Egyetértés, 1876. november (10. évfolyam, 262-286. szám)
1876-11-19 / 277. szám
X. évfolyam. Budapest. Előfizetési dij: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva : Egy évre Félévre . Negyedévre Egy hóra Egy szám 8 krajczár. Hirdetési dij : 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr., többször 10 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr, 20.— 10.-6.-1.80 277. szám. Nyílttért öt hasábos sor 30 krajczár.EGYETÉRTES TI POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Az „Egyetértés“ szerkesztősége mától kezdve hímző utcza i-sö szám alatt van* (kalap- és himző-utcza sarkán). A lap szellemi részét illető minden közleményt ide kérünk küldeni. a Ma Az országháziból. (November 18.) A költségvetés felett ma kezdődött meg az átalános vita. Ha nem úgy látszik a házat kevéssé érdeklik az államháztartás tekintetében elmondott nézetek, annyira bukottnak tartja a pénzügyi politikát, hogy rosszabbat már nem mondhat senki, mint amelyet az egyesek táplálnak, és oly jót se mondhatnak róla, melynek hajlandó volna hitelt tulajdonítani. Ehez járul, hogy a nemzetközi nagy függő kérdés folytonos izgatottságban tartja a kedélyeket, s a figyelem összes szállait ennek mozzanatai kötik le. A szónokok már számoltak e körülménnyel és beszédeik keretében fontos helyet vesz igénybe a külügyi politikának taglalása, melyre különben a miniszterelnök semmitmondásai által utalva is lettek. A ház nem nyilatkozhatván máskor, él az alkalommal, melyet Tisza kijelölt, hogy hallassa a nemzet szavát, melyre nézve véleménykülönbségek egyátalán nem léteznek a ház padjain, vagy ha léteznének is, azok csupán hajszáli különbségekre vonatkozhatnak, s a dolog lényegét nem érinthetik. A független szabadelvű párt a mai vita folytán lépett a küzdtérre. Lukáts Béla jelentve be, „maga és elvtársai“ nevében, hogy a költségvetést, mely a gazdasági politika tekinteteit mellőzi, és semmit nem valósít azon programm előnyeiből, melyeket a kormány beköszöntésekor kilátásba helyezett — „elfogadja.“ Lukács Béla beszédét pártja elég kedvező fogadtatásban részesíté, bár némely helyek halvány színezése nem fogja a kellő hatást elérni az új párt iránt a nagyközönségnél. Sokkal általánosabb hatásra és sokkal kedvezőbb fogadtatásra számíthat Nemes Nándor gróf őszinte, egyenes és hévteljes beszéde. E képviselőtől senki sem vitathatja el, hogy van önálló megállapodott véleménye, s a mi fő, van hozzá bátorsága ennek himez és hámozás nélkül kifejezést adni. Föllépése, mely méltó volt nevéhez, kézzelfogható benyomást tett a ház arczulatára. Midőn a benső meggyőződés melegével ecsetelte a csalódást, mely a nemzetet a fusió eredménytelenségében érte, a megilletődés, vegyest a szégyennel volt észlelhető a kormánypárti corpheusok arczán. Lehetetlen kicsinyelniök és kitérniük a fejtegetéseit követő tetszésnyilvánításokkal szemben. Sajtó ítélete, mellyel a fasió által hatalomhoz jutott kormánynak tehetetlenséget lobbantott szemére, vádolva azt, hogy képtelen megbirkózni az elvállalt feladatokkal, különösen az államháztartás egyensúlyának helyreállítása tekintetében, hátra, mély benyomást tettek a A mai átalános vitát különben Széll Kálmán szükségtelennek bizonyult néhány ajánló szava után Simonyi Ernő vezette be. Két pont szúrt mindjárt szemet a kormánynál. Az első, hogy utalt a mulasztásra, mely a múlt évi zárszámadások közzététele nélkül kényszeríti a házat ítéletre oly kérdésben, melynek megbírálásánál e számadatokra föltétlenül szükség van, máskép a tényleges eredmények összehasonlítása az előirányzat tételével merőben illusorius alapokon mozog. A másik pont, hogy rámutatott a könnyelműségre, mellyel a pénzügyi bizottság jelentése szerkesztve lett, oly dolgokat emelve ki dicsérettel, melyekre nézve meghatalmazást sem nyert. Erre aztán szükségesnek látta Tisza Kálmán néhány mentegető észrevételt tenni. Legnevezetesebb része volt Simonyi beszédének a külügyi helyzetre vonatkozólag tett fejtegetés. A tisztelt képviselő úr érezve a politikai helyzet e nagy horderejű kérdésének fontosságát, kiterjeszkedett annak kiválóbb mozzanataira, és erősen hangsúlyozta egy határozott politika követésének időszerűségét és szükségességét. Csak oly kormány titkolódzik — úgymond — amikor mindenütt elérkezettnek látják nyilatkozni, amelynek titkolnia valója van. A habozás gyakrabban sodorja oly háborúba az országokat, melynek erélyes színvallással elejét lehetett volna venni. Kiemelte, hogy nem pártkérdés ez, hanem az egész nemzetet legközvetlenebb érdekeiben érintő ügy, melynek irányára tisztába kell jönni, mert csak igy várható, hogy mint egy szív és lélek fogja támogatni a nagy aciót. Míg ellenben, ha titkolóznak és nem világosítják fel, a követett politika iránt gyanú merül fel, s bizonyára, ha e politika nem fog megfelelni a nemzet közvéleménye által követelt iránynak, nem számíthatnak az ország áldozatkészségére. Meg van győződve, hogy már most valódi erőt meríthet a kormány a közvélemény szavától. Helyén valónak látja, hogy a ház erőteljesen nyilatkozzék s e végből határozati javaslatot nyújt be. Nagy érdekű voltánál fogva, országgyűlési rovatunkból kiszakítva alább közöljük e határozati javaslatot. E javaslat általában nagy benyomást tett a házra párt különbség nélkül. Emelkedettsége és nagy aktus jellegét felöltő conceptiója már a házban nyert fogadtatása által is a magyarországi közvélemény hű, igaz és bátor hangja gyanánt tekinthető. Ha hozzávesszük, hogy a kormány padjairól a felszólaló miniszterelnök egy szavát sem igyekezett megerőtleníteni, hanem mindössze a külügyi bonyolódott helyzetre való utalással, mint„nem a maga idején“ benyújtottat kérte mellőzni, fontosságában csak nyert e határozati javaslat. Néhány nap fog eltelni, míg fölötte a ház dönt. A mai lépésről lépésre és óráról órára élesebb alakot öltő események között nem lehetetlen, hogy amit ma még nem talál idején levőnek a kormány, holnap maga fogja szorgalmazni elfogadtatását. Épen azért nem lesz helytelen ideje korán figyelmeztetnünk az országgyűlést árnyalatkülönbség nélkül, hogy a tárgy fontosságánál fogva mellőzzenek minden kicsinyeskedést, mely az egyöntetűségnek kárára válnék. A nagy események idején minden fiára van szüksége a hazának, nem volna sem helyes, sem méltányos isolálva hagyni a pártot, melynek a népre kétségkívül több hatása van, és bizonyos esetben még inkább lehet, mint a kormánynak és a kormánypártnak együttvéve. Ne hagyják különösen azon meggyőződést felkelteni, hogy a kormány és pártja a kérdésben sem mer a közvéleménnyel egy irányban haladni, hanem elszigetelt kishitűséggel és időszerűtlen opportunitással, körmünkre hagyja égni a veszélyt és kiteszi az országot, hogy egy érdekeinek meg nem felelő külügyi politika a parlament hallgatására hivatkozással fizessék és esetleg a nemzet vére és vagyona egyenes kárára pocsékoltassék. Vigyázzanak, hogy túl ne szárnyalják őket az események és reactionarius törekvések, mert ha ez megtörténik, visszalépésök sem ütheti helyre a nyakunkra fejlődött veszedelmet. A keleti kérdés ügyében Simonyi Ernő által a ház mai ülésén beadott határozati javaslat teljes szövegében így hangzik: Határozati javaslat. Tekintve, hogy a török birodalomnak velünk határos némely tartományaiban a múlt évben kitört zavarok fegyveres felkeléssé, s újabb időben Szerbországnak nagy számú, s szervezett haderővel való részvéte által valóságos komoly háborúvá fajultak . Tekintve, hogy ezen háború folytán az úgynevezett keleti kérdés egész nagyságában és minden aggasztó körülményeivel együtt felmerült, melynek legújabb fordulata még idegen hatalmak beavatkozását is lehetővé teszi. Tekintve, hogy Magyarország mint a hadviselő felekkel határos állam ezen kérdésnek mi módoni megoldásában, elsősorban, s a legnagyobb mérvben érdekelve van. És, hogy a tőszomszédságban dúló háború magát Magyarországot is könnyen egy következményeiben kiszámíthatlan nagy háborúba bonyolíthatná. Tekintve, hogy a gondos előrelátás, a magyar nemzet államérdekei, jövőjének biztonsága, tekintélye s becsülete egyenlően követelik, hogy ily válságos körülmények között a nemzet szigorú számot vessen egyrészt koczkáztatott érdekeivel, másrészt tehetségével és erejével, és minden eshetőségekkel szemben készen álljon, állami érdekeit minden lehető támadás ellen megóvni, az ország biztonsága felett őrködni és Magyarország tekintélyét s becsületét úgy szomszédjai, mint átalában Európa irányában sértetlenül föntartani. Tekintve végre, hogy ily válságos perczekben, az ország kormánya csak akkor és csak úgy számíthat a nemzet egyetemes lelkesült közreműködésére és áldozatkész támogatására, ha annak eljárása a nemzet közvéleményével találkozik. Mondja ki a ház határozatilag, hogy: Mi a nemzet képviselői a magyar nemzet közvéleményének vélünk kifejezést adni, midőn kijelentjük, hogy a magyar nemzet távol van minden terjeszkedési vágytól, s valamint a maga részéről határozottan visszautasít minden foglalási szándékot, úgy azt, ha netán mások által czéloztatnék, határozottan ellenezni fogná. És midőn a török birodalomban lakó vagy fenhatósága alatt élő minden népeknek úgy politikai, mint polgári s vallási szabadságuk fejlesztésére és biztosítására, valamint átalános haladásuk s polgárosodásukra vezethető minden intézkedéseket melegen pártol, és ezeknek kieszközlésére tekintélyének s befolyásának egész súlyát a mérlegbe vetni kész . Egyszerűen kijelenti, hogy ez idő szerint a török birodalomnak bármely területi vagy fenhatósági csonkítását Magyarország államérdekeire nézve károsnak s következményeiben veszélyesnek tartaná , miért is a Török birodalom területe s fenhatósága tekintetében a háború előtti állapotot kívánja fentartani s mások által fentartatni, kinyilatkoztatván : Hogy a béke mielőbbi helyreállítása és a török birodalom területi épségének s függetlenségének fentartása érdekében minden megkívánható áldozatok meghozatalára kész. Keltpesten, 1876. nov. 18-án, beadja Simonyi Ernő s. k. képviselő. A folyosó párt. Átalános megütközést keltett mindenfelé azon magatartás, melyet a független szabadelvű párt a tegnapi országgyűlés tárgyalása alatt követett. Trefort miniszter bérbe ad egyik meghitt emberének hallatlan potom áron az alapítványi birtokokból 10,000 hold legjobb minőségű földet, csak úgy kéz alatt, minden árlejtés nélkül, a nyilvánosság teljes kizárásával. Bérbe adja 18 évre nagy sietve, három évvel a régi bérletszerződés lejárta előtt. Vagyonos, Sl BSEMS teljesen megbízható bérlők 200,000 fttal többet ajánlanak, mint amennyiért Trefort a birtokot bérbe adta. És midőn ezen botrányos eljárás megvizsgálására egy bizottság kiküldetését indítványozzák a képviselőházban, a független szabadelvű párt képviselői mind a folyosóra menekülnek a szavazás elől. Tehát nincs bátorságuk szembe szállni a corruptió gyalázatos rombolásaival, vagy helyeslik Trefort eljárását ? De hát akkor miért nem szavaztak mellette s miért menekültek a folyosóra ? „P .Ll.“-nak távírják. Szerb 11adügyminiszt erről leköszönt Nikolics helyébe, mint a Gruics fog kineveztetni. A háborúért való felelősség elhárítása tekintetéből elhatározta a török kormány, hogy a conferentiát föltétlenül elfogadja. A franczia-német viszonyok feszültsége, habár nem is képezte eddig beszéd tárgyát, a komolyan számításba veendő tények közé tartozik. Bizonyítja ezt azon eset, hogy a német császári kormány a meghívást, hogy vegyen részt a párizsi világkiállításban, hivatalosan visszautasította. A belvihar jelei mutatkoznak az orosz birodalomban. A volhiniai rom. kath püspök f. hó 13 án éjjel orosz csendőrök által elfogatott és Moszkvában elzáratott. Lakásán állítólag számos kompromittáló iratott találtak, melyeket Sz.-Pétervárra küldtek. Lengyelországban több pappal hasonló eset történt. Lehet, hogy ez elfogatásoknak komolyan fenyegetett belbéke megóvása végett szükségkép meg kellett történni, de az is lehet, hogy az orosz kormányt csak lelkiismerete agyrémei késztették e rendszabályhoz nyúlni. Így is, úgy is nagy oka van belátni, hogy Európának diktálni képtelen. Konstantinápolyból írják lapunknak : E napokban néhány Törökországban lakó hazánkfia illetékes helyen tudakozódott, hajlandó volna-e a török kormány magyar légiót alakítani. Az illető helyen válaszul azt nyerték, hogy a török kormány egyelőre semmiféle idegen légiót nem hajlandó alakítani. Részéről a muszka hódítási politikát európai kérdésnek tekintvén, nem akar az európai hatalmak kezdeményezése elé vágni, s a függőben levő diplomátiai elhatározásoknak útját szegni. Az orosz-török háború kitörése és az érdekelt hatalmak tétlensége esetén azonban okvetlenül első kötelességének fogja ismerni magyar légiót is alakítani. A jelen körülmények között csakis a rendes török hadseregbe való lépés áll nyitva azon tisztek számára, kik az osztrák-magyar monarchia hadkötelezettségéből kiléptek, és előbb alkalmuk volt a fegyveres szolgálat valamelyik ágában tényleg tapasztalatokat szerezni. A conferentiát elhalasztják, ez a legújabb hír a keleti kérdést illetőleg, s ezzel közelebb jutottunk azon föltevés megvalósulásához, hogy a conferentiából semmi sem lesz. Románia mint királyság. A kegyvesztett Szerbia helyett most már Románia azon szerelmes fia Oroszországnak, kiben neki kedve telt. Az Oroszországnak teendő szolgálatokért meg van ígérve a román fejedelemnek, hogy országát kibővítik s királysággá emelik s a királyi trónra most már nem a botbaugrott Milánt, hanem őt fogják felültetni. Egy nagy szerb birodalom. Angolországban úgy vélekednek, hogy az orosz kormány a Szerbiában vallott kudarcz daczára sem mondott le azon tervéről, miszerint a Balkán szigeten új államalakulást létesítsen, csakhogy most már egészen máskép szándékozik azt keresztül vinni, mint mikor a czár Milán fejedelmet még tenyerén hordozta. Egy nagy szerb birodalom alakítása van tervben, melynek magvát azonban nem Szerbia fogná képezni. Milán fejedelemnek nemcsak királysági álmairól kellene lemondania, de még majd örülhet, ha másnak lesz helytartója. Bukarest, nov. 14. (P. D.) A kormány mindazon rendeleteket elkészítette, melyek az összes territoriális hadsereg egybehívására vonatkoznak. A rendeletek ki vannak nyomtatva, hogy érvényesekké váljanak, csak a fejedelem aláírása és a kelet szükségeltetik. A territoriális hadsereg (honvédség) valószínűleg decz. 2-dikára fog egybehivatni. Bratiánu Livádiában arra kötelezte magát, hogy az orosz déli hadsereg főparancsnokának 95,000 embert fog rendelkezésére bocsátani. Tegnapelőtt Nikolaj Nikolajevics nagyherczeg táborkarából két tiszt volt itt. Ezeknek feladata volt Románia hadikészületeiben egy „mély pillantást“ vetni, esetleg a hadügyminisztert intézkedéseinek gyorsítására szorítani. Itt természetesen minden lehetőt megígértek, hogy a magas“ kívánságoknak eleget tegyenek. Erre az őszinte akarat talán nem hiányzik. De itt,az a kérdés: hogy állanak az állampénztárak ? És ez a moldvai oláhországi államszervezetnek a leggyengébb oldala. Azon rettenetes apály, mely minden állampénztárban uralkodik, kétségbeejti a hadügyminisztert; a fejedelemhez fordult tehát segédeszközökért. Ezek csakis egy kényszerkölcsön utján volnának megszerezhetők. Bármily súlyos is ezen renszabály a jelen viszonyok között, mégis ez az egyetlen mentő horgony a szükségben. Egyelőre 60 millió leest (egy lees egy frankkal) akarnak kibocsátani. Fegyver és lőszerkészlet mindennap érkezik a külföldről. Egyelőre kincstári kötvényekkel fizetnek, melyek azonban már januáriusban beváltandók. A Románia és Francziaország közötti viszony meglehetősen komor. Duc Decazes ismételten arra intette a kormányt, hogy a semlegességből ne lépjen ki. Francziaország befolyása, mely itt azelőtt mindenható volt, nem volt elegendő a gördülő kerék feltartóztatására. Az itteni franczia diplomácziai ügynök e miatt duzzogva és neheztelve félre vonult. Vasárnap, 1876. november 19. Szerkesztői iroda: Budapest IV. himző-utcza 1. hová a lap szellemi részét illető minden közlemény küldendő. — A küldemények csak bérmentesen fogadtatnak el. Kéziratok csak rendkivüli esetben küldetnek vissza. Kiadó-hivatal: Budapest IV, megpedditér 9. Wodianer F. nyomdájában. A jogügyi bizottságból. — November 17. — Á. képviselőház A képviselőház igazságügyi bizottsága ma délutáni ülésében mielőtt a büntető törvénykönyv tárgyalását folytatta volna, Juhász Mihályt előadóvá választotta azon jjavaslat tárgyában, mely az úrbéri kapcsolatból fenmaradt viszonyok rendezése kérdésében benyujtatott. A büntető törvénykönyv 134. §a Csemeghy államtitkár felszólalására változatlanul hagyatott, Schmausz Endre felszólalása ellenében ki a büntetés alól való mentességet, ha a felségsértés czélbavételét feljebb a szülőkre, gyermekekre és házastársakra véli kiterjeszthetőnek. A 135. § nál Szilágyi megengedhetőnek tartja a büntelen visszaléptetést a szövetségen kívül, ha az illető önkénytesen lépett vissza, s maga idejében tett feljelentése következtében a cselekmény káros következményeinek eleje vétethetett. Csemeghynek elvi kifogása nincs az indítvány ellen, azonban azt kívánná, hogy a büntetlenség csak az előkészületi cselekvényekre alkalmaztassék. Megjegyzi átalában, hogy miután felségsértésnél levő előkészület a kísérlet szabályai szerint ítélendő meg, e szabályok értelmében a visszalépésre is alkalmazható lesz a büntetlenség. Juhász is azon nézetet vallja, hogy a büntetlen visszalépés a kísérletre nem terjedhet ki. Szilágyi azon szempontból, nehogy az illető egyén, ha visszalépése által a büntetéstől nem menekülhet, e miatt kétségbe esetében tovább menjen a terv végrehajtásában, mint különben, határozottan kimondatni kívánja, hogyha az illető önkényt visszalép, s még ideje korán, mikor a káros következések elháríthatók, feljelenti a tervezetet, nem büntettetik a megkezdett végrehajtás sem. Az indítványt a bizottság Hodossy és Teleszky felszólalásaik után, kik azt támogatják, sőt politikai szempontból szükségesnek vélik, elvileg elfogadja. Visszatérve a 134. § ra Szilágyi Dezső a §-ba felvétetni kívánná, hogy ha valaki elmulasztja a felségsértés tervezetének teljesítését, csak azon esetben büntettetik, ha a felségsértés elkövettetett. Csemeghy államtitkár erre azt jegyzi meg, hogy a feljelentés elmulasztása a jelen fejezetben foglalt bármely cselekvény követtetett el, bűncselekmény. Szilágyi erre azt válaszolja, hogy oly előkészületi cselekvénynél, amelyet végrehajtás nem követett, a feljelentés elmulasztását nem lehet büntetni, mert hogy fel nem jelentette az illető, semmi rész nem következett. Pauler előadó érti, hogy büntetlenség mondassék azon esetben, ha a bűncselekmény félbehagyatott, de nem tartja helyén, ha a tervezetet végrehajtani szándékozó egyének felfedeztettek. Nézete szerint ezt nem lehet kimondani, mert ekkor elvetnék a törvény pszchikai hatását. Csemeghy államtitkár felhozza, hogy a feljelentés elmulasztásánál a veszély megelőzése azon criminalisticai ok, mely követeli, hogy a feljelentés elmulasztása — kivéve a szövetséget — még az előkészületi cselekményeknél is büntettessék. A bizottság végre abban állapodik meg, hogy csak akkor nem esik büntetés alá, aki a feljelentést elmulasztja, ha a szövetkezők elállottak a végrehajtástól. A 136. §. vétetvén fel, mely mellékbüntetésül hivatalvesztést és a politikai jogok felfüggesztését mondja ki a jelen fejezetbe foglalt bűntettekre. Teleszky nem tartja alkalmazhatónak a mellékbüntetést, ha a felhívás sikertelen maradt, a feljelentés nem történt meg. Pauler előadó ellenkezőleg a hivatalvesztése itt is kimondandónak kívánja, Csemeghy államtitkár pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a politikai jogok felfüggesztése is kimondassék. Szilágyi a mellékbüntetések feltételes alkalmazása mellett szólal fel, Juhász pedig csupán a sikertelen felhívás eseteire kívánja a feltétees alkalmazást, mit a bizottság el is fogad. A 137. §-ban az mondatik ki, hogy a király tettleges bántalmazása, ha felségsértést nem képez 10—15 évi fegyházzal büntettetik. A bizottság a 8-t változatlanul hagyja, mellőzvén Szilágyi D. felszólalását, ki a minimumot 10 helyett 5 évben kívánná megállapíttatni. A 138. §-ba Szilágyi egy új alineát indítványoz, mely elfogadtatott és következőleg szól: „Ha a király elleni sértés irat, vagy nyomtatvány terjesztése vagy nyilvános kiállítása által követtetik el, 3 évig terjedhető államfogházzal büntetendő.“ A 134. §. a királyi család tagjainak bántalmazása büntetéséről szól. Komjáthy csak a trónörökösödés rendének megváltoztatására irányzott törekvést, vagy a királyi ház tekintélyének aláásására irányuló törekvést tartja büntetetendőnek. Pauler és a miniszter ellenkezik a módosítványt, mely után a bizottság sem fogadja azt el. Irat vagy nyomtatvány terjesztése által elkövetett vétség az előző §-ban elfogadott indítvány értelmében itt is államfogház fogadtatik el. A 140. §. a hűtlenség bűntetteinek fogalmáról szól s annak büntetését szabályozza. Szilágyi a felségsértés előkészületi cselekményei szerint véli ezt is büntetendőnek. Teleszky mellőzni kívánja a külhatalommal „ellenséges cselekményre“ szövetkezést és csak a háborúra indító törekvést büntetné. Pauler előadó megjegyzése után, hogy bűnhalmazba esik, aki e cselekményeit felségsértési szándékból követi el, Csemeghy államtitkár felhozza, hogy az állam külbiztonsága ellen irányzott cselekmény különbözik a felségsértéstől. Hazai viszonyaink kívánják e érintetlen elfogadását. Hosszabb vita után, melyben Teleszky, Szilágyi, Horváth Boldizsár, Csemeghy Juhász és Hodossy vettek részt, kik részében ellene és mellette nyilatkoztak, az változatlanul fogadtatott el, s ezzel az ülés 8 óra után eloszlott. A képviselőház közlekedési bizottsága ma d. u. 5 órakor tartott ülésében tárgyalta a magyar keleti vasút megvételéről szóló törvényjavaslatot. Elnök: Korizmics László, jegyző Szentpályi Jenő, a kormány részéről jelen vannak Széll Kálmán és Péchy Tamás miniszternek. Az ülés megnyittatván hosszas és élénk vita folyt, különösen azon 3 fő szempont körül: 1-szer helyes-e a vasútnak az állam részére leendő megszerzése, 2 or, helyes-e a keleti vasút kérdésének ezen megoldási módja és 3-szor kíván-e a bizottság a királyi ügyész véleményére reflektálni. A bizottság többségének véleménye oda ment ki a hosszas beható tárgyalás végén, hogy e vasút megvétele helyes, részint azért, mert így az állam egy 80 mértföldnyi nagy fontosságú vasút birtokába jut, másfelől pedig e kérdés valahára megoldást nyerend, míg az ország hitelére oly káros befolyással volt. A tárgyalás folyamán felhozatott a bizottság némely tagja által, hogy a vételár — mintegy 10 frt — igen magas, s ebből az államra évenkint körülbelül 550,000 frtnyi teher háramlik, s kérdés intéztetett az ár magas voltának okai iránt. A kormány jelen levő tagjai azon felvilágosítást adták, hogy az ár ily magas voltát különösen az arany agip idézi elő, melyet semmiképen sem lehetett mellőzni , annál kevésbé volt az mellőzhető, mert a külföldi pénzpiaczokon csak arany valuta mellett lehet papírt értékesíteni, egyszersmind kifejtették a kormány tagjai, hogy e vasút megszerzését nem annyira pénzügyi, mint közgazdasági érdekek kívánják. A törvényjavaslatot a bizottság végre elfogadja a királyi ügyész véleményére nézve a hétfőn d. u. tartandó ülésben fog határozni a bizottság. ORSZÁGGYŰLÉS. I. A budget vita megkezdetvén, addig négy szónok végezte el beszédét. Tagadhatlanul, Simonyi Ernő beszéde felette ál valamennyi ma elmondott szónoklatoknak, Simonyi megragadta az alkalmat a külügyekről szólani, melyet a ház mindvégig figyelemmel hallgatott, főleg midőn határozati javaslatát olvasta fel, a teremben síri csend uralkodott. A javaslatot zajosan megéljenezték, s Tiszának ellene felhozott érveit, a kormánypárt zajos helyeslése közt is hidegen fogadta a hallgatóság. Egyátalán nagyon észrevehető volt, hogy a beszéd nem keltette a kellő hatást. Sokkal szívélyesebben fogadták Lukáts Béla és gróf Nemes Nándor beszédeit, kik szinte hevesen támadták meg a kormány pénzügyi és közgazdasági politikáját. Lukáts azonban elfogadta a budgetet a független szabadelvű párt nevében, míg Nemes Nándor férfias következetességgel megtagadta azt. — Zichy Nándor gróf hasonlókép rosszalta a pénzügyi politikát, de azért a költségvetést elfogadta részletes vita alapjául. Míg a képviselőházban a budget vita folyt, addig a főrendek is tartottak egy rövid ülést. A képviselőházban pártunk részéről legközelebb Irányi, Simonyi János, Helfy, Orbán és Mocsáry képviselők fognak szólani a költségvetés ellen. II. A képviselőház ülése november 18-án. Elnök Ghyczy Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: Tisza, Széll, Szende, Trefort, Bedekovics miniszterek. A jegyzőkönyv felolvastatván észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja 726 miskolczi polgárnak Mocsáry Lajos képv. által beadott kérvényét a közös vámterület és bank tárgyában a kormány által elfogadott pontok felvétele, f önnálló vámterület és bank felállítása iránt. (Helyeslés a szélső baloldalon) továbbá Budapest, Vácz, Sopron, Kolozsvár, Győr, Szeged kocsigyártás iparral foglalkozó lakosainak kérvényét, az 1875-iki, 26 t. sz. 3. fejezetének hatályon kivül helyezése iránt. Bemutatja az országos középtanodai tanáregyletnek kérvényét, melyben a gymnasiumi és reáliskolai közoktatásról szóló törvényjavaslatra tett észrevételeit előterjeszti , azokat a nevezett törvényjavaslat tárgyalásánál figyelembe vétetni kéri. Bemutatja a nagybányai választókerületben megválasztott. Szél Károly képviselő megbízó levelét. Az állandó igazoló bizottságnak fog kiadatni. Lukáts Béla és Molnár Antal indítványt tesznek az 1876. 33. tvczikk 1. §. 2 dik pontja módosítása iránt. Simonyi E. szerint a házszabályok értelmében az ezen ülésszak alatt hozott törvényczikkek, ezen ülésszak alatt nem modifkálhatók, miért is tiltakozik a javaslat tárgyalása ellen. Lukáts Béla hivatkozik, hogy Tisza Lajos is nyújtott be hasonirányú indítványt, mely szinte napirendre tűzetett ki, kéri a házat, hogy javaslatát indokolhassa. A többség decz. 2-ára határozza a javaslat indokolását. Napirenden van az 1877-ik évi költségvetés tárgyalása. Ordody Pál előadó. Ez alkalommal nem él előadói jogával, de fenntartja magának a jogot, észrevételeit a vita alkalmával tenni meg. Széll Kálmán pénzügyminiszter kijelenti, hogy ö észrevételeit már akkor elmondotta, midőn a budgetet beterjesztette, s majd csak a tárgyalás befejeztével, vagy a tárgyalás közben fog a felmerülő észrevételekre válaszolni. Simonyi Ernő: T. ház! Nagy fontosságúnak tartom azon pillanatot, midőn a t. ház az 1877-iki költségvetés tárgyalásába bocsátkozik. Igen fontosnak tartom azon határozatot, melyet a t. ház ezen költségvetésre nézve hozni fog, mert ez fogja elhatározni mindenesetre huzamosbb időre Magyarország politikáját. Megvallom, hogy a jelen költségvetés tárgyalásához némi nehézségek közt fogunk. Nincs és nem volt meg kellő időben mindazon felvilágosítás, amely szükséges arra, hogy a költségvetést úgy tárgyalhassuk, amint azt tárgyalni szükséges. A költségvetés legfontosabb részének, a pénzügyi bizottság pénzügyi tárczáról szóló jelentésének még ma sem vagyunk birtokában, s a zárszámadások sommázata tegnap osztatott ki a ház tagjai közt. Igaz, hogy a pénzügyi bizottság néhány tagja már ezelőtt négy héttel megkapta ezeket, igen, de a ház nem azon 21 tagból áll, s nem azokban van koncentrálva a ház lényege, hanem minden egyes képviselő függetlenül a maga saját belátása szerint kívánja azt tanulmányozni, s a felett bírálatot és ítéletet mondani. Annyi bizonyos, hogy a zárszámadások megvilágosítása nélkül a költségvetés bírálata igen hiányos, hibás és téves lehet. Ez tehát nagy hiány. Én nem tudom, hogy a pénzügyi bizottság jelentésében, mely a pénzügyi tárczáról elő fog tér-