Egyetértés, 1879. szeptember (13. évfolyam, 241-269. szám)
1879-09-11 / 250. szám
reggel plevljei lakosok, kik onnét jöttek, elrémítő híreket hoztak, azt mondják ugyanis, hogy Plexijéből a mohamedánok tömegesen menekülnek és a török kormány megparancsolta a lakosság lefegyverzését. Ezen rendelet a lakosságnál az izgalmat csak növeli. Az osztrák-magyar csapatok már el voltak készülve ellenállásra, de ez még eddig nem történt. Reggel két plevljei küldött érkezett meg a táborba és nagyon biztatta seregeinket. Ha tehát csakugyan bizhatni bennök, akkor Plevlje és az egész elfoglalandó terület békés okkupácziója biztosítva lenne. Ma (9-én) több polgári egyén mutatkozott, mint tegnap, egyikének sem volt azonban fegyvere. A csapatok élelmezése semmi kívánni valót sem enged meg. Tegnaptól (8-dikától) kezdve a csapatok zsoldot kapnak, erre nézve a parancs már ki is adatott. Holnap (ma 10-dikén) remélik Plevljét megszállhatni. Közelgő vihar Angliában. (Saját levelezőnktől.) London, szept. 7. (Cavagnari és a kabuli angol követség legyilkoltatása. — Az angol konzervatív lapok elleni izgatás a liberálisok részéről. — Négy háború és egy ötödik kilátásban. — A minisztérium ingadozó állása. — a zuluk. — Afrikai veszteségek. — jibdurrahman khán. — Expediezió Kabulba. — Muszka bujtogatások. — Thibó birmai király. — a mervi expediezió. — Lazareff halála. — Háború két világrészben.) Cavagnari őrnagy és kíséretének meggyilkoltatása Londonban és egész Angliában rendkívüli izgalmat okozott, melyet a szabadelvű párt most a konzervatívok ellen okvetlenül ki fog aknázni, hogy a Beaconsfield kabinetet megbuktassa. Az izgatások a lapok által máris megkezdettek. A „Daily News,“ a Thorning Advertiser,“ a „Pali Mail Garatte“ és még a „Globe“ is — e két utóbbi hírlap eddig inkább kormánypárti volt és csak most kezd a szabadelvűek mellett fellépni, — elkezdték az igazgatást a kormány ellen. A vádak, melyeket e konzervatív párt ellen emelnek, nem egészen alaptalanok. Mióta a Beaconsfield kabinet fennáll, Anglia most már a negyedikf háború küszöbére lépett és csak igen kevésbé múlt, hogy még egy ötödikbe nem vitte be az országot, sőt ugyanazon hatalmassággal, — a muszkákkal — még most sem lehet mondani, hogy a háború veszedelme egészen megszüntetett. A szabadelvűek azt mondják, hogy Gladstone minisztériuma alatt az adók kissebbedtek és meg is maradt évenkint 3—3 és fél millió font többlet. A készülődések Muszkaország ellen tavaly egyedül 6 millió fontot emésztettek fel s Angliának minden nyeresége az, hogy Cyprus szigetét vette meg a portától. Azonkívül pedig Hartington lord a minisztériumot azzal is vádolja, hogy mit sem tett itthon a nyomor elhárítására. Mindezen vádak a mi angoljaink előtt elég sullyal bírnak, hogy a minisztérium ellen felbőszítessenek. Anglia egy ideig igen tartózkodó szerepet vitt és nem igen avatkozott az európai politikába. Most Beaconsfield minisztersége óta Anglia ismét vezérszerepet visz a külügyekre nézve. A minisztérium állása már akkor is megrendült egy keveset, midőn Dél-Afrikából egymást követték a rosz hírek. Bartle Frore háborút idézett fel a zuluk ellen. Chelmsford pedig oly roszul vezényli a hadsereget, hogy oly vereségeket szenvedett, mint az isandlawhanai és roorkesdrifti. Igaz ugyan, hogy az ulundii vereség után Cettewaro ügye veszve van, de jót lehet-e állani, hogy helyette egy más, a zuluknál sokkal veszedelmesebb ellenséggel nem gyülik-e meg bajunk? Annyi bizonyos, hogy ha csapatainkat Dél-Afrikából kivonjuk, a transvaaliak azonnal megkezdik a felkelést Anglia ellen. Az angol hadsereg Afrikában nagyon sokat vesztett prestigejéből és ezt a transvaaliak nagyon jól tudják. Magántudósításokból, melyek talán még biztosabbak a kormány hivatalos tudósításainál, a hírek Ázsiából, kivált Birmahból és legutolsó időben Afganisztánból is elég megnyugtatók voltak. Arra, hogy a katonaság egy része fellázadjon és Cavagnarit s az egész angol követséget legyilkolja, senki sem mert volna csak gondolni is. Vitézül védték magukat embereink, de elvégre is lekonczoltattak mindnyájan, csak azok menekültek meg, kik künn voltak a mezőn füvet kaszálni. Hogy ezen lazításnál a muszkák keze benne volt, az kétségtelen. A fellázadt ezredek mind Héráiból valók, a legénység mindig kissé szított a muszkákhoz és Abdurrahman klánhoz, az afghán trónkövetelőhöz, Dhoszt Mahamed utódához, ki Taskendben lakik és nyugdíját a muszkáktól kapja. A muszkák ezzel magukat rajtunk boszulják meg, mivel mi eszközöltük ki kiutasításukat Kabulból. Abdurrahman csak vak eszköz az ő kezükben. Most Stewart és Roberts tábornokok parancsot kaptak, hogy rögtön induljanak Kabulba s azután üldözőbe vegyék a lázadó ezredeket. Az indiai alkirály Lytton lord maga is elmegy oda. De ha a vizsgálatból kiderül, mit igen könnyen lehet kisütni, hogy csakugyan a muszkák lázították fel a népet és katonaságot, mert az elsők nem szökhettek el Kabbulból, akkor a háború csakugyan elkerülhetetlen Muszkaország ellen, még azon esetre is, ha Beaconsfield minisztériuma visszalépne, mivel akkor Derby gróf is kénytelen lesz a közvélemény nyomásának engedni. Épen nem kétséges, hogy ha a mi indiai hadseregünk a muszkákét megtámadja, hogy akkor a győzelem a mienk lesz, mert akkor a tekke turkománok, mint a mi szövetségeseink, oldalban támadják meg a muszkákat és kormányunk ugyanazt teendi a muszkák ellen, mit ők tettek ellenünk, fel fogjuk a chivaiakat, a baskírokat, csecsenezeket, kirgizeket, bokháraiakat lázítani, sőt még a chinaiakat is. Mindezen népek anélkül is lesik az alkalmat, hogy a muszkákba belékössenek, a mi Thibót, a birmai hóbortos királyt illeti, kit hasonlólag a muszkák bujtogatnak fel ellenünk, erre nézve számolhatunk a nipáli fejedelemre és az avai királyra, de ha ezek nem is küldenének segédcsapatokat, ezt angol jól szervezett és fegyverzett rendőrségünkkel is sakkba tarthatjuk. Angliára nézve nagy szerencsétlenség, hogy a mostani kabinet nagyon is sokat foglalkozik európai dolgokkal, pedig Anglia érdekei Ázsiában vannak. A muszkák most ép úgy vannak elfoglalva Európában, sőt talán még inkább, mint Ázsiában, hol őket egy szerencsétlenség a másik után éri. Már 6 hónapja, hogy készülődnek a tekke turkománok ellen és még egy tapodtat sem haladtak. Legjobb tábornokjukat Lazareffet pedig elvesztették. Ez vérhasban halt meg. Képzelhetni, ha egy ily nagy ur nem tudja magát megvédeni a járvány ellen, miként pusztít az az ő hadseregében. Most pedig Németországgal is meggyűlt a bajuk. Két világrészben pedig háborút viselni, az még nekik is sok lesz. Annnyi bizonyos, hogy borzasztó bonyodalmaknak megyünk eleibe. St Adnak terjesztetni,s a birodalmi gyűlés illetékessége az elfoglalt tartományokra nézve is szóba fog hozatni. A törvényjavaslat hosszas tárgyalások eredménye, melyek a közös osztrák és magyar kormány közt folytak, midőn a törvényhozó testületekben és delegácziókban az okkupált tartományok költségvetése iránt az alkotmányos ellenőrzés követelése mind inkább sürgettetett. Ezen tárgyalásoknál, melyek még a Stremayr minisztériuma alatt kezdettek és amelyek czélja az volt, hogy az alkotmányos ellenőrzésre mód találtassék, mint erről tudósíttattunk, két nézet állott egymás ellenében. A magyar miniszterelnök, ki eleinte az országgyűlésen azon nézetet képviselte, hogy minden törvényhozási intézkedés szükségtelen, mivel az 1867. évi 12. t. ez. értelmében az ellenőrködés a bosnyák költségvetésre nézve már magában is a delegácziókra tartozik és csak később jelentette be a magyarországi képviselőházban a delegácziók illetékességének esetleges kiterjesztését törvényhozói tény által, és azt javasolta, hogy mind a két törvényhozó testületnek törvényjavaslat terjesztessék be, az 1867-dik évi magyar t.-cz. és az 1867. évi deczember 21-ki 146. sz. alatti törvény megváltoztatására nézve, a monarchia minden országai közös ügyeire vonatkozólag, azon irányban, hogy a közös ellenőrzés a bosnyák ügyekben közös ügynek jelentessék ki és így utasitassék a delegátiókhoz. Tisza Kálmán javaslata leginkább azon nézeten alapult, hogy szorosan véve itt nincs szükség külön törvényhozói intézkedésre és hogy ez csak azért tétessék, hogy a delegátió illetékességére vonatkozó kételyek eloszlattassanak. A magyar miniszterelnök javaslatát azonban Stremayr kabinetje nem fogadta el. Az osztrák kormány erre egy ellenjavaslatot terjesztett be, mely abból állott, hogy az elfoglalt tartományok folyó, rendes és oly költségei közt, melyek tartós beruházások előállítására szükségesek, különbség teendő. A rendes folyó kiadások, melyek alá elsősorban a közigazgatás költségei is számítandók, a delegácziók illetékessége alá tartozzanak, de a beruházások megszavazása a törvényhozás jogában áll, mégpedig oly formán, hogy egy esetről a másikra minden egyes beruházásnál mind a két parlamentnek ugyanazon javaslatok terjesztessenek be, a beruházás pedig csak akkor tekintessék engedélyezettnek, ha a birodalmi gyűlés és az országgyűlés a beterjesztett javaslatot alkotmányszerűleg elfogadják, a Stremayr minisztérium ezen javaslatát az új osztrák minisztérium is magáévá tette és ebben úgy látszik, végre még a magyar kormány is megnyugodott. Ezen javaslat kifejezését a törvényhozó testületek illetékességéről az elfoglalt tartományokra nézve azon törvényjavaslat is fogja magában foglalni, mely mind a két parlament elébe terjesztetik. De a leglényegesebb pontra, t. i. a két birodalom felére rovandó quotára nézve még hiányzik a felvilágosítás. Ezen kérdés nem nagy nehézségekkel jár a rendes folyó kiadásokra nézve, melyek a delegáczió illetékessége alá tartoznak. A quota arány mint 70 : 30 itt magától értetődik. De egészen máskép áll a dolog a beruházásokra nézve. Tudósításaink szerint erre nézve a tárgyalások első stádiumában az osztrák kormány ezen javaslatot adta be, hogy egy általános kulcs meghatározása tekintbevezetvén, aquotaarány egy esetről a másikra az ad hoc beterjesztendő javaslatoknál határoztassék meg. Ezen javaslatnál azon elvet fogadták el alapul, hogy minden egyes beruházásnál kitudandó, a birodalom melyik felének van aránylag nagyobb előnye abból, úgy hogy ahhoz képest mindegyik birodalomrész aránylag nagyobb quotával járuljon minden egyes beruházáshoz, amelyiknek érdekei nagyobb mérvben mozduttatnak elő. Világos tehát, hogy ezen javaslatnál legelőbb is a legnagyobb és legköltségesebb beruházások, az ezen országokban építendő vasutak vétettek czélba, melyekben legkönnyebben konstatálható, minő érdekeket mozdít inkább elő ez vagy amaz vonal. Valjon a javaslatba foglaltatott-e az indítvány vagy ramő,határozatok hozattak ezen fontos kérdésben, erre nézve mint mondottuk, hiányzik minden felvilágosítás.“ ÚJDONSÁGOK. Szept. 10. — Lapunk mai száma mellékletének tartalma : Közgazdaság. Tárcza : Hervadt levelek. — Időjárás Budapesten. Reggel szeles, borús időjárás volt. Délfelé szemes eső, mely majdnem 4 óráig tartott. Este derültebb, lanyha idő volt. Hőmérő állása délben 2ü.° — Személyi hirek.Simor herczegprímás vasárnapon pontban nyolcz órakor teljes egyházi diszöltönyben, bibornoki palásttal Püspökbről Pozsonyba érkezett a bérmálás szentségének kiosztása czéljából. A főtemplomtérre érkezve az egész káptalan egyházi diszben és a városi kegyúri hatóság fogadta a prímást és kisérte az oltárig, itt ő eminencziája egy kis mise és egy német egyházi szónoklat elmondása után megkezdette a bérmálást és délig folytatta. Vasárnap fényes ebéd volt Püspökiben, melyre Pozsonyból is sokan voltak hivatalosak. — Munkácsy Mihály Budapesten a tiszteletnek és szeretetnek annyi jelével találkozott, hogy itt időzését pár napra meghosszabbította s csak holnap hagyja el fővárosunkat. Fischer J. ismert majolika készítőnk tegnap pompás tárgyakkal ajándékozta meg művészföldünket, melyekneknek egy része a székesfehéri kiállításon és kiváló elismerésben részesült. Ugyancsak tegnap mutatták be neki az Elfinger testvérek is ama kiválóan sikerült kabinet-alakú fényképeket, melyek Munkácsyt kezében ecsettel és palette el ábrázolják. — Benczúr Gyula ismert kitűnő képírónk a fővárosban időzik. Innen egyenesen Münchenbe megy, hol jelenlenleg állandóan a műpártoló Lajos bajor király számára dolgozik. — Nagy hűhó semmiért. Bécs városában nagy izgatottságot keltett egy elterjedt hír, hogy azon vonatra, melyen Rudolf trónörökös megérkezett, rálőttek volna. A rendőrfőnökség azonnal megindította a kutatást és a helyszínen megejtett vizsgálat alapján kiderült, hogy az emített vonat egy harmadosztályú kocsijának ablaka csakugyan betörve találtatott. Hogy golyó, vagy kavics okozta-e az ablaktörést, azt még nem derítették ki. Ez utóbbi eset azonban valószínűbb, mert szemtanúk állítása szerint azon tájon, melyről a vonat jött, abban az időben többen parittyázó gyermekeket láttak. A vizsgálat különben nagyban megindult és az erélyesen kutatott részletek hihetőleg nemsokára szintén napfényre jönnek. Még egy világkiállítás. Madridban, mint a Reuter ügynökségnek jelentik, szintén nemzetközi kiállítást szándékoznak rendezni. A kormányhoz a kiállítás és egy állandó kiállítási palota tervezetét már beterjesztették. A tervezetnek csak általános részei vannak megállapítva, a részletek azonban még nincsenek kidomborítva. — Számüzöttek hazatérése. Páriából szept. 8-iki kelettel írják: A tegnap Port Vendres-be érkezett szállítóhajón nagy számma érkeztek vissza számüzöttek. Köztük van Matuszevits kapitány, néhai Miksa császár adjutánsa, Gretier Victor, Faltot, ki a kommune alatt nagyobb szerepet játszott, Dubois-Derville. A száműzöttek sokféle apróságot hoztak magukkal, u. m. majmokat, ausztráliai kutyákat, veres madarakat, papagájokat stb. E hajó összesen 487 utazót — ezek között 120 nőt és 60 gyermeket — hozott. A kikötőben ezernyi néptömeg üdvözölte a megérkezetteket. A kiszállás a legnagyobb rendben történt. — Kalocsa város elöljárósága — mint tudósítónk írja — vasárnap Haynald bibornoknál tisztelegvén, fölkérte őt, hogy a Budapest-Zimonyi vasút építésénél hathatós közbenjárását az iránt érvényesítse, hogy a vonal Kalocsát közvetlenül érintené. A lelkes főpap biztositá az elöljáróságot ez ügybeni teljes buzgalmáról, kiemelvén azt, hogy az illető' magasb körökben tudomására jött annak, hogyha a vasút a várost közvetlenül nem is érintené, Kis Kőrössel szárnyvonallal köttetnék össze. A bibornok ismét pénteken indul Rómába. — Radvánszky Antal bárónál, az ág. evangélikusok uj egyetemes felügyelőjénél ma d. u. 4 órakor tisztelegtek József-utcza 4. szám alatti lakásán az egyes egyházkerületeknek a holnap tartandó egyetemes gyűlésre feljött küldöttei és pedig a tiszai egyházkerület Péchy Tamás ker. felügyelő és Czékus István superintendens, a dunáninneni Geduly ’Lajos superintendens, a dunántúli e. ker. Prónay Dezső báró ker. felügyelő és Karsay superintendens, a bányai e. terület pedig Szeberényi superintendens vezetése alatt. Az egyetemes gyűlésnek első tárgya az uj felügyelőnek beiktatása lesz. A beiktatási ünnepély programmja, mint az a mai előértekezleten megállapittatott, igy hangzik : Az egyetemes gyűlések szokott helyén, a helybeli egyház iskola épületének nagy termében megnyittatván az ülés, a választás eredményének kihirdetése, az egyetemes felügyelői utasítás, az eskü, valamint a beiktatási ünnepély rendének megállapítása után 1. egyet.felügyelő ur 1.5 tagú küldöttség által értesittetik és meghivatik a gyűlésbe; 2. megjelenvén, közöltetik vele az utasítás és esküminta; 3. ezeknek elfogadása után az egész gyűlés az Úr házába vonul, holott is az oltár előtt, ezzel szemben az egyetemes főfelügyelő, balján a superintendensek, jobbján pedig a kerületi felügyelők foglalnak helyet; 4. az egész gyülekezet a 197. számú éneket énekli. 5. Gedulyi Lajos dunán inneni, mint hivatal szerint legidősb superintendens, a dunántúli és tiszai kerületek superintendenseivel az oltárhoz lép és beszédet tart, mely után egyet, felügyelőhöz, ki az oltár elé járul,$1 a szokásos kérdéseket intézi. 6. Megadatván a kérdésekre a megfelelő válaszok, Karsay Sándor superintendens az eskü előtti imát mondja el, ezután pedig egyetemes főfelügyelő, Czékus István superintendens olvasván az eskü mintát, leteszi a hivatali esküt. 7. Zárma és áldás. 8. Befejező énekvers, mely után a gyűlés tagjai az ülésterembe visszatérnek. 9. A jelenlevők közül a hivatal szerint legidősb egyházkerületi felügyelő (dr. Prónay Dezső) üdvözli egyet, felügyelőt s átadja neki az elnökséget. 10. Egyet, főfel. székfoglaló beszéde. 11. Tamás tiszai ker. felügyelő a mennyiben Péchy pedig szembaja miatt akadályozva lenne. Bánó József a 4 egyh. kér. részéről válaszol s üdvözli egyh. főfelügyelőt. Következnek ezután a napirend többi tárgyai s köztük első sorban Tiszának és Trefortnak ismeretes „tiz pontja“ a protestáns autonómia megcsonkítása tárgyában. Reméljük, hogy az ev. egyháznak az egész országból összesereglett küldöttei tudni fogják kötelességüket s erélyesen fognak fellépni a „szabadelvű“ kormány veszedelmes törekvései ellenében. — Az „esetleges“ mozgósítás. Pestmegye a netalán elrendelendő általános mozgósítás alkalmával működő lóavatási bizottságokat megalakította. E szerint a megye fel van osztva 9 kerületre. Az I-ső kerület állítási helye Budapest. E kerületben, hová Szent-Endre város is tartozik, két bizottság fogna működni, és pedig az egyik a mozgósítás 4—7 napjain, a másik a mozgósítás 8—10 napjain keresztül. A többi kerületek állításhelyei a következők: Vácz, Gödöllő, Monor, Soroksár, Czegléd, Kun-Szent-Miklós, K.-Kun-Félegyháza és Kalocsa. E négyes megyének csak egy központi állatorvosa lévén, az a Il-ik kerületbe kiküldött bizottságnál fog közreműködni. A többi kerületekben állatorvosokat a lóavatás alkalmával 2 frtnyi napidíjjal az illető szolgabirák és polgármesterek alkalmazhatnak, s ezek költsége a cs. k. közös hadügyi minisztérium terhére számittatik fel. — Montenegro fejedelme tegnapelőtt Albrecht főherczeg vendége volt Weilburgban. A főherczeg szívesen fogadta vendégét. A magas vendég tiszteletére rendezett díszebéden az uralkodóház több tagja is részt vett, kirándulást rendeztek a Vöslau és Baden között fekvő vaskapuig. Miklós fejedelem csak késő este tért vissza Bécsbe. Tegnap a fejedelem egy bécsi kocsigyárosnál tett jelentékenyebb megrendeléseket. — Nő hóditó. Nagy gyönyörűsége volt Damjanovics András kassai úri parasztnak az isten legszebb teremtésében. Rengeteg tisztelettel volt az ő nagy szive eltelve a szépnem iránt és isten ellen való véteknek tartotta volna, hogy ha ezt a nagy adag szeretetet egy némberre pazarolta volna. És mivelhogy lelkében gyönyörködtető változatosságok iránt amúgy is nagy hajlandóságok mutatkoztak, szerzett vala magának három szál virágszálat az ur virágos kertjéből és jól tartotta mind a háromat szép szóval, gyönyörűséggel és házassági ígérettel. Meg is volt nyugodva mind a három némber. Szerették Andrist, biztak szép szavában és édes ígéretén el is éldegéltek volna talán jó hosszú ideig, ha egy vasárnapon, a tánczhelyen föl nem fedezik mindhármuknak egyenlő vonzalmát, egyforma hitegetését, csúf megcsalatását. És a három megcsalt nimfa bosszuló dühvel vett elégtételt a kassai dán Juánon. Meglesték és megverték. Az az, hogy csak akarták, de mivel András erősebb volt mindháromuknál, ő kerekedett felül és ő lett az osztó igazság. Meg is fenekelte imádottait, kik viszont körmeik segítségével emléksorokat véstek Andris úr arczájának sürü barázdáiba. A kölcsönös vereséget panasz és feljelentés követte és a felsőbb hatalom (köznyelven : rendőrség) költői igazságszolgáltatási érzéke iránt — mint tudósítónk írja — nagy várakozással van teli a kassai közvélemény. — A károlyvárosi daltársulat 1. hó 7-én a szerajevói tűzkárosultak javára, egy tánczvigalommal egybekötött hangversenyt rendezett. A tánczvigalom, valamint a hangverseny igen jól sikerült. Tiszta jövedelem 350 frt volt. — A terhes kocsik és lánczhid. A m. kir. lánczhid hivatal a következő értesítést küldte be hozzánk közlés végett: Minthogy a lánczhid kocsipályájának újraépítése határoztatott el, a nagyméltóságu m. k. pénzügyminiszteriumnak folyó hó 24-ről 51.801. szám alatt kelt magas rendelete folytán értesittetik a t. ez. közönség, miszerint az építés időtartama alatt, még pedig folyó évi szeptember hó 18. napjától kezdve, a terhes kocsiknak a lánczkidoni közlekedése beszüntettetik. — Párbaj. Veszprémi levelezőnk írja: E hó 7-én báró Dunay Oszkár és Zámbory Nándor tiszthelyettes között párbaj vivatott, melyben báró Dunay oly veszélyes sebeket kapott, hogy életbenmaradásához alig lehet remény. A bárbaj okát eddig mély titok födi. — Érdekes fölfedezés. Pulszky Ferencz erdélyi útjában a Bruckenthal-féle múzeumban őskori rézkardot talált, a mi eddigelé nem volt ismeretes és párját a világ egyik múzeumában sem lehet föltalálni. — Czigányok kongressusa. Kassa mellett, Kisfaluban a felsőmagyarországi vándorczigányok ma kongressust tartottak, melynek lefolyásáról még hiányzanak a részletes tudósítások. A napirend fő pontja volt a „czigányok közös érdekeinek megbeszélése“. Az eredmény eddig csak egy „közös érdek“ tekintetében tudható. A czigányok ugyanis ily „országos“ összejövetelek alkalmával szokták sziveiket kicserélni, prózai nyelven: házasságokat kötni. És ez irányban mos is élénk kereslet mellett még élénkebb kinálat mutatkozott. Sajnálatunkra eddig egy lapnak sem tűnt föl oly külön tudósítója, ki ez érdekes „kötésedről és nagyfontosságu tárgyalásokról „eredeti“ tudósításokkal lepte volna meg a magyar olvasó közönséget. — A debreczeni nagy napok. Debreczen városában régen nem volt oly mozgalmas hét, mint ez a mostani. Ezen a héten fognak ugyanis, mint a „D—n“ Írja megkezdetni a református convent gyűlései; szept. 14-én és 15-én tartatnak a lóversenyek; 12-én érkezik József főherczeg ő fensége; 11-én pedig rendes városi közgyűlés tartatik; az asphaltirozás e héten veszi kezdetét; a jövő szinidény előadására is e héten történhetnek bérleti előjegyzések; egyszóval sürgés-forgás quantum satis, a szegény ember mégis alig tud boldogulni. — „Sbylok feltámadt.“ A „Magyar Híradó“ nyomán e czim alatt közölt hirre vonatkozólag. Irsáról a következő sorokat vesszük : Az „Egyetértés“ 246. számú újdonságok rovatában a „Magyar Hiradó“-tól átvett „Sbylok feltámadt“ czimü közlemény jelent meg, melyben Feur Bernét és Lábát Katalin férj. Hódi Józsefné közötti adásvételi ügylet famozus története van leirva. — Minthogy a közlemény ezen ügyletet tiltott cselekményként tünteti fel s minthogy a szerződés kiállításának tényét és az uzsorának definiált ügyletet, aki összefüggésbe hozza egymással, nehogy a közönség azon téves hitben éljen, hogy a Shylokok késének köszörűse vagyok; szükségesnek látom kijelenteni, hogy a kérdéses szerződés nem Irsán, nem is általam, hanem a Feuer úrtól vett értesülés szerint Albertin az ottani jegyzői hivatalban állíttatott ki s az nem irsai, hanem albertii ingatlan adásvételét tárgyazza. Baksányi Kálmán, jegyző. — Halálozások. Id. tagyosi Csapó Vilmos honvéd ezredes e hó 3-án Duna-Szt-Györgyön 81 éves korában végelgyengülés folytán meghalt. Temetése tegnap volt Tengeliczen, hol a családi sirboltban helyezték el. — Cserneki s tarkói Dessewffy Emánuel prépost, szatmári kanonok szept. 9-én, délelőtti órákban meghalt. A boldoogult 1813-ban született, gondos nevelésben részesült, mint ez egy régi család sarjadékát megillette. Iskoláinak végzése után, a szatmári növendékpapok sorába igtattatott s a theologiai tanfolyam eredmény teljes bevégzése után 1836-ban pappá szenteltetett. — Fenyegető levél. A napokban II. - Böszörményben lakó Klein József füszerkereskedő lakásába egy gonosztevő levelet dobott be éjféltájban és fenyegetődzés közt követelte, hogy ők tizenketten vannak, mindnyájuknak fejenként 200 frtot adjon 5 perez alatt, különben megölik. Klein segélykiálltására a gonosztevő belőtt az ablakon és aztán eltávozott. Nem lehet tudni, vájjon a lövés éles vagy vak töltéssel történt-e. — Atyuk is kikaparja. A bodajki biró, a ki t. i. még a múlt esztendőben uralkodott nemes falujában, oly bölcsen intézte a községügyeit, hogy két kisbiró társával együtt a többek között a korcsma előtti községi kútról a lánczot és vedreket és két darab urasági pulykát is ellopott. Akkor tájban persze biró uram is kereste a tettest, de nem találták sehol, nem is találták volna meg talán soha, ha az egyik kisbiró valahogy össze nem kocczan az exbiróval, így aztán boszuból is kikottyantotta volt urának és volt parancsoltjának főbenjáró bűneit és kilátásokat nyújtott még további „érdekes vallomások “-ra. — Tűz. Jászkun-Szolnok megyében Puszta Monostoron f. hó 8-án, épen búcsú napján meggyuladt egyik birtokosnak Thassy Gézának egy felrakott 20 öles kazalja. Viz hiányában a tüzet nem lehetett eloltani, úgy hogy a termés földig hamuvá lett. A tűz alkalmasint onnan keletkezett, hogy a kanász gyerekek a tarlón kukoriczát sütvén, a szél elkapta a lángot. — Régiségek. A nemzeti muzeum Pancsova környékéről már többször sok értékes régiségeket kapott. A napokban ismét egy küldemény érkezett, mely a következő tárgyakból áll: Egy hosszú vaskard a 13—14 századból, a vége be van törve. Ezen vaskard Vukovics Milán oppovai jegyző ajándéka. Ehhez hasonló vaskard a belgrádi múzeumban látható, mely teljes épségben megmaradt. Hammer János, pénzügyőr biztos Titelből 51 drb római rézérmet küldött. Juhász János pancsovai lakos a Száva part medrében egy mammuth lábszárcsontot talált. Klein István oppovai lakos egy mammuth csigola csontot ajándékozott. Mindezen tárgyak egy ládában összecsomagolva küldettek be. Mohácsról, két darab római feliratos tégla érkezett a nemzeti muzeum régiségtárába. — Öngyilkosság. Szombaton d. u. borzasztó módon vetett véget életének egy munkás Péczel és Issaszeg között. Megvárta mig a vonat közvetlen közelébe ért; ekkor hirtelen rávetette magát a sínekre s egy-két másodpercz múlva nyakán ment keresztül a mozdony kereke. A fej nélküli testet megtalálták megrémült társai. A fej azonban eltűnt. — A szabadban fürdés egy szomorú következményéről értesítenek bennünket Szatmárról. Vasárnap f. hó 7-én d. e. 11 órakor — mint levelezőnk írja , négy kereskedő segéd a Szamos folyóban fürdött. A Szamos vízállása jelenleg oly kicsi, hogy könnyen át lehet lábolni a túlpartra. Ezt meg is kisértette a négy fiatal ember, de az expedicziónak szerencsétlen kimenetele jön, mert alig voltak a viz közepén, az egyik fiatal ember egy gödörbe esett és mivel nem volt jó úszó azonnal alá is merült. Társai, kik csak egy lépésnyire voltak tőle, segítségért kiáltoztak, de még a közeli uszoda úszómestere a csónakkal megérkezett, a szerencsétlen fiatalembernek már csak holttestét húzták ki a vízből. Az eset annál szomorúbb, mivel a fiatal ember, szegény özvegy anyját tartotta fenn keresményével. — Hirek a városból Egy Chevalier du Nord czimü leánykereskedő lovag e hó 6-án a bécsi törvényszék előtt felolvasott levelében azzal dicsekszik, hogy Budapestre havonként 10—12 példány prima leányt küld. Kívánatos volna, hogy rendőrségünk a dolgot közelebbről megvizsgálná, hogy kinek küldötte ezen Chevalier du Nord, a kinek igaz neve különben hímeh Edler von Helmburg, ezen prima, árut Budapestre. — Őrült takácslegény. Heger Ádám morvaországi takácslegény, tegnap este érkezett Bécsből Budapestre. Az utasoknak már útközben el-elmesélgette, hogy ő az az ismeretes magyar herczeg, ki hazájából eddig száműzve volt. Most a királytól kegyelmet kapott és visszatért kedves hazájába. Mindenekelőtt Budapesten akarja meglátogatni herczegi rokonát, aztán pedig elmegy ősi birtokára. Ezt még talán el is hitték volna neki utitársai, de az a körülmény mégis feltűnt nekik, hogy az állomásokon egy pohár vizért egy frtot, egy darabka szellőért szintén egy frtot adott. Bpesten megérkezve, figyelmeztették a pályaudvarban álló kapitányi biztost, ki aztán Hégerrel beszélgetésbe bocsátkozva kitudta hogy elmezavarttal van dolga. A főkapitányságtól a Rókus-kórház figyelő osztályába szállíttatott. — Eltévedt tanuló. Hesz János, budai lakos, földbirtokosnak a krisztinavárosi népiskola II-ik osztályába járó Kálmán nevű gyermeke tegnapelőtt a templomból kijövet, nyomtalanul eltűnt, s a szülők legnagyobb bánatára eddig még meg nem került. — Pa tolvaj Dolinay Endre, tegnap a Gellért hegyen 23 drb fiatal fenyőfát lopott el. Mielőtt azonban ezeket elszállíthatta volna, észrevették és letartóztatták. — Házi tolvaj. Svoboda János festősegéd a Terézvárosban egy festőnél volt alkalmazásban, de onnan a napokban több értékes tárgy eltolvajlása után megszökött. A város a rendőrségnél tett jelentést, s ennek sikerült is Svobodát kipuhatolni s az ügyészségnek átadni. — Verekedő tót. Krassevics János rozsági (Trencsén) születésű napszámos egyik pajtásával összeveszett, s boszúját úgy töltötte ki rajta, hogy annak kis fiát és leányát véresre verte. Elfogták és az ügyészségnek szolgáltatják át. Rövid hírek. Visszavett aranyérem. Az országos tűzoltó szövetség iglói közgyűlése alkalmából ott egyszersmind kiállítás rendeztetett tűzoltó szerekből. A jury a kitűzött 3 aranyérem közül a harmadikat nem ítélte oda senkinek, a Geitner és Bausch elég azonban,mely különben nagy ezüstérmet nyert) az iglói helyi bizottságnál ki tudta eszközölni, hogy ezen harmadik aranyérmet utólagos jóváhagyás reményében a jury ítélete nélkül is megkapta. Az országos tűzoltó szövetség központi választmánya azonban az utólagos jóváhagyást megtagadta s a Geitner és Bausch czéget ezen illetéktelenül kapott aranyérem használatától eltiltotta. Gamiettának az athéni jogegyetem küldötte tegnapelőtt nyújtotta át a tudori díszoklevelet és az ez alkalommal tartott beszédben kiváló tiszteletének adott kifejezést Gambetta iránt. Gambetta válaszában a következőket mondta: „Önök egyetemük tudorává tettek. Én méltónak akarom magam e megtiszteltetésre mutatni, avval, hogy hazájuk jogai s érdekei védelmében én is részt veszek.“ — Az uzsora. Egy velenczei szegény becsületes napszámos, hogy apró gyermekeit eltarthassa, némi adósságokba verte magát, mely lassanként a száz forintot is meghaladta. Ekkor zaklatták őt hitelezői és az adóvégrehajtó. A szegény ember elkeseredésében felhasználta neje távollétét, gyermekeit megcsókolá és a kamrába ment, hol felakasztotta magát. — Százéves asszony. Pozsonyban Bretter Terézia e hó 26-án ünnepli 100-ik születése napját, a jubiláns igen jól érzi magát. — Gyilkosság. Mezőberényben Beke Istvánnét e hó 6-án kirabolták, 45 forintjától megfosztották és meggyilkolták. A gyilkost eddig nem találták meg. A siketnéma-intézetek bécsi értekezletén a napokban Pick, kisczelli, magyarországi lakos indítványára elhatározták, hogy Ausztria-Magyarország valamennyi siketnéma intézete közt szövetséget, összeköttetést létesítenek. E czélra az egyes intézeteik küldötteiből bizottságot alakítottak. — Magyarfaló oláh. A nagyszebeni „Observatorium“ érdemes szerkesztője egy Bartiu György nevü úriember a „Transilvani“ czimü oláh lapban a 48-iki szabadságharcz férfiait sértő, pimasz czikket közölt. A nagyszebeni ügyészség, mivel a czikk a magyar nemzet iránt is több piszkos kifakadást tartalmaz, Baritiu ellen pert inditott. Az esküdtszék jónak látta Baritiu azon védekezésének, hogy ő nem mint hirlapiró, hanem mint történetíró irta az említett czikket, helyet adni s őt felmenteni. Az ily pimaszságért legjobb volna magánúton az illetőt megelégtételezni. — Radvánszky Antal b., a lutheránusok uj egyetemes felügyelője holnapi ünnepélyes beiktatása után d. u. 2 órakor a Hungáriában az egyetemes gyűlés tagjainak tiszteletére fényes hanquetet ad. A hivatalos lapból, a honvédségi Ludovika akadémián ez évben megtartatott hadapródi vizsgák alapján, 1879. évi szept. hó 1 -től számítandó ranggal, magyar honvédhadapródokká kinevezem. A tettleges állományban a gyalogságnál; Turcsányi Pál 3-dik zászlóaljbeli szakaszvezetőt, Matekovics Lajos 7. z. őrmestert, Vezmár Károly 89. z. tizedest, Apagyi Bertalan 44. z. őrmestert, Baeaj Bódog 81. z. honvédet, Ehrlich Ágoston 5. z. őrmestert, Vörös Szilárd 11. z. bendet, Bánkos János 43. z. szakaszvezetőt, Halász Vincze 81. z. honvédet, Kirnbauer János 79. z. őrmestert, Beniczky Sándor 43. z. honvédet, Ferlán Frigyes 88. z. honvédet, Tamasovics Gyula 78. z. honvédet, Lukács János 74. z. szakaszvezetőt, Fuka Száva 85. z. szakaszveretőt, Sostarics Lukács 73. z. őrmestert, Adorján Lőrincz 51. z. honvédet, Hirsch Hugó 69. z. szakaszvezetőt, Osváth Mihály 43. z. honvédet, Torma Gyula 65. z. szakaszvezetőt, Miehl Pál 82. z. szakaszvezetőt, Domby Kálmán 45. z. őrmestert, Laviczka Ervin 38. z. szakaszvezetőt, Ökrös Lajos 35. z. tizedest, Márk Árpád 28. z. tizedest, Madarász Imre 72. z. honvédet, Polzovics János 6. 7. őrmestert, Virág Károly 45. z. őrmestert, Petrovics György 82. z. tizedest, Kulcsár Zoltán 47. z. tizedest, Grünspacher Jószef 31. z. őrmestert, Müller Gyula 11. z. tizedest, Décsy János 33. z. törzsőrmestert, 11. z. tizedest, Ledniczky Dezső 52. z. tizedest, Polgár Lajos Folgenovics József 89. z. honvédet, Plenczner János ö1. 7. tizedest, Mónus István 43. z. őrmestert, Puskás János 26. z. tizedest, Eszéki Gyula 46. z. honvédet, Kőműves Ödön 10. z. tizedest, Szűcs Vilmos 49. z. tizedest, Kresz György 11. z. tizedest, Marjasevics Hugo 77. z. őrvezetőt, Gáspár József 60. z. őrmestert, Paner Ede 77. z. honvédet, Majean Vilmos 89. z. őrmestert, Fixek Isván 11. z. tizedest, Kohlenberger Károly 5. z. honvédet, Schwarz József 62. z. tizedest, Blazekovics Antal 91. z. tizedest, Rattkó Imre 65. 7. szakaszvezetőt, Grünwald Lajos 9 z. őrmestert, Sir József 48-ik 7.honv. Ringer Kálmán 37. z. tizedest, Stipanics Pál 91. z. tizedest, Görög János 28. z. őrmestert, Perjes Simon 88. z. őrmestert, Hervics Ferencz 81. z. honvédet, Színik Pál 51. z. tizedest, Hüke Béla 8. z. tizedest, Köcsön Ferencz 43. z. tizedest, Bondár Gábor 8. 7. őrmestert, Brandt Győző 16. 7. honvédet, Szabadffy Kornél 16. 7. honvédet, Keresztesy Jenő 85. 7. honvédet, Németh Béla 63. 7 honvédet; a lovasságnál: Ambrus János 5. 1. őrmestert, Rudolf Vilmos 9. 1. tizedest, Horváth Lajos 1. 1. tizedest, Kádár Lajos 4. 1. tizedest, Zöld Albert 9. 1. honvédet. a szabadságolt állományban: a gyalogságnál : Rell Károly 82. z. honvédet, Turk László 30. z. honvédet, Kell Lipót 11. 7. örvezetet, Heinrich Mór 71. honvédet, Spitzer Hugó 82. z. honvédet Csontos honvédet, Stampfel Béla 11. z. honvédet, Póka József 47. z. Károly 2. z. honvédet, Boday Dániel 1-ső 7. honvédet, Póka Károly 2. z. honvédet, Boday Dániel 1. 7. honvédet, Szelepcsényi László 47. z. honvédet, Tauszik Emil 67. z honvédet, Orosz Béla 43. z. tizedest, Faragó Lajos 47. z. szakaszvezetőt, Kary József 56. z. tizedest, Jobbágy István 46. z. honvédet, Pintér Mihály 67. z. tizedest, Kulik Dezső Zsinszky Antal 68. z. honvédet, Auerhammer 7. tizedest, Bogo József 71. z. honvédet, Ilkey András 23. z. tizedest, Lipták György 77. z. tizedest, Bogya László 30. z. honvédet, Iarsányi László 50. z. honvédet. Az erdélyi csendőrségi parancsnokság állományában : Gerosál Ferencz őrmestert és Balló Rezső őrvezetőt, Szende Béla s. k. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Huszár Adolfot, az országos mintarajztanodában és rajztanárképezdében a szobrászati tanszak helyettes tanárát, ugyanazon tanszak rendes tanárává nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a sitetnémák váczi országos intézetében megüresedett Gasparik Kázmér-féle alapítványi helyre Feith Györgynek a váczi káptalan által történt kinevezését megerősítette. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság, a kereskedelmi tengerészethez hajókapitányokká : Dieich Istvánt Carlopagoból, Randlieh Józsefet S. Barbara Costrenából, valamint Singovich Bartolomei Oskorusno Sabioneelloból; hadnagyokká : Golubovich Biagiot Raguzából, Martinolich Domokost Lussinpiccoloból, Marusschich Ambrus Miklóst lkából, Pakurich Józsefet Fiuméból, Tonetti Tivadart Fianonaból és Vlassich Natált Alsó-Dragaból nevezte ki. , Névváltoztatás. Reichmann Aron Arnold debreczeni lakos vezetéknevének „Hajósira kért átváltoztatása megengedtetett. " f------- A birodalmi gyűlés és Bosznia közigazgatása. E czim alatt a bécsi „Uj Presse“ a következő czikket hozza: „Azon törvényjavaslatok közt, melyek, mint a hivatalos lapok jelentik, a birodalmi gyűlésnek, azonnal megnyitása után, be fog