Egyetértés, 1879. december (13. évfolyam, 330-358. szám)

1879-12-03 / 332. szám

vábbá, hogy tavasszal a jég elindulása sohasem az itteni enyhe időjárás követ­­kezménye, hanem­ mindig a felsőbb vidék­­ről lerohanó árvíz nyomása emeli Buda­pestnél a jégkérget. , , Ha, tehát a soroksári Dunaágat elzáró gát csak 14 lábnyira is emelkedik a Duna sempontja fölé, azon nagyon könyen be­következő esetre, hogy a főváros terüle­tén 14 lábnál alacsonyabb vízszinnel áll be a Duna, a soroksári ágban, hol az el­záró gát a víz folyását akadályozni fogja, minden esetre még vastagabb és szilárdabb jég fog képződni, s midőn tavas­szal a felső árvizek a Duna főmedrében már emelni fogják, a gáton alul a viz nyomá­sától megóvott erősebb jég meg sem fog motszanni, a főfolyamban pedig a hon­ként emelkedő viz a jégtáblákat a 14 láb­­nyi magas védgáton áttolandja s azok az elzárt folyamágban még mindig szilárdan álló jég tükrére lerakodván, oda fagynak s eldönthetlen torlaszt képezendnek,­­ úgy hogy a soroksári Dunaágban semmi víz nem fog lefolyást találni, hanem a fővá­rost fogja elárasztani. Ha tehát igazán meg akarjuk men­teni a fővárost a végelpusztulástól, a so­roksári Dunaágat elzáró gátat haladéktala­nul át kell metszeni, hogy a folyam még befagyása előtt megfelelő rést törhessen magának rajta, rést törhessen Budapest, deczember 2. Már ezelőtt néhány nappal olvastuk a lapok­ban, hogy a szultán, alig hogy pénzügyi iro­­dáját kibocsátotta, ezt már meg is bánja. Ez igen természetes, mert jól tudja, hogy­ az ezen íródéban tett ígéreteket nem fogja teljesíthetni. Nem kép­zelhető azon zavar, mely Konstantiná­polyban uralkodik, a pénzügyér nem bír pénzt előteremteni. A h­a­d­ü­g­y­é­r már lemon­­dott azon reményről, hogy a katonaságnak zso­dját kifizesse, megelégszik azzal, hogy nekik kenyeret ad, de még ezt is nehéz előteremteni, a „Times“ azt írja, hogy ezelőtt pár nappal a d­r­i­n­á­p­o­l­y­i kormányzó,­­ a fő defterdárnak, tartománybeli főpénz­­tárnoknak, azt írja, küldjön 50,000 török líra értékű gabonát, a pénztárnok azt távírja, hogy nem ké­pes annyit össze­hozni. ,rHát mennyi van? „10,000 líra“. — „Az nem elég, több kell.“ . ..Igyekezni fogok 15,000 lírát előteremteni.“ És mint Drinápolyban, úgy van ez mindenütt. Éppen ez­ az oka annak is, hogy a szultánnak fő a feje benne, miként fogja a milliókat fizetni, ha már az ezreket sem birja. „ ... Pár­is­ban nagy elégedetlenség uralkodik a kamarabeli tagok közt a kamara helyiségek lerendezése és szűk volta miatt. Kivált a szél haliak vannak felbőszülve, hogy a kormány nem gondoskodott azóta , mióta a kamara elo­szlat­tatott, alkalmas helyiségről. Clémenceau oda nyilatkozott, hogy indítványozni fogja akarna rák visszatérését Versailles!­ e, mindaddig, míg a képviselők méltóságának megfelelő helyiség nincs hwíTíteg"is Azt"mondja" ,hogy" a kabinetnek, akár írja alá ezen programmot, akár nem, buknia kell. Le Boyer igazságügyér egy kimutatást terjesztett be a minisztériumnak az amnesztiáik­ra nézve. Folyó év január hava előtt volt 4311 deportált, ezek közül amnesztiáltatott 3113, 218­ büntetése megváltoztatott, a hátramaradt 830 közül 534 személyesen el van ítélve, 276 pedig makacs­ságban. Ezek közt személyeken elkövetett bűnért 89, vagyonon elkövetett bűnért pedig 104 van el­ítélve, 521 már a kommune forradalom előtt volt elitélve, 51 j­o­b­b­i­t h­a 11 a­n. Ezen utóbbiak még most is fenyegetődznek a azt mondják, ha hata­lomra jutnak, akkor buszut fognak állani a rajtok­­ elkövetet méltatlanságért. _ a Párisban roppant feltt­nést okoz Legouve legújabb drámája, „Kerviller Anna“, nem annyira­­ drámai értéke, mint politikai iránya miatt. 3 A darab a múlt századbeli rémuralom alatt i játszik. A­ „Paix“ hirlap szerkesztője 1000 franknyi birságra ítéltetett el, mivel a st.­yrieuxi mairet gazembernek nevezte egyik czikkében. Az angol lapok nagyon sokat foglalkoznak még mindig a dán király bécsi és berlini fo­­j­togatásával és azt mondják, hogy annak kettős­­ czélja volt, az egyik É­sz­a­k-S­c­h­­le­s­w­i­g vis­­­szanyerése, a másik Cumberland herczeg igényei érvényesitése. A dán király Vilmos jalitásától elvárta, hogy noha Ausztria és szár lo­a prágai béke 5-dik czikke érvénytelenségét mondotta ki, Dániának mégis vissza fogja adni Észak-Schles­­wiget, valamint Cumberland herczegnek Braun­­schwei­gra való jogát is elismerendő és a we­l f pé­nzalapot ki fogja szolgáltatni, ha a herczeg emond jogáról Hannoverre. A­­ Times­ azt hiszi, hogy ha csak pénzről volna szó, akkor Né­metország engedne, de területet semmi esetre sem enged vissza. Azt állítják, hogy a czarevics is ugyan­ezen okból ment Berlinbe és ő eszközölte a közeledést Németország és Dánia közt. A spanyol lapok megütközésüknek ad­­­­nak kifejezést a felett, hogy Anglia épen magda­­dalai Napier lord tábornok által képviseltette magát XII. Alfonzo király menyekzőjén, nem azért, mintha Napier személye ellen volna ellenvetésük, hanem mert ő Gibraltar parancsnoka, mely várnak birtoka angol kezekben Spanyolországnak újabb időben mindig szálka volt szemében, az is feltűnő, hogy Napier lord kísérete csupa katona­tisztekből áll. Kivévén Angliát és Olaszor­szágot, valamennyi többi hatalmasság madridi követe által képviselteti magát. A „Daily Telegraph“ azt írja, hogy a fran­­czia kabinet észrevévén a bal párt fenyegető állását, kivált azóta, mióta Andrieux a párisi községi tanácscsal összeütközésbe jött, jónak találta a miniszteri hivataloknak tisztázását reakczionárius elemektől, jelesül Waddington és Say Leon már meg is kezdették azt és több ily hivatalno­kot elbocsátottak. Az összeütközés L­e­p­é­r­e mi­niszter és Andrieux közt nagyobb volt, mint az köztudomásra jött. Az ar­auták a Mitroviczából No­­vi-Bazár felé vezető úton mintegy 300 főnyi csapatban meglestek egy lőszerszállítmányt a tö­rökök számára, 23 vonó marhát hatalmukba kerí­tettek, a 9 emberberből álló török kisértetet pedig elküldötték Novi-Bazárba. Konstantinápolyból jelentik, hogy B­a­k­e­r pasa zsandárság“szervezési terve nem fog elfogadtatni. A porta annyira érzi a pénzhi­ányt, hogy ismét 30,000 emberrel szállította lejebb­­ a hadsereg létszámát. Muk­htár pasa meggyilkoltatásának heíre r véglegesen meg van czáfolva, mivel Mukhtár pasa j Prizrendbe érkezett, noha a konstantinápo­­k'5 -tó­l­'a­rdiplomacziai ügynöksége • figyelmezteté a gőzhajó társaságokat, hogy csak azon esetben szállíthatják a mohamedán menekül­­­­teket Bulgáriába, ha eziránt a bolgár hatóságokkal megegyeznek. A franczia kamara elfogadta D­e­v­a­u­x Indít­ványát, az ezredbeli lelkészek megszünte­téséről.­­ Mint hirlik, Waddingtonnál tar­tott miniszteri értekezleten el lett határozva, hogy a kabinet haladék nélkül bizalmi szavaztot fog kérni. Lytton lord indiai alkirály rendelete kö­vetkeztében Jakub khán afghán emír Turner százados kíséretében Kabulból Pesaverbe szállítta­tott, azt hi­zik, hogy őt ott el fogják ítéltetni az z> ingolok. A „Vakit“ újra váddal lép fel A­us­z­t­r­ia­­­­ Magyarország ellen, mivel mint állítja, nem­­­­zet jogellenesen rabolta el Törökországtól Bosz­­n­­­iát és Her­czegovi­n­á­t. Ai Duna-szab­ályozási­ enquete. * A közlekedésügyi minisztériumban ma dél­ * előtt tartotta első ülését a duna-szabályozási en­­q quete. Az enqueten Péchy közlekedésügyi mi­niszter elnökölt. Jelen voltak kormány részéről: 2 H­i­e­r­o­n­y­m­i államtitkár, Boros Frigyes főfel­ i­ügyelő, d­o­g­y Marsovszky osztály­tanácsos, B 6- főfelügyelő , Zsák Hugó mér­­­­­­nök; a fővárosi hatóság részéről: Gerlóczy al- 1 ] polgármester, Eggert, Vogler, Preuszner, jj Freiszleder, Hunfalvy képviselők, I­n­c­z­e S­ főmérnök, Heuffel mérnök, Kun tanácsjegyző; az építészeti tanác­s részéről: ennek k alelnöke P­o­d­­maniczky Frigyes báró, Zsi­g­m­on­dy , H­áz­m­­án tanácsosok és Wohl­fart főmérnök; a műegyetem részéről Kherndl és Klein, végre Pest megye egy mérnöke. Az enquete üléséről a közlekedésügyi minisz­tériumtól kaptunk egy rövid tudósítást. A hivata­los tudósítást nem használhattuk, mert mint majd­nem minden hivatalos tudósítás részint elferdítve közli a tényeket, részint pedig el­hallgatja. Az alábbi tudósítást a „P. L.“ után közöljük: Az ülést Pécsírf közlekedésügyi miniszter a Duna szabályozás kérdése jelen álláspontjának fejte­getésével nyitotta meg. A külföldi szakértőik jelen­tése által — mondá — a közvélemény még job­ban van nyugtalanítva, mint eddig volt. Szükséges tehát radikális intézkedéseket tenni. Ez intézkedé­sek kétfélék: 1, mily módon lehetne a külföldi szakértők által ajánlt javításokat végrehajtani, és miután ez azonnal meg nem történhetik, 2. mily intézkedéseket kell már az idén tenni az esetleges árvíz ellen. volna. Mielőtt e program tárgyalását megkezdték Gerlóczy tagok álláspontját, alpolgármester jelezte a városi kiír­elitőleg vázolta a phasiso­­kat, melyeken a Duna­ szabályozása feletti vita már átment és megjegyzi, hogy a közgyűlés utolsó ha­tározata híven" fejezi ki a fővárosi lakosság"érzelmeit. Miután a tanács tagjai hivatalosan még nem járul­tak a miniszter ellé. Kötelességének tartja a municzipiu­m óhaj­át a miniszterrel közölni. Szónok hangoztatja az azonnali intézkedés sürgősségét, miután minden további halasztás nem­csak mulasztás, de egyenesen bűn, bűnös hiba, a főváros, sőt az egész ország ellen. Gerlóczy ezután részletezi a főváros ismeretes három követelését: a­­hogy a szakértők munkálatainak érvény szerez­­­tessék, h) hogy ez az e részbeni tárgyalások nyilvánosan tör­ténjenek és azon személyiségek, kik eddig ve­zették a dunaszabályozási munkálatokat,­­ eltávolítassanak. o) a kormány ezen fontos munkálatokba az eddigiek­nél más műszaki tanácsadók által ingeráljon. Biztatja egyút­tal a minisztert, hogy ez esetben a kormányt további intéz­kedéseiben a főváros feltétlenül támogatni kész. Podmaniczky báró a főváros czélzatait támo­gatván, ajánlja a polgármester szavait a miniszter figyelmébe. Péchy miniszter azt válaszolja, hogy a szak­értők által ajánlt rendszabályok azonnal keresztül­­ sem vihetők." E pillanatban csak arról lehet szó, hogy a soroksári Dunaágat mily mű­­szaki albizottság megválasztását hozza szóba mely­ Uirigyka0íatDékJ­aVaslata J­ele” bizottság által majdan Hunfalvy helyesli ugyan e modus proceden­­dit, de az albizottságnak mégis azon elv fölött kér döntvényt kiadni, hogy mivel a promontori ág­ a nagy víz levezetésére nem elegendő , ennélfogva a soroksári ág az árvíz és jégzajlás idejére megfelelő mérvben megnyittassék. Péchy miniszternek nincs­ ellenvetése az elvi enuncziáczió ellen, de azt hiszi, hogy a soroksári gát megnyitásának időpontját és módját a kikül­­­­­­dendő műszaki bizottságra kellene bízni. Eggeri József a miniszter szavainak szelle­mében nyilatkozik. Kherndl tanár megjegyzi, hogy a soroksári ág­y megnyitásának szükségességéről nincs meggyő­kiséretébe a boltba lép, a dajka karján csecsemőt tart, a csecsemő hosszú lefüggő takarója igen ké­nyelmes rejtekhely. Ha a lopás megtörtént, a dajka egyet csíp a csecsemőn, ez sírni kezd és a dajka hogy megnyugtassa, az utczára megy friss leve­gőre. Az urhölgy a boltba maradván, mitől sem tarthat. 21. Az elfelejtett holmi féle lopás Ezt a boltsegédek szokták elkövetni, kik a csoma­golásnál egy darab kelmét künn felejtenek s utóbb télre teszik. Nem rég Páriában ilynemű lopásokat egy boltos segéd követett el, ki 1244 különféle ,, tárgyat lopott el gazdájától. 22. A sikkasztás, ez már magasabb ál­lású emberek által követtetik el, jelesül közjegyzők és pénzügyőri hivatalnokok által. 23. A lesben állás. Ez abból áll hogy a faluról érkező góbékat várják be az indóházak­­ban. A tolvaj a podgyászra ragasztott czimet és nevet elolvassa és magát a megérkező honfitársá­nak adja ki felajánlja magát kalauzul, segíti a podgyászt vinni és az ismeretség megköttetvén elviszi a falusi embert valami lebujba, * itt vitatja­ lerészegri és ott hagyja, a málhát pedig elviszi. A megrabolt meg jól jár, ha le nem szúrják. o i , 4­ mu 6.jj,eli bérkocsisok, ezek is a lesben állókhoz tartoznak. ződve, miután a szakértők ezt műszakilag nem eléggé indokolták. Zsigmondy erélyesen és szakértőleg indokolt beszédben kel ki e felfogás ellen, mivel azután a­mi már történt, a külföldiek véleménye felett többé nem lehet kételkedni. Határozottan csatlakozik Hun­falvy követeléséhez. Hunfalvy Kherndl fejtegetés­sel szemben ke­mény hangon megjegyzi, hogy m­a már nincs idő experimentálásokra. Különb­e őszintén be kell valania, hogy nem lehet bizalma azokhoz, kik elég vakmerők voltak a soroksári gátat időnek előtte elzárni. Podmaniczky szinte osztja Hunfalvy azon né­zetét, hogy a soroksári gát megnyitása elvileg már most határoztassék el. Gerlóczy: A jelen viszonyok közt csakugyan nem lehet jobbat tenni, mint hogy a gát megnyi­tása elvileg már most határoztassék el. Követeli, hogy a kiküldött technikusok azonnal lássanak munkájukhoz s ha lehetséges, még e hé­­ten terjes­szék indítványaikat az enquéte elé. Továbbá kérdést intéz a­ mi­niszterhez, h­o­g­y m­e­l­y akadályok miatt tartja titokban üléseit az enquete és a napisajtó képviselői miért nem le­hetne­k je­le­n? Az ügy érdekében a miniszter­hez azon sürgős kérelmet intézi,, hogy jövőre a sajtó képviselve lehessen az ülése­­k­e­n, hogy a közvéleménynél uralkodó bizalmat­lanság elhárilassék és az ajánlott rendszabályok nyilvánosságra kerüljenek. Péchy miniszter erre megjegyzi, hogy ré­széről nincs a nyilvánosság ellen ellenvetése, de lehetetlen 30-40 tudósitót bebocsátani. Nincs el­lenvetése, ha az összes lapok két-három tudósítót küldenek ki. Az ügy érdemére megjegyzi, hogy elfogadja Hunfalvy nézetét, mely sze­rint elvileg már most mondassék ki a so­roksári gát megnyitása és most csak a műszaki bizottságnak kell módot ajánlani a meg­nyitásra. A miniszter szükségesnek tartaná, hogy Pest megye műszaki közege is meghall­­gattassék. Hogy azon óhajnak is elég­tétessék, mely szerint a szabályozási munkálatok ed­digi vezetői távoltartássaval ajánlja a műszaki bizottságba a kormány részére Boros Frigyest és Zsák Hugót. További meg­választalak a főváros részéről Zsigmondy és Heuffel urak. A fővárosi közmunkák tanácsa ré­széről Wohlfart, és a műegyetem részéről Klima tanár. Es mb­ől a megye dunamenti részei­t szin­tén nagy mérvben érdekelték, ezen albizottságban szükség esetén, a budapesti államépitészeti hivata főnöke is részt veene. Végül határozatba ment, hogy a bizottsá­gokban a sajtó folytonos és helyes tudósítása czél­jából a­­ pok néhány közös képviselője is jelen leh.6SSGD A megválasztott bizottság már holnap keze meg működését. pinczelyukon, vagy máskép és beereszti a tol­vajokat. 9. A felmászás. A tolvaj egy ház felső emeleteibe lopódzik a cselédszobákba, melyek többnyire üresek nappal. Itt egy ajtó felnyittatik és mindig találhatni itt a cselédek málhái közt egyet mást, mit ezek elsikkasztottak gazdáiktól. Ha esetlegesen a tolvaj találkozik valakivel, azzal menti ki magát, hogy az ajtót, emeletet vagy házat té­vesztette el. A ház­betörők rendesen megugranak, ha neszt hallanak. 10. A bolti vásárlás gyönyörű talál­mány. A tolvaj szivaros boltba lép és szivarokat választ ki, egy aranyat ad felváltásra. A boltosnő olvassa a kiadandó pénzdarabokat. Egyszerre csak egy pipa tűnik a tolvaj szemeibe, mely valamely magas polc­on van. Közelről kívánja azt látni. A boltosnő lajtorját vesz és felhág, hogy elérje a ki­jelölt tárgyat, ekkor a tolvaj bezsebeli aranyát is és a váltásra készített pénzt, ha a fiók nyitva ma­rad, akkor, abból is markol, azután kifut a boltból. Mielőtt a boltosnő leszállást és zajt csap, a tolvaj m­ár eltűnt. 11. Ezelőtt pár évvel ugyanezen tolvajlást kettesben találták fel. A pajtás a nyitott aj­tónál állott, míg a másik a tolvajlást elkövette és kiszökött, mindegyike különböző irányban futott, míg a boltosnő kijött, pár peres múlt el és mi­dőn az utczán járókelőknél kérdezősködött, min­denki más irányt jelölt ki és a tolvajok megme­nekülhettek. 12. Ehhez hasonlít a borítékos lopás. Egy úr belép egy dohány­boltba és 20—30 frank­­nyi posta bélyegeket kér. Ezeket levél borítókba teszi, egyszerre csak észre­veszi, hogy lejtette tárczáját, bocsánatot kér, vissza honn le­adja az össze­ragasztott borítékot és mondja, hogy azon­nal vissza­jön. Eszébe sincs vissza­jönni. Az ott hagyott boríték csak fehér papír darabokat tartal­maz. Két egymáshoz hasonló borítékja volt. 13. A závar. A tolvaj egy borkereskedésbe lép, iszik és a legjobb borból kivan egy palaczk­­kal. Minden borkereskedőnek van csempészett bora, melyet elrejtve tart a pinczében. A kereskedő le­megy a sülyesztőn, a tolvaj ennek ajtaját rácsukja és míg a kereskedő bezárva marad, a tolvaj egész kényelemmel kirabolja a házat. Ezen eszközt na­gyon ügyes tolvajok használják. De előbb meg­győződnek arról, hogy a boltban nincs vendég. 14. A kis­gazda elnevezés alatt azon tol­vajlást értik, miket házmestereknél tesznek. Ezek­hez lépnek be, míg a házmester valakit felkisér a­­ lépcsőn. Azalatt a tolvaj elviszi a falbeli órát és lop a fiókokból. Ezen lopás nemét a nagyobbszerü tolvajok magok is gyalázatosnak tartják. 15. Az a­m­eri­kai tolvajlás, ez már nagyobbszerü. Egy együ­gyünek látszó ember ki­lép a vasúti indóházból és egy nagy tele rakott bőröndöt kezében tartó utassal találkozik. Ez egy idegen, ki Párisban mulatni akar, ez megszólítja az együgyű kinézésűt, vezesse őt a fővárosban és jó borravalót igér a kalauzolásért, a másik elfo­gadja az ajánlatot. Legelébb is kávéházba mennek, isznak egyet. Az idegen nyugtalan kezd lenni, fél, hogy ellophatnák bőröndöt, melyben 25,000 frank van. Egy elhagyott helyre mennek és a bőröndöt elássák. Ismét isznak. Az utas ismét nyugtalanko­dik. Talán látta valaki, midőn elásták a kincset, jó volna, ha új barátja ismét kiásná azt, míg az utas őt a kávéházban megvárná. Az együgyü rá áll, de az utas biztosságot kiván s zálogba veszi óráját, gyűrűit, pénzét, mindent, mit adhat. Az együgyü kiássa a bőröndöt, mely nem tartalmaz egyebet mint köveket, az alatt az utas a zálogba vett" Por­tékákkal odébb áll. Az ily ostobák magok is bün­tetést érdemelnek, hogy rá szedették magukat és nem olvasnak hírlapokat, hol sok ily lopásról van szó. 16. A csomagolás abból áll, hogy tolvaj ellopja a mosónék fehérruháit a szállító ko­­­csikról, de kereskedők kelméivel is teszik ezt. 17. A j­ó l­o­p­á­s. Ez vagy úgy történik, hogy az istrángokat metszik el, vagy istállókba törnek. Leghíresebb párisi tolvaj ezen nemben volt egy bizonyos ember, kit „vadászkésnek“ ne­veztek el. Ez Riggenstein württembergi tábornok lovait az őrök orra előtt lopta el. A lovak hasa alatt csúszott el és ketté vágta a kötőfékeket, erre felkapott a lóra, egy másiknak kantárát megfogta és megsarkantyuzva a paripát elvágtatott és da­czára az őröknek, kik utánna lőttek, a lovakkal Vincennes váriba megérkezett. 18. Az úgynevezett keringő lopás hason­lít az előbbihez s abból áll, hogy utczán perczig­­len elhagyott kocsival elhajtat a tolvaj. 19. A k­i­r­a­k­a­t­lopás igen közönséges, en­nél semmi sem könnyebb, mint a bolt előtt kira­kott portékákból daczára a boltsegédek jelenlétének valamit zsebre rakni. 1? elébbi lopás nem ]’gen jövedelmező. Ennél jobb a boltok belsejében elkövetett lopás, kivált a nagy árucsarnokokban. Itt majdnem na­ponkint követtetik el ilyen lopás. Ezt nevezik ol­csó vásárlásnak. Többnyire nők követik el. Bő köpenyeik megengedik, hogy valamit elrejtse­­nek alattuk, ügyes eszköz kettesben menni a boltba. Egy igen elegánsan öltözött nő dajkája i 2 m­ 4 c­ipi8,’ ezek ia vndóházakban ottho­nosak. Ezek a hordókat fúrják meg. Ezekhez tolvajokhoz tartoznak a borraktárakban levő boltos a segédek is. 1­26. A megismerés. A tolvaj egy embert megölel és azt kiáltja: „A­ kedves nagybátyám minő szerencsés véletlen hozta ide ?* A megölelt tiltakoz­ó: „Oh bocsánat, tévedtem, de a hasonla­tosság csodás !“ Az alatt ideje volt, a tolvajnak az 1 órát vagy tárczát ellopni. 27. Az egész világ tudja, mi az a kozák,­­­ki kártyázásra csábítja az embereket, hogy kizse­belje. Nem pénzre, hanem ebédre játszanak. El- , nyernek 5, 6 sőt 10 ebédet is, de minthogy lehe­tetlen annyi ebédet elkölteni, a csaló megelégszik magát­a 3 megCSalt kész Pénzzel váltja meg a v. i Albeduinok, így nevezik az ahnar- ; bakereskedőket, kik a vasutakon kártyáznak, ezen­­ tolvajság neme mindenütt el van elterjedve, kivált s Berlinben, hol ezen nemét a csalóknak parasztfo­góknak nevezik. r­­ , , , A*1 am 1 s kártyások, kik jegyzett kártyákkal játszanak. j 30 Az úgynevezett h­ímzés. Ezek társuk- f tok, melyek kölcsönöket eszközölnek. A kölcsönt a fölvenni akaró ily hivatalokba megy, hosszú lejáratú — Személyi hirek. Simor esztergor érsek tegnap délután Budapestre érkezett. — M­ic­á­r­o­v­i­c­s bibornok a napokban elhagyja Bud­a­pestet s visszatér székhelyére Zágrábba. — A­­drássy Gyula gróf tegnap Gödöllőn járt s hallgatáson volt a királynál. — Csengery Ant­a­l egészségi állapota, mint örömmel olvassuk folyton­­­ , s javulásban van; láza teljesen megszűnt s a bete ereje folyton növekszik. Csengery a tavaszi? űr. Széchenyi Imre berlini nagykövet, több nap óta Bécsben időzött tegnap este viss­­z­utazott állomására. — A technikusok bálanyául s­­ An­­drássy Gyuláné asszonyt fogják fölkéri ' ) Gr. Zichy Jenő a napokb­an több értéki s keleti tárgyat ajándékozott az iparmuzeumnak­­ .Ormos Zsigmond temesi főispán tegnap­­ és Budapestre érkezett.­­ Lipthay István ke­­­reskedelmi miniszteri osztálytanácsos, ki a mai i­havész elleni a Dunán járt, intézkedések megtétele végett ai utjából már vissza érkezett fővárosba. — Horváth Döme kir. táblai bi­­­ tegnap az uj városháza előtti síkos gyaloguton e­l­csúszott és lábát kitörte. Állapotát az orvosok su­lyosnak nyilvánították.­­ K­e­n­e­s­s­e­y Ráírná mm. osztálytanácsos ki nem rég hivatalos kikülde­tése alkalmával, kocsija felfordulván, lábát súlyosa megsértette, már a gyógyulás utján van, váltót i­atnak vele alá és ezekért utalványokat ad­nak­ A kereskedő, ki azt hiszi, hogy ott annak idejében pénzt kap, magánál tartja a nyugtát ds midőn utalványát ki akarja fizettetni, a társuk eltűnt ő pedig az általa aláírt váltókat fizetheti, i­- la -i A kizsarolás ezer különféle módon történik, midőn álürügy alatt valakit fizetésre kény­szerítenek, kivált mint álrendőrök. 32 Az úgynevezett üzérkedés, ezen lo­pás nemét az angolok monopolizálok leginkább Leveleket küldenek Franczia vagy Németországba és vállokra árukat követelnek, jó hitelben álló házak bélyegével ellátott papirosra írnak. De midőn váltó megérkezik beváltás végett, a kereskedő vagy a bankháznak semmi nyoma.­i , franeziák a l­e­t­é­t­e­m­é­n­y pénzt al­kalmazzák Hivatalnokokat, kezelőket, segédeket fo­gadnak fel, de tőllök letéteménypénzt követelnek Ha már sok ily egyént alkalmaztak, bezárják hiva­talaikat és odébb állnak. 34. Az örökség to­lvajlás abból áll, hogy a csaló levelet ír valakinek, melyben tudtára adja, hogy egy hasonnevű ur nagy örökséget ha­gyott a rászedendőnek, de hogy a szükséges lányokat megkapja, pár ezer frank szükséges. h­o­A dupirozott elküldi a pénzt, de az örökségnek se hire se hamva. 35. A kincslopás ugyanazon rendszeren alapul. Azt mondják, hogy Eugénia excsászárnő gyémántjai egy fogoly katonatisztnél Spanyolország­ban vannak letéteményezve 1870. óta. A tömlöcz­­tartó megvesztegetésére 1000 frank kell. Ezen csa­lás nemmel már igen sokan szedettek rá. iAz eftyves lopás. Ez egyszerű, egy reppel bekent halcsonttal a templomok perzselyei­­ből kiszedik a pénzt. 37. A hizelgési lopás, nők követik el gyermekeken, kiknek egy darab kalácsot vagy al­mát adnak, s az alatt ellopják fülbevalóikat, mig őket czirogatják. 38. A malikabeus vagy hideg lopás, ez már ritkább, de mégis létezik, és abból áll, hogy a sírokat felássák és a hullákat fosztják ki. 39. Az úgynevezett kemény lopás. Ez az éjjeli megtámadás. Csak a halálos bü­ntetéstőli félelem tartja vissza a tolvajokat attól, hogy egy­szersmind ne gyilkoljanak, noha ez is megtörté­nik, mert sok tolvaj veszedelmesnek tartja életbe hagyni azon embert, ki elárulhatná. A fém­idézett könyv szerzője azt mondja hogy azen lajstrom tökéletes, de azt hisszük, hogy a lopásnak és csalásnak még egyéb nemei is vannak. * ÚJDONSÁGOK, — decz. 2. _ Lapunk mai szám­a mellékletének tar­talma: Országgyűlés. Közgazdaság. Tárcza : szép himlőhelyes. * Időjárás Budapesten. Csaknem egesz­en esett a hó Hőmérő állása este — 6 B“. — „N­i­x­d­á­j­c­s.“ Pancsován, mint emlí­tettük az­­ ottani állami közép­iskola igazgatója né­met nyelvű körözvényeket szokott intézni a taná­rokhoz. Egyik tanár Jancsó Benedek egy ily kö­rözvén­­re azt írta: „Nix dájcs“ , aztán vissza­küldte az igazgatónak, ki a hivatalos tekintély ilyetén megsértése miatt fegyelmi vizsgálatot akart indítani a tanár ellen. Az ügy azonban más fordulatot vett, mint az előzményekből egészen vám lehetett volna. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a szegedi kerület tanfelügyelőjét szigorúan megrótta azért, hogy ez inkább komikus mind ve­szedelmes inczidensről nem csak hogy jelentést nem tett, de még közelebbi értesülést sem szer­zett magának. Maga a miniszter a szerb kongressus tárnában Budapesten időzött egyházi Sztan­­csics György főispántól értesült az ügyről, mely annyival sajnosabb minthogy a tanítók magyaroso­dása érdekében kiadott miniszteri rendelet immár 4 éves, melyről azonban a tanfelügyelő úgy lát­szik nem bírt vagy nem akart tudomást sze­rezni._ Farkasok garázdálkodása. Sep­si-Szent-Györgyről írják nekünk, hogy ott a téli hideg beálltával a farkasok nagy mértékben kez­denek garázdálkodni. November 29. és 30-ika közti éjjel Kökös és Szon közt a fenevadak egy embert széttéptek és teljesen felfaltak, az arra menők csak egyes ruhadarabokat találtak a véres színhelyen. Kilyénben egy a falu végén lakó székely atyafiak I hizó sertését az ólból vitték el a farkasok. — Megszűnt lap. A „Magyar Hír­lap“ czimű kormánpárti közlöny kijelenti, hogy a mai naptól fogva beleolvad az „Ellenőribe Előfi­zetői deczember hónapban az Ellenőrrel kárpótol­tatnak. — Az egyéni szabadság sérel­mei. Az „Ellenőr“ írja, hogy mily tiszteletben részesül Magyarországon az egyéni szabadság, ar­ról beszélnek az igazságügy minisztérium által ki­bocsátott statisztikai adatok. Ezekben egyes ecclatans esetek nem, hanem csak azonban számok szerepelnek. Azt tudjuk meg belőlük, hogy Ma­ Magyarországon az összes (bűntett, vagy vétség miatt) vádlottak fele vizsgálati fogságba vettetik, sőt kihágás miatt évenkint 25—27,000 ember szenved vizsgálati fogságot. De hogy a nagy számtételek alatt mily esetek rejlenek, arról csak a törvényszéki gyakorlat beszélhet. Ezúttal két esetet említünk fel. Az egyik a vizsgálatnak néha elijesztő hosszúságát, a másik pedig azon kön­­­nyű­séget bizonyítja, mel­lyel a vizsgálati fogsá­got elrendelik, s hónapokon át szükség nélkül fentartják. A beregszászi királyi törvényszék Katsa Mihály, Király József és Hee Miklós ellenében most tárgyalt le egy egyszerű súlyos testi sértési esetet, melyben nyolcz éven át (!) tartott a vizsgálat. A vádlottak a tett elkövetésekor fiatal suhanczok voltak, most felnőtt emberek és most ítéltetnek négy-négy havi börtönre. A kir. tábla 29193 sz. a. határozatával­­ helybenhagyta az első bíróság ítéletét, eset a győri kir. törvényszéknél történt. A másik Erdős Márton súlyos testi sértést követett el, azon faj­­­­tából, fordul, mely a verekedések közben naponkint elő­A tényt beismerte, csak enyhítő kö­­­­­rülményekre hivatkozott. Rendes lakással bírt, sőt atyjának (ő maga kiskorú) ingatlan birtoka van.­­ Egy huszonnégy óráig sem leendett­­ szabad letartóztatni; mert tettét beismervén nem lehetett tartani a vizsgálat meghiúsításától; meg­szökésére sem forgott fenn gyanú; mert rendes­­ lakhellyel, sőt családdal bír; s jóéletű lévén, az­­ ismétlés imminens veszélye sem igazolta befogatá­­s­sát és bosszú letartóztatását S mégis, mit tett a­­ győri királyi törvényszék ? Ez évi márczus^2 Bén . srg" üTa"*v­ízig irtat is o*ú­j ságban van. A kir. tábla mai ülésében ho­­­­zott ,^^4. sz. a. Ítéletével elrendelte szabadon bocsátását, miután a győri törvényszék még a­­ vég tárgyal­ás és Ítélethozatal 1­1­1 U sem keltezte szabadlábra. Az ily esetek különben nem csak a győri törvényszéknél fordul­t i’ll rv.Azon 1500 egyén közü­l- kik évenkint , átlag b hótól egy évig vannak letartóztatva, sok akad, a­kinek hosszú vizsgálati fogságát sem a 1 ogntett nagysága, sem az igazságszolgáltatás ér­­­­deke nem igazolja. E viszás állapotnak oka a birói gyakorlat, melyet semmiféle törvény sem korlátoz. Nem is emelünk mi panaszt a győri kir törvény­szék ellen, mely (törvények hiányában) törvénye­in, s úgy járt el, mint a többi bíróságnál szo­kás. De igenis sürgetjük, hogy ez állapotnak a tör­vényhozás mielőbb véget vessen, a vádlott feleb­­bezési joga, jelen perrendünk és bírói szerveze­tünk mellett, illuzórius. Ez n­ee segit a bajon, mi­ről a statisztikai adatok tanúskodnak, mert hisz három­-hat hónapba telik, mig az ügy megjárja a felsőbb fórumokat, habár ezek a vizsgálati fog­­ság esetében soron kívül határoznak. A közvéle­­mény meglehetősen közönyös az egyéni szabadság ügye iránt, a­minek okát most nem fejtegetjük, hanem csak utalunk a tényekre, melyeket azért közlünk s fogjuk közölni a tudomásunkra jutó egyéb eseteket is, hogy a közönség figyelmét a közszabadságok egyik legfontosabb alkotó része, az egyéni szabadság ügye felé fordítsuk, annál is in­­kább, mivel a törvényhozás a közelebbi jövőben tárgyalni és gyakorlatilag megoldani lesz hivatva az egyéni szabadság kérdését. ~ Hí­r­e­k a v­ár­os­b­ó­l. Mehner könyvkereskedőnél Keim Jakab mint utazó volt alkalmazva. A többi közt Pécsett is egy este verekedett egy kávéházban, miért elcsukva is volt. Most visszatérve Mehnernél kezdette garázdaságait. Ez azonban elő­ször szép szóval akarta őt lerázni, mire Kohn gorombasághoz folyamodott. Mehner ezért őt kidobatta, Kohn most panaszt tett s azt adja elő, hogy ő csak utazási diját kérte, miért Mehner őt durvaságokkal illette s amvzul verte. — A bécsi poly technicumról. A­­ „minta intézetben“, melylyel mint mindennel a m! Bécsben van, az osztrákok oly nagyra vannak gyönyörű állapotok uralkodnak egy idő óta. Emlí­tettük, hogy a tanulók Pierre fizika­tanárt nem feletelve kidobolták a teremből, minek követ­keztében a természettani előadásokat a tanári kar kénytelen volt megszüntetni. Ez mintegy két hét­tel ezelőtt történt, s az említett tudományszak a „minta­intézetben“ azóta nem adatott elő. Az előadás újból megkezdése mára volt kitűzve- a rectoratus ugyanis azt hitte, hogy a tanulóknak Pierre tanár iránti indignálódása már lecsillapult. Azonban a dolog egészen máskép ütött ki A­ fizika-órán összegyü­lekeztek a tanulók az udvaron és a tanterem ajtaja előtt, s ott várták a történet­ 4­ tereimbe nem ment be egyikök sem, 8 midőn Pierre tanár assistense megjelent, a tanulók nevezé­se közt kénytelen volt konstatálni, hogy a SLi6géSZen fo­­s W az előadást megkezdeni lehetetlen, a rektor s a dékán minden áron rá akarták bírni a tanulókat, hogy a teremba menje­nek be, s tegyék lehetővé az előadásnak legalább formaszerinti megkezdését, de a 200 tanuló közül m­a*bőiment feJ sem ;­­ másrészt pedig az épü­­ltből sem akartak távozni, hogy konstatálhassák az e.óadás meg nem tarthatását. E passio resis­tent­ia ellen nem használt sem rábeszélés, sem fe­? ,r?ktor, hosszas kapaczitáczió után csak annyit bírt kivinni, hogy a tanulók egy része el­­távozott az épületből; a tanterembe azonban e tanóra alatt nem ment be egy sem, s így a fizika­­órát megtartani nem lehetett. Ilyen állapotok uralkodnak Ausztria egyik legelső tudományos iité­

Next