Egyetértés, 1879. szeptember (13. évfolyam, 241-269. szám)
1879-09-16 / 255. szám
század lehet, beszámítván a vidéken elszórt török csapatokat is. Priepolje igen szegény kinézésű város, nagy részben nyomorult kunyhókból áll, lehet körülbelül 3000 lakosa. A katonaság többnyire keresztényeknél van elszállásolva. A Lim folyása itt igen rohamos, a folyó mintegy 80 lépésnyi szélességű. Mára Württemberg herczeget várják Pribojból, ő fiusni pasával már mindent elrendezett. Holnap azon csapatok, melyek itt őrizetül nem maradnak, tovább indulnak. Az ifjú csehek pártgyülése. Prága, szept. 14. Az ifjú csehek ma tartották meg pártgyülésüket, melyen következő határozati javaslat fogadtatott el: 1. Elhatározzuk, hogy a jelenlegi viszonyok mellett az államjogi klubban elhatározható a nemzet érdekeinek védelme parlamenti tevékenység által a birodalmi tanácsban ; ez eshetőségre utasítjuk pártunk képviselőit, hogy a többi cseh képviselőkkel együtt minden eréllyel oda hassanak, hogy a valódi egyenjogúsítás végre keresztül vittessék, léte biztosíttassák, az ország autonómiája bővíttessék és történjék törekvés az önkormányzat és a cseh tartományok összetartozására, mint nemzetünk egyedüli természetes védelmére. 2. Azon meggyőződésben, hogy nemzetünknek kifejlődéséhez az ország autonómiája mellett a valódi alkotmányos politikai szabadságra is szüksége van, utasítjuk képviselőinket, hogy a törvényhozó testületekben odahassanak, hogy az igazság és egyenlőség szellemében az általános szavazati jog alapján a választási törvény megjavíttassék, hogy azon törvények, melyek biztosítják az alkotmányos szabadságot, kiegészíttessenek és valóban keresztülhajtassanak, nevezetesen a sajtótörvény, a személyes szabadság védelméről szóló törvény, az iskolai és vallásfelekezeti törvények. Továbbá utasítjuk képviselőinket, hogy szóljanak szemben minden reakczionárius és klerikális iránnyal. 3. Utasítjuk képviselőinket, hogyha jelen lesznek a birodalmi tanácsban a boszniai kérdés tárgyalásánál, semmire se vállalkozzanak, miáltal megsérthetnék a szláv érdekek szolidaritását és ami kárt tehetne a délszlávság szabad kifejlődésében. 4. A nép csökkent jólétének tárgyalásánál a cseh képviselők hassanak oda, hogy megtakarítások eszközöltessenek, az adók leszállíttassanak, a mezőgazdaság támogatást nyerjen, az ipar megfelelő vám és gazdasági politika által elősegítessék. A pártgyűlésen 500 képviselő vett részt. Trojan elnökök, Kratochvill és Kodym tiszteletbeli elnökök voltak. A gyűlés reggeli 9 órától d. u. 3-ig tartott. A határozati az utolsó órában még megváltoztatott, mert javaslat világosan kimondatott a belépés a birodalmi tanácsba és kihagyatott a hadsereg létszámának leszállítására vonatkozó passzus. A vita folyamában Zapotocky és Mranek jelenlevő két munkás vezér kívánatára a javaslatba felvétettek e szavak : „Az általános szavazati jog alapján.“ A gyűlés megnyitása után Gregl Gyula jelentést tett a párt eddigi tevékenységéről. Az ifjú csehek érdeme, hogy véget vetettek a passiv ellenzékeskedésnek. A szabadelvű érdekek miatt történt kiegyezési kísérlet a németekkel, szinte az ifjú csehek pártjából származott, de örök gyalázatára azoknak, kik Csehországban a német pártot képviselik, be kell vallani, hogy még annyi ildomosságuk sem volt, hogy a bésülési kísérletre válaszoltak volna. Ezután a javaslathoz szóltak hozzá. Az első ponthoz szólott Spindler Ervin (radikális), ki azt mondja : A birodalmi tanácsban a bevonulás lengő zászlókkal történt, mely zászlókon e jelszó áll : Nemzet, haza, szabadság. Szónok erősen kikel a nemesség, papság és a németek ellen. A második pontnál dr. Kutschera azt mondja: e jelszó „Szabadelvűek vagyunk“ most végre ténnyé válik. Most szint kell vallani. A csehek fő hibái, hogy elhagyták a birodalmi tanácsot és a tartománygyűlést, onnan származtak, hogy hallgattak a feudálisokra. Adamek képviselő fejtegeti, hogy a németeknek be kell bizonyítani, hogy a csehek csakugyan szabadelvűek és ekkor majd bíznak bennök. A harmadik pontnál Gregr Ede szól: Megboszulná magát a cseheken, ha az okkupáczió kérdésében feladnák a szláv álláspontot. Oroszország roppant áldozatokkal felszabadítaná szlávokat és tette ezt egyedül humánus eszmékért. a Németország felszabadította Slesvig-Hosteint és konfiskálta magának és felszabadította Elzászt, hogy szinte konfiskálhassa. Ausztria elvette Boszniát, anélkül, hogy valaki felszabadítónak nevezte volna. A szabadság, s szlávság és Ausztria álláspontjából ez ellen tiltakozniok kell a birodalmi tanácsban a cseh képviselőknek. A magyarok által hozatott be e politika, kik törvényt hoztak, mellyel kitiltották a szláv nyelvet. Az idegen vendég éhesen és meztelenül ül asztalunk mellé ; ha jól lakik és felöltözik, itt hagy bennünket. Minek szerezzünk birtokokat, melyekre rá kell fizetnünk ? E határozati pont felállás útján fogadtatott el. Trojau elnök erre megjegyzi: „Uyt egyhangúság által dokumentáltuk nézeteinket, még mielőtt beléptünk a birodalmi tanácsba. Az utolsó ponthoz Forst szerkesztő szólott: A cseh paraszt az alkotmánypárt gazdálkodása folytán rosszabbul áll, mint a boszniai rajah.A képviselőket arra kell kötelezni, hogy az államháztartásban az autonómia kiterjesztése, a katonai nyugdíj mérséklése stb által az államháztartásban tartsák fenn az egyensúlyt. Az egész határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott. Erre következett a bizalmi férfiak választása; 15 ifjú cseh képviselőn kívül még 45 tag választatott az ország különböző vidékeiről. Elnökké Sladkowsky, elnöki helyettessé Trojan választatott ruk elől kenyerüket, hivatalaikat, befolyásukat, a czár kegyét. A a német a muszka előtt ugyan az, mi a yankee előtt a chinai. Alázatossága, tudóssága, cselbkovényei által a német mindenütt utat tör magának. A nihilizmus talán soha sem öltött volna magára oly rémitő alakot, ha II. Sándor czár a németeket nem pártolta volna. II. Sándor czár legmagasabb hivatalnokai németek, Giers, üzentelen, Totleben, sőt még olyanok is, kiknek nevük muszka hangzású, de kik ezen neveket csak kissibh fel 1I. Sándor halála bem konstatált tény, csupán kósza hír. Símferopolban magában, a cár időzése helyéhez legközelebbi városban sem tudják még, csakugyan meghalt-e, vagy csak súlyosan megbetegedett. Ha meghalt, akkor ugyan lehetséges, hogy halálát politikai okokból egy ideig titkolni fogják, de erre nincs ok, legfeljebb is az szolgálhatna okul, hogy végezzék be készülődéseiket. Midőn I. Sándor cár meghalt Taganrogban, a hírlapok halálát természetesnek hirdették, pedig bizonyos, hogy I. Sándor méreg által háríttatott ki az útból. Pedig I. Sándor ellen a muszkáknak nem lehetett annyi panaszuk, mint öcscse ellen. De a panasz akkor is ugyanaz volt. Azt mondották, I. Sándor cár pártfogolja a németeket. Ő volt az, ki Nesselrodet, Pahlent, Rosent, Rüdigert és még számtalan sok más németet alkalmazott De még I. Sándornak ezt meg lehetett bocsájtani, mivel ezen németek érdekei a muszkákéivel ugyan azonosíottak, a közös érdekek, a honfiúitás által. I. Sándor czár tehát muszka németektől, nem pedig egészen tiszta németektől hagyta magát kormányoztatni, mint ezt öccse teszi, kiről az egész világ tudja, hogy Vilmos német császár befolyása alatt áll és mindent megtesz, mit Vilmos császár kiván, mivel azt is tudják, hogy Németországban mégis Vilmos az ur, nem pedig Bismarck. Muszkaországban az egyiket ép annyira gyűlölik, mint a másikat és minthogy Gorcsakoff herczegről tudják, hogy ő is osztja honfitársai ezen gyűlöletét, az agg diplomata tehát biztos lehet abban, hogy meg fog maradni magas állásában, még akkor is, ha a czarevics jut a trónra. Mint feljebb említettük, II. Sándor czár halála még eddig csak kósza hír. De ezen eshetőséget máris több lap különféle kombinácziók tárgyává tette és azon kérdést teszi fel, mi fog történni, ha ezen haláleset csakugyan valósult, sőt ha ez még nem történt meg, de megtörténnék előbbutóbb, mi következnék ebből ? Még eddig a legtöbb lap azt mondotta, hogy addig, míg a két császár él, lehetetlen, hogy a béke Muszka és Németország közt megzavartassék, azonban természetesebbnek tartják, hogy előbb Vilmos császár halhat meg, ki huszonkét évvel idősb II. Sándor czárnál. Azok, kik így okoskodnak, kettőt felednek, először azt, hogy a muszka czárok egyike sem élte túl sokkal a 60-dik évet, sőt kevesen érték azt el, másodszor, hogy ha II. Sándor czár meghal, fia nem viseltetik Vilmos császár iránt oly pietással, mint apja viseltetik, őt semmi személyes tekintet nem fogja visszatartani egy Németország ellen indítandó háborútól. De II. Sándor czár halálával még azon államférfiak is, kik még mindig haboznak egy Muszkaországgali szövetség kötésétől, mivel attól nak, hogy II. Sándor czár azt mint egykori tarta maczedóni névrokona a gordiusi csomót korlátlan akarata által szétvághatná, nem fognának habozni annak megkötésénél II. Sándor czár örökösével, kinek a németek elleni gyűlölete világszerte ismeretes. Már most is hangoztatják a franczia és muszka hírlapok a Muszka és Francziaország közt kötendő szövetséget, mint a franczia-muszka barátság kifolyását. Ha a czarevics trónra lép, igen valószínű, hogy trónra léptét nagy kegyelmi ténnyel fogja megkezdeni és ez által legalább ideig-óráig a belbékét biztosítandja és reformokra reményt nyújt népének, melyeket II. Sándor mindig megtagadott. Mindezekből tehát világos, hogy ha a czár meghalt volna, akkor csakugyan egy általános európai konflagráczió küszöbén állunk, melynek végét lehetetlen előre látni. Osztrák-magyar (örök szövetség. A „Journal des Debats“ konstantinápolyi levelezője a következő érdekes híreket hozza Konstantinápolyból : „A török államférfiak annyira el vannak merülve a magasabb politikába, hogy nem sokat gondolnak azzal, mi történik Konstantinápolyban magában. A legutóbbi időben a lopások és gyilkolások ott napirenden vannak. Addig, míg ezen nagyobbszerű bűnök csak a szegényebb néposztálytól lakott városrészekben követtettek el, a gazdagok, kivált az európaiak, mit sem törődtek mindezzel. De mió a egy Medánban, Kadikőr közelségében, egyik legszebb villában elkövetett gyilkosság híre elterjedt, igen sok bankár és az angol gyarmat egy része, mely azon vidéken lakik, nagy zajt csapott és a hatalmasságok követei a portánál panaszt emeltek s felszólították azt rendcsinálásra. Az angol követ még tovább ment, mert egy jegyzéket intézett ez iránt a portához, de oly választ nyert, hogy Layardnak minden kedve elment a dolgot még tovább sürgetni. Azt mondják, hogy abban hibázta el a dolgot, hogy Ramadán hóban intézte ezen jegyzéket a portához, mikor a törökkel nem tanácsos tréfálni. Néhány nap óta nem beszélnek itt egyébről, mint egy osztrák-magyar-török szövetség megkötéséről. Legelőbb is a konstantinápolyi „Vakutban“ volt ez felemlítve, később ugyanezen hít elterjedt még magasabb körökben is. Ezen szövetséget, mint mondják, Anglia és Németország is fogná támogatni. De vannak oly szanguinikus politikusok, kik azt hiszik, hogy Olaszország is belépne ezen szövetségbe. Ha ez igaz lenne, minden esetre nagy fontossággal bírna. De ilyesmi alig lehetséges Törökországgal és e tekintetben csak illúziókban élnek. Azonban ez a hit mégis nem egészen alaptalan. Annyi bizonyos, hogy a bécsi udvar a portával igen barátságos viszonyban áll, mivel szüksége van támogatására, hogy a novibazári szandsakságot megszállhassa. Szovjet pasa ezt megígérte és magának a portának is érdekében áll a konvenczió keresztülvitele, így tehát Ausztria-Magyarország csakugyan nagy lépést tett Szaloniki felé. Mily furcsa dolog az, hogy ezen szegény Törökországnak magának kell utat törni Ausztria számára s arra van kárhoztatva, hogy kalauzul szolgáljon egy idegen hadseregnek tartományain keresztül. Borzasztón lakói ezen birodalom minden általa elkövetett hibákért. Tudjuk ugyan, hogy Ausztria égre földre esküszik szándékai tisztaságára, de vajjon őszinték-e ezen szándékok ? De még nagy kérdés az is, rendelkezhetnek-e a sors felett. Tudják-e, mit tart fenn a jövő az ő számuk, a és nincs-e mögöttük valaki, ki azon napon, melyen előre akarnak menni, „megálljt“ nem fog kiáltani, vagy ha vissza akarnának lépni, azt nem parancsolja-e, hogy: „indulj ?“ Mindezeket itt előre látják, de sokan számítanak a versenygésre is, mely nem sokára Ausztria-Magyarország és Muszkaország közt okvetlenül be fog következni. Ezen versenygésből oly háború fog támadhatni ezen két hatalmasság közt, mely el fogja dönteni, melyik oldalra fog hajlani a szerencse, ekkor csakugyan nagy szüksége lesz Ausztria-Magyarországnak Törökország szövetségére. Mindezen feltevések most ugyan még csak nagyon problematikus eseményekre vonatkoznak. Nem volt észszerűbb, hogy ha többet foglalkoznának a jelennel, mint a jövővel? Még a görög kérdés is mindig függőben van, ha az alkudozások úgy fognak folyni, mint eddig, akkor az még sokáig elhúzódhatik. Majdnem úgy tetszik, mintha ezen kérdés a diplomatáknak csak szórakozásul szolgána, mellyel mint mellékes foglalkozással bíbelődnek. Más részről pedig talán a legközelebb érintett felek végre beleunnak. Ha ez nem történik, a vége mégis nem lesz egyébb, mint a hatalmak beleavatkozása. Minthogy a porta a berlini szerződés 13-ik jegyzőkönyvét alapul fogadta el, miért követelnek a görögök még ennél is többet ? A portától határozott választ várnak. Ez ép annyi, mintha azt kívánnák a törököktől, hogy azon 200 millió frtnyi adósságot fizessék meg, mellyel Európának tartoznak. Az egész világ ismeri őket s miszerint nem lehetnek őszintébbek, így jól tudja, mint amilyeknek eddig mutatkoztak. A porta elég világosan nyilatkozott és a görögöknek nem kellett volna szőrszálhasogatásokba bocsátkozni. Ha a porta a külkérdéseket elhanyagolja, akkor nem lehet neki szemére hányni a belreformok kérdései elhanyagolását. Szaid pasa egyébiránt az sok reformokat hozott be, most már igazságügybe a pénzügyőr is ugyanazt kezdi tenni és külön felügyelőket küldött a tartományokba az adóbehajtás ellenőrzésére. Csak az a baj, hogy választása nem esett szakférfiakra, hanem külön kegyeltjeire. Vagy olyanokra, kiket pasastival pártfogolnak. Ha a pénzügyőr, külföldi szakférfiakat választott volna, akkor ott minden jól menne. De oly emberek alkalmaztattak a‘pénzügyre nézve, hogy még magok a törökök is megbotránkoztak azon és a „Dzseridde Havvad’sz“ csakugyan fel is szólalt és egyik czikkében a pénzügyőr eljárását meg is rótta. „Ha ő csak tolvajokat alkalmaz”, mond ezen lap, „mivel Törökországban másokat nem talál, akkor más országokban keresse a becsületes embereket.“ Szaid pasa a maga embereit a palota előcsarnokaiban szedi fel és egyiket a másik után emeli magas hivatalokra, Zuhdi, a pénzügyőr pedig követi példáját. Ha ezen bajokon nem segítenek, ez mindig így fog maradni Törökországban és ez lesz Törökország megbukásának fő oka. Azár halála. A tegnapi napon Simferopolból ide érkezett távirat oly hírt hoz, mely egész Európát megrázkódtathatja. Ezen hir II. Sándor muszka czár halála. Soha egy monarcha halála nem volt oly roppant horderejű, mint II. Sándor czáré. Nem, mintha II. Sándor czár nagy fejedelem lett volna, hanem azért, mivel ő Muszkaországban egy az ő népétől gyűlölt és ízlésüktől eltérő elvet képviselt. I. Miklós czár, II. Sándor atyja, sokkal erélyesebb, nagyobb férfiú volt, őt alattvalói egy része szerette, egy másika rettegett tőle, de egy sem volt, ki őt nem becsülte volna. II. Sándor czárt alig szerette vagy tisztelte csak egy muszka is, mert II. Sándor czár a legszükségesebb tulajdonságot nélkülözte, mely őt muszka czárrá képesítette. II. Sándor gyenge és mégis makacs, félénk, mogorva, majdnem embergyülölő, de mindenek felett nem volt muszka. Lelkében német volt. A muszkák egy nemzetet sem gyűlölnek annyira, mint a németet. A németek elkapják az „EGYETÉRTÉS’ Szeptember hó 16-tól kezdve új előfizetést nyitunk. Figyelmeztetjük és kérjük azért tisztelt előfizetésnket, kiknek előfizetésük lejár, hogy újabb megrendeléseiket mielőbb megtenni méltóztassanak. Lapunk előfizetési ára: Egy hóra — 1 frt 80 kr Két hóra — — — 3 frt 60 kr Három hóra — — — 5 frt — kr. Lapunk mindennap, tehát hétfőn és ünnepek után következő napokon is megjelen. Az előfizetési pénzek és postai utalványok Budapestre az „Egyetértés” kiadóhivatalába (himlő ütem 1. szám alá) küldendők. Az Egyetértés* kiadó hivatala. ÚJDONSÁGOK, — szept. 15. — Lapunk mai száma mellékletének tartalma : Fővárosi Ügyek. Törvényszéki csarnok. Közgazdaság. Tárcza : Hervadt levelek. * Az időjárás Budapesten. Ma egész nap tiszta, derült időjárás volt. Hőmérő állása délben 22, este 18 ° B. — Személyi hírek. A szász király tegnap kíséretével Bécsbe érkezett, hogy a legközelebbi őszi vadászatokon részt vegyen. — R Radvánszky Antal bárót, az ág. hitv. evangélikusok újon választót egyet, főfelügyelőjét, ki ma távozott el Budapestről, Zólyommegye tisztelgő deputáczióval, bandériummal stb. fogja fogadni. A báró tudvalevőleg Zólyommegye főispánja. — Mac -Mahon marsal fiával tegnap Bécsbe érkezett és a „Hotel Imperiál“-ban vett szállást. Kíséretében volt de Castries herczeg és de Pois vicomte. — Andrássy Gyuláné grófnő Bécsből a fővárosba érkezett. — Andrássy Manó gróf leányát, Andrássy Irma grófnőt Mária Krisztina főherczegnő meghívta,, hogy kísérje el spanyolországi nászútjára. — Tűrr tábornok, mint az „Ubzor“ jelenti, e hó 22-én Páriából Zágrábba érkezik a Száva és Kulpa szabályozása érdekében. Az „Obzor“ ez alkalomból rokonszenves czikkben üdvözli Türrt. — Tisza Lajos ma reggel Szegedre utazott. — Ráth Károly főpolgármester Bécsből visszaérkezett s tegnap elfoglalta hivatalát. —Stancsics főispán Pancsováról, hol kir. biztossá történt, kinevezése alkalmából fáklyás zenét kapott, ma az utasítások átvétele végett a fővárosba érkezik. — Kenessey Kálmán miniszt. osztálytanácsos szabadságából visszatért és már átvette a földmivelési osztály vezetését. — Joachim és Brahms szombaton Budapesten voltak, tegnap pedig Aradon adtak hangversenyt. Aradról a hírneves művészek Kolozsvárra utaznak. — Tarányi Ferenczné urhölgy, mint zászlóanya, a zalaegerszegi tűzoltó-egyletnek ezer frtot adományozott. — Mendi Louis, a Galaczban tartózkodó svéd norvég konzul leánya a bécsi „Hotel Imperial“-ban tegnap váltott jegyet Schott jassyi bankárral. — Thar1óczy Lajos Budapestről a magyar történelmi társulat megbízásából 4 napot Bukarestbe időzött. A fiatal tudóst úgy Cogolniceanu mint Sturdza miniszter urak igen előzékenyen fogadták. Sturdza miniszter ur maga mutatta meg Thallóczy urnak az akadémia gyűjteményeit, melyben Thallóczy sok szépet talált. Cogolniceanu ur pedig pompás képgyűjteményét mutatta meg. — Szeberényi Gusztáv bányakerületi superintendens főpásztori látogatását Pestmegyében, Apostagon kezdette meg. Szombaton, 13-án érkezett meg kiséretével gőzhajón s a Duna partján Földváry alispán üdvözölte őt kettős minőségben, mint a megye első tisztviselője s a pestmegyei esperesség felügyelője. A világi hatóság — mondá — mindenkor örömmel látja, ha a vallásfelekezetek főpapjai látogatásukkal az egyházat és iskolák ügyeit gondozásuk tárgyává teszik lást, közerkölcsiséget és közművelődést — a való társadalomnak ezen támaszait s talpköveit — emelik és ápolják.“ — Kifejezést adott ezután az esperesség kettőzött örömének és beszédét igy végzé- „Láthatja főtisztelendőséged, hogy világi és egyházi részről külsőleg is kifejezést adunk örömérzetünknek, de méltóztassók meggyőződve lenni, hogy lelki örömünk ezt messze túlszárnyalja, mert él keblünkben a hit és remény, hogy főtisztelendőséged magas állását s befolyását mindenkor egyházunk javának előmozdítására fogja felhasználni s karöltve fog haladni azon jeleseinkkel, kik az őseink által kivívott autonómiánk megőrzéséért fáradoznak. Ezen hitben és reményben üdvözlöm főtisztelendőségedet lelkem egész melegével. Ezután Margóczy József főesperes üdvözölte őt. A főpásztor meghatott hangon köszönte meg a szives fogadtatást. Ezután taraczdurrogások, a három vallásfelekezet templomainak harangzúgása közt s a passzu diszfogatok élén vonult be a városba. Vasárnap, 14-én volt az ünnepélyes isteni tisztelet s a helybeli lelkész altalmi beszéde után a főpásztor tartott kenetteljes beszédet. Az egyház ügyeinek gondos átnézése s a felmerült panaszok elintézése után Dunaegyházára utazott, — Stománia fővárosában most gyakori a magyar vendég s valahányszor ott egy-egy , élesebb hazánkfia megfordul, a román sajtó mindig testvéri előzékenységgel fogadja azokat. „Kimondhatatlan örömünkre szolgál — írja a „B. Híradó“ — hogy a román sajtó nem csak hogy pusztán tudomásul hozza azt, hogy ez vagy amaz magyar vendég a fővárosban időzött, hanem tisztelettel foglalkozik a város falai között mulató vendéggel, örömét fejezi ki, hogy a szomszédot magánál üdvözölheti. Szívünkből, lelkünk egész melegével üdvözöljük a román sajtót, mely nem késik megragadni az alkalmat az eszmék üdvös tisztázására. — Az egyetemen a választások nagy közönyösség közt folynak le. Az olvasó körben a Pogány párt nagy többséggel győzött a Pásztonyi párt felett. A bölcsészeknél a Somogyi párt jelöltjei egyhangúlag lettek megválasztva. A jogászoknál ma délelőtt folyt a szavazás hallatlan közönyösség mellett. Körülbelül másfél ezer jogász van s mégis az egyes éveken alig szavazott 7—10 ember. Csak a negyedéven volt élénkebb a választási küzdelem, hol a Borszky párt győzött, de a választás előreláthatólag meg lesz semmisítve az elkövetett visszaélések miatt . Berkes Kálmán népzenekara visszaérkezett Francziaországból — két tag kivételével, — kiknek megtetszet a franczia föld. „Marczi“ nevezetű prímás Lyonban maradt, „Csicseri“ pedig Párizsban. Mindketten franczia zenekarba fognak belépni. Berkes Kálmán most új társulatot szervez, mellyel a télen visszamegy Párizsba. Tavasszal pedig átmennek az óczeánon New Yorkba. Szombathelyről írják, hogy a város közönsége még nem utasította vissza a természettudósok és orvosoknak városukba kijelölt vándorgyűlését, mivel e tárggyal még nem is foglalkozott. A legközelebbi közgyűlés lesz hivatva ez ügyben döntő határozatot hozni. A német trónörökösné Zágrábbanak írja. A német trónörökösné, mint a „P. L.“tegnap szigorú inkognitóban Zágrábba érkezett. Kíséretében Schönborn grófné és egy udvari lovász voltak. A trónörökösné az „osztrák császárihoz czímzett szállodában vett lakást. A ritka vendég a nap folyamában Zágráb nevezetességeit szemlélte meg, délután pedig a városi erdőbe rándult ki. Az inkognitó oly szigorú volt, hogy alig volt néhány embernek tudomása a trónörökösné jelenlétéről. Este visszautazott Römerbádba, hol a gyógyfürdőt használja. — Lefoglalt adópénztár. Érdekes eset frdult elő a napokban a gyöngyösi állami adóhivatalnál. A bíróságilag kiküldött végrehajtó egy vidéki hivatalnok 5 írt s nehány krajczár követelése fejében az adóhivatal pénztárát akarta lefoglalni. A tárnok ur először megütközését fejezte ki a ritka eset fölött, de később engedve a kényszerűségnek kérelemhez folyamodott, mire a végrehajtó ur három napot engedélyezett, hogy azalatt a tárnok ur a felsőbb helyről nyert utasítás értelmében intézkedjék. — A Pecht-féle ügyben a múlt évi november hó 27-én tartott városi közgyűlésből Budapestre menesztett küldöttség tagjai — mint a „Győri Közlöny“ írja — a legközelebbi városi közgyűlésen egy indítványnyal lépnek fel, mely szerint a ek. kir. hadügyminisztérium által, f. évi málló 28-án 613. sz. alatt hozott ítéletnek egész terjedelmét«8 bőn leendő hivatalos közlésére a katonai hatóságot felkérni, indítványozni fogják . A József-ezred tartalékosai még nem kapták meg a hadiermet. Ezen, a Lím-vidéket is bejárt, egészen Novi-bazári kerületig hatolt ezred az egyedüli, mely ama dekórumot, hihetőleg csak a jövő hónapban kapja meg. — Hírek a városból. Megőrült. Korbuly Leo, a vadászkürt szálloda kapusának fián ma az őrjöngés egész erővel tört ki. Aranykéz-utczai 3-ik sír lakásán bezárkózva, töltött fegyverrel kezében fenyegetett mindenkit, ki szobája felé közeledni mert. Végre déltájban rendőrök és hordák segélyével sikerült meglepni, s a fegyvert tőle elvéve, a rendőrséghez szállítani, ahol dr. Kresz Géza, K. elmebeli állapotát megvizsgálván, azt konstatálta, hogy üldöztetési mániában szenved. Irtották. — Tüz. További megfigyelés végett a Rókusba szálÓbudán, Miklós-Utcza 302. sz. a Werlinger-féle földszinti házban az éjjel 2 órakor tűz ütött ki ismeretlen okból. Az elősietett tűzoltóknak sikerült ugyan a tüzet lokalizálni, de a ház teteje mégis égészen leégett. — Garázdálkodó czipész. Fatas Lajos czipész, tegnap d. U. az Újpestről jövő közúti vaspálya kocsin ittas állapotban garázdálkodott, s a fel- és leszállóknak kalapjait leverte. A rendőrségbe... szállították. — Elgázolás. Az éjjel fél 12 órakor, a 161. sz. Újpestre közlekedő közúti vaspálya kocsi (110. sz. kocsiVezető és 210. sz. kocsis) a Károly-körut dohány utcza sarkán Leiner János, schlagenwerti születésű, 26 éves nőtlen porczellán festőt elgázolta. Leiner rögtön meghalt, s holttestét boczolás végett a Rókus-kórházba szállitották. — Kocsi összeütközés. Tegnap este 9 óra tájban a Kálvin téren egy újpesti kocsi összeütközött egy egy zugligetbe járóval. Az egyik kocsi első része, mind a kettőnek rudja áldozatul esett a carambolozásnak. — Ab a 11 a Úcertben f. hó 14-én a következő számok huzattak ki: Sorozat 42. szám 99 nyert egy dám-szarvast, sor. 497. sz. 57, sor. 242. sz. 16, sor. 15. sz. 65, sor. 336. sz. 91, sor 267. sz. 52, sor. 468. sz. 72, sor. 202. sz. 4, sor. 196. sz. 37 egy-egy diszpintyet, sor. 534. sz. 13, sor. 191. sz. 80 egy-egy diszgalambot, sor. 517 sz. 17, sor 179. sz. 99, sor. 337. sz. 28, sor. 482 sz. 28, sor. 11, sz. 54, sor. 38. sz. 89, sor. 154. sz. 92, sor. 139. sz. 42 egy-egy éneklőt; sor. 236. sz. 3, sor. 595. sz. 20, sor. 61. sz. 55, sor. 111. sz. 93 egy-egy papagájt; sz>r. 404. sz. 27, sor. 873. sz. 85, sor. 46H. sz. 58, sor. 561. sz. 40, sor. 93. sz. 95, sor. 219. sz. 37, sor. 512. sz. 31, sor. 112. sz. 40, egy-egy kanárit; sor. 46. sz 18, sor. 119. sz. 40 egy-egy franczia róczót; sor. 487. sz. 48, sor. 238. sz. 30 egy-egy pávát; sor. 562. sz. 65, sor. 268. sz. 94 egy-egy díszkakast; sor. 472. sz. 11 egy mókust; sor. 302. sz. 36 egy kecskét. Végre sor. 378. sz. 16 nyert egy nagy kakadut. , “ A Margitszigetről, mivel az idény már vége felé jár, a czigányzenekar e hó 18-án elbúcsúzik ; e helyett azonban hetenkint kétszer és pedig csütörtökön és vasárnap katonazene lesz. A Margitszigetet aug. 12-től szept. 8-áig 196 fürdővendég látogatta, az idény kezdetétől fogva mostanig a fürdővendégek száma 1215-re, a látogatók és fürdővendégek száma pedig 99 535-re rúg. — Kirándulás a Dunán. A dunagőzi igazságügy miniszteri titkár, élte 30-dik évében szept. 13-án Egerben meghalt. Béke poraikra! Az athletikai klub új versenyteret az Orczy-kertben tegnap adták át hivatalosan. A honvédelmi minisztérium részéről az átadás végett Péchy tábornok, Mecséry százados, lóváry József nyug. állammérnök , a klub részéről pedig az átvétel végett Phalsz Elek alelnök, Császár F. titkár és Fischer H. mérnök, a versenytér vállalkozó építője jelentek meg. A pálya e napokban, teljesen készen át fog adatni a klubnak. Csinos kerítéssel is ellátják a versenytért, mely az Orczy- kert díszét meglehetősen fogja emelni, s az atblóták valóban passzióval vívhatják rajta a legközelebbi versenyt, mely október 12-én fog megtartatni. — A törvénytelen gyermek. Ey Csehországban elhunyt egyén Pinhák Antónia gyermekeinek 5250 frtot hagyományozott oly feltétellel, hogy ennek fele a gyermekeket az örökség megnyíltakor azonnal illesse, a másik felét pedig az anya élte fogytáig haszonélvezeti joggal bírja. A hagyatéki tárgyalás alkalmával Pinhák Antónia csak egy gyermeket, Natáliát — vallott be, kinek a hagyaték fele része ki is utalványoztatok miig a másik felét haszonélvezés végett az anya vett fel. Ekkor előáll Pinhák András, s csalás miatt feljelentést tesz az anya s nővére ellen, kik a hagyaték tárgyalásánál őt mint gyermeket illetve testvért elhallgatták, minek folytán ő a hagyatékban nem is részesült. P. András keresztlevéllel igazolta azt, hogy ő P. Antóniának törvényes gyermeke, míg P. Antónia ezzel szemben azt állította, hogy András — daczára annak, hogy a keresztlevélben mint törvényes gyermeke van feltüntetve — neki törvénytelen gyermeke. Az első s másodbíróság első rendű vádlottnőt csalás miatt elitélte, másodrendű vádlottnőt pedig, ki az egész eljárásba be nem folyt, felmentette. A legfőbb itélőszék mindkét első bírósági ítélet feloldásával első rendű vádlottnőt is felmentő figyelemmel vádlottnak azon előadására, mely szerint fiának létezését a hagyaték tárgyaló bíró előtt azon lelki állapot nyomása alatt hallgatta el, nehogy fiának származására és saját női becsületére nézve férje rokonainak hátrányos s kellemetlen fellépését idézze elő. — Az „Ellenőr“ kauczióimára volt kitűzve, okt. hó 15-ére halasztatott el. — Hymen, Dr. Rákossy, váczi jó nevű gyakorló orvos és a népszínház igazgatójának fivére, holnap vezeti oltárhoz Kluzek Kornélia k. a. Kluzek Gyulának, a mezőhegyesi uradalom gazdasági igazgatójának bájos nővérét s egyúttal Brázay Kálmán nagykereskedő unokahugát,. A mennyegzőt Brázay ur sz.lőrinczi kellemes nyaralójában tartják. s pörének tárgyalása, mely talános bécsi Leharapta az orrát. Eizenzopf ráházaló tegnapelőtt egy pálinkásboltba tért be és idogálás közben a jelenlevőkkel vitába bocsájtkozott. A házaló urat figyelmeztették, hogy ne nagyon lármázzák, de midőn a szép szó használt, az ajtó elé tették. Eizenczopf hires nem veszekedő volt és dühében nem tehetett egyebet, mint hogy az ép arra jövő kollégájával Mause Antallal éreztesse szenvedélye hatalmát. Mause nem nagyon értette a tréfát, kollégáját jól megagyabugyálta s a földre terte, de e közben maga is lebukott. Jó ideig hánykolódtak igya és Mause dühében Eizenczopf orrát a szó porban szoros értelmében leharapta. Érdekes, hogy a leharapott orrt sehol sem lehetett megtalálni és igy nagyon könnyen feltehető, hogy Mause a leharapott orrt izgatottságában lenyelte. Egy erre vonatkozó kérdésre Maüse azt válaszolta : „hisz meglehet, hogy lenyeltem, de bizonyosan nem tudom.“ Az orrleharapót átadták a törvényszéknek, az orrnélkülit pedig kórházba szállították. — Érdekes táncpróba. Birói szemle volt a napokban a „Gólya“ czimu vendéglőben. H. beperelte S.-t mert utóbbi nem fizette meg a táncztérnek szolgáló deszkázat árát, a deszkát H. szállította és padoltatta föl. A vendéglős H. azzal védekezett, hol a különben elfogadott és hónapok óta a viharnak kitéve levő padlózatot azért nem fizeti ki, mert a munka a czélnak nem felel meg — nem lehet rajta tánczolni. A szakértőknek tehát véleményt kellett adni, megfelel-e a deszkázat a czélnak. A szakértők egy pár előtánczos által egy czepellit lejtettek végig a deszkázaton, s a sikerhez képest megállapították véleményüket. — Egy ifjú színésznő meggyilkolása. Morales Gabriella, kit hol a Chatelet, hol Palais Royal, a Bouffes Párisiért vagy a tfolma Dramatiquesben lehetett látni, s kit az utolsó telet részben Nizzában, részben pedig Monacoban töltötte. Nizzában egy Riaudel nevű ottani születésű fiatalemberrel benső viszonyt kezdett. De úgy látszik, hogy Thalia fital papnője is csak könnyű vérrel bírt, mert csakhamar egyedül hagyta el Nizzát és Párisban a Berry-utczában vett lakást. Nemsokára lakása előtt egy fiatal egyént, Riaudelt, lehetett látni, ki, ha a kis színésznő kisétált, távolból figyelemmel kísérte minden lépését, míg végre egy napon a fiatalember a színésznőnél bejelentette magát, s minden ellenkezés daczára Gabriella hálószobájáig hatott. A színésznő épen egy csésze chokoládé mellett levelet írt. Az ajtón kívül a szobaleány csak azt hallotta, hogy : „ei vous n avez rieu a me dit“ mire a színésznő „rien“-vel felelt. Erre egy lövés hangzott , ez ifjú szép színésznő kiadta szerelmes lelkét. A szobaieany ajtót becsukta és rendőrökért futott, de mire ezek megvT- tk, már a fiatalembert is halva találták egy karszékben elterülve. Megosztotta kedvesével nem csak szerelmét de a golyót is. Szegény fiatal ember!... — A czeglédi kofa nyereménye. Mióta feltalálták a lutrit, a szegény ember egyetlen reménysége lett egy szép „térné“. Hányat juttatott pedig koldusbotra. 8 abban sincsen szerencséje a szegény embernek, ha nyer, mert egyik megbolondul örömébe, a másik meg úgy jár, mint az a szegény czeglédi kofa, ki a napokban 600 frtot nyert. A mig kint árult a piaczon, lakását feltörték s elvitték pénzét s minden holmiját, melynek egy részét Törteién, keméten találták meg. A 600 másik részét Kecsírtnak se hire, se hamva, csak az emlékezete maradt meg. — Tüzesetek a vidéken, Hunyadmegyében, F. Szálláspatakon, mint képviselő írja, folyó hó 9-én reggel Mara Lőrincz roppant szárazság s nagy szélvész következtében egy óra alatt az egész község leégett. 95 Lázs kéínélAnnyi gazdasági épület esett a lángok martalékává: 600 ember a szó saoos értelmében hajlék s betevő falat nélkül van! F.-Szálláspatak lakosai nyelvre nézve eloláhosodott egyházi nemesek, érzelmök azonban magyar, s 48-ban, az absolutismus alatt is mindig büszkén vallották magukat magyaroknak; a hunyadmegyei magyarságnak mindig legerősebb támaszai voltak. Az alhajózási társulat forgalmi igazgatósága tudatta Ráth kormányos élet helyreállítása óta pedig állami isatoly ^főpolgármesterrel, hogy az „österr. Donau- kola felállítása következtében a magyarosodás igen Verem által a Duna folyam viszonyok és illetőleg örvendetes, mondható meglepő haladást tett ffgy hajózási akadályok megtekintése czéljából rende- hogy már remélni lehetett, hogy az ifin nem^zett külön hajómenet Bécsből a vaskapun túl, dák nyelvre nézve is magyar lesz. — N -Teve-turnu-Szeverinig f. hó 20-án fog megtörténni. Az len (Veszprém megye) vasárnap a tűz egy házat .«*.,«** '—“hajó e hó A'hét garal taT állíttaSLtottSó még az. I 1*-én Pápán is volt tűz. Két nagyobb ház esett a lángok martalékául. — Biztosítva egyik sem volt. E ho 10-én d. u. 4 órakor Csik-Csabotfalván (Somlyón) tűz ütött ki, és a falu egy í ®?z ® “ „erős délkeleti széli mellett reagdt JTM 11 °.,“ul.yaia Pusztító elem 25 gazda vagyonát és épületeit tette semmivé. Este 7 órakor a tűz lokalizálva jön. Az összes kár mintegy tízezer forintra rúg, miután a szegény emberek minden takarmánya és gabnaneműje odaveszett. e czélra rendelt „Sofie“ nevű külön 20- án reggel fél 7 órakor fog indulni, s_0 nap este érkezik Budapestre. Innen útját másnap, 21- én, fogja folytatni, s Turnu-Szeverinbe e hó 23-án érkezik meg. — Halálozások" Gardos Károlyné szül. Hettinger Eliz, az ismert városi képviselő neje, ma reggel 6 órakor 84 éves korában meghalt. A temetés holnap d. u 5 órai kor lesz a boldogult a uteza 18. sz.a. lakásából Köröstarcsa Weer Zsigmond élte 74-ik évében, folyó hó 11-én meghalt. — özv. Vörös Sándorné szül. László Anna asszony élte 65. évében szept. 12-én meghalt — Kapácsy Mikke