Egyetértés, 1877. szeptember (11. évfolyam, 221-250. szám)

1877-09-11 / 231. szám

járt érdemlegesen tárgyalni. Indítványozza,­ hogy a tárgyalás elhalasztassék, az idevágó iratok ki­­nyomattassanak, és tanulmányozás végett a tagok közt kiosztassanak, kik annak idején rendkívüli ülésre egybehívandók. Hegedűs adófelügyelő ellenzi ez indít­ványt. Szerinte ők „majd csak megegyeznek egy­mással.“ Különben megjegyzi, hogy ő a távolléte alatt eszközölt vizsgálat minden tényével nem ért egészen egyet. Felesleges az iratok és adatok ta­nulmányozása, mert azok a lapokban bőven dis­­entáltattak­. G­e­r­l­ó­c­z­y pártolja Barna indítványát. Ki­jelenti, hogy e nagyfontosságú ügyben a fővá­rosi tvhatóságnak semmi hivatalos tu­domása sincs. Hegedűs adófelügyelő kijelenti, hogy ő respectálja a főváros törvényes jogait, s a minisz­teri rendeletet addig nem hajtja végre, míg a fő­várost hivatalosan nem értesítette, kéri, hogy esse­nek át a kérdésen még ma, mert az nagy izga­tottságban tart mindenkit és lankasztja az illető hivatalnokok buzgalmát. Havas az elhalasztás mellett van, mert ő nem képes e pillanatban nyugodtan tanács­kozni. Szép dolognak tartja, hogy a 6 millió adót fizető fővárost az értesítésre érdemesnek nem tartották. D. u. az adatokból kitűnt, hogy a miniszter téves informatiókra alapította rendeletét; kitűnt, hogy az adófelügyelő által panaszolt 175 ezer fo­rint adóhátralékokból 160 ezer forint részint tény­leg befolyt, részint­­ pénzügyminiszteri engedél­lyel) halasztott hátralék. — Haris indítványozza: keressék fel a miniszter a rendelet visszavonására. Gerlóczy helyesli ez in­dítványt, s kifejti, hogy törvényesség szempontjá­ból kifogásolható a rendelet. A bizottság egyhangúlag elfogadta Haris indít­ványát. Névszerinti szavazás alá vettetvén a kérdés, a biz. Haris elhalasztási indítványát 12 szóval 8 ellen elvetette. ványa Rövid szünet után a bizottság Barna indít­értelmében az adatok egye­n­k­én­ti megbirálásához lát az adóügyi előadó elő­terjesztései alapján. ÚJDONSÁGOK. — Udvari hir. A királynő ma Fürsten­berg őrgrófnő és Nopcsa báró főudvarmester kísé­retében Ischlt elhagyta. Bécsen át, nehány órai tartózkodás után Gödöllőre utazik. Maria Valéria főherczegnő, ki Ischlben maradt azon esetre, ha az időjárás kedvező lesz még egy nehány hétig ott fog időzni. — Személyi hír. Tisza Kálmán minisz­terelnök csak keddig marad Kassán , ekkor vissza­tér a fővárosba. Ha az országgyűlés megnyitása miatt a Czegléden tartandó gyakorlatokhoz a mi­niszterelnök el nem mehetne, az esetre Wechheim báró fogja őt képviselni. — P­é­c­h­y Tamás közle­kedési miniszter ma reggel Szathmárból ide ér­kezett. — A közös külügyminiszter legújabban elrendelte, hogy a vasútigazgatóságok minden vasúti ügyet tárgyaló bizottságba az illető kormánybiztost is meghívják. — Nagy-Kőrös polgárai azzal az eszmé­vel foglalkoznak, hogy az árvaságra jutott török gyermekek közül többeket magukhoz fogadjanak. Bárha — Na­g­y-S­z­ő­l­ő­s­r­ő­l írják lapunknak : Ugocsa­ megyében — talán kezdeménye­zők hiánya miatt — a gátat ösmerni nem akaró orosz csírákat hamis ürügy alatt indított irtó­há­­ború esélyeiből keletkezhető események megvita­tása tárgyában népgyülés mindez ideig nem tar­tatott; e megye vegyes ajkú közönsége helyesen magáévá teszi azon határozatokat, melyek e tárgy­ban az ország különböző részeiben tartott népgyü­­lésekben létrejöttek. Hogy az orosz-török háború felett — az ország különböző részeiben megtartott népgyülésekben keletkezett határozatokhoz e me­gye vegyes ajkú közönsége lelkéből hozzájárul, azt fényesen beigazolta azon műkedvelői előadás és tánczvigalom eredménye, mely folyó évi szept. hó 1-ső napján tartatott meg N.-Szőlősön a török sebesültek javára. Ugyanis e megye előkelő csa­ládjainak néhány oskolába járó és szünidejét ide­haza élvező néhány fiatal sarjadéka műkedvelői előadást és azzal összekötött tánczvigalmat ren­deznek N.-Szőlősön a török sebesültek javára. megtartott műkedvelői előadás és tánczvigalom fé­­­nyesen sikerült, mert azon felül, hogy a még na­gyon is fiatal műkedvelők előadása a jelenvolt nagyszámú közönség várakozását felülmúlta, 170 frtot meghaladó tiszta jövedelmet hajtott be a hazájukat hősiesen védelmező török sebesültek javára. — A r­o­k­o­nisz­en’v, barátság és könyörület — Írják nekünk — szép jelét adta tegnapi közgyűlésen Rákos-Palotának lakossága. Tóth István biró urnak a helyzetet hűségesen registráló beszédet tudomá­sul véve megígérték, hogy tehetségeik szerint ki­ki adakozand a török sebesültek, valamint az üldözött lakosság számára. Volt olyan polgár is, ki egyma­ga több mérő búzát ajánlott föl. Társas körökben úgy mint vendéglőkben egyaránt folyik a gyűlés. — A török sebesültek javára Horváth Sándor ur Szigetvárról huszonnégy kiló lé­pést küldött be szerkesztőségünkhöz. E nagymen­­­nyiségü tépéshez az anyagot adták Weinhard­né, Rogácsné, Pintér Róza, Pretterné, Teslákné, Kiss Ödönné, Grammirné asszonyok s Hobon­ község bírája Magda István ur. Készítették a tépést: An­tal Viki, Tóni, Czigányi Julcsa, Ozili, Tóni­ Laura, Wolf Szidi, Deutsch Mari, Náncsi, Katicza, Tevner Nina kisasszonyok és Barthváth Lóri úrnő. Azon­felül tépést és sebkötőt adományoztak Rogácsna asszonyság és Frczik Imre ur. — A szives ado­mányt, mely nehézségében egy félmázsa körüljár, köszönettel fogadtuk s át fogjuk szolgáltatni ren­deltetése helyére a konzulnak. — Ráczkevéről Nagy József tanító ur a vezetése alatt ref. főis­kola növendékei által készített 2 kiló 250 gramm tépést küldött be. — Szintén át fogjuk szol­gáltatni. — Az oláhok bátorsága. Az „Odesky Viestrik“ ma ideérkezett száma nagy szemrehányásokat tesz a románoknak, hogy „két­értelmű magatartásukkal“ és „ingadozásukkal“ azon meggyőződésnek juttattak helyett, hogy ők nem oly szövetségesekké lettek, a minőket Orosz­országnak joga lenne várni. — Szegény Viestnik! ügy ademaszerű történetet hallottunk nemrégiben elbeszélni, mely igen élénk szint vett az oláhok „ingadozására.“ Még akkor történt, mikor Ozmán pasa Widdinben volt, hogy a „Hildegard“ dunai hajó néhány ezer mázsa gabonát szállított a wid­­dini katonaság részére; minthogy azonban Wid­­dinen innen már fel voltak állítva az oláh ágyu­­ütegek, melyek egyenesen a szép Dunára bámul­tak, a hajókapitány odaüzent Ozmánnak, hogy a gabna itt volna már, de Widdinig nem mehet vele az oláh ágyuk miatt. — Mit tegyen ? „Holnap délre csak jöjjön, semmi baj se lesz“, üzent vis­­­sza röviden a pasa, és a „Hildegard“ csakugyan elbalanceirozott az ágyuk előtt. Azok torka ki volt tátva úgy mint pokol kapuja, hanem lövés­­ nem történt. De még csak oláhot se láttak.­­ Mikor aztán a hajó kapitánya kérdezte Ozmántól, hogyan volt ez lehetséges, azt mondta neki a pasa: „Hát csak úgy. Nehány kémet küldtem át az oláhok közé a kiknek dolguk volt azt hiresz­­telni, hogy ma reggel rájuk fogunk törni. A jám­borok erre úgy megijedtek, hogy elfutottak előre, még magravalót se hagytak hátra.“ Jót nevetett az ötleten s meg van vele magyarázva az oláh „ingadozás.“ — Stroussbe­rget Oroszországból végre szabadon bocsátották. A szárnyaszegett jó madár egyenesen Berlinbe sietett.­­ Az országos nőiparegylet „iparos munkatanítónőképző iskola“ f. hó 15-én nyílik meg, ezt megelőzőleg 12-én d. e. tartatnak a felvételi vizsgálatok. Azon esetre, ha négy pol­gári osztályt végzett növendékek nagyobb szám­mal jelentkeznek, a tanfolyam második osztálya is megnyílik, értekezhetni György Aladárné igazgató­­nál kereszt u. 7. sz. — Az orosz pénzkalamitás. Hogy Oroszország pénzügyi helyzete mennyire kedve­zőtlen, bizonyítja azon körülmény, hogy az orosz kormány az odessai vasútnál csupán katona­ szállí­­tásokért i. e. 4 millió rubellel maradt adósa. Ez összeget nevezett vasút egyébiránt nagylelkűen kész elengedni az esetre, ha a pénzügyminiszter azon időtől kezdve, a­midőn ismét rendelkezhetik külföldi pénz felett, az odessai vasút részére 4 százaléknyi kamatbiztositékot engedélyez. — A hód-mez­ő-vásár­helyi ref. egyház több mint másfélszázados főgymnáziumi tanintézete javára szemben a középtanodák or­szágos szervezése követelményeivel, uj alapot gyűjt s erre nézve az egyházi elöljáróság felhívókat adott ki. A felhívó bizalommal fordul a közműve­lődés áldozatkész barátaihoz, hogy hozza meg te­hetsége szerint kiki adományát.­­ A budapesti fenyitő törvényszék ma néhány notórius tolvaj viselt dolgai fölött ítélt. Lipták Vilmos, Klein Ignácz, Weisz Jakab, Jó Ferencz betörtek Bognár mérnök lakására és azt megdézsmálták , elkövettek betöréses tolvajlást Esztergomban a papnöveldében, Budapesten a király utczában és a sugárúton, de végre is utolérte őket a „sánta igazság”­ és a királyi ügyész vádbeszéde után ma a Kir. törvényszék Lipták Vilmost 4 évi, Klein Ignáczot 3 évi, Weisz Jakabot 3 évi, Jó Ferenczet 1 és fél évi börtönre ítélt tolvajlás miatt, Freiberger Józsefet 1 évi, Freiberger Samut 6 havi börtönre orgazdaság miatt, Herczog Mórt vagyonbiztonság elleni kihá­gás miatt 50 frt bírságra, illetve 10 napi fogságra ítélte, Vidor Károlyt tárgyi tényálladék hiányában, Steiner Sámuelt pedig bizonyítékok hiányában gyanús áruk kezelése vádja alól felmenti. Vala­mennyi elitért felebbezést jelentett be. A ja­­szinvakság kérdése a magyar vasutigazgatóságokat még mindig élénken foglal­koztatja. Az alsóbb rendű forgalmi személyzet ké­pezi tulajdonképen a kérdés tárgy-anyagát. Moz­donyvezetők, őrök, forgalmi­ hivatalnokok, felvigyá­zók és kalauzoknak okvetlen teljesen egézséges szempár birtokában kelle lenni. A vasúti jelzések nálunk csak a legritkább esetekben fehér világnak s a legnagyobb részük vörös avagy zöld szinü esti jelzésből állván, a veszély nálunk annál nagyobb. Az alantas személyzet felvétele alkalmával alá van ugyan vetve orvosi vizsgálatnak, mely természet­szerűleg a szemekre is kiterjed, de a szinvakságra ezideig figyelem nem igen fordítatott.­­ Sajátságos hírről tudósít egy he­lyi kőnyomatú híradó. Tegnap temették ugyanis a Rókus kórházból a 49 éves Kubek Anna tete­meit, ki lakásán állítólag felakasztás által vetett véget életének. Most egyszerre azon hír szállong, hogy nevezett nő nem volt öngyilkos hanem egy hozzá igen közel álló egyén által gyilkoltatok meg, s hogy az eset megvizsgálása az illetékes hatóság által már meg is indíttatott volna. — Ahol akad minden, olyan megye Hunyad boldog megye. Van neki — mondja a „Haladás“ — boszorkánya. A boszorkány Zámon nemrég fehér alakban rémitgette a lakoságok. A községi jegyző az éji őröknek parancsot adva a csodálatos alak elfogatására, azok merészen neki rontottak s lefülelték. Horribila dictu! A szörny magva hús és csont volt; valódi ember. A rémitő álarcz óriási üres tök, tűz szemei fag­gyu gyer­tyák, fehér meze egy paraszt lepedő. A maga — az meg a burzsuki körjegyző segédje volt. — De ez még csak „boszorkány“. Van ott a megyében azonfelül már is. Bankó hamisítót is fogtak Hát­szegen , meg 3 rablót is. E rablók részessei a pet­­rillai rablógyilkossági merénynek, s ama társulat tagjai, melyből már 3, — köztük a vad Dencsu­­leszku, — elitéltetésüket várják. — Titokszerü gyilkosságról ír­nak Gödöllőről. E szerint ott már napok előtt egy meglehetősen rosz hirü gödöllői illetőségű egyén, három revolver-lövéssel sebezve, Gödöllő mezővá­ros bírójánál azon panas­szal jelent meg, hogy Kerepesen egy igen elegánsan öltözött fiatal­em­berrel akadt össze, kitől állítólagosan ezeket a lö­véseket kapta volna. A rendőri nyomozás folya­mán a kerepesi erdőben egy finom utazó takaró találtatott, s a takaróban Walter Scott egy regé­nye, az állítólagos gyilkos azonban nem. A rend­őri vizsgálat inkább a felé hajlik, hogy a rósz előéletű panaszos egyén a gyilkos. Hogy az eltűnt s a lövésekkel vádolt egyén ki lehetett, ez lappang az éji homályban. — Lókötő czigán­y-b­r­a­v­o­u­r. Gyula­város lóvásárainak hire messze vármegyékben jár. A közeli vagyonos községek, Békés, Csaba és Szar­vas gazdái köztudomás szerint mind jó lovakkal bírnak s a mi eladni való akad, azt rendszerint a gyulai vásárra terelik, hol ilyenkor egész heve­­nyezett futtatások kerekednek a paripák „kipróbá­lására.“ A múlt vásáron történt, hogy Szőllősi Sándor békési lakosnak felnőtt fia egy lovat árult hosszas ideig a­nélkül, hogy vevőre talált volna. Már épen haza akart indulni Békésre, mikor egy pécskai czigány közeledett hozzá, s felkérte Szől­­lősit, hogy az ő két lovát s kezében tartott járta­tokat vegye át tőle, hogy a ló járását „kipró­bálja.“ A ló megtetszett a czigánynak, s kérdezte az árát, 130 forintért lett kínálva. — A czigány kérte ezután a ló passusát is, hogy a leirást összehasonlítsa, mert ha ez nem egyeznék, a lo­vat — úgymond — nem vásárolná meg. A gya­nútlan eladó átadta a tárlatot a czigánynak, ki rög­tön felkapott a ló hátára, hogy azt igy is „kipró­bálja,“ s a ló valóban kitűnő is lehetett, mert czigányunkkal — ki a hüledező eladó szeme lát­tára elvágtatott — Pécskáig meg sem állt. Fe­lesleges megjegyeznünk, hogy a czigány a vétel­­árt magánál, s saját gebe lovait passusostól együtt eladónál feledte. Szőllősi a városházánál 24 írtra becsült két párával épen nem érezte magát kárpó­tolva s jelentést tett a kapitányi hivatalnak, mely rögtön nyomozásokat téve, kiderítette azt is, hogy az egyoldalú cserélőnek ezinkostársai is volak, kik különben aradiak lévén, a vásárból szinte haza mentek. A lovakat aztán meg is keritették, de a czigány eltűnt. — Rendőri hir. A napokban közöltük azon körülményt, hogy a rendőrség a folytonos éjjeli csendzavarások megfékezése végett erélyes intézkedéseket tett. Mind a­mellett is a múlt na­pokban több hasonló eset fordult elő, minek kö­vetkeztében a főkapitányság által tegnap 7, mai nap pedig újra 4 egyén lett érzékenyen megfenyít­ve. Ezen 11 egyén közt akadémiai polgár egy sem volt. Egy jogász belekeveredezett ugyan, de az is felmentetett. Színház, művészet. — Lehmann Mór halálát a következő gyászjelentés tudatja: A nemzeti színház igazgató­sága, mélyen megilletődve jelenti Lehmann Mór­nak, a nemzeti színház tagjának és kitűnő fődíszi­­tőjének, az arany érdem­kereszt tulajdonosának, 1877. szeptember 9-én, délutáni 4 órakor élete 59-ik évében rövid szenvedés után bekövetkezett halálát. A boldogultnak halt tetemei f. hó 11-én, d. u. 3 órakor fognak a­ reformált vallás szertar­tása szerint a kerepesi­ ut melletti temetőben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke hamvaira! — A szegedi színház igazgatója, Aradi Gerő, legnagyobb részt szervezte már idei társulatát, mely október elején kezdi meg előadá­sait. A társulat főbb tagjai: Balla Béla, Bodrogi, Mikes, Demidor, Mihályi­ (lyrai szerelmes), Kiss Ferencz ; nőtagok: Bercsényiné (hősnő), Hegedüs­­né Ditrói Mari, Beczkóné (e két utóbbi a kolozs­vári nemz. színháztól.) Az első operette-énekesnő­­vel még folyik az alkudozás.­­ Az elsoroltak nagyobb részét, mondja az ottani lap, ismeri a közönség, mindannyi szép sikerrel működött már a szegedi színpadon.­­ Az itt ismeretlenek közé tartozik Mihályfi, egy még igen­ fiatal színész, akit kiváló tehetségnek mondanak. Ismeretlen továbbá : Ditrói Mari, aki B. Nikó Lina asszony helyét fogja betölteni. Ezidő szerint a n.­váradi közönség kedvencze. Bercsényiné évekkel ezelőtt volt Szege­den egy télen, azóta haladt, s hogy tavaly a sza­badkai közönség rokonszenvét nagy mértékben bírta. Kiss Feri szegedi fiú, népszínmű- és ope­­rette­ énekes, szép bass-bariton hanggal bír.­­ A társulatnak lesz rendes balletmestere is, amire nagy szükség volt; továbbá — a­mi első kelléke a jó operette-előadásoknak — remény van egy jól szervezett teljes zenekarhoz is, a­melynek elő­teremtésében az igazgató Langer Viktor karnagy­­úrral most fáradozik. Kilátás van arra, hogy a te­mesvári jól betanult zenekar jön Szegedre, a­mely­nek nagy részét a templomi zenekarhoz akarják szerződtetni.­­ A repertoir vonzóvá tevése végett az igazgató már gondoskodott az­ új darabok be­szerzéséről ; ilyenek többi közt: „Nagyon szép as­­­szony“, „Dóra“, „Id. Fromont és ifj. Risler“, a s nemz. színház, s „A vöröshajú“és a „Zsandár“, a népszínház repertoii-darabjai. Az újabb operet­tek közül „Girofié-Girofla“ s a „Bőregér“ kerül­nek legelőbb színre, s ezeket követi „A kis dok­tor.“ Időközben nagyobb drámákra és egypár Sha­kespeare darabra az igazgató Molnárt nyerte meg. Fővárosi ügyek­. — A fő­v. pénzügyi és gazd. bizott­ság ma d. e. 9 órakor Kada alpolgármester elnök­lete alatt ülést tartott. Egy magántól Hüttner H. assz. folyamodása. intéztetett eh A m. kir. állam­vasutak igazgatósága felkérte a városi hatóságot, hogy a kőbányai ut mellett lévő városi területből vasúti műhelyek számára tizennyolcz holdat adna el örök áron. A körülmények megvizsgálása végett a helyszínére Kada alpolgármester elnöklete alatt Havas Ignácz, Preuszner József, Bobula János, Forgó István és Mendl Ferencz urakból álló albi­zottság küldetett ki, s ezzel az ülés eloszlott. ...— A­ föl­dm. ipar és keresk. miniszter következő körrendeletét intézte valamennyi tör­vényhatósághoz : Midőn a minden oldalról fenye­gető marhavész behurczolásának veszélyével szem­ben a törvényhatóságnak f. évi május hó 7-én 9418. szám a. kelt közintézményem tartalmát újólag emlékébe hoznám, szerzett­ tapasztalok nyomán szükségesnek látom sürgősen felhívni, miszerint alattas közegeit, valamint a községi elöl­járóságokat utasítsa, hogy az 1874. évi 20. tör­­vényczikk III. fejezetének vészkiütések alkalmá­ból életbeléptetendő rendelkezéseire vonatkozó sza­kaszait, valamint az 1064/1875. számú vég­rehajtási rendeletnek fentebbi szakaszokra vo­natkozó utasításait teljesen sajátítsák el, hogy elő­fordulható vészkiütések alkalmával a törvény által súlyos felelősség terhe alatt reájuk rótt kötelmek­nek teljes ismeretével bírván, azokat egész ki­terjedésükben minden utasítás bevárás nélkül rög­tön alkalmazni képesek legyenek. — Illyr osztály fentartása iránt tett a tabáni iskolaszék előterjesztést a ta­nácsnak a budai szarvastéri iskolánál. A tanács e kérdést tárgyalás alá vevén, miután az illyr nyelv nem sorozható a fővárosban divatozó nyelvek közé, a­mennyiben azt csak néhány csalást beszéli, az előterjesztést elvetette annál is inkább, mert egy illyr osztály fenntartása a fővárosban létező szá­mos hitfelekezet és nemzetiség számára oly prae­­cedenst képezne, melyek alapján mindenütt né­met, tót, szerb, román stb. tannyelvű osztályok fel­állítása követeltetnék a fővárostól. A tanácsnak azonban nincs kifogása az ellen, hogy a­men­nyiben az illír nyelvű hitfelekezet, mint lithurgiai nyelvnek a rendes iskolai időn kívül akár a fővá­ros szolgálatában álló eddigi illyr tanító, akár más tanító által való külön tanításáról gondoskodni sa­ját költségén — erre nézve a rendes iskolai időn kívül hajlandó a tanács felügyeleti jogának épség­ben tartása mellett a hitfelekezet részére egy tan­termet használatra átengedni. Ezen ügy a jövő közgyűlés elé fog a tanács részéről terjesztetni. TÁVIRATOK, Bécs, szept. 10. A „Pol. Cor.“-nek a következőket jelentik hivatalosan mai ke­lettel : Tegnapelőtt az egész vonalon meg­kezdték az ágyúzást Plevna ellen, s abban tizenkét román üteg vett részt. Angelescu Sándor dandára elkeseredett harcz után elfoglalta a török sánczokat. A román csapatok, különösen a tüzérség és a 13 -ik dorobáncz-ezred kitüntették magukat s régi katonák hidegvérüségét tanusitották. Több halottjuk és 30 sebesültjük volt. Az orosz császár 40 Györgykeresztet küldött át a román tisztek és katonák kitüntetésére. Következő napon a czár felköszöntötte a román hadsereget, s vitézségét dicsérőleg kiemelte. Károly fejedelem a román csillag keresztjét a 13. dorobáncz-ezred zászlajá­nak adományozta. Konstantinápoly, szept. 10. Bol­gárországból jelentik: Az oroszok három­napi folytonos komoly harcz után vissza­mentek a Kara-Lom mögé; odahagyták Popkiejt és Bjela felé vonultak vissza. — M­u­k­h­t­á­r pasa egy ütközetről tesz jelen­tést, mely a kiziltepei magaslatokon a S­a­m­i­r fia által vezérelt török lovasság és több orosz dragonyos-ezred, két zászlóalj gyalogság és egy üteg közt történt. Az oroszok hosszas ingadozás után megveret­tek, s 60 embernyi veszteséggel hátrá­lásra kényszerittettek. A törökök veszte­sége jelentéktelen. — Alexandropolból na­ponta érkezik tüzérségi segély Kurukda­­rába. — Reuss herczeg, a német nagykö­vet és neje tegnap meglátogatták a szultánt. KONSTANTINÁPOLY, sept. 9 (Az „E­g­y­et­éi­tó s“ távirata.) Ideérkezett magánhirek szerint Ozmán pasa plevnai hadállását 150.000 orosz és 40.000 román ostromolja. A törökök már sok rohamot visszavertek. S­zu­lejma­n pasa Trójáéból 40.000 emberrel útban van P­le­vn­a­­felé. — Montenegróból rész hirek érkeztek. Nikszics állítólag megadta magát. Athen, szept. 10. A „Pol. Cor.“-nek a következőket távirják mai kelettel Athén­ből : A minisztertanács a legutóbbi na­pokban az orosz kormány azon ajánlatait tárgyalta, melyek a török uralom alatti keresztények sorsának biztosítását látó együttes eljárásra vonatkoznak, ezé­ Ma bizonyosnak vehetni, hogy Görög- és Oroszország közt megegyezés jött létre a görög kormány bizonyos igényei alapján.­­ Egy a görög kormánynak időközben átnyújtott angol jegyzékre Trikupisz egy Görögország politikáját kifejtő jegyzékkel válaszolt. London, szept. 10. Sisztovából ér­kezett magánhírek szerint 1. hó 9-én reg­gel minden oldalon támadás intéztetett Plevnára, mely egész nap tartott.­­ Este 6 órakor Plevna az oroszok kezében volt. A törökök nagy rendetlenségben hátráltak és jelentékeny veszteséget szenvedtek. Bordeaux, szept. 10. Mac-Mahon tábornagy ma ideérkezett. A maire üdvözletére a tábornagy így válaszolt: „Midőn két év előtt az ország szomszédos részeiben utaztam, már akkor is meg voltam lepetve a népesség közt uralkodó rend- és munkaszeretet által. E szép nagy városban ismét föltalálom ugyanazon tevékenységet és egyetér­tést. — Csatlakozom azon érzülethez, melyet ön annak nevében az imént kifejezett. Legyen meg­győződve , hogy a béke, melyre mindenekelőtt szükségük van, nem lesz megzavarva, és hogy, ha az ország hívásomnak megfelel, az alkotmány, melyhez önök ragaszkodnak, s melynek én hit őr­zője leszek, akadály nélkül fog működni a nem­zeti jóllét kifejlődésének biztosítására. Páris, szept. 10. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) Tegnap nagyon számosan látogatták meg Thiers sírját. Thiers özvegye még mindig sok részvétnyilatkozatot kap. a­ bordeauxi és a liavrei kikötőkben a hajók lobogói csak az árboczok fél­­magasságáig vannak fölhúzva. Bukarest, szept. 9. (Az „Egyetér­tés“ távirata). A főhadiszállásról érkezett hírek szerint a plevnai ütközetben eddig egyik fél sincs túlsúlyban a másik fölött. Azon esetben, ha az ütközet az oro­szok javára dől el, a czár és a trónörö­kös nagyherczeg visszatérnek Pétervárra. Bármi legyen is azonban az eredmény, bizonyosnak tartják, hogy a tavas­szal­­ a háborút fokozott erővel fogják folytatni. Azon­ terv, hogy a hadműveletek vezetését Kaufmann tábornokra bízzák, mióta a s­e­­gélycsapatok megérkezése a hadsereg álla­potát tűrhetőbbé tette, mindinkább háttérbe szorul. Bécs, szept. 10. Magyar földteherm. 1 kötvény 76.— Sa­lgó-Tarján —.—. Magyar hitel 192.— Magyar­ zálog­levél 90.75. Erdély 100.—. Magyar keleti vasút 65.25. Magyar sorsjegy 77.50. Magyar földhitel 15.—. Magyar vasúti kölcsön 98.—. Anglo magyar —. Frankó-magyar bank —.—. Alföld 114.75. Magyar északkeleti vasút 110.50. Kel.-vasuti elsőbbségi kötv. 62.75. Tiszai vasút 194.50. , Municipal­ bank — .— Bécs, szept. 10. Hitelrészv. 204.20. Galicziai 246.50 Államvasut 277.—. Kente 64.50. 1860-as 111.75. 1864-es 1:33.50. Ezüst 104.80. London 118.80. Unic­bank —.— Általános épitőbank —.—. Angol-Osztrák 96.—. Lombard 68 50. Tramway —. Hitelsorsjegy 164 75. Napoleond’or 9.51.Vs Arany 5.69. Frankfurt 57.80. Porosz pénzutalvány 58 90. Török sorsjegy 14.25. Angol épitőbank —... KÖZGAZDASÁG. Gabusi tőzsde. Ma jó vételkedv és elegendő kinálat mellett körülbelül 30,000 mm, búza adatott el, finom fajta lanyha irányban 5 és közönséges 15 krral olcsóbban volt kapható, mint a múlt heti zárlat ár. Ma leginkább mal­mok vásároltak. Zab lanyha s 15 krral csökkent, a többi gabnafajokban semmi változás nincs. A határidőüzletben a jegyzések nyomott irányban következők: Búza őszre 11.07 — 11.12, tavaszra 11.10—11.24, tengeri, bánsági május—jú­niusra 7.15—7.25, zab őszre 6.57—6 64, tavaszra 7.07— 7.17; káposztarepesze szept.-re 18 38—18.50. Értéktőzsde. A mai tőzsde is egészen úgy folyt le, mint az ünnepeket megelőző napokon, az irány határozottan szilárd volt, a forgalom azonban csak csekélységre szorítko­zott. Az előtőzsdén osztrák hitel része. 205-ön kezdve 204.70-ig voltak forgalomban, magyar hitel részvények azonban csak névlegesen 191.25—191 50-en, jegyeztettek. A déli tőzsdén mindössze néhány jelentéktelen kötés fordult elő, osztrák hitel részv. 204 70—204.50-en, magy. hitel részv. 191.50-en. Vasutak közül egy kötés alföldi részvé­nyekben és pedig 115.50-en eszközölteztet, osztr. államva­­sut 175-ön, kassa-oderbergi vasút részv. 109.50-en voltak keresettek. Helyi értékek tökéletesen figyelmen kívül ma­radtak, befektetési értékek közül: Kassa-Oderbergi vasút prioritások 71,10-en és magyar sorsjegyek 77­/8-on vásárol­tattak. Valuták változatlanul, markjegyek 58,50-en voltak forgalomban. Az „Első magyar általános biztosító tár­saság“ - nál augusztus végével életbiztosítások 27.806,691 írt 84 kr erejéig voltak érvényben Újabb életbiztosítási kötvények ezen hó folyama alatt 301,695 frt erejéig kiállíttattak, s ezen osz­tály díjbevétele 1877. év január hó elsejétől 728,649 frt 61 frra, és a bejelentett halálesetek összege 237,312 frtra rúg. Gyapjuüzlet. (Bauman Tódor czég jelentése) szeptember 8. A lefolyt héten is igen jelentéktelen volt a forgalom a gyapjúban s az árak a vevőknek kedveztek. Eladatott: 80 mm. hegyi kétnyizetü 97—98 írton, 40 mm. közép báránygyapju 92—96 írton, 80 mm. Vlaska-czigája 83—87 írton. Az árak 56 kilogrammjával számitják. A sződrákosi téglagyár részvénytársaság ma H­o­f­i­t­s­e­r Fülöp elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, mely határozatképes volt, miu­tán másodízben lett összehiva s 36 részvényes 623 részvényt tett le, a mely szám 357 szavazatot képviselt. A jegyzői tollat Dr Máday Sándor kir. közjegyző vitte. A közgyűlés a liquidátió kimon­dása végett jön egybehíva. A társulat újabb törté­netét s fuzonális kísérletét egy bécsi bankkal, ér­dekesen adta elő az elnöki jelentés. Az 1871 évi szeptember 15 én tartott rendkívüli közgyűlés el­­határozata, hogy a társulat olvadjon bele a bécsi „Allgemeine Bau- und Kohlen-Actien Gesellschafttal, olykép, hogy ez átveszi a társulat egész cselekvő és szenvedő vagyonát s a sződrákosi gyári részvé­nyeket a magáéival cseréli föl. A Kohlen und Bau Gesellschaft, bár közgyűlése e fusiót még nem hagyta jóvá, a szerződést ezután gyorsan megkö­tötte a sződrákosi gyárral, s ennek összes, 30,000 frtra rugó váltótartozását kifizette. Midőn ez meg­történt, az Alig. Kohlen und Bau Ges. két legte­kintélyesebb részvényese csődbe került, minek folytán e társaság maga is kényszerítve volt ki­mondani a felszámolást s a fusiót nem vihette keresztül. Feloldó tehát a szerződést, s a 30,000 frtra keresztet vetett. Most már a sződrákosi téglagyár­nak adóssága nem volt, de vagyona sem, mert az 1875. június 26-iki felhőszakadás azt majd egé­szen tönkre tette, tehát az igazgatóság, a gyár életrehozására nem leven tőke, — a közgyűlés elé azon indítván­nyal lép, hogy ez mondja ki a li­­quidációt. Ha a közgyűlés tekintettel az építési ipar nagy pangására, ezt kimondja, válasszon két felszámolót és három felügyelőt. A közgyűlésnek a jelentés ellen nem lehetett észrevétele, ennélfogva azt egyhangúlag helyesle és elfogadta, a igazgatóságnak pedig a felmentést kiadta. A felszámolás kimondatván, a liquidátorok és felügyelők választására nézve szavazatszedőkül kiküldettek: gróf Khun Károly és Salzer L. A szavazás megtörténvén, elnök kijelenti, hogy fel­számolókal : báró Rőmy Emil és H­o­f­i­t­s­e­r Fülöp, a felügyelőkül: W­o­h­l­f­a­r­t Henrik, Benkő Károly és Guttman József választottak meg. A közgyűlés ezeket felhatalmazta, hogy a gyárat akár szabadkézből,­­akár ajánlati tárgyalás, akár nyilvános árverés utján adják el s az ered­ményről annak idején a társaságnak kellő úton tegyenek jelentést. Napirend: (szeptember 11.) Naptár: Kedd, kath. Emílián. — Prot. Prótus. — Görög­orosz aug. 30. Sándor. — Izrael. 4. Abadias. — Nap kél 5 ó. 31 p. Nyugszik 6 ó. 21 p. Múzeumban: a régiségtár van nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Magyar daltársulat: előadást tart a „K­o­m­ló k­e­r­t“-ben este 8 órától. Figyelmeztetés: A forgalmi felakad­á­sok okai az Erzsébet császárné pá­lya és az államvas­uttársaság délk­el­e­­ti vonalain. A gabnaszállításnak néhány lap­ban felemlített felakadási tudósítását illetőleg az Erzsébet császárné pályán és az állam­vasúton, jól értesült körökből arról értesíttetük, miszerint ezen zavarok legnagyobb részt abban lelik alapjukat, hogy a kereskedővilág részéről külföldre szánt gabnaszállítmányok bizonyos bevett szokásból, nem egyenesen a kitűzött állomásra, hanem előzőleg Bécsbe, nyugati pályaudvarban adatnak fel s csak hosszabb itt időzés után szállíttatnak innét tova. Ez által az Erzsébet császárné átmeneti pálya pálya­udvarain a kocsik és málhák nagy összetorlódása jő létre s ennek következtében elkerülhetlenül felaka­­dások is, melyek azután akadályozzások az Erzsé­bet császárné pályát az államvasút által eszközlött odaszállitásukat teljes mérvben meggyőzni. A vag­­yonoknak Penzingen való hosszas állomásozásá­nak azon felül még az a káros következménye is megvan, hogy azok a forgalomtól, melyre most oly végtelen szükségesek, elvonatnak, s a feladó pályák munkaképessége csökkentetik.A mondottak­ból e szerint látni való, hogy egyedül a közönség­­kezében van a hatalom a szállítmányoknak Ma­gyarországból mindjárt egyenesen a kitűzött kül­földi állomásra való feladása által ezen a forgal­mat annyira korlátozó akadályokat elhárítani, a­mi most már annál könnyebb, mivel az illető vonalak számára egyenes szállítási díjtáblázatok létesít­­tettek. Figyelmeztetés: Különleges díjtáb­lázat a fának a magderbur­g-o­s­z­­trák-magyar forgalomban való egyenes szállítására. Folyó évi sept. 15-vel a fának nyers és nyersen kinagyolt, mint: épület-, kádár-, bánya-, kerékgyártó-, szerszámfá­nak stb. egyfelől Budapest (osztrák államvaspálya) és a tiszavidéki vasúti állomások, s másfelől a raagdenburg-kalberstadti és frankfurt-bebrai pálya állomásai közötti szállítására, különleges díjtáblázat fog életbe léptettetni, mely az illető állomások és az illető ügykezelőségoknél megtekinthető s az osztrák államvasuttársaság forgalmi igazgatóságnál Bécs, Pestalozzigasse 8 meg is szerezhető. Figyelmeztetés: Bérletjegyek beho­zatala a helybeli forgalom számára az álamvasutnál. A császári kir. szabad, osz­trák államvasuttársaság a t. sz. közönség óhajának eleget teendő, bérletjegyeket hozott be a budapest­­szt.-lőrinczi vonal számára, melyek minden a szél mély szállításra berendezett vonatra (a futárvona­tok kivételével) teljes érvénynyel bírnak. Eze­­idény-jegyeknek minden egyes pienetnéli lebélye­­geztetése nem szükségeltetik. Ára egy 40 térti jegyet tartalmazó tömbnek a következő: Budapest­et.­Lőrincz vagy vissza, I. osztály 28 frt II. oszt. 18 frt. III. oszt. 12 frt (bezárólag a bélyeg és szállítási adóval). A bérletjegyek érvényességüket folyó évi szeptember utóljáig megtartják. Jegyek, melyek az érvényességi határidőn belől nem lőnek elhasználva, érvénytelenekké váltak, s semminemű kárpótlás érték nem nyujtatik. Szerkesztői üzenet. Kovács István és Váradi Miklós népszínházi tag urakat kérjük máskor kellő postai bélyeggel ellátni leve­lüket, ha még oly goromba lenne is. jB­ u­ c­a/pesti szinala/pofe.. Kedd, szeptember 11-én. NEMZETI SZÍNHÁZ NÉP­SZÍNHÁZ. I D­A. opera 4 felv. A Nagy B. Nikó Lina asszony vendégjátékául: A toloncz. Személyek: A király Amneris Aida Radam és Ramfis Amonairo Küldött Főpapnő Kezdete Tallián Tannerné Nagyné B. t Ellinger Kőszeghy Láng Zajonghi Heim Róza 7 órakor. Népszínmű 3 felvonásban. Személyek: Kontra Krizsa Vágó Abris Ördög Sára Angyal L. Kezdete Tihanyi Pártényiné Tamási Kai­kás Lukácsyná B. Nikó L. 7 órakor. Ára Vízállás és időjárás. Budapesten szept. 10. 2.66 m. 0 fölött felhős Pozsonyban szept 10. 2.18­2. m. 0 fölött felhős. M. -Szigeten szept. 10. 0­63 m. 0 fölött felhős Szatmáron szept. 10. 0.25 m. 0 fölött felhős Tokajban szept. 10. 0.24 m. 0­ fölött felhős. Szolnokon szept. 10. 0 10 m. 0 fölött esős. Szegeden szept. 10. 0.63 m. 0 fölött esős. Aradon szept. 8. 125 m. 0 alatt esős. N. -Becskerek, szept 9. 0.48 0­ m. 0 alatt esős. Bezdánnál szept.­ 3. 2 29 m. 0 fölött esős. Verbászon szept. 3. 1.79 m. 0 fölött esős. Eszéken szept. 10 2.38 m. 0 fölött esős. Sziszeken szept 10 0.47 m. 0 alatt felhős. Mitroviczon szept. 9. 0 15­0 fölött esős ítimányban szept 9. 2.33­0 fölött felhős. O-Orsován szept. 9. 2­62 m. 0 fölöt felhős. Barcson, szept. 10. 168 m 0 fölött száraz. Csávolszky Lajos felelős szerkesztő s kiadótulajdonos. Nyilt-tér. Megjelent és az „Egyetértés“ kiadóhi­vatalában íhimző utcza 1. sz.) kapható „UTOLSÓ BEREK“ történeti regény 8 kötetben, irta .......... Pétery Károly a 8 kötetnek 8 forint.

Next