33 „ 1866- ban „ 504.043 „ „ „25 „ 1867- ben „ 436.434 „ „ „ 33 ” 1868- ban B 443.799 „ B B 29 „ 1869- ben „ 424.106 B B „ 31 ., 1870- ben „ 446.085 B B „ 30 , 1871- ben B 535 350 B B „ 25 „ 1872- ben B 580.445 „ B „ 23 „ 1873- ban „ 874.055 „ B „ 15 „ Vagyis egy évtized átlagában évenként 505.885 hal meg s minden 26-ik élőre esik egy halálozás. E téren már bajos szembeszállanunk a külfölddel. A halálozás terén ez utóbbi majd mindenütt előnyösebb számokat tüntet fel. Esik ugyanis: Ausztriában (1863—71) egy halálozás 32 lélekre Bajorországban (1860—71) „ „ 34 „ Szászországban (1868 — 71) „ „ 34 „ a német bírod. (1862—71) „ „ 34 „ Olaszországban (1863—70) „ „ 33 „ Francziaországb.(1869—71) „ ., 36 „ Belgiumban (1861—72) „ B 43 „ Angliában (1865—71) „ „ 44 B 1866. „ 235.599 „ 46., 1867. „ 227.238 B 52 0 1868. „ 224.032 B 50.6 1869. „ 215.817 B 50.s 1870. „ 222.221 B 49 8 1871. B 260.421 B 48.6 1872. „ 273.213 B 47.0 1873. „ 349.820 „ 40o született meghalt születési halálozási többlet 1864- ben 518.146 — 380.472 137.674 — 1865- ben 536.190 — 434.066 102.124 — 1866- ban 546.110 — 504.043 42.067 —1867-ben 506.234 — 436.434 69.800 — 1868- ban 557.841 — 443.799 114.042 1869- ben 466.123 — 424.106 142.017 — 1870- ben 570.692 — 446.085 124.607 — 1871- ben 591.148 — 535.350 55.798 — 1872- ben 563.362 — 580 445 — 17.083 1873- ban 566.792 — 874.055 — 307.263 Ez évtizedben tehát, vagyis 1864-től 1873-ig Ausztriában (1864—71) a szül. töbl. 0.81 % Bajorországban (1860-71) „ 0.24 „ Szászországban (1868—71) „ 1.13 „ a német birodal. (1862 -71) „ 697 ,, Olaszországban (1863—70) „ o.3 „ Francziaországban (1869 —71) „ 0.£3 „ Belgiumban (1861—72) „ 0.7fi ., Angliában (1865—71) ,, 1.26 „ Ugyanily százalékokban mutatván ki pedig Magyarország születési és halálozási különbözeteit, azt találjuk hogy volt: 1864 ben a szül. többi: 1.68 °/0 halál, többi. —°/„ 1865-ben „ 0.T9 ,, „ — 1860 ban „ 0.33 „ „ — 1867-ben „ 0.53 „ „ — 1868 ban „ 0.81 „ „ — 1869- ben „ 1.04 „ „ — 1870- ben „ 0.91 „ „ — 1871- ben „ 0.10 „ „ — 1872- ben „ — „ „ 0.12 B 18/3-ban „ —• „ „ 2-28» 1870 1871 1872 1873 I. A Duna balpartján 0.96 104 0.69 1.67 II. A Duna jobbpartján 1.10 0.95 0.s8 0.2) III. A Duna Tisza közén 1.13 0.8s 0.15 2.64 IV. A Tisza jobbpartján 0.79 I.,, 0.52 450 V. A Tisza balpartján 0 .9 0.30 1.04 4.29 VI. A Maros-Tisza-Duna k. 0.51 1.68 l.ie 1.84 VII. Erdélyben 0.70 0.06 0.4s 1.79 Külföld. Milan fejedelmet Kragujeváczban nagy lelkesültséggel fogadták s a skupzsinába lépve e kiáltás harsant fel: „Éljen a mi ifjú Obrenovicsunk! — A trónbeszéd azonban csakhamar nagyon lelohasztotta a kedélyeket. — A trónbeszéd hallomás szerint igen hosszú s még csak sovány távirati tudósítás után ismertethetjük azt; mindenekelőtt a bosnyákországi és herczegovinai eseményeket nagy komolysággal említi és rokonszenvet fejez ki azok iránt (e passusnál a teremben ünnepélyes csend uralkodott); a trónbeszéd felemlíti ezután a községi önkormányzat kiterjesztése, a nagyobb személyi biztonság és a sajtószabadság tárgyában teendő előterjesztéseket, továbbá a fejedelem eljegyzését, minek felemlitésekor a gyűlés viharos zsinókba tör ki. Végül ezeket mondja a fejedelem : Bizton számitok rá, hogy a nemzet támogatni fog súlyos feladatok teljesítésében, nevezetesen a jelenlegi igen komoly pillanatban, amint hogy ezt a szerb nemzet ily körülmények közt mindig megtette. (Átalános lelkes felkiáltás: Akarjuk!) Milan fejedelem s az uj kabinet közt a „Granicsar“ szerint a legfeszültebb viszony uralkodik, részint mivel a fejedelem ellenszenvvel viseltet k a kormány tagjai iránt, részint pedig a volt miniszterelnök Marinovics ármánykodásai következtében. A harcztérről érkező legújabb hírek több apró csatározást említenek fel, melyekből kétségbevonhatlanul kitűnik, hogy a felkelők feladtak minden komolyabb támadási tervvel s a török katonaság elől a hegyek közé menekülnek, így a mostari basa ezt táviratozta 7-ről a török fővárosba: „Hussein és Nedsib basák Stolacz, Trebinje és Bilekből ide érkeztek a nélkül, hogy ütközetük lett volna a felkelőkkel, mert ezek futásnak eredtek. Hussein a ragusai után a határig ment, a felkelők kezében levő őrházakat ismét elvette tőlük és 5.522,638 uj honpolgára született Magyarországnak, de 5.058,855 halt is meg s így az egész 10 évi születési többlet csak megközelíti, de el nem éri a fél milliót, lévén az csak 463,783 lélek, mi az átlagos népességnek, vagyis 13.295,000 léleknek 3,49 százaléka. Vajjon sok-e ez vagy kevés, jó vagy részaránynak mondható-e, csak úgy tudjuk megítélni, ha a külföld hasonló viszonyaival összehasonlítjuk. Mint látni tehát az ország nyugati részébe az ország szivéig egész esztendők daczára sem veszített népességében. Az ország másik, keleti fele, Erdélylyel együtt deficitbe jutott, mely a Tiszabalparti és Tisza-Marosközi részekben emelkedett legmagasabbra. A végeredmény pedig az, hogy az ország e szomorú évek alatt egy egészséges gyarapodási évnek összes szaporulatát vagyis népességének egy egész százalékát elvesztette s újra számos kedvező viszonynak fog kelleni közreműködni, mely e legfájdalmasabb, — mert emberélet okozta — csorbát helyreüsse. A vész elvonult; a lefolyt 1874 diki év köztudomás szerint a normálisok közé tartozott. Itt-ott pusztított ugyan egy-egy járványos kór, de helyi bajnál nagyobb jelentőségre nem emelkedett. A termés is középszerű, sőt sokhelyt még azon fölülálló is vala. Mindmegannyi ok, mely kedvezőbb eredményt enged várnunk a már gyűjtésnek indított 1874-diki adatokból. De mennyivel emelné beesőket és érdekességüket, ha a rideg statistikuson kívül a szakértő orvos is hozzászólna az anyaghoz, s ha a statistikai számok puszta csontvázán túl, erélyesen megindult közegészségügyi politika nyújtana húst és vért ily értekezésnek, hogy tudományos egészül domborodjék ki az olvasók előtt. átlag 0.92 0.£ o 0.12 2.23