Egyetértés, 1876. december (10. évfolyam, 287-310. szám)
1876-12-03 / 289. szám
sül veszi a választ. A független szabadelvűek s a függetlenségi párt ülve maradtak. Következik a kérvény bizottság jelentése. Szivák Imre előadó először is bemutatja a kérvény bizottság véleményét, az egyetemi ifjúságnak a fáklyásmenet ügyben tett ismeretes kérvényére. Mocsáry Lajos: T. ház! Nem járulhatván azon indítványhoz, melyet a kérvényi bizottság részéről annak tisztelt előadója felolvasott, méltóztassék megengedni, hogy ezt, valamint beadandó ellenindítványomat néhány szóval indokoljam. A tényállás ismeretes. Tudva levő dolog, hogy a budapesti egyetemi és műegyetemi ifjúság elérkezettnek tartotta az időt, midőn lerovandó azon hála, melylyel a magyar nemzet az 1848—9ki szabadság* harcz menekültjei irányában tanusitott nemes magaviseletükért a törökök irányában magát tartozásban levőnek hiszi. Tudva levő dolog az is, hogy az igen t. belügyminiszter úr magához kérette az ifjúságot és felhívta,hogy tekintve bizonyos ténforgó körülményeket, hagyjon fel a szándékolt tüntetéssel. Tudva levő dolog az is, hogy miután az ifjúság szándékától ennek dacára elállani késznek nem nyilatkozott, a tüntetés megtartásától erőszakosan eltiltatott. Az egyetemi tanács volt az, t. ház, amely mint látszik, ezen tilalom eszközlésére eszközül felajánlkozott, és miután az egyetemi tanács eljárása, illetőleg az általa arra vonatkozólag kiadott tilalom az, amire a pesti rendőri főkapitány hivatkozott, tehát ez képezi voltaképen az egész ügynek egyik alapokmányát: méltóztassék megengedni, tjj hát, hogyha figyelmét ezen okmányra fordítom és illetőleg ezen okmányt felolvasni bátorkodom. Az okmány következőképen hangzik: Ama politikai tüntetésekkel szemben, melyeket az egyetemi ifjúság megindított, az egyetemi tanács szoros kötelességének ismeri az ifjúságot komolyan figyelmeztetni, hogy a tüntetések mind az egyetem czáljaival, mind pedig a fegyelmi renddel ellenkeznek és az utóbbinak tilalma alá esnek. Midőn tehát az egyetemi tanács az egyetemi ifjúságot felhívná, hogy a tüntetésektől magát távol tartsa, teszi ezt úgy az egyetemi rend, mint az egyetem tudományos hírnevének megóvása érdekében és e végre eshetőleg az egyetemi rendszabályok teljes szigorát alkalmazásba veendi.“(Helyeslés a középen. Derültség a baloldalon.) Ami ezen publicatió indokolását illeti, az nézetem szerint csupa phrasis, mert én azt hiszem, hogy az egyetem czélja, az egyetem fegyelmi rendje vagy épen az egyetem tudományos hírneve azzal, hogy az egyetemi ifjúság fáklyás zenét rendez a török konzulnak legkisebb összefüggésben nem áll, nevezetesen az egyetem tudományos hírneve egészen más tényezőktől, az egyetemben működő tanári erők minőségétől, jelességétől függ. De teljesen alaptalan az egyetemi tanácsnak azon állítása, hogy az szándékba vett politikai tüntetések a fegyelmi rend tilalma alá esnek. Ez nézetem szerint teljességgel nem áll. Az egyetem ugyanis nem zárda, nem nevelőintézet s ennek következtében igen természetesen az ifjúságnak az egyetemi polgároknak külső polgári és sociális viszonyai tekintetében semmi korlátozó, szabályozó befolyást gyakorolni jogosítva nincsen. (Úgy van balfelől.) Ez, azt hiszem, hogy magából a dolog természetéből, magának az egyetemnek fogalmából folyik. De ha nem így volna is, világosan szól e tekintetben maga az egyetemi szabályzat, melynek 99. §-a a következőbeg hangzik: „Az egyetemi hallgatók polgári viszonyaiban, valamint közíényítés alá tartozó cselekményeikre nézve a köztörvények és a hatóságoknak, akadémiai magaviseletükre nézve pedig a külön akadémiai rendeletek és fegyelmi szabályoknak, valamint az egyetem akadémi hatóságának vannak alárendelve.“ — Van azonban az egyetemi szabályzatnak egy más §-a, és ez az, melyre a rendőrfőkapitány tilalma specialiter hivatkozik. Leszek bátor ezt is felolvasni. A 102. §. így szól: „Az egyetem, vagy egyes tanulmány karainak hallgatói, mint olyanok, együttvéve testületet nem képeznek, ennélfogva sem rendes gyülekezetet nem tarthatnak, sem állandó ügyvezetőkkel vagy képviselőkkel nem bírhatnak, sem a testületeket illető működésüket nem gyakorolhatják.“ Azt hiszem tehát, hogy ebből sem lehet következtetni azt, hogy az egyetemi tanácsnak joga lett volna az ifjúság által czélba vett fáklyás zene megtartását megtiltani. E szabályzat ugyanis azt mondja, hogy az egyetemi polgárok, vagy az egyes karok hallgatói, mint ilyenek együttvéve testületet nem képeznek, s mint ilyenek rendes gyülekezeteket és ügyvivőket nem tarthatnak. De a kérdéses esetben arról nem volt szó, hogy az egyetemi polgárok mostantól fogva testületté alakuljanak, s hogy állandó gyülekezetet és ügyvivőket tartsanak; szó volt egyedül arról, hogy az egyetemi hallgatóság egy része — mert hisz valamennyi nem is vett részt e tüntetési ügyben — tartson ad hoc gyűléseket és nevezzen ki magának egy ad hoc közeget, az u. n. 60-as bizottságot, mert természetes, hogy ha valami ily dologhoz hozzáfog az ember, akkor előkészületek és közegek kívántatnak, mivel azok nélkül mozogni nem lehet. Egyébiránt ha talán némi ürügyet találhatott volna is e szakaszban az egyetemi tanács, mi lett volna annak következése, ha ő csakugyan jogosítva lett volna betiltani a czélba vett fáklyás zenét ? Lett volna az, amire az egyetemi szabályzat maga megállapítja a sanctiót azon esetben, ha az ifjúság nem engedelmeskedik az egyetemi hatóságnak, az t. i., hogy az illetőket az egyetemről hosszabb vagy rövidebb időre, vagy egyáltalában kizárta volna. Eddig terjed az egyetemi hatóság hatásköre, tovább nem. De, tisztelt ház, nézetem szerint az egyetemi tanács még ehez való jogát is eljátszotta két nem rég történt praecedens által, t. i. azon magatartásával, melyet a fusio, valamint később a vámszövetség megkötése alkalmával az ifjúság által rendezett hasonló tüntéssel szemben követett (Nagy mozgás balfelől) midőn nem akadályozta meg az ifjúság tüntetését. Ez által maganként magyarázta saját szabályainak 99 illetőleg 102. §-át, hogy most már ennek ellenében az, ami belőle kierőszakoltatni szándékoztatik, egyáltalában nem állhat meg. De bármit tett légyen is az egyetemi tanács, a kérdés az, hogy mi köze volt ehez a rendőrkapitánynak, és ha a rendőrkapitány motu proprio, saját hatáskörében nem talált indokot arra, hogy a tüntetést megakadályozza, mi módon merített erre okot és alkalmat abból, amit erre vonatkozólag az egyetemi tanács elrendelni jónak látott. Azt mondja a rendőrfőkapitány az egyetemi ifjúsághoz indotált rendeletében, melyben a tilalom foglaltatik, hogy vele az egyetemi tanácsnak általam felolvasott publicatiója közöltetett. De mi módon közöltetett vele ? Ha az egyetemi tanács nem akart többet eszközölni, mint amihez joga volt, hogy saját hatáskörében a fegyelmi szabályok szigorát alkalmazza, vagyis kizárja azokat, kik nem engedelmeskedtek , azt hiszem, hogy ehez Thaisz kapitányra nem volt szükség. — Ha azonban az egyetemi tanács azért közölte rendeletét a rendőr-főkapitánnyal, hogy általa hajítassa végre rendeletét, akkor a rendőr-főkapitánynak kötelessége lett volna megvizsgálni, váljon azon hatóság, mely tőle assistentiát kér, mely rendeletét általa akarja végrehajtatni, jogosulja volt-e ilyen rendeletet kiadni. És miután a rendőrkapitánynak is igen jól kellett ismerni az egyetemi rendszabályokat, mert hisz azokra hivatkozik is, miután azoknak más magyarázatot adni, mint amelyet előterjeszteni bátor voltam és melyeket a gyakorlat is szentesített, nem lehet kétségtelen, hogy a rendőr-főkapitánynak ezen eljárása nemcsak helytelen volt, de mint az egyéni szabadság megsértése a polgároknak egyéni jogaik gyakorlatában való akadályozása erőszakos akadályozása, törvénytelen volt, a dolognak további folyama az volt, hogy a rendőrkapitánynak tiltó rendelete ellen a ifjúság a belügyminiszter úrhoz fellebbezett. A belügyminiszter által a fellebbezés elutasíttatott, illetőleg a rendőrfőnök eljárása helybenhagyatott. Itt tehát már, t. képviselőház, a belügyminiszter úr factumával állunk szemben, miután a belügyminiszter úr magáévá tette azon eljárást, melyet a rendőrfőnök a maga részéről követett, s amely nézetem szerint törvényellenes, sérelmes volt. Itt tehát azon helyzet áll elő hogy maga a belügyminiszter sértette meg a honpolgárok egyéni szabadságát azokat polgári jogaik gyakorlásában erőszakosan megakadályozta. (Helyeslés a balon.) És ez t. hát, nézetem szerint egy igen fontos eset, és ha ennek ellenében nem teszi meg a t. képviselőház a kellő lépéseket, akkor ez hazánkban a polgári jog élvezetére nézve a legveszedelmesebb precedensül szolgálhat, és bekövetkezhetik azon idő, hogy ezen állam nem lesz jogállam, hanem lesz rendőrállam, és be fog állani a hatóságok és a kormány részéről a basáskodás. (Ellenmondás a középen. Nagy zaj. Halljuk. Elnök csenget.) Ha nézetem szerint a jogi szempontból nem lehet menteni a hatóságok, nevezetesen a belügyminisztériumnak eljárását, azon kérdés merül fel, vajjon nem fordultak-e elő valami rendkívüli körülmények, melyeknél fogva talán előállott a t. kormány részére azon eset, hogy salus reipublicae suprema lex esto. Azt mondja talán a t. kormány, hogy a külügyi viszonyokra lehetett volna zavaró hatása annak, ha a czélba vett tüntetés megengedtetik. Én úgy veszem észre te hát, hogy az alatt „külügyi viszonyok“ voltakép nem értetik más, mint az, hogy azért tiltotta be a kormány az oroszellenes irányú tüntetést, mivel attól lehetett tartani, hogy megharagszik érte a minden oroszok czárja. (Derültség a balon. Mozgás középen.) Én azt hiszem tehát, hogy a minden oroszok czárjának egyátalában nem lett volna joga és oka rész néven venni a tüntetésemért a czár igen jól tudhatja azt, hogy Magyarország alkotmányos állam, és hogy itt senki kedvéért, de még a jó külviszonyok fentartása ürügye alatt sem lehet a polgárokat egyéni jogaik gyakorlásában akadályozni. De nem is kívánhatják az absolut uralkodók hogy azon országok, melyekkel szövetségben állanak, e szövetség kedvéért institutóikat, közjogi rendszerüket megváltoztassák, mert hiszen látjuk, hogy absolut és alkotmányos szabad államok lehetnek egymással szövetségesek; látjuk, hogy szövetkezett hosszú időn át az alkotmányos Angolország az absolut Ausztriával, látjuk, hogy az északamerikai szabad államok nagy barátságban állanak az absolut Oroszországgal. A tüntetés betiltása tehát nem lehetett egyéb, mint egy igen felesleges kedveskedés, olyan mely nézetem szerint csak ártalmas lehet a szövetségi viszonyra, mert hát az oroszok ebből azt következtethetik, hogy mi tőlük rettenetesen félünk, és ezt látva még kedvet kaphatnak arra törekedni, hogy ránk pressót gyakoroljanak, és oly irányba tereljenek, mely szerint kénytelenek leszünk magunkat az oroszokkal assimilálni. Említtetett az is már, hogy tán azért is szükséges volt a tüntetést betiltani, mert ha megengedtetett volna, az igen könnyen ellentüntetésekre adhatott volna alkalmat. Megvallom, tehát, hogyha ilyenek jöttek volna is létre, én azokban nagy veszélyt nem láttam volna. Ha akadt volna egy társulat, vagy szintúgy mint jelen esetben a polgárok nevezetes tömege, melynek kedve jött volna az orosz konzulnak tüntetést rendezni, ám tessék, én ebben sem láttam volna nagy veszedelmet. Vagy ha történtek volna az ország más vidékein hasonló tüntetések, ezek legfőlebb azt eredményezték volna, hogy következhettek volna ismét ellentüntetések, s akkor az egyik tüntetés a másikat paraflálta volna. (Nyugtalanság a középen. Felkiáltások: Eláll! Zaj!) Elnök. Méltóztassék a szónokot kihallgatni. A kérvényi bizottság által beadott indítványra legyen szabad még egy rövid észrevételt tennem. A kérvényi bizottság indítványában arra van fektetve a súly, hogy amit a hatóságok saját hatáskörükben elintéznek, arra nézve országgyűlési intézkedésnek helye nincs. Méltóztassék megengedni az igent, előadó úr, illetőleg a kérvényi bizottság,de ha felállítjuk azon tant, hogy ha saját hatáskörében járt el valamely hatóság, tekintet nélkül arra, hogy miként végezte el érdemileg, ha saját hatáskörében intézte el, ez ipso helyesen járt el , ez annyit tesz hogy minden hatóság a maga saját hatáskörében járván el, csalhatatlan, ez annyit jelent, mint a hatóság, illetőleg a minisztérium omnipotenciáját decretálni, ez annyit jelent, mint megtagadni a miniszteri felelősséget, melynél fogva az országgyűlésnek joga van a közigazgatásra felügyelni, illetőleg a közigazgatás bármely ágában elkövetett cselekmények és mulasztásokért a minisztert feleletre vonni, esetleg vád alá helyezni. Én tehát nem fogadhatom el igent, képviselőtársamnak dr. Szivák Imrének, illetőleg a bizotttágnak véleményét, hanem szükségesnek tartom azt, hogy oly végzést hozzon ez alkalommal a t. képvház melyben a hatóságnak, illetőleg a minisztériumnak ezen eljárása irányában a helytelenítés, a rosszalás legyen kifejezve. Sok viszonytagság érte e nemzetet t. ház (Derültség. Halljuk !) Tudvalevő dolog, hogy államjogi viszonyai századok óta igen gyönge lábon állottak, de egyet megtartott folytonosan és minden viszontagságok közt, t. i. a polgári szabadságot, fentartotta az által, hogy az országban mindig fentartatott a törvények szentsége, hogy e házban az egyéni szabadság úgy az államhatalom, mint a hatóságok önkénye ellen mindenkor a törvények által biztosítva volt. Ez ellen látszik fordulni a centralisatiónak a párturalom túltengésének mindinkább terjedő hatalma, melynek oltalma alatt úgy látszik a miniszter urak kezdik hinni, hogy a kormány fejeinek minden szabad, hogy ők magukat azon oltalomnál fogva, mely részükre a többség által biztosítva van, az egyéni szabadság respektálásán, a polgári szabadság tiszteletben tartásán is túltehetik. Ha a legfőbb szempont a tisztelt ház többsége előtt most is az, hogy a minisztériumnak egy hajszála se görbüljön meg a fején, akkor méltóztassanak elfogadni oly határozati javaslatot, amilyen a kérvényi bizottság részéről előterjesztetik. De ha szükségesnek tartja a t. ház azt, hogy principiis olista, hogy el legyen annak útra vágva, hogy ez országban feljogosítva tartja magát bárki arra, hogy ne respectálja a törvényeket és és a polgárok egyéni szabadságát, akkor elkerülheti az, hogy oly végzést hozzon a ház ez alkalommal, melyben a rosszalás kifejezést talált. Ezért én részemről a beterjesztett indítvány ellenében elleninditványt leszek bátor a t. háznak elfogadás végett ajánlani. Nem foglaltatik e javaslatban vád alá helyezés. (Derültség.) Méltóztassanak olvasni az 1848. III. t. ez. erre vonatkozó §-át, abban világosan az áll, hogy a kormányt feleletre lehet vonni minden olyan tettéért, mely által az egyéni szabadságot, a polgárok szabadságát sérti. Hogy itt a polgárok egyéni szbadsága sértve lett, azt semmiféle ellenmondással tagadni nem lehet. Nem indítványozom, mondom, a vád alá helyezést, mert azt hiszem, hogy a feleletre vonásnak különböző fokai vannak, és minthogy igen jól tudom, hogy a t. képv. háznak igen nagy többsége ez incidensből bizonyosan nem szándékozik a kormánytól bizalmát megvonni, én szerényen csak azt kívánom, hogy akként legyen szerkesztve a képv. háznak idevonatkozó határozata, hogy abban kifejezve legyen az, hogy a t. képv. ház nem akarja sanctionálni a törvények megsértését a kormány részéről, hanem kifejezve legyen az, hogy az oly eljárást, mint amelyről szó van, helyesnek nem tartja. Ezen okból beadom határozati javaslatomat, kérve annak elfogadását. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Az ellen-inditvány így szól: A kérvényi bizottságnak a tudományos műegyetemi ifjúság kérvénye tárgyában előterjesztett indítványa mellőzésével, mondja ki a képv. ház, hogy a jelen kérvényt, azon kijelentéssel teszi át további intézkedés végett a belügyminisztériumhoz, hogy helytelennek tartja a hatóságoknak minden olyan intézkedését, mely a polgárokat gondolataik szabad nyilvánításában akadályozván, és az egyéni szabadságot sérti.“ Tisza Kálmán miniszterelnök megjegyzi, hogy a kérvényben kifejtett tény nem a két egyetem összes hallgatóitól, hanem csak annak egy töredékétől származik, a másik mit felemlíteni kíván, hogy a főkapitány intézkedéséhez jóváhagyásával járult, s így érte a felelősséget magára veszi, s feleletre vonható nem csak cselekményeiért, de mulasztásaiért is. (Helyeslés a középen.) Én tisztelt képviselőház magam is azt akarom, azt hiszem mindnyájan azt akarjuk, hogy hazánk jogi állam legyen, de ennak, hogy valamely állam jogi állam legyen, első feltétele az, hogy mindenki ezen államban az ő illetékes hatóságának szabályszerű rendelkezései irányában tisztelettel és engedelmességgel legyen. (Helyeslés a középen) mert ahol ez nincs meg, ott lehet hangoztatni a jogi államot, de ott jogi állam nem létezik. (Helyeslés a középen.) A tisztelt képviselő úr maga felolvasta az egyetemi szabályok azon pontját, melyben az mondatik, „hogy az egyetem hallgatósága együtt véve testületet nem képez, stb. ekként hogyan lehetne egy pár joghallgatónak az ifjúság nevében az országgyűléshez kérvényt benyújtani ? E szerint ha valamit kérnek, azt csupán saját minőségükben kérjék, mert a kérvényező ifjúságnak, mint nagyobb részben végzett jogászoknak tudniuk kellene, hogy kérhetik a képviselőháztól a miniszter feleletre vonását, de azt, amit a második helyen kérnek, hogy a képviselőház a fáklyás zene megengedését rendelje el, akinek a magyar törvényről és alkotmányról csak halvány fogalma is van, nem teszi (Élénk helyeslés a középen) és sajnálom, hogy a fiatalságnak ezen része nem szerezte meg ezen tudományt, legalább oly tanácsadókat nem választott, akik őt erre figyelmeztették volna (Derültség). Ami a dolog lényegét illeti, én nem kérettem magamhoz a fiatalságot, de kijelentettem olyanok előtt, akik velük érintkezhettek, hogy ha tőlem meghallgatni akarják a dolgot, szívesen közlöm velük. Igaz az is, hogy én ez alkalommal eltiltással őket nem biztattam, de azt gondolom, hogy abból, hogy valaki először megpróbál mint férfi férfiakkal beszélni, nem következtethető az, hogy ez által elveszítse azon jogát, hogy ha jó tanácsnak haszna nincs, ha szükségét látja a fenálló szabályok értelmében is járjon el. (Helyeslés a középen.) Én tehát határozottan állítom, hogy az egyetemi tanács teljesen saját kötelességét teljesítette, midőn a fiatalságot azon czélba vett működésétől eltiltotta. Azt kérdi továbbá a t. képviselő úr, hogy mit keres itt a főkapitány, mi köze a rendőrkapitánynak az egész dologhoz? A t. képviselő úrnak én bátor leszek egy pár szóval, megmondani, hogy mi köze van a dologhoz. Én úgy ismerem a rendőrség kötelességét, hogy ha bármely esetben valamely testület, valamely hatóság a maga hatáskörében eltilt valamit, a rendőrség kötelessége azokat, akik ezen a hatóságnak saját hatáskörében kiadott rendeletnek ellenszegülnek, ezen rendelet megtartására szorítani. (Helyeslés a középen) És ez így van a világon mindenütt, mert a jogállam nem abban áll, hogy a kormánynak és a hatalomnak ne legyen joga, hanem abban, hogy a kormány és hatalom hatalmát oda fordítsa, hogy törvényes szabály meg ne sértessék. (Élénk helyeslés a középen, fölkiáltatok a szélső balon. De nem törvénytelen rendeleteket!) Nálam, senki hazánk fiatalsága iránt nagyobb rokonszenvvel, nagyobb szeretettel nem viseltetik. (Mozgás a balon. Halljuk!) Mondom, nem viseltetik és pedig azért, mert utoljára is a haza, az ország jövője a későbbi időkben e fiatalságtól függ. De épen nem viseltetem iránta azon apa szeretetével, ki jóindulatú de még tapasztalatlan gyermekét minden gyöngeségeiben támogatja, sőt biztatja, hanem viseltetem azon kötelességszerű eljárással, hogy abban, miben felfogását tévesnek tartom, figyelmeztetem s miben az ország érdekével ellenkezőnek tartom, attól, ha figyelmeztetésem nem használ, a kormány hatalmával is visszatartsam. (Helyeslés.) Mert soha a fiatalság akkor, mikor a teendők súlya ránehezedett, nem bírta annak súlyát elviselni, ha politikai szereplést előlegezte azon korban, midőn még a jövő számára kellett készülnie. (Helyeslés a középen.) Én tehát t. képv. hát kérem, hogy méltóztassanak a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni, Mocsáry képviselő úrét pedig el nem fogadni. Silonyi Ernő szólni kíván (Nagy zaj, felkiáltások 2 óra!) Elnök A házszabályok szerint nem szükséges, hogy az ülés 2 órakor bevégeztessék. (Helyeslés). Méltóztassék nyilatkozni a t. háznak, vajjon folytatni akarja-e az ülést vagy nem? (Zaj. Halljuk.) Simonyi Ernő: Ha a kérvényezési jogot illustriussá és nevetségessé tenni nem akarjuk, az ily eljárást egyáltalán követni nem lehet. Méltóztassék megengedni, hogy csak félóra engedések az interpellate és kérvények letárgyalására, vagy pedig ha ezen félóra alatt el nem intéztetik a tárgy, hogy akkor, úgy mint ahogy a pápaválasztáskor éhség által szokták contumacirozni a collegiumot az egyetértésre (Derültség) úgy itt a képviselőház is contumaciroztassék hogy okvetlenül egy fél óra, vagy egy negyed óra alatt bevégezze ezt a tárgyat annak ratiója nincs, mert nem egy kérvényről van itt szó, hanem vagy húszról. Ezekről nem lehet nyilatkozni, hanem el kell fogadni a pénzügyi bizottság jelentését, vagy pedig itt kell éhezni. Ez valóságos illusoriussá tevése a kérvényezési jognak. (Helyeslés a baloldalon.) Méltóztassék megengedni tisztelt elnök úr, de oly házszabályt a házszabályok közt nem ismerek, mely azt mondja, hogy 2 órán túl az elnök nyújthatja a gyűlést a kérvények tárgyalása alkalmával (Helyeslés és ellenmondás, Zaj, Halljuk!) az ily jogok alkalmazását nem ismerhetem el. (Zaj.) A házszabályok nem mondanak arról semmit, hogy hány órakor zárassék be az ülés, hanem azt tulajdonkép gyakorlatilag a képviselőház maga határozza meg; a gyakorlat pedig azt mutatja, hogy 2 órakor mindég vége volt az ülésnek ; hogy pedig mennyire volt így, e tekintetben hivatkozom a t. házra, mikor a válaszfelirati vitában először felszólaltam, 2 óra után egy perczcel az elnök úr becsukta a számat. (Derültség.) Ha a gyakorlat akkor ily szigorúan tartatott meg én, is kívánhatom azt, hogy most mikor ily nagy fontosságú kérdés van szőnyegen. (Houchard képviselő tagadólag int; nagy zaj). Már azt megengedem, hogy vannak, kik előtt nem fontos a személyes szabadság kérdése, de előttem az nagy fontosságú kérdés, mert ha Magyarországon személyes szabadság nem létezik és az törvény által szabályozva és biztosítva nincs, akkor azon hajón, amelyen Houchard Ferencz képviselő úr, én is kiutazom, hogy sohase jövök vissza. (Élénk derültség.) Miután ezen kívül még 15 van tárgyalásra kitűzve, kérem a t. házat, méltóztassék ezen tanácskozást a legközelebbi ülésre halasztani. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! kötelességem megjegyezni az előttem szólott képviselő úr előadására, hogy az interpellate és kérvények tárgyalásánál voltak esetek, hogy az ülés 2 órán túl is folytattatott. (Helyeslés.) Ragályi Nándor: Én a tárgy moritoriumához akarok szólani. Elnök: Előttünk van a legfontosabb tárgy a költségvetés tárgyalása, azért kérem az azon kívüli időt fordítsuk erre. Tisza Kálmán miniszterelnök: Az. elnöknek a szabályok értelmezésében igaza van, azért kérem ez ügynek tárgyalását elhalasztani, de oly alapon, hogy az csak a jövő hét szombatján a kérvények tárgyalása alkalmával tárgyaltassék s ha ekkor is 2 óráig nem, fejeztetnék be, a délutáni ülésben folytattassék. (Átalános helyeslés.) Elnök, úgy látom ebben a ház megnyugszik, a jövő szombaton fog tehát a kérvények tárgyalása folytattatni. Ha el nem végeztetik 2 órakor, akkor 6 órakor fog folytattatni. A hétfői ülés napirendje a vallás és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása. A főrendiház ülése deczember 2-án. Elnök: Majláth György országbíró. — Jegyzők: Pallavicsini Ede gr. Zichy F. Victor gróf. A kormány részéről: Wenckheim Béla b. miniszter. Az ülés kezdődik ‘/41 órakor. Elnök: A miniszterelnök urnak egy átirata fog felolvastatni, melyben tudatja, hogy királyné ő felsége névnapján történt üdvözöltetése alkalmából köszönetét nyilvánitja. (Éljenzés.) Ennek örvendetes tudomásul szolgál. A számvevőszék megküldi az 1875. évi állami zárszámadását a részletezésekkel és a számvevőszéknek arra vonatkozó jelentésével 60 példányban. A magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter megküldi a műemlékek ismertetését, és a jelentést a budapesti tudományegyetem állapotáról. Beliczay István békési, Daniel Gábor, udvarhelyszéki és Horváth István bereg-ugocsai főispánok bemutatják meghívó levelüket. A képviselőház jegyzője Tombor Iván, átadja a megyék 1877. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági költségei fedezéséről szóló törvényjavaslatot. Elnök: a jogi és pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Szögyényi M. László bemutatja a hármas bizottság jelentését az 1874. t. sz. pótlásáról szóló törvényjavaslatot. Cziráky János gr. A kettős bizottsághoz utasított előbbi tárgyra vonatkozólag megjegyzi, hogy az eddig megállapított, és szükségelt költségeket törvényesíteni czélozván csupán, s így semmi princzipiális kérdés nem merülvén fel, talán a hétfői ülésben lehetne tárgyalni. Elnök: A hétfői ülésre e szerint kitűzöm mind a két tárgy érdemleges tárgyalását, nem különben a függő államadósság ellenőrzésére kiküldött bizottságba egy, a pénzügyi bizottságba egy, végre a fegyelmi bíróságba egy tagra leendő választási jegyek beadását. A mai jegyzőkönyv hitelesítés végett fel fog olvastatni. Pallavicsini Ede gr. olvassa a jegyzőkönyvet. Elnök: Nem lévén észrevétel hitelesítetni fog. Az ülés eloszlott, dulhat. Lesz még biró az erkölcstelenség szemenszedett képviselői felett is. Majd felkeresik akkor Trefortot, Kégl Györgyöt, meg a többi rokonkezüeket is. Eljő a nap, midőn a nemzet elkiáltja: Számoljunk! *** Számítsunk. Nem költemény, hanem megtörtént dolog. Az uj adókivetés tervezetével foglalkozó N. N kerületi becslő biztost nem csaszlaui, hanem valódi magyar származású, annyira elragadta számítási Pegasusa, hogy egy catast. hold őszi föld évi termését 13. írva tizenhárom mérő tisztabuzában ; méretének átlagos árát 5 frt 57’/2 krban; ekkép egy catast. hold őszi föld évi bruttó jövedelmét 72 frt 47*/2 krban; egy catast. hold tavaszi föld évi termését 20 mérőben, méretének átlagos árát 3 frt 40 krban; ekkép egy catast. hold tavaszi föld évi bruttó jövedelmét 68 frtban határozta meg. Ezen összesen 140 frt 47 x/2 kr évi bruttó jövedelemből a munká s vetőmag fejében levont összesen 58 frt 5 krt, és az ekkép maradt 82 frt 4212 kr 30%-kát, vagyis 24 frt 7275/... krt, három holdra u. m. őszi, tavaszi, sugar felosztva, évi adó fejében egy 1600. □ öles catast. hold után 8 frt 2425/ kr volna fizetendő. Még Széll Kálmán sem örvend — úgy hiszem — ezen hóbortos számításnak, mely absurditásánál fogva még inkább felizgatja az adózó közönséget a behozandó uj adózási rendszer ellen. Bizonyosan csörgő sapkát küldene ezen k. b. b. az az: bölcs becslő biztos urnak, ha ismerné, pedig mi megnevezhetnénk őt, sőt adatokkal is igazolhatnánk a fennebbi számítás létezését. Annyi bizonyos, hogy ezen számítás szerinti adókivetés mellett a Kégl György által 47,000 forintért 18 évre kibérelt szt.-ágotai hitbizományi 10,000 kataszteri hold birtokra 82,425 frt esnék, a bérbe adó hitbizományi alap tehát évenként 35,425 frtot fizetne 18 évig Kégl Györgynek, minthogy a szerződés értelmében az adót az uradalom tartozik fizetni. Kégl György e szerint — nem számítva azt, hogy a szt.-ágotai 10,000 kataszteri holdból álló uradalomnak holdját 4 frt 70 krért bírja haszonbérbe akkor, midőn Fehérmegyében rendes bérlet mellett egy kataszteri hold évi haszonbérlete 12 frt s ezen fölül az adó, — 18 év alatt 637,650 frtot kamatokkal együtt, mintegy másfél „millió“ tiszta hasznot tesz zsebre Trefort Ágoston miniszter úr kegyességéből, az állam kárára. „Nem megvetendő kortesdíj.“ Ily törvényellenes igazságtalan, és az államra nézve felette káros cselekvénynél, önkénytelen eszébe kell, hogy jusson mindenkinek XIV. Lajos franczia királynak Lyodot és d’Esmeris elleni eljárása, kiket, mint az állam vagyonát bitorlókat, furcsán magasztalt fel. Megolvasható a történelemben. Csodálatos, hogy ugyanakkor a pénzügyminiszter kibújt a megtiszteltetés alól, Fouché azonban később a Bastilleben halt meg. Le Normand kisasszony Párisban boldogult Eötvös Józsefnek azt jövendölte, hogy — felakasztják. Nem történt meg. — Ő családja körében ágyában halt meg. Vajjon mit jövendölt volna a fennálló kormányzati rendszer egymást felváltó embereinek a jövendőmondó kisasszony ? Nagy kérdés, melyre a jövő hozza meg a feleletet. A koczka for ÚJDONSÁGOK. A hivatalos lapból. Kinevezés: A m. kir. pénzügyminiszter s a budapesti fővámhivatalhoz fővámtárnokká Turóczy Adolf első főellenőrré pedig Adlershauseni Waldhütter Hugó lovagot, harmadik főellenőrt, továbbá Du ehon Béla I. oszt. számtisztet a zombori kir. az adófelügyelő mellé IIod oszt. pénzügyi titkárrá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Bauer György soproni kir. tszéki bijnokot a soproni, Kelleur Béla a marczali kir. járásbirósági birnokot pedig a nezsideri kir. járásbrósághoz írnokká nevezte ki. Lemondások: Dr. Tóth Béla 4 zászlóaljbeli szabadságolt állományú honvéd főorvos, a m. kir. honvédségben viselt, tiszti állásai egybekötött rangjáról s cziméről, hasonlóképen Reptsik János szolgálaton kívüli viszonyban lévő honvéd főhadnagy a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása elfogadtatott. — Személyi hírek: Ivacskovics Prokop szerb patriarcha a fővárosba érkezett Trefort miniszterrel értekezni. — Wagner Richard jelenleg Rómában tartózkodik. — A király ma Budára érkezett. Három napig fog itt tartózkodni, s ezen idő alatt több miniszteri tanácsban elnökölni. Ma délután az osztr. minisztereket hosszabb audiencián fogadta. — A királyi család a karácsonyi ünnepekig fog Magyarországon tartózkodni. — A fővárosban időző osztrák miniszterek ma este jelen voltak a nemzeti színház előadásán. A magyar miniszterekkel eddig még nem értekeztek. — Damjanich Jánosné életnagyságú híven talált arczképe, melyet Vastag János arczképfestő festett, a magyar gazdasszonyok újonnan felépült árvaháza egyik termének díszítésére készíttetett. — Gyöngéd figyelmet tanusitott Gelsey Biró Vincze 48 as honvédhuszár százados, ki pálteleki pusztájáról a napokban Kossuth Lajosnak — mint a „Nép Zászlójáénak írják — egy láda „Kossuth-vajkörtét“ küldött. — Bem tábornok Marosvásárhelyen felállítandó szobrára eddig 12.987 forint 24 kr. gyűlt össze; a szoborterv-pályázat azonban eredménytelen maradt, nyilván azért, mert nem volt eléggé köztudomásra juttatva. Igen czélszerű volna e közügy körül a sajtót s ez által a közönséget értesíteni az egyes mozzanatokról, mert igen sokan vannak az által érdekelve. — Deák Ferencz emlék-zobrára Hódmezővásárhely város törvényhatósági bizottmánya f. é. november hó 10 én hozott közgyűlési határozatával 190 forintot szavazott meg. A pápaválasztás a külföldi lapok egy részének hosszabb idő óta rendes vitaanyagát képezi. A pápa végre megunta a sok conclave folytonos emlegetését s a napokban oda nyilatkozott, hogy elég nagy nemtelenségre mutat az effélékről írni vagy beszélni, mikor ő még él és agg korához mérve kitűnő egészségnek örvend. — Úgy látszik hát, arra a hideg, elmaradhatatlan vendégre nemcsak a „bujonézok és szabadonezok“ nem szeretnek gondolni, hanem az se, ki „isten hatalmas kezébe tette le életének minden óráját.“ — Egy darab Muszkaország. A kolozsvári rendőrség betiltotta „felsőbb rendelet folytán“ azon hangversenyt, melyet az ottani segélyzőbizottság a török sebesültek javára rendezni szándékozott. Egyébiránt a hangverseny, mint a bizottság jelenti, mindamellett meg fog tartatni. — Pest-Pilis-Solt Kis-Kun megye, a honvédelmi miniszter felhívása következtében a m. kir. honvédtisztek özvegyei és árvái ellátása végett alakításában levő egylet részére, a megye összes lakosait felszólítja adakozásra. A törvényhatóság pedig ötszáz forinttal az egylet alapítói közé fog lépni. — A turkophil tüntető egyetemi ifjúság ma este tartotta közgyűlését a „Komló kert“-ben. A hatvanas bizottság, mely eddig közgyűlést nem hívhatott össze, előterjesztéseket tett működéséről az ifjúságnak. Szólották Szűcs Gyula elnök, Lukáts Gyula pénztárnok, Márkus József, továbbá Budinszky titkár és Pollák Ernő a számvizsgáló bizottság előadója. A szónokok erős kifakadásokat tettek azon pressio ellenében, mely felülről reájuk gyakoroltatik. Több indítvány tétetett, s ezek közt nagy lelkesedéssel fogadtatott el Kozma Gyula azon indítványa, mely egy zugröpiratot irt jogász ellen hozatott. Volt aki bizalmatlanságot indítványozott a hatvanas bizottságnak, de ennek ellenében a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Buzáth Ferencz indítványát, melylyel a hatvanas bizottságnak eddigi működéséért bizalom és köszönet szavaztatott. A fentebbi közgyűlés után az ifjúság társas vacsorára marad együtt a „Komlókert“-ben, mely alkalommal az együtt maradtak kifejezést adtak annak is, minek a közgyűlés alatt eleget nem tehettek. A felköszöntések egymást érték, melyekben elkeseredett hangon keltek ki azok ellen, kik tekintetbe nem akarják venni azt, hogy most az ifjúság véréről van szó, s annak aspiratióit mégis ignorálni akarják, számos táast mondatott Kossuthra a török fegyverek győzelmére. Lukáts azon reményének adott kifejezést, hogy a tett pillanatában, a magyar ifjúság mint egy ember küzd a moszkvai bűnök ellenében, Szűcs elnök lelkes éljenzések közt az ifjuság jogainak derék védelmezőjét, Mocsáryt élteté. — A honvéd menház javára Prosovszky A. Kopenhágában élő hazánkfia, ki a 48-iki szabadságharczban is részt ven, ifj. Jámbor Endre által 20 irtot küldött a „Magyar Híradó“ szerkesztőségéhez. — Magyarország ezredéves fennállása jubilaeumának többször megpendített eszméje némi előleges lépést tett a komoly felkaroltatás felé. A főváros tanácsa, mely az ezredik év ünnepélyes megtartásának gondolatával már 1870-ben foglalkozott, tegnapi ülésén Gerlóczy alpolgármester indítványára elhatározta, hogy e tárgyban indítványt fog terjeszteni a közgyűlés elé, hogy intéztessék kérvény a törvényhozáshoz az 1886-ban megtartandó ünnepélyre való figyelem felhívása tárgyában. — A hivatalos lap mai száma megkezdi az igazságügyminiszter rendeletét a váltó törvény életbeléptetése és a váltó-ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában. — Földrengés. A múlt hó utolsó napján, csütörtökön az ország több helyén erős földrengést éreztek. Légrádon a természeti tünemény délelőtt 10 óra 15 perczkor, mintegy két másodperczig tartott. — Ugyanakkor N.Kanizsán és Murakereszturon is érezték; ez utóbbi helyen két ízben is. — Gyilkosság. A temesvári járásbírósághoz tegnapelőtt jelentés érkezett, hogy Zsombolya és Kécsa között Risztics temesvári ügyvéd fiatal segédjét, Weiszt meggyilkolva találták fel. a szerencsétlen fiatalember végrehajtás foganatosítása végett főnöke megbízásából utazott el a napokban Temesvárról, s közel van a valósághoz azon feltevés, hogy a meggyilkolt boszunak lett áldozata. — Jelentós. Skóki Sükön zárdafőnök értesíti a közönséget, hogy a villámgyujtott szt. László egyházi templom felépítési költségeinek fedezésére a pénzügyminisztérium által engedélyezett 50 kros sorsjegyek felette előnyös s 10,000 frtot képviselő