Egyetértés, 1878. március (12. évfolyam, 60-90. szám)

1878-03-26 / 85. szám

A budapesti tantestület közgyűlése. — márcz. 25. A budapesti tantestület, a múlt vasárnap, az az e hó 17-én elhalasztott közgyűlését, ma folytatta. Napirenden a tantestület alapszabályai­nak módosítása volt. Miután mintegy 200 fővá­rosi tanító és tanítónő­ a régi városháza tanács­termében megjelent, B­arczen János elnök az ülést megnyitotta. Felolvastatok a múlt ülés jegyzőkönyve, a­melyben az összes jelenlévők nevei is fel vannak véve. Magdics az ellen kifogást tesz, mert — úgymond — mintegy 20-an állottak a közgyűlés alatt az ajtónál, a­kik a jelenlevők ivéve nem írat­ták fel magukat. Königsfeld Adolf jegyző megnyugtatja, hogy csakugyan felírattak az összes akkori jelenlevők, még Magdics kartársát is beírta a jelenlevők közé, daczára annak, hogy ő nem íratta be magát a jelenlevők liratájára.­­ Ezután a jegyzőkönyv egy tollhiba kiigazítása után he­lyeslő tudomásul vétetvén, jóváhagyatott. Elnök kéri a szólni akarókat, hogy szólásuk előtt Somlai József jegyző urnál jegyeztessék fel magukat. Mielőtt a javaslati alapszabályterv tárgyalása megkezdetnék, Hetzer József és Somlai József egy határozati javaslatot adnak be, a­mely szerint in­dítványozzák, hogy mindenekelőtt a tanító körö­ket szabályozó 16. §. kerüljön tárgyalás alá, és csak azután a tervezet többi része. — Tanos Imre ellenzi ezt, és kéri a tárgyalást a sorrend megtartásával, nem a 16. §., hanem az elmaradt 4. §-nál kezdetni. Schön József hozzá­járul Tanos Imre indítványához. — Bereti csak azon megy­­jegyzésére reflectál Tanosnak, a­mel­lyel Tanos a javaslatot dehonestálja Ő egyébiránt a beadott határozati javaslatot pártolja és kéri mindenekelőtt a tanítói köröket és szervezkedést szabályozó 16. §. tárgyalását. — Tanos László nem fogadja el a határozati javaslatot, mert kivihetetlennek és czélszerűtlennek tartja, mert a kör működéséről nem lehet addig beszélni, a­míg a tagok jogvi­szonya szabályozva nem lesz. — Hetzer József határozati javaslatával a szószaporítást akarta meggátolni, a­minek ellenkezője már­is eléretett. Ajánlja határozati javaslatát elfogadni. A szava­zás feltétetvén, a közgyűlés Hetzer és Somlai ha­tározati javaslatát elveti, ennélfogva a tárgyalás nem a 16. §., hanem a 3. §. d) pontjával veszi kezdetét. A tárgyalás megkezdetvén, Schmidt Gyula indítványára a 3. §-hoz felvétetett az, hogy a tan­testület temetkezési, takarék- és segélyegyletet is alakíthat. Ezután csendesen haladt a tárgyalás egészen a 6. §-ig. A 6. §-nál Tanos László új szakaszt kér felvétetni, a­mely szerint a testület felosztandó volna osztályokra és körökre , sz ellemi, képezdei és polgári iskolák szerint. A mai felosztás nem jó, mert a mai fővárosi 10-es kör nem egyébb, mint 10 külön tantestület. Ha ezt nem hozzuk be, akkor — úgymond szóló — majd csinálunk évenként ragyogó stylban évi jelentéseket, a­melyeket csak azért készítünk, hogy a csinált semmit eltakarjuk, saját szemünk elől. Nem értünk el — úgymond — a fővárosban semmi eredményt, mert a miniszter szabályzata betuszkolta a tanítókat a körökbe, a­nélkül, hogy szakosztályok felállításáról gondosko­dott volna. Épen így van ez a vidéki tantestüle­teknél is, a­melyek az obligát bankettekken kívül, semmi egyéb eredményt nem tudnak felmutatni. Ajánlja javaslatát elfogadás végett. A közgyűlés hosszabb vita után ezen javas­latot, Hőnigsfeld Adolf ellenindítványa daczára, is, 43 szavazattal 37 ellenében elfogadta. Szervizer indítványozza, hogy az alapsza­bályok Tanos indítványához képest egy szűkebb körű bizottság által módosíttassanak és dolgoztas­sanak át, mely munkálatot azután husvét táján venné felülvizsgálat alá a husvét táján összeülő rendkívüli közgyűlés. E kérdésnél ismét hosszabb vita fejlett ki a felett, ha váljon az alapszabályok revisiója csak a már elfogadott 6. §­ kivételével eszközöltessék-e, avagy revideáltassék a javaslat az 1. §-tól kezdve. E kérdést illetőleg elhatároztatott az, hogy az összes szakaszok, a Tanos határozati javaslata ér­telmében dolgoztassanak át. Az alapszabályokat revideáló bizottságba be­választattak a következők: Tanos László, Tanos Imre, Szervizer, Steiner István és Péterffy Sándor. Ezen bizottság összehívásával Tanos Imre bíza­tott meg. Kálnay Nándor indítványoz egy tavaszi mu­latságot, a­melynek jövedelme fele részben az Eötvös-alap, fele részben pedig a dalárdára fog fordíttatni. Ezen tavaszi mulatságra egy 10 tag­ból álló bizottság kiküldésével a választmány bí­zatott meg. Ezzel az ülés déli 12 órakor feloszlott, set veszi át a további fizetési kötelezettséget a­nél­kül, hogy a befizetendő összeg visszaköveltessék. Ezen alapra a jövedelem 25 százalékra lenne for­dítandó. Indítványoztatott még, hogy az évi tag­díj 4 frtra redukáltassék. A bizottmány javas­latai általános és élénk helyesléssel lön elfogadva, és a felmentvény bizottmánynak hálás kiadása mellett a közgyűlés a köszönetét szavazott. Az új alapra nézve elhatározta a közgyűlés, hogy az egylet elnök iránti tiszteletből azt „Merle Már­kus“ alapnak nevezi el. Ezzel a közgyűlés be­fejeztetett. Fővárosi ügyek. — A képviselőválasztási mozga­lom a Terézvárosban meglehetős lomhán kezdő­dik. Ma délelőtt 10 órára voltak egybehíva a VI. kerület választói, hogy a politikailag különvált kerület állandó választmányát megalakítsák. Keve­sen voltak együtt, fél 11-kor vagy 40—50 vá­lasztó jött, és Sebestyén Géza elfoglalván az elnöki széket, mellette jobbról Mérő, balról Ten ezer foglalt helyet mint jegyző. Ez utóbbi előadta a múltkori értekezletből ismert feladatot, s a javaslatba hozattak névsorát is előterjesztő. Chor­in Zsigmond fölöslegesnek találta 9 elnököt választani s ismétlő az értekezleten tett indítvá­nyát, hogy csak egy elnök és 2 alelnök válasz­tassák, mit azonban a jelenvoltak nem tettek ma­gukévá. Az előterjesztett névsor (200 tagú bizott­ság) elfogadtatván, a jelenlevők haza szállingóztak. — Az ügyvédi kamara közgyű­lése. Ma délután 4 órakor tartott zárülésben hir­dette ki Radocza János, a szavazatszedő bizottság elnöke a kamara tiszti karára és választmányára történt szavazás eredményét, mely a következő: Beadatott összesen 436 szavazat: elnökké válasz­tatott H­o­d­o­s­s­y Imre 346 szavazattal, elnöki he­lyettes jön Szedenics János 196-tal, tit­kárrá Siegmond Vilmos 370-nel, ügyés­szé Győry Elek 366-tal, pénztárnokká Ma­r­f­i­n Imre 240-nel, választmányi rendes tagokká L­o­v­i­c­h Adolf 359-czel, Friedmann Bernát 334, An­do­r­f­f­y Károly 242, M­e­z­e­y Mór 236, Desz­kás Gusztáv 224, Baintner Imre 217, K­ö­r­­nyey Ede 217, Köves György 198, Piuf­­sich Frigyes 197, Darányi Ignácz 195, Schmidt Titusz 195 és Funták Sándor 194 szavazattal; választmányi póttagok : Stiller Mór 313, Széky Antal 304, Novák Sándor 196, Cserneczky Gyula 194, Ma­tuska Péter 194 és Zboray Béla 185 szavazattal. A megválasz­tottakat a közgyűlés egyenként zajosan megél­jenezte. Ezután Funták Sándor közgyűlési elnök szólalt fel, rövid visszapillantást vetett a kamara lefolyt 3 évi sessiójára, elmondá a kivívott ered­mények történetét, hangsúlyozta, hogy az intéz­mény további sikeres fejlesztésére csak a tagok egyetértő testületi működése által érhető el, — kifejezi erős meggyőződését, hogy a kamara az imént megválasztott új elnökben egy ügybuzgó, erélyes és jellemszilárd vezetőt nyert, üdvözli őt új díszes paletán s kíván neki sok kitar­tást , sok sikert. (Élénk éljenzés.) Majd ál­talános feszült figyelem közt Hodossy Imre mondá el elnöki székfoglaló beszédét. Mindenek­előtt kegyeletes szavakban emlékezett meg az el­hunyt elnökről Ghyczy Gyuláról, kivel a pályatár­sak sok szép reménye sírba szállt. Azután nagy vonásokban körvonalazta azon administrativ és dis­­ciplinaris intézkedéseket, melyeket a kamara ügy­menete szükséges, elmondá a teendő lépéseket, melyek az ügyvédi kar reputatióját emelni, tekin­télyét fokozni fogják. Végre reményének adott ki­fejezést, hogy a tagok a kamarát közös anyának, s egymást testvérekül tekintendik, az uj tisztikart pedig bizalmukkal megajándékozzák s működésük­­ben támogatják. (Éljenzés.) Funták közgyűlési elnök zárszavai után a közgyűlés eloszlott. Egyletek, társulatok. — A fővárosi iparosok köre vasárnap sikerült hangversenyt rendezett. — Közönség — mint mindig — most is nagy számmal volt. — Nagy tetszést keltett Márkus Ignácz 7 éves Dezső fiának zongorajátéka, mely Mozart P-dtúr sonatájá­­ból állott, ügyesen előadva. Holdtmann Irma k. a. csinos és érzelemteljes énekét a közönség ismétel­tette. — Lánczy Ilka k. a. pedig Dóczy „A csók“ czimü költeményét oly hévvel és bensőséggel adta elő, hogy másodszor is kellett szavalnia, mely úttal egy más költeménynyel szintén köztetszést aratott. Szavait még Bergh, Huber Zsófika k. a. zongora­­kíséret mellett vonó cziterán az áriát játszó „Mártira“ dalműből, közkívánatra szintén ismételve­­— szépen és helyes praecizitással. Windhuber Ká­roly pedig ütem­es cziterán játszott hatással. Bá­thory közbejött betegsége miatt a kitűzött „Bánk­­bán“ ária helyett népdalokat énekelt Holdtmann Irma k. a. Végül két zongorán Liszt Ferencz ,Rá­kóczi indulója­ következett, Rausch és­­ Weinwurm által szépen, összevágóan előadva. A közönség az összes köreműködőket zajosan tapsolta. — Előadás után táncz volt. — Az első budapesti önsegélyző­egylet“ ma tartotta Merle Márkus elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. Miután a határozatképes­ség constatáltatott Kemény alelnök által felolvas­tatott az évi jelentés, mely következő lényeges mo­mentumokból áll. Felhozatik, hogy az év lefolytá­­tával az egylet működésének első évtizedét fogja befejezni, s hogy kitűzött czélját minden tekintet­ben fényesen elérte. Fennállása óta az egylet 98 halálesetért az illető tagok örököseinek 86808 frt 38 krnyi összeget fizetett ki, és pedig 78 halál­esetért 66308 frt 33 frt és mióta a halálozási dij 1000 forintban állapíttatott meg, 20 halálesetért 20.000 frtot. Az egylet a készpénz-segélyezés te­rén is elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki. Fennállása óta 305 szűkölködő tag 5537 frt kész­pénz segélyezésben részesült. A halandóság átlag a lefolyt 9 évi időszakon át 1,31 százalékot tesz. Az egyleti bizottmánynak sikerült lényeges meg­takarítást eszközölni. Az egylet jelenlegi vagyona 44.674 frt 88 frt tesz ki. Tekintettel az egyleti vagyon kedvező állására, a bizottmány indítványba hozza, hogy változtassék át az alapszabályok azon §-a, mely szerint egyleti tagok, kik fizetési köte­lezettségüknek nem tehetnek eleget, egyszerűen kitöröltessenek, alapittassék e czélra egy külön alap, melyből olyan tagokért, kik már 10 év óta Szett­nek az egylet pénztárába s mostoha viszonyok ál­tal akadályozva vannak tovább fizetni — az egy­ TÁVIRATOK. Kecskemét, márcz. 25. (Az „Egyet­értés“ távirata.) A városi bizottsági tagok választásánál az ellenzék három kerületben győzött. Szentpétervár, márcz. 25. „Agence Russe“ jelenti: azon hír, mely szerint Oroszország Angliától a­­ hajóraj visszavo­nulását a már­vány tengerből követelte, még korai, az orosz gárda hajóraszállása beál­­líttatott. Liondon, márczius 25. „Reuter“ je­lenti Konstantinápolyból : Ignatieff tábornok, Reouf pasa a fogoly Ozmán pasával és Tevfikkel Konstantiná­­polyba érkezett; nem tudat­ik, micsoda minőségben tért Ign­iteff tábornok vissza. — Gróf Zich­y elhalasztotta tá­vozását. A c­ár a Repuf pasától kért concessiókat nem utasította vissza, de ellenfeltételül szövetséget jelöl ki. A hatalmas török párt Angolország­gal kiván szövetkezést. Háború eseté­ben Oroszország Törökországtól szö­vetségkötést vagy lefegyverzést köve­­telend. Athén, márcz. 24. Hobart pasa ha­jórajával a fölkelők elől minden kijárást elzárt, hogy őket kiéheztesse. Konstantinápoly, márcz. 25. Oz­mán pasa Reouf pasával megérkezvén, tegnap este a szultánnál kihallgatáson fo­gadtatott, ez neki az ozmani­ rend nagy jelvényét a gyémánt csilaggal, az arany katonai érmet és elődje kardját nyujtá át. Ozmán pasa ma a portánál és a szerasz­­ki eratusban nagy kitüntetéssel fog fogad­tatni. A bujukderei síkságon táborozó se­reg Mehemet Ali pasa alatt álland. — A szultán megkapta azon iratot, mely a pá­pának trónra lépését jelenti. — Gr. Zichy e hét leforgása alatt a szultánnak magány kihallgatáson Ferencz Károly, főherczeg elhunytát tudtára fogja adni. Róma, márcz. 25. A király aláírta a dekré­tumot az új kabinetre nézve, mely a már jelentett módon alakult, az eskü letétel után a kabinet azon­nal átveszi az ügyek vezetését. London, márcz. 25. A „Times“ kéz­­zelfoghatólag hivatalos sugalmazás után azt írja: Derby lord az egész szerződés elő­terjesztését követeli a congressuson, de hogy megakadályozza, miszerint az egyes pontokra nagy súly legyen fektetve, azt kérdez­ e, váljon ezen okmány átküldése a hatalmakhoz egyenelmü-e a congressus elébe terjesztéssel? Oroszország nemmel válaszolt és igy elutasította azon egyetlen feltételt, mely alatt a kormány képviselőt­­ küldhetett volna Berlinbe.­­ A „Times“­­ Szentpétervárról 24-dikéről legjobb forrás­­j­ból értesül, hogy orosz részről igen va­lószínűleg nem fog követeltetni az angol hajóraj távozása a Márványtengerből, de hogy az orosz csapatok hajóra szállása el fog maradni. Zágráb, márcz. 25. A bán és Zabkovics osz­tályfőnök felsőbb parancs következtében Budapestre utaztak. London, márcz. 25. Az angol gya­korló hajó „Eurydice“ Barbadoesból vis­­­szatérvén, ma d. u. a wighti homok par­ton egy hirtelen szélroham által fölborit­­tatott, több mint 300 ember fúlt a ten­gerbe. — Derby lord beleegyezett azon küldöttség fogadásába, mely az örmény ügyet képviseli. Berlin, márcz. 25. A „Nordd. Ztg.“ a mai nap folyamában érkezett hírekről ezeket mondja : a congressus létrejötte a dolgok jelenlegi állásánál fogva alig fog bekövetkezhetni, de azért még Anglia magatartása daczára sem következtethető szükség­képpen egy angol muszka háború.­­ A muszka hadsereg egyelőre még Konstantinápoly közelség­g­ében maradand és az angol hajóraj mozdulatai­­az alkalmazandja saját mozdulatait. Bécs, márcz. 25. A „Pol. Corr.“ je­lenti Brüsselből: Sok oldalról hajlandóság mutatkozik arra nézve, hogy Muszkaország szabatkozását, melynél fogva az előzmé­nyeket congressusbeli előterjesztésül tekin­tetni akarja, nem veszik úgy, mintha ez lenne Muszkaország végszava, a közben­járó hatalmaknak még mindig marad al­kalmuk egy lehetséges esély által oda működtetni, hogy Oroszország az ges békepontokat az előterjesztésnél előre­­meg­vizsgáltatni engedendi és azoknak hely­benhagyása után az angol föltételeket fo­­gadandja el mint congressusbeli előterjesz­tést. Egy barátságos kiegyezkedés ilyetén alapokon minden differentiának Muszkaor­szág és Anglia közt véget vetne, és ha ezen kiegyezkedés nem sikerülne is, akkor ezen differentia tárgyilagos térre vitetnék át. Berlin, márcz. 25. „Wolffs Bureau“ jelenti: Gróf Stollberg elfogadta a birodalmi kanczellár képviselőségét és a porosz államminisztérium alel­­nökségét. A végleges elfogadás Hobrecht részéről a pénzügyi­­ tárczára nézve alkalmasint ma fog történni. Bécs, márcz. 25. A „Pol. Corr.“ Ath­enből értesül, hogy a Litochoron közel­ségében a felkelőkre nézve válságos ka­­tastropha és a törökök által elkövetett ke­resztények mészárlása után 20,000 nő és gyermek menekült Melympion-Dionysius zárdába, kik ellen szabályos katonaság és cserkeszek indulnak Assaf pasa alatt; a görög kormány erről az angol képviselőt Wyndhamot értesítette, ki a Hornby hajó­­rajához tartozó „Rubby“ pánczél fregattot küldó a thesszáliai part fölé. Szentpétervár, márcz. 25. Az „Agence Russe“ azt mondja: Miután Oroszország a hatalmakkal az egész békeszerződést kö­tölte és kinyilatkoztatta, hogy nem léte­zik titkos szerződés, miután továbbá vala­mennyi congressusbeli tagnak jogát elis­merte, miszerint e pontokat megvitathassa és határozatot hozhasson, ennélfogva tehát az angol kabinet makacsságát, melyet ez rá akarja kényszerítni az általa készített formulázást, nem tekintheti másnak, csak sértési szándéknak és nyilvánvaló gonosz boszantásnak. — Ignatieff tegnap Bécsbe utazott. Vegyes közlemények. Az első magyar asphalt vállalat tulajdono­sai egy részvénytársaság alapítása tárgyában va­sárnap d. e. 11 órakor az új Lloyd-épület kis termében egy értekezletet hívtak egybe, melyre a vállalat tulajdonosain kívül, igen szép számmal gyűltek egybe az országos képviselők, a kereske­dők s más tekintélyes tőkepénzesek köréből. A tanácskozást K­o­v­á­c­h László országos képviselő és háznagy nyilván meg, a vállalat tu­lajdonosai nevében előadja, hogy a tulajdonosok felbátorítva a vállalatnak három év óta folytatott sikeres működése által, mely az országban s kü­lönösen a fővárosban is elismertetett, az üzletet az eddiginél szélesebb alapra kívánja fektetni, mi­után azt hiszik, hogy — bár eddig is sikerült más ilynemű vállalattal kiállani a versenyt — csak így lehet eredmén­nyel megfelelni azon az országban igen kedvező módon megindult aspbalt-burkolat meghonosodási eszméjének, melyre a vállalat eddig is szerény működései által törekedett. E czél el­érését a tulajdonosok, részint a solid tőke elhe­lyezés, részint a vállalkozási szellemnek széle­sebb körökben is leendő elterjedése szempontjá­ból, egy részvénytársaság alapítása által vélik el­érhetni. A vállalatnak három évi fenállása óta sike­rült solib üzleti összeköttetéseket létesíteni; több, a nagy­közönség előtt ismert és méltányolt na­gyobb munkát az illetők teljes megelégedésére keresztülvinni, mely bizonyítéka a jó anyagnak és jó munkának, s ami hazai szempontból még na­gyobb figyelmet érdemel, az, hogy úgy a vállalat, valamint az anyag teljesen hazai. Mindezek folytán a vállalat tulajdonosai bátran lépnek a nagy­közönség elé, s azt hiszik, hogy ily vállalatot részvényekre alapítani indokolt, mi által a vállalat működése és versenyképessége, melyet eddig egy nagyobb tőke hiányában nem fejthetett ki, elérhető lesz. Felszólítja ezután az jelenlevőket, hogy az eszme megvitatására rendes értekezletté alakuljanak, s e czélra az elnök és jegyzőről gondoskodjanak. Az értekezlet erre elnökül egyhangúlag K­o­­vách Lászlót, jegyzőül Keleti Gyulát választ­ván meg, megindult az érdemleges tanácskozás. Dr. Ma­nd­ellő szerint mindenekelőtt egy bizottság kiküldése volna szükséges, a­mely a vál­lalat jelenlegi helyzetét megvizsgálván, arról az értekezletnek jelentést tegyen. Elnök, Krausz L. és Dániel Ernő pártoló nyilatkozatai után az értekezlet elvileg megállapodik egy bizottság kiküldetésében, mely az indítvány értelmében lehetőleg rövid idő alatt a vállalat állásáról jelentést tegyen. Többek fel­szólalására elnök előterjeszti a vállalt tulaj­donosainak ajánlatát, mely szerint h­ajlandók vol­nának egy részvény­társulat alapítására. A rész­­vénytársulat alaptőkéjére szükséges 85 ezer forint, mely összegnek 1700 darab 100 forintos rész­­­­vény kibocsátása képezné alapját, oly képen,­­ hogy 850 drb részvényt az alapítók tartanának­­ meg, 850 drb pedig aláírásra bocsáttassák ki. A befizetésre nézve csak az volna kimondandó, hogy az alakulásnál 30%-nek kell befizetve lennie. — G­h­i­c­z­e­y két bizottságot tart szükségesnek, egyiket a vagyon megvizsgálására, a másikat a társaság szervezetének megállapítására. Ifj. Rá­day résztulajdonos csak a jelentés után kíván az ügy moriliumához fogni. Kemény Kálmán báró szerint a vizsgáló nem vehetnek részt. bizottságban a tulajdonosok — Krausz 3 bizott­ságot óhajt, melyek a munkát maguk közt meg­osztják. Hannover és Steinacker Ödön egy bizottságot elégségesnek tartanak. L­ó­n­y­a­y József résztulajdonos Kemény nézetéhez csatlako­zik. Miután G­h­i­c­z­e­y indítványát visszavonta, az értekezlet egy 7 tagú bizottság kiküldésében álla­podott meg, elfogadván Ráday azon indítványát, hogy a vállalatot a tulajdonosok közül két tag képviselje kik a bizottságnak a szükséges felvilá­gosításokat megadják. Elnök erre az ülést felfüggesztvén, a vá­lasztás következőleg estetett meg: Daniel Ernő, Láng építész, Hannover Miksa, Gregerson Miksa, Krausz Lajos, Steinacker Ödön, dr. M­a­n­d­e­ll­o Károly és Y­b­l Miklós (építész.) A vállalat képviselésére K­o­v­á­c­h László és L­ó­­nyay József résztulajdonosok kérettek fel. A kiküldött bizottság utasittatván, hogy je­lentését 8 nap alatt az értekezlet elé terjeszsze, az ülés után megalakult s elnökévé Y­b­l Miklóst vá­lasztotta. Az­ ülés folyama alatt a kitett részvényalá­­írási ívekre a következők iratkoztak alá: Ghyczey Samu, Daniel Ernő, Teleky Géza gr., Simoncsics János, Csóry Lajos, Zoltán Béla, Keleti Gyula, Kemény Kálmán br., Dr. Mandello Károly, Feszty Adolf, Kemény Gábor b., Kemény János b., Te­leky Sámuel gr., Kemény Domokos b­, Bánffy Zol­tán b., Kónyi Manó, Pajtényi László, Steinacker Ödön. A távollevők, kik meg nem jelenthetvén,­­aláírásaikat beküldték: Lónyay Menyhért gr., Ke­mény István b., Lévay Henrik, Prückler Mihály, Mátyus Aristid és Lerch Károly. A magyar általános hitelbank gróf Andrássy Aladár elnöklete alatt ma megtartott évi rendes közgyűlésére 73 részvényes 20130 részvényt tett le s 20.000 részvény képviseletében 36 részvényes jelent meg, minélfogva a határozatképesség még az alapszabályok megváltoztatására nézve is con­­statáltatván, — felolvastatott az igazgatóságnak az 1877. január 14-iki közgyűlés határozata folytán tett intézkedése az alaptőke leszállítása és ennek folytán az alapszabályok módosítása tárgyában. Az igazgatóság 10.000 db. 2 millió forint névér­tékű saját részvényt 1.259.303 írton váltott be s igy az alaptőke leszállítását 12 millióról 10 mil­lióra keresztül vitte. E műveletnek megfelelőleg az alapszabályok illető okai is módositandók. Az igaz­gatóság indítványára a közgyűlés a visszavásárolt 10.000 db. saját részvény megsemmisítését kimondja, a további 1 millió forint névértékű rész­vények visszavásárlása iránt adott felhatalmazást visszavonja s a 10.000 részvény névértéke és vis­­­szavásárlásai ára közti külömbözetből eredő 740696 frt nyeremény h­ovaforditása iránt az intézkedést későbbre halasztja. Erre W­enin­g­er Vincze igaz­gató felolvassa az évi jelentést, a­miből le­gyen elég röviden csak annyit emelnünk ki, hogy a bank- és áruüzlet a tavalyi gazdag aratás és a nyers terményeknek a szokottnál nagyobb mérv­ben kivitele folytán tekintélyes emelkedést muta­tott s az értékpapírokból is sikerült tekintélyes részt az 1876-ik évi mérlegbe fölvett árfolyamok­kal szemben kedvezőbb áron értékesíteni. Az ér­tékpapír állomány a központi osztályban 2,265,450 frtot, a bank és áruosztályba 366.910 frttal jön felvéve a 77 decz. 31-diki mérlegbe. A 6 százalé­kos magyar aranyjáradékban részesedése a bank­nak, 2.064,200 frtra szállt le. E járadék consor­tium a kormánynyal 23 milliós elfogadvány előleg üzletet kötvén, ebben a bank 1.500.000 frttal vett részt. A budai és pesti malmok 38,174,900 kgramm gyártmányt eredményeztek, s külömböző czimek alatt 102.300 frt levonása után 118.105 frt tiszta hasznot eredményeztek. Az összes üzletágakból elért évi nyeremény 1.319.050 frt 69 kr., ezt oly­­kép javasolja az igazgatóság felosztani, hogy a részvények biztosított 5 százalék kamata, a tarta­lékalap 20 százalék javadalmazása s az igazgató­ság és igazgató tanács jutalmazására 65.524 frt 05 krnak levonása után 11 frt felül osztalék adas­sák a részvényekre s igy az 1876 január és julius 1-jén esedékes szelvények 21 frtjával váltassanak be együtt. A beváltás napja ápril 1-je. A fenma­­radt összegből 15.000 frttal részesüljön az inté­zeti nyugdíjalap, a többi 24716 frt 50 kr. pedig ajjövő évi számlára vitessék át. A jelentés tudo­másul vétetett s a közgyűlés a felügyelőbizottság jelentése alapján a fölmentvényt kiadván, a nyere­ség felosztási indítványt helybenhagyta. Az elfo­gadott alapszabálymódosítások közül kiemeljük, hogy a rendes közgyűlés végrehajtás ideje ápril hó, az átteendő indítványok január végéig jelen­­tendők be, az osztalék kifizetésének véghatárideje május 1-je, s az évi mérleg nem teendő közzé a hírlapokban. (56. §. e kifejezése­i.is „a mérleget a részvényesek rendelkezésére bocsátani és e kö­rülményt közzétenni) stb. Egert J, az igazgatóságnak buzgó működéséért köszönetet sza­vazván, az igazgatóságba Kornfeld Zsigmond (egy külföldi pénzintézet helyettes igazgatója) vá­lasztatott meg, a felügyelő bizottságban pedig újra meghagyattak: Ghyczy Géza, Schiemann Vilmos, Pollák Lajos, Steinacker Arthur. Ezek évi díja fejenkint ismét 1500 írtban állapíttatott meg. Az Atheneum irodalmi és nyomdai részvény­társulat e hó 24-én, vasárnap d. e. 11 órakor tar­totta rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen 44 részvényes lévén jelen, a­kik 517 részvényt depo­náltak. Cséry Lajos igazgatósági elnök a köz­­gyűlést megnyitotta, egyszersmind pedig Nasztl Mór és Stadlert a jegyzőkönyv hitelesítésével meg­bízta. A társulat eddig május 1-től ápril 30-ig számította üzleti éveit, a múlt ülés határozata ér­telmében azonban az üzleti évek ezentúl mindig január 1-től, deczember hó 31-ig fognak számít­tatni. Éppen ezért, a jelen közgyűlésen bemutatott számadások csak az 1877. május 1-től­­ deczem­ber 31-ig terjedő átmeneti üzleti évet foglalják ma­gukban. Ezen 8 hó alatt a tiszta nyeremény 49,684 frt mely összegből, az igazgatóság javaslata szerint, részvény­enkint minden 200 frtos részvény után 20 frt, osztalék fizetendő ki, a­mi megfelel évi 15% kamatnak. A jövő évi számlára 34 frt 44 kr, fe­lesleg íratott át. A közgyűlés elfogadta az igazga­tóság ezen javaslatát és a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, valamint a felügyelő bizottságnak megadta. A múlt évben visszavásároltatott 800 részvény, a folyó üzleti évben pedig 120 rész­vény. Ezen 120 részvény megsemmisítésével a közgyűlés az igazgatóságot bízza meg.­­ Evvel egyszersmind az alapszabályok akként módosítottak, hogy a társulat alapvagyona jelen­leg 496 OOO írtból áll, mely 2480 részvényre van felosztva. A társaság mérleg számlájából a követ­kező nevezetesebb tételeket emeljük ki. Teher: Részvénytőke 520.000 frt. H rlapi előfizetők le nem járt idejére eső rész­ei 76,582 frt 66 kr. Tartalék-tőke 38,452 frt 83 kr. Föl nem vett osztalékok 672 frt. Tartalék-tőke ezidei hányada 1866 frt 75 kr. Tant­érnek 11,320 frt 50 kr. Tiszta-nyeremény 49,684 frt 44 kr. Összes te­her: 698,599 frt 18 kr. Evvel szemben a va­gy­o­n a következő : Fekvőségek 257.000 frt. — Készpénz 12.837 frt 9 kr. — Kamatozó tőkék 121.154 frt 89 kr. — Óvadékok 23.680 frt, visszavásárolt 100 drb részvény 20.000 frt. — Váltók 31.138 frt 66 kr. — Gépek, szerszámok és betűk 70.286 frt 1 kr. — Hírlapok 40.000 frt.­­ Könyvek 46.269 frt 11 kr. Vegyesek 76.233 frt 42 kr. — A közgyű­lés végén, Kónyi Manó indítványára Vérey József kezelési igazgatónak, továbbá az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak is, egyhangú köszönet sza­vaztatott azon ügyes és ernyedetlen fáradozásért, a­mel­lyel az kedvező üzleti sikert elérni lehetett. A „Pesti molnárok és sütők gőzmalom rész­vény­társulata közgyűlésén Quikl igazgató elnökölt. 22 részvényes 494 drb részvényt letéteményezett a a közgyűlés tehát határozatképes volt. Miután Kol­­lerich és Hubenau részvényesek a jegyzőkönyv hi­telesítésére felkérettek, Dr. Szelka jogtanácsos felol­­­vasta a jelentést. A gyár lényeges módosítása és legújabb vívmányok szerinti átváltoztatása még az aratás előtt be lesz végezve ez által ké­pesítve lesz a társaság bármily követelménynek megfelelni. 227,210.85 kg. búza őröltetett múlt évben és 8869.88 kg. rozs, 238,780 73 kg. lisztté. — A szükséges leírások levonta után 121.751 frt 6 kr. tiszta haszon mutatkozik, az igazgatóság ja­vasolja, hogy 12.000 frt a jun. 1-én esedékes osz­talék kifizetésére a 1.751 frt 7 kr. pedig a jövő évi számla átvitelére — fordíttassák. A felügyelő tanács ezen javaslatot pártolja, így az egyhangú­lag elfogadtatott, felmentvény megadatott és az osztalék részvényenként 40 frtban állapíttatott meg, a kifizetés már ápril hó 1-jén veszi kezdetét. A közgyűlés elhatározta, hogy azon esetben, ha egy gőzmalom hivatalnok segélyző és nyugdíj egy­let életbe lép, ezen egylethez aránylagos alappal hozzájáruland. Mandl István részvényes a két ki­sorsolt igazgatósági tagnak köszönetet mond, mely egyhangúlag közgyűlési határozattá emeltetett; a k­isorsoltakat egyhangúlag újra megválasztották. Schőll József és Schmidlechner Károly egyhangú­lag választattak meg. V­idéki­ piaczok: Győr, márcz. 23. Métermázsánkint, vagyis 100 kilogrammonkint. Búza: 83—84 fontos sárga 10.75—11.— 84—85 fontos kevert 11.10—11.20. 85—86 fontos piros 11.30—17.50, Árpa, többféle sörfőzésre 9.30—9.50, közép sörfőzésre 8.80—9.—­, etetésre sörfőzésre 7.40—7.70. Rozs, 80—81 fon­tos konkolyos 7f65—7.80. Zab, 8.90-8.10. 77 — 80 fontos tiszta 50—52 fontos, prima, fehér, 6.90—7.10, középáru, 6.50—6.65. Kukoricza, mi­nőség szerint, 7.-----7.30. Bab, fehér, törpe, 5.80 6.20, nagy, 5.20—5.50. Rimaszombat, márcz. 23. Tiszta búza 7 frt 65 kr., 7.40. — Feles 5.60, 5.50. —Rozs 5.40— 5.50. — Árpa 5.—5.30. — Zab 2.30—2.35. — Kukoricza 5.20—5.35. — Burgonya 2.80—3. frt. Métermázsája • 0 széna kötet 2.35, kötetlen széna 30 kr. — Takarmányszalma 80 kr.— Zsupszalma I. 15. — Alomszalma 50 kr. B.­Csaba, márcz. 28. Búza 9.40—11.20. Árpa —.—6.60. Kukoricza 6.50—6.90. Zab —.—6.40. Szalonna 44.----47.—­ Szeged, márcz. 23. Az e heti galnaüzlet szi­lárd hangulattal volt kísérve. Gyér kínálat és meg­lehetős vételkedv mellett a búzaárak néhány kraj­­czárral javultak , a többi gabnafajok árai múlt heti álláspontjukon megmaradtak. Jelenlegi árak a helybeli vasúthoz szállítva a következők : Búza tiszai 77—78 kilogr­­méterm. 11.40—50 kr. Búza tiszai 74—76 kilogr. méterm. 10.70—11.10 kr. Bácskai 76—77 kilogr. méterm. 11.20—35 kr. Bánsági 76—78 kilogr. méterm. 10.80—11.20 kr. Rozs 71—73 kilogr. méterm. 7.10. Árpa 63—65 kilogr. méterm. 7.70—90 kr. Árpa takarmányi 60—61 klgr. mm. 6.60—7.—. Zab mm. 6.10—20. Ten­geri mm. 6.80—90. Aranyka-tengeri 8.50—50 kr. Szalonna pörkölt 48—49 frt. Disznózsir elsőrendű 58-59 frt. Sopron, márczius 22. Búza 11.90, 11.60, II. 30, 11.— Rozs 8.70 8.40 8.10. Árpa 9.60 9.80 9.— Zab 7.75, 7.65, 7.55. Széna 1.60, 1.30. Szalma 1.10. Jegyzék. Caász. kir. szab. osztr. államvasuttársaság. Sweitzi-osztrák-magyar forgalom Lindaim át. Az 1878. január 1-vel életbe léptetett, a sweitzi-osztrák-magyar for­galom, Lindain át, díjtáblázatának XV-dik pótlékában tar­talmazott gabona díjszabályok, f. é. április 15-vel érvényen kivül helyeztetnek. Mindazáltal a sweitzi-osztrák-magyar köteléki forgalom egyenes gabna díjszabályzata életbelép­tetése iránt ujabbi alkudozások folynak s április 15-én egy ujabbi pótlék megjelenése helyeztetik kilátásba. x Igen ,olcsó gyógyszer. Minden evés után két Guyot-féle kátránytokocskát bevéve, hűtési esetekben, a legkitűnőbb hatású meghűlési esetekben, köhögés, katartás, bronchitis, sorvadás ellen, valamint ki­váltképen minden torok és tüdőbajban. Minden üvegesében 60 tokocska van, miáltal az egész gyógyítás lefolyása, a­mely a pastillák, titánok, syrupok használatát feleslegessé teszi, nem kerül naponként több mint körülbelül 10—20 krba. Ezen készítménynek számtalan sok utánzása létezik, ugyanazért szigorúan vigyázni kell az üvegcse­nzimlapjára, melyen Guyot úr aláírásán háromszínü nyomásban kell, hogy legyen lak­hely: Budapesten Török József „Szent lélek­hez czimzett gyógytárában királyutcza 7. sz. a. Pillieb Ferencznél a marokkói­ utczában a „Magyar királyihoz czimzett gyógytárában és a legtöbb gyógyszertárban. Napirend márczius 26. Naptár. Kedd Kath.: Ludger pk. M. — Prot.: Manó. -­­Görög-orosz : 14. Bekény és S. — Napkél 5 óra 52 perczkor. Nyugszik 6 óra 20 perczkor. Múzeumban nyitva van a régiségtár d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Főv. tanács ülése d e. 10 órakor. Horvát-szlavon miniszter fogad d. e. 10 órától d. u. 2 óráig. Orsz. iparmúzeum kiállítás nyitva d. e. 10—12 órától d. u. 2—4 óráig. Orsz. gazdasági és tanszermúzeum d. e. 10—12 és d. u. 2—4 órák közt nyitva. Orsz. képzőművészeti csarnok d. e. 9 órától d. e. 9 órától d. u. 4 óráig nyitva. Akadémiai könyvtár nyitva d. u. 3—7 óráig. Múzeumi könyvtár nyitva d. e. 9 órától, d. u. 1 óráig. Egyetemi könyvtár nyitva d. u. 2—7 óráig. Ál­latkert nyitva egész nap. Magyar daltársulat előadást tart a „Komlókert­ben“ este 8 órától kezdve. Szerkesztői üzenet: X. Y. Z. Nem közölhető. Csávolszky Lajos ZEhadLstperfistl s5slala.polae-Kedd, márczius 26 -án. NEMZETI SZÍNHÁZ. CINQ-MARS. Opera 4 felvonásban. Személyek: Perotti Odry L. Ney Malecky Tallián Sebestyén Tannerné Nádayné NÉPSZÍNHÁZ. A bornevilli harangok. Operette 4 felvonásban. Személyek: Hanni Solymosi Gáspár Együd Bíró Tihanyi Jegyző Karikás Furnár Bakonyi Grippardén Szigligeti Gremse Kápolnai Kezdete 7 órakor: Cinq-Mars De Thou József Fontrailles A király Cancellár Gonzago Marion A második felvonásban: Nagy divertissement. Amintha Személyek: Peeze Éneklő pásztorfiú Saxlehner Tánczoló pásztorba Ro­tér Kezdete 7 órakor. Zsermén Sziklai Szerrelet Özigligetiné Jutka Polányi I. N*ni BiBontai Kata Halmai Katala Sánta felelős szerkesztő és kiadótulajdonos.

Next