Egyetértés, 1885. június (19. évfolyam, 149-177. szám)

1885-06-30 / 177. szám

SZERKESZTŐSÉG... BUDAPEST, IV., KECSKEMÉTI UTCZA G. SZ kéziratokat nem küldünk vissza. CSAK BÉRMENTES LEVELEKET FOGADOTT EL. ELŐFIZETÉSI DU. Vidékre postán v. helyben házhoz hordva. Egy egész évre . . 20 fit I Egy negyedévre. . 5 fit Egy fél évre ... 10 fi­t | Egy hóra . . 1 frt 80 kr. Külföldre 1 3 hóra Németországba 8 frt 30 kr Franczia-, Olasz-, Orosz-, Török-, Görög-, Spanyol tr szágokba, Svájcz-, Románia és Szerbiába valamint amaz országokba, melyek a posta­ szerződéshez tartoznak, negyedévre 9 frt 20 kr". £ gy szám­ára helyben 45 kr., vidéken ’a' kr.EGYETÉRTES A /ki­nevezett főrendek. Az észrevételek, melyekkel kisértük a kinevezett főrendek lajstromát, a «Nemzet»-nek nem tetszenek. Elhiszszük. A «Nemzet»-nek semmi se tetszik, a mi "nem Tisza-imádás s nem politikai megalázkodás. t t­ermészetesnek tartjuk. Hanem azért a «Nem­­zet»-nek is tudomásul kell venni, hogy a hány számbavehető komoly hirlap az ország főváro­­sában megjelenik, azok közt a «Nemzet»-en kívül egyetlen­ egy sincs, mely a kinevezettek lajstromában megnyugodott volna. A «Nemzet» híven mesteréhez és sugalmazójához, lapunkkal szemben nem a kinevezettek érdemeivel írl­ elő, hanem azzal,­ hogy ez előtt tíz évvel mi miként vélekedtünk egyik-másik politikusról vagy annak egyik-másik cselekményéről. Valóban mulat­ságos, mikor Tisza Kálmán közlönye a politikai következetesség diszköntösében akar Tisza Kálmán előtt tisztelegni, az ellenzék ellen pedig demonstrálni. Azonban a felhozott tíz év előtti esetre igaza van. Mi akkor az általános választások idején Kerkapoly Károly ellenében a közjogi ellenzéknek egyik jelölt­jét támogattuk. De jegyezze meg magának a «Nem­zet», hogy habár lapunk rotácziós gépen nyomatik a legközelebbi hasonló alkalommal megint csak ezt, fogjuk cselekedni. Ez azonban nem tartozik a mai kérdésre. Marad­junk csak a kérdésnél. Ghyczy, Ordódy, Simonyi egyéniségét, senki se tiszteli jobban, mint mi. Azt is elismerjük, hogy a főrendiházban inkább van helyük, mint Burchardt Konrádnak, Mixich Kálmánnak s még vagy egy tuczat más embernek. De állítottuk és állítjuk azt, hogy egy Bittónak, egy Kerkapolynak, egy Széll Kálmánnak mellőzésével az ő kineveztetésük indo­kolatlan. Okunk egyszerű. A főrendiházat mi nem invali­dusok kaszárnyájának, nem betegek kórházának te­kintjük, hanem élő és működő intézménynek, melybe tehát oly férfiak kellenek, kik készakarva és minden áron nem a politikai nullitásra szánták el magukat. Ghyczy és Ordódy kiváló államférfiak voltak a ma­guk idejében. De mikor észrevették Tisza Kálmán gazdálkodásának botrányosságát, vajjon nem az lett volna-e kötelességük, hogy ez ellen nevükkel és befolyásukkal föllépjenek, semmint hogy titkon, némán a politikai semmiségbe félrevonuljanak ? És dr. Simonyi Lajos előtt ott volt a politikai tér ko­moly ellenzéki meggyőződésének érvényesítésére s ő 'e kötelesség elöl szintén félrevonult­. Vajjon mily szerepe lehet most, midőn Tisza segítségével fog­lalja el — ha ugyan elfoglalja — újólag a politikai tért ? Bittó István mellőztetéséről egészen hallgat a «Nemzet». Bittó szolgálta a nemzetet cselekvéssel a függetlenségi harcz alatt és szenvedéssel a száműze­tés idejében. Volt megyei tisztviselő, volt miniszter, volt a parlament elnöke, volt miniszterelnök s mind­máig erélyes és tevékeny politikus, itt mellőzni és úgy sérti a nemzetnek, mint a koronának tekinté­lyét. A ki a politikai etiquettenek csak ábéczéjét is­meri is, utálattal fordul el attól a czinizmustól, melylyel Tisza Kálmán ez ignorancziát végrehaj­totta. Azonban nyilt titok mindenki előtt, hogy mint bika a vörös posztóra, úgy fenekedik Tisza Kál­mán a Bittó nevére. Miért? Mert Bittó önzetlen­sége segíté őt a miniszteri székre. Volt alkalmunk kiváló politikussal s Tisza föl­tétlen személyes hívé­vel eszmét cserélni e tárgyban, s még’ ez sem ta­lált alkalmasabb jelzőt Tisza eljárására, mint azt, hogy: «politikai neveletlenség.» Hogy a függetlenségi és 48-as párt hívei közt Isza Kálmán senkit se keresett főrendi tagnak,­­­ nem hoztuk fel szemrehányásképen, miután ily messzeható és nemes államférfiul felfogásra Tiszát­óba se tartottuk képesnek. De valóban, bármily kevés tiszteletet érezzünk politikai pályája iránt:­­t még se hittük róla, hogy a volt kabinetek leg­kiválóbb férfiait, sőt elnökét is ily brutális módon mellőzze oly férfiak kedvéért, kikből a kinevezettek­­ lajstrapiának többsége áll. nem nyert képviseletet s hogy egész ügyvédek, jogtanárok, jogi irók, ko­kért mellőztettek teljesen; hogy a bírói rcsak egy Schmeining-kori személynek hogy 48-iki honvédségünk vezéralak­­kegyetlen-egyet se terjesztett a korona e kérdésekre a kormány és saj­­a felelettel. S adós is marad, ha­sbe nem bocsátkozik, mint tette teg­lan, tées, j­mitis or következő körrendelet intézte a törvény­­t[csillést nyervén, miszerint Spanyolország és Castellona tartományaiban, sőt ma­városában is, az ázsiai kolerának jár­­hivatalosan megállapittatott, s h­ogy lési és halálozási esetek merültek fel elővigyázat szükségessé teszi, hogy a meg­ Id­ó- és óvintézkedések hazánkban — habár a kór legcsekélyebb jele sem mutatkozott tejesen megtétessenek; miért is különös tekin­­tényleg beállott meleg évszakra, elérkezett­­időt, hogy a kolera kitörését és elterjedá­­sályozó hatósági óvintézkedések, egész ter­es szigorral foganatba vétessenek. Felhívom törvényhatóságot, hogy a múlt évben ha­­alkalmából kiadott többnemü rendeletei­­k irányban a legnagyobb lelkiismeretességgel 1 foganatosiUossa ,és minden ki telhetőt meg, hogy eme rendeletek foganatosi­­körülmények, eltávolíttassanak. Szak­­részben a törvényhatóság különös . lakházak tisztán tartása, a vásári a nyilvános helyek leteknek mint járvány-bizottságok megalakítása, járványkerületek felosztása, járvány-kórházak kijelölésére, gyógyszerek beszerzési módozatáról, továbbá hullaházak és jégkészletről való gondoskodásra felhívni. A törvényhatóság kötelességévé teszem továbbá, hogy az üresedésben levő közegészségi körök, kitelhetőleg orvosokkal betöltessenek, hogy továbbá a folyókból és kutakból nyert ivóvíz megjavítása illetve megtisztítása az 1884.­ évi 40182. számú körrendeletem értelmében megejtessék és hogy a netán felmerülendő kolera nostras esetében az 1884. évi 39921. számú ren­deletben megszabott eljárás foganatosittassék. Egyáltalá­ban utasítom a törvényhatóságot, hogy az­ ázsiai kolera tárgyában 44382/1884. számú szabályzatban foglaltak, szükség felmerülte esetén, azonnal,a legnagyobb erél­lyel végrehajtassanak. Midőn erről a törvényhatóságot tudo­más és miheztartás végett értesíteném, felhívom, hogy a fent elősoroltakat foganatosíttatni s azt kellően ellen­őrizni kötelességének ismerje; megjegyezvén egyúttal, hogy a rendelet szigorú végrehajtását illetőleg, az illető tisztviselőket személyesen teszem felelőssé. Fentarván magamnak az e helyről kiküldendő külön biztosok utján, a rendeletek mi módoni foganatosításáról meggyőződést szerezni. A ügynek rendkívüli fontosságánál fogva elvá­rom, hogy a törvényhatóság, felelőssége tudatában, a járvány távoltartása érdekében saját részéről minden ki­­telhetőt, meg fog tenni. Végül felhívom a törvényhatósá­got, hogy eljárásáról mielőbb tegyen jelentést. Budapes­ten, 1885. évi junius hó 20-án. Tisza s. k. V­IDÉK. * Félegyháza város junius 27-én választotta meg tisztikarát. Megválasztatták: polgármesterré Molnár Ist­ván, főkapitánynvá Tóth Károly 110 szóval Vonla Mihály 65 szavazata ellen. Adóügyi tanácsnokká Dobók Ferencz 111 szóval Móczár Kálmán 57 szavazata ellen, árvaszéki ülnökké Reviczky Ottó 90 szóval Hegedűs Imre 73 szavazata ellen. Közgyámmá óriási küzdelem után Lövey István lett 84 szóval Cserényi Géza 82 szavazata ellen. Árvaszéki jegyzővé Kocsis Sándor lett 10 szótöbbséggel, levéltárn­okká Nagy János, tiszti ügyész szó Huszka Dezső (Holló Lajossal szemben 13 szótöbbséggel), alkapitán­nyá Szerelemhegyi Károly stb. A választást Földvári­ Mihály alispán vezette, kit előző napon, mikor megérkezett, a tanács tagjai s a város intelligencziája nagy lelkesedéssel fogadott. * Székely-Udvarhely városáról lapunk 170-dik szá­mában — egy vidéki lap nyomán­­­ az a hír jelent meg, hogy 2000 frtot szavazott meg egy román tan­nyelvű főgimnázium alapítására. Mint Székely-Udvarhely polgármestere hozzánk intézett levelében írja, ily czél­­ból senki nem kérte föl a város áldozatkészségét, de Idában is kérte volna, mert az a város, mely junius hó 10-én tartott közgyűlésén 300 frtot szavazott meg az erdélyi közművelődési egylet javára, semmi nemzetelle­nes törekvést nem pártol. De különben Székely-Udvar­helyen román polgár egyetlen egy sincs, képviselőtestü­lete és tanácsa pedig rendíthetetlen hive a hazának. A hir nem egyéb rosszakaratú ráfogásánál 177. SZÁM. A zsombori ssserb ko­nfere­LCzia.. — Az Egyetértés tudósitójától. — Zombor, jun. 28. Az e hó 27-dikére hirdetett szerb­­:■ ■ fei in zi-i váro­sunkba esőditette a szerb társadalom szuie-javát.Minden utczában találhatók Csoportok;­­és frt/gv­a ;tu ! e csoportokban hébe-korba nagyon élénk, annak a bol­­lanak a megmondhatói. tömöttsége is arra vall, Különben a mulatóhelyek iül­­hogy városunkban rendkívüli dolgok történnek. A bankettek, hangversenyek, tánczvi­galmak száma megszámlálhatatlan. A szerb községek képviseletével megbízott megyének­­ száma körülbelül 270-re tehető. A konferencziában hozott határozatok lényege a távirati tudósítások közt már megjelent, de a konferan­­s••ziában annyi az érdekes, hogy érdemes visszatérni reá. A templom épület tágas udvara már 9 órakor reggel megtelt, a körülbelül 2000 főnyi hallgatósággal, kik kii­ ó züit számos más vallási­ egyén is volt. Az udvart körül­­vevő folyosón a szép nem képviselői foglaltak helyet. / 1. Pontban 10 órakor megjelentek a konferen­czia egybe­hívni, kik egy az uralkodópár képeivel diszmét emelvé­­nyen foglalhat helyet, kormánybiztosként Zombor vitre’s polgármestere szerepelt.­­ f­k­y Bihar Simon (Zombor) meleg szavakban $MvÖzh p " jelenlevőket, köszönetét fejezi ki a tömeges ^ látogatásért, és figyelmezteti a jelenlevőket, hogy­­ osiitem­­­­plomi ügyek megbeszéléséért gyűltek itt, ígylfce hogy politikai beszédektől tartózkodjanak, .jgy is te­­n Lubosics Jánost indítványozza elnükül^pné&raffef.SiiÉj. A választás egyhangúlag megtörténik. - V­.­­A Miután dr. Subotics néhány szóval a kitüntetést [UNK]: köszönetet mondott, a további választás következtíkbtp. ejtetik meg: másodelnökül Bikár Simon, jegyzőkülhl­t­­ [UNK] povits Döme és Gruics Miklós (Zombor), dr. Jankovits (Újvidék) és Obrenovits Lázár (Karlócza).­­ A választás m­egejtése után Popovits Döme ismert szerb költő és a Bacsvanin czimű helybeli szerb lap­ szerkesztője lépett a szónoki emelvényre, hogy h­os­­­­­­szabb, gyakori tetszésnyilatkozatok által ■ megszakított be­szédben indokolja az általa benyújtott határozati javas­latot. Mindenekelőtt mély tisztelettel emlékszik meg a király személyéről, kinek kegyelmének és igazságsze­­retetének a szerb nép kiváltságait köszönheti. De e jo­gok, mint szónok mondja, megsértettek és mialatt e sérelmekről megemlékezik, könnyekbe tört ki. Fel­indulásából magához térve, e kérdésben tört ki : «Mit kíván a nép? — Csupán vallásunk tisztaságát kívánjuk megőrizni, metropolitánk szabad választhatási jogát kívánjuk megőrizni, iskoláink és az alapítványok független intézkedési jogát kívánjuk. És ezt joggal köve­telhetjük. Híven ragaszkodunk ez országhoz, melyben születtünk és büszkék is vagyunk arra, hogy alattvalói­k lehetünk, de jogaink megcsorbítását meg nem engedjük.» Beszéde végeztével felolvasta a következő határozati­­ javaslatot: Az e hó 14/27-dikére Zomborra egybehívott gyüle­kezeten megjelent magy. szt. korona összes szerb lakos­ságának képviselői kinyilatkoztatják: 1. Hogy képviselni és védeni fogják az egyházi auto­nómia tiszta és hamisitlatlan fentartását, mely a szerb népnek az 1790—01-diki XXVII. törvényczikk az 1848. XX. t.-czikk és az 1868-diki IX. t. cz.­ által adatott I és királyi kiváltságokkal biztosíttatott és mely az egyházi ügyek legmagasabb fórumának, az egyházi kon­­­­gresszusnak, kötelességévé teszi, védeni a szerb népnek a jogait u. i. a metropolita szabad választatását, az egy­házi ügyek, iskolák és alapítványok önálló és független­­ I rendezését­­ és kezelését. H. Mély fájdalommal érezzük és látjuk, hogy az 1879-diki kongresszus óta az autonómiai a templom és a nép kárára megsértetett és szomorú helyzetbe jutott; s elvárjuk tehát a szerb egyházi kongresszusól, s szeptember 1/13-dikára Karlóczára egybehivatott, mely hogy­­ minden, rendelkezésükre álló, törvényes eszközökkel oda fog hatni, hogy a veszélyeztetett autonómia és a metro­polita szabad­ választhatási jogának megsértését, jövőre a szerb népnek megnyugtatására, lehetetlenné teszi. HL Hogy a népiskolák régi népjellegét visszaadják és azt megőrizni fogják. I IV. Hogy a pápaság és a tanítók helyzetének, úgy­­ anyagi, mint szellemi emelésére hatni fog. V. Mindenki kötelességévé teszi, odatörekedni, hogy minden egyházi kongresszusra csakis oly képviselő vá­­l­lasztassók, kik e rezoluczió minden egyes pontját elfo­­­­gadják és kiknek személyisége erre nézve elég biztosí­tékot nyújt. Miután a határozati javaslatot követő tetszésnyilatko­­zatok zaja lecsillapult, Dimitrievics Mihály (Titel) or­­­­szággyűlési kénvisudó lépett az emelvényre. Röviden összegezi az 1790. óta tartott kongresszusok munkássá­gát és arra a meggyőződésre jut, hogy­ valamennyi a szerb nép jogait védte és őrizte, kivéve az utolsót, 1879-ben. E jogok visszahóditásáért kirdjön a szerb nép együtt vállvetve. A határozati javaslat elfogadja. Kupuszarevits esperes (Zombor) szintén egyezségre inti a jelenlevőket. Szavai végeztével isten áldását kéri a kongresszusra. Nagy feszültséggel nézett a közönág a legközelebbi szónok elébe, ki nem volt más, mint a Zasztava szer­kesztője Tomits Jakab. A mesterkélten, humorisztikus és ügyesen előadott beszéd a h­allgatóságot a legjobb­­ hangulatba hozta és a figyelmet lekötötte. Általános tetszést aratott­ a következő mondat :Nekünk olyan rpetropolita kell, ki érdekeinket megvédi és jogainkért ellenségeinkkel síkra száll és nem okán, ki reverendá­ját kitüntetésekkel ékesíti és ezzel kötelességeit teljesí­tettnek véli.» Vonatkozás a metropoliának a vaskorona rendjellel történt kitüntetésére. Beszéde folyamán szónok messze eltér a tárgytól, mi által­:Thil­mann­ kormány­­biztosnak okot szolgáltat arra, hogy rendreutasítsa. Szó­nok további beszédében látszólag űzd a lehangoltsággal, melyet e rendreutasítás okozott. A határozati javaslatot elfogadja. Dr. Sicbotics János elnök isméelten kérdezi, vajjon a határozati javaslat elfogadtatik-e? A jelenlevők ezt óriási lelkesedéssel elfogadják. A választási bizottság megválaszatása után dr. Subo­­tics a horvát-szlavóniai szerbek tívében kinyilatkoztatja, hogy a határozati javaslat minden egyes pontját magu­kévá teszik és egyszersmind a fönti örömének ad kifeje­zést, hogy a magyar szt. korona összes szerbjei, kivétel nélkül, ez alkalommal először m­gegyeznek és kívánja, hogy ez egyezség tartson örökké-örökké. Jovánovics Pál agrami szerkesztő átadja a jelenlevőknek a horvá­­tok üdvözletét és végül azt monaja, «hogy a honátok is úgy mint a magyarországi derbek, ha alattvalói a magyar államnak.» Óriási lelkesedés, szűnni nem akaró zsiv­ó.­­ ’Egyéb tárgy nem lévén, ehm a konferencziát bere­keszti, éltetve az uralkodópárt,a közös hazát, Magyar­­országot és a jelenvoltakat,­­ Vi­ll Hoffmann kormány­biztosnak mély köszönetét mos, szives fáradozásáért. Eddig a konferenczia, melyi­k lefolyása a legjobb benyomást keltette. A szónoki beszédei mértékletesek voltak és mindannyian hangztatták hű ragaszkodásu­kat a királyhoz és a hazához A politikától lehetőleg tartózkodtak. Városunkban az a hir terjedt el, hogy az egész mozgalom Ángy­elles Germán pa­triarcha ellen irányul és hogy nevezett he\“s támadásoknak lesz ki­téve. E föltevés azonban nem bizonyult valónak; a pa­­triarcha személye közvetlenül nem tám­­adtatott meg. És daczára ennek, nem Ragadt­ó politikai jelleg. A király ész­­­el a konferencziától a «Zsiviók»-kal fogadták, n­­ szónok sem említette. >’ * a laza nevet mindig élénk Kormányt egyetlenegy Figyelmeztetjük, és róluk tisztelt előfizetőin­ket, kiknek előfizetés­e e hó végével lejár, hogy újabb megrendelt ifiket mielőbb megtenni méltóztassanak. Bsiprin­k el fizetési ára,­ egy hóra . ... ót ^ d í hóra.....................10 frt két hóra .... 3 frt 60 Ír­t égisz évre ... .• . 20 frt három hóra . • o frt — i .te" ’ zm&ndfijinav következő napokon is int? T. előfizetőink abban ;­­edvezményben részesülnek, hogy az «Ország-Világ» c­.n­uf­egdiszeseb­b képes hetilapot 10 frt helyett*8 fitért, félévre írtért, negyedévre 2 frtért kapják. Az előfizető nevénél (.nmének, lakhelyének s az utolsó postának tisztán olvJ Utólag kiírását kérjük, hogy a lap szétküldésében­­ hiba t­­örténjék. •... Előfizetést a hó kV oly nácijától elfogadunk. Régi előfizetőink s­­zélszerű­bben cselekszenek, ha czim­­,szalagjukat a posta)­alvány szélére ragasztva beküldik a kiadó-hivatalnak. ■ ■Z- A­z előfizetői pénzek é­s posta - utalványok Bufi&pestre a ,,Egyetértés“ kiadó - hivatalába­­'(főaffirinéti-i­pa 0. szám alá) küldendők. Az Egyetértés“ kiadó-hivatala. W­ illát J^tEgn és _ ünnepek után BUDAPEST, KEDD, JUL KI A 1­0--IK­ BUDAPEST, IV., KECSKE VALÓKÖ: Becsben fel HIRjipjÉSEKET É* Ö KÖZLEMÉN­YEKET ffe/V Hirdetéseket felvesz a k jrinBsaar Oppelik A., I. Stubenbastei Nr Mosse Rudolf, I. Leüerstatte­­r Haasenstein és Vogler, I. "'“‘fis Daube G. L. és Társa, 1. Wol Frankfurtban a/M.: Daube G. L Párisban: R. Mosse, 40, r. Notre-­Ov Agénce Havas­­ place de la BourAy var Jó: Ú­JDONSÁGOK. — június 29. hírek. Hohenlohe herczeg főud­­v­merer mi­a reggel Bécsből Budapestre érkezett. Immiry Géza báró honvédelmi miniszter reg­­ész Bu­dapestről Nyitrára utazott, hogy jelen,­­­­ hadgyakorlatokon. — Mirem Szerbia ki­­s sáp; reggel 5 órakor Budapestre­­ érkezik jt­ol királynéhoz czimzett vendégfogadóba száll.­­Ifrássy Géza gróf és neje Kaunitz Eleonora grifin e héten a betléri kastélyba érkeztek. — Járfai Otto orsz. képviselő e hó 27-én ungvárra ‘érkelt s folytatni fogja halászati tanulmányait. — Dr. níinszky Mihály orsz. képviselő e hó 26-án Rozs­óra érkezett s részt vett az evang. főgimnázium éretigi vizsgálatain. — Stráda Béla jászkiséri lako­­­tt közlekedésügyi miniszter kinevezte a Hor­­toby Berettyó Vidéki belvizlevezető társulat kor­­m­ápiztosának.­­Lipót főherczeg­, Lipót toskánai főherczeg fia, mir lapunknak írják, tegnap reggel Fiuméból a déli vas 202. sz. gyorsvonatával Martonvásárra érkezett s József főherczeg látogatására Alcsuthra utazott, főherczeg négyes fogata várta a pályaudvaron, a­hovn a fiatal főherczeg a vonat megérkezése után útnak indult. Az országúton azonban sajnos bal­esete, a mennyiben a négyes fogatból egy ló az or­­szit­ mentén elvonuló árokba esett, mire a többiek b­okrosodtak, a fogatot feldöntöttek s elszabadultak. S­ főherczeg kísérőjével együtt a kocsiból még ide­jű; kiugrott s azután kénytelen volt az utat Alcsuthig eiépen odaérkező martonvásári lakos kocsiján meg­­tl, s ezen érkezett délben Alcsuthra.­­ Thurn-Taxis Egon herczeg Torontálmeg­yé­­t. Écskáról távirják junius 28-ki kelettel. Thurn­­­ás Egon herczeg ma Bécsből ideérkezett. Torontál­ié az uj magyar herczeget fényes fogadtatásban jesitette. Számos gazdagon ékesített diadalivet emel­­t és 80 lovasból álló bandérium a határig a herczeg lovagolt. Écska határánál Bakalovich főszolgabíró közölte a herczeget és kiemelte, hogy a herczeg már bb is magyar volt, de a jövőben a királyi kitüntetés letkeztében elválaszthatatlan kapcsok fogják hozzánk ni. A herczeg azt felelte, hogy a váratlan szives adás annyira meglepte őt, hogy elfogultságában alig­ha háláját kellőkép kifejezni. «Helyesen hangsúlyozta [úgymond — tisztelt barátom, hogy magyar voltam előtt is és legyenek meggyőződve uraim, hogy ezután­­ inkább az leszek. Éltem fogytáig arra fogok töre­ Ini, hogy a hazának hasznos polgára lehessek.» A ■czeg eme szavai nagy tetszést keltettek. Ezután meg­­ídődött a bevonulás, a melyben több száz kocsi és ekőre menő közönség vett részt. A herczegi erdőben volt, melyben 200 sze­hazafias felköszöntőt több igen sikerült bankett iv vett részt és a­hol számos adottak. I— A herczeg­primás Érsekújváron. Simor János rczegprim­ás, mint lapunknak írjuk, tegnap Érsekuj­­fra érkezett bérmálni. A város végén a városi ható­ság, az egyes felekezetek testületek küldöttségei s a város szine-java várták * a papot, kinek megérkeztét taraczklövések jelezték. A várt nevében paulus Ignácz polgármester üdvözölte s megken^ azt a jó akaratot, melyet a prímás Érsekújvár város iránt mindig tanúsít. A prímás válaszában kijelentette, h­­ Érsekújvár vá­rosát mindig első sorban szerette s szeretetöL fényes nevű elődeitől örökölte. Figyelmeztette a g^p magyar névre, melylyel e város bir s intette a fomnsö^et, ho­gy csúnya német nevét ne használja, s ,lbb y0ina fö német neve nem is volna. Harsogó éljen­­ ianazott e szavak után, mire a prímás a fellobogózott komáromi utczán át, melynek végén »isten hozott» feliratú 'iszkapu volt felállítva, a plébániába hajtatott. [?— A sajóvámosi rejtélyes eset ügyében, an.,]v. röl a Debreczen egy közleménye alapján már tettek említést, mint Miskolczról táviratozzák, a miskolczi tör­vényszék vizsgálóbirája eddig Ékkert Ábrahám órást, Klein Adolf korcsmárost és Fried Márton szatócsot tar­tóztatta le. — A műegyetem tanári karának teljes tanácsa e napokban tárgyalta Dobránszky Péternek képviselőházi ismeretes ügyét. A tanács röviden és indokolás nélkül kimondta, hogy Dobránszky Péter tanári alkalmazása ellen aggályai vannak. E határozatot felterjesztik a mi­niszterhez. Dobránszky hosszabb vádiratot nyújtott át. A határozatot szótöbbséggel hozták s egyik tanácstag különvéleményt adott be. — Német tengerészkatonák büntette. Párásból a következőket írják e hónap 26-dikáról: A Matin mai száma a Bismarck nevű német korvette matrózai­nak gyalázatos kihágásáról közöl hajmeresztő tudósítást. A német korvettó jelenleg Librevilleben, a nyugat-afrikai partvidéken horgonyoz s ott követték el brutális tettüket a ma­rózok. Egy altiszt és több matróz erőszakot akart elkövetni egy fiata­l benszülött asszonyon s a férjét, a­ki neje védelmére sietett, megölték. A holttestet ott hagyták az után s visszamentek a hajóra.­­ A gyil­kosság hírére vizsgálatot indított Cornut-Gentil fregatt­­kapitány, a franczia őrség parancsnoka s mivel a gyar­matbeliek közül senkit sem terhelt a gyanú, még'vt''~­deztelte Knorr ellentengernagytól, a Bismarck p? dnef* nokától, hogy van-e tudomása a gyilkosság felől. J . né­­met tengernagy közölte a gyilkosság részleteit.­­ fra ®* czia parancsnok ezután személyesen ment a BisnUr’’^ fedélzetére s követelte a gyilkosok kiszolgáltatását. Kí­orr tengernagy megtagadta a matrózok kiadását, mert­ — mint mondá — nem gyilkosság, hanem önvédelem esete forog fenn. — Egy német tengerésztiszt 500 frankot kí­­nált az áldozat családjának a panasz visszavonása fejé­ben. — A franczia kormány diplomácziai úton meggyő­ződést fog szerezni a felől, vájjon megbüntetik-e a mat­rózokat. —• Fürdők látogatottság­a. A hozzánk beküldött kimutatások szerint a koritniczai fürdőben e hó 20-áig 117, a vihnyei fürdőben e hó 25-ig 230 fordult meg május és junius hónapokban; fürdő-vendég a pöstyéni fürdőt a 18-ik számú kimutatás szerint junius 20-ig ös­­­szesen 1034 vendég látogatta meg. — Felhőszakadasjok Háromszéken. Sepsi-Szent- Györgyről írják jnfi­ug 27-iki. kelettel: Egy hét óta min­dennap szakadatlanul zuhog az eső, naponta két-három hatalmas felhőszakadással. Tegnapelőtt este oly iszonyú tömegben hullott alá az nagy’ néh­ány p­ el­e'z' alatt kiöntött a medréből Sepsi-Szent-Györgyön a Debren pa­tak s elborította az alantabb fekvő utczákat. helyen méter magasságú viz alatt állottak házak. Némely ker­tek, összerombolva, eliszapolva mindent. Vetemények, vetések, gyümölcsfák, kisebb épületek teljesen használ­hatatlanokká váltak. A városon nagy volt az izgatottság, főként a fenyegetett területeken. Ezen a napon nem­csak Sepsi-Szent-György, hanem jóformán egész Három­szék óriási károkat szenvedett a felhőszakadás­ okozta vízáradásoktól. Majdnem minden patak kiáradt s az Olt és Feketeügy kiöntése több helyt oly mérveket öltött, hogy nemcsak a vetéseket borította el, hanem veszé­lyeztette az életbiztonságot is. így például Élőpatak és Arapatak között elvitte a hidakat s a közlekedést lehetetlenné tette. Sepsi-Szentkirályon az árvíz a csordából hazajövő marhákat útban találta s a falu közt hat darab marhát elsodort a viz; csak nagy ne­hezen lehetett ötöt megmenteni; egyik marha odave­szett. Az Olt felől jövők állítása szerint a folyó el­hagyta medrét s a merre a szem lát, a vetések, kuko­­riczaföldek helyén viztenger áll. Ekkora vízáradásra a háromszékiek nem emlékeznek. — A villám. Deésen e hó 25-én este 9 óra felé nagy vihar dühöngött a város felett, sűrű villámlással és mennydörgéssel zuhogott az eső, s egy villám beütött Fodor Farkas ügyvéd nagykirály­ utczai házába. Az épü­let végénél a kémény mellett előbb a konyhába csapott, s asztalon levő edényeket összezúzta, egyidejűleg a konyhában levő Korosán Octavian csizmadialegényt is érte, ki rögtön önkívületbe esett. A konyhából az abla­kon ki s az épület csatornáján végig szaladva, az épület első részében a szalonba ütött, hol épen egy nagyobb társaság ült együtt. Összetörte a nagy fali tükröt és ke­­menetét, s a társaságból egy utat is ért a szeszélyes villám szele és ez az ár mély önkívületbe esett. Egyéb bajt nem okozott. A konyhában ért Korosán magához térve, jobb lábán érzett fájdalmat,­ ugyannyira, hogy a járás nehezére esett. A szalonban ért urnak az önkívü­letnél egyéb baja nem­ történt. —­ Nagy-Körös közelé­ben ifj. Gyurász Sándor szentkirályi birtokán a napok­ban Molnár József kocsist a villám­ agyonütötte. — Öngyilkosság- vallási rajongásból. Kiss An­­talné kecskeméti 68 éves asszony már régibb idő óta elmezavarban szenvedett, különösen azóta, hogy elment a Szent­kúthoz búcsúra; baja Vallási rajongássá fajult, úgy hogy már ott­ is bele akart ugrani a kútba, mert annak fenekén meglátta Szűz Máriát, a saját árnyékát. Hazatérte óta orvosi megfigyelés alatt állott, azonban kijátszva a felügyeletet, beleugrott a háznál levő kútba, mert hihetőleg annak fenekén is meglátta a szent szüzet és mikor kihúzták, már halva volt. — Nagy­bánya-szerencsétlenség. A Frank­furter Zeitung-nak a következőket jelentik St.-Johann­­ból: Az idevaló «régi bányá»-ban tegnap tíz légrobba­nás történt egymásután. A katasztrófa idején harmincz­­hét munkás dolgozott a bányában s ezek közül tizen­heten haltak meg. A szerencsétlenek közt hét családos ember volt. A lóőrzőnek, ki legelőször tett jelentést a katasztrófáról, a föllobbanó láng teljesen leperzselte a haját. A mentés hajjal jár. A többi aknában tovább dol­goznak. — Nagy zivatarok. Soproni levelezőnk írja: Bor­zasztó szélvész dühöngött tegnap délután városunkban és annak környékén. A nyomasztó hőségben, mely az árnyékban 30 fok Reaumurt mutatott, a szélvész oly erős volt, hogy attól lehetett tartani, hogy az épületeket megingatja és a fákat gyökereiből kitépi. Félóránál to­vább nem lehetett a vihar miatt a városban járni. Sze­rencsére fél óra múlva lecsendesült egy kis eső után, a nélkül, hogy nagyobb kárt okozott volna. Annál nagyobb volt a kár a környéken, mely igen súlyos károkat szen­vedett. Kaposvárott jégeső volt, mely a szőlőkben te­temes kárt okozott. Sajtóskálban a villám egy házba, mely meggyulladt és porrá égett. — becsapott Mára­­maros-Szigetről írták lapunknak e hó 26-ikáról • Ma délután rekkenő hőség volt, alig lehetett az utczán járni, de azért senki sem gondolta, hogy oly hamar követke­zik a szörnyű vihar, mely oly erős pusztítást vitt vég­hez. Épen hat órakor, alig néhány percz alatt elsötéte­­dett az égboltozat és nagy szélrohammal, esővel bekö­szöntött a pusztítás. A piaczon egyszerre vagy száz ab­lak, mintha vezényszóra repült volna le. Házak tetejét, nagy dió­s jegenyefákat sodort le a vihar. Az akáczfák egész halomszámra hevertek. A­mint a port felkavarta a szél, úgy tetszett, mintha az egész város égne és füstgomoly boritná el. A szekerek, melyeket útban ta­lált, alig tudtak menekülni a felbomlástól. Háromnegyed óra alatt úgy tűnt föl a város, mintha ostrom alól ke­rült volna ki. Villám villám után, a folytonos dörgés el­­­nyelte a beszélők szavát. Szinte megkönnyebült mindenki, m­ikor estefelé a legnyájasabb holdfény terjesztette vi­lágát. A helyi hajók közlekedése. A dunai gőzhajó­­társaság forgalmi igazgatóságának értesítése szerint má­tól június hó 29-től, kezdve a vámpalota, a Margitsziget fel,s a kikötője és Ó-Buda között közlekedő helyi hajók este 10 óráig fognak közlekedni.­­­ A dalcsarnoknak ma zajos estéje volt. Az O­­vani-társaság, mely a múlt hetekben Bécsben ven­­dégszerepelt nagy tetszés mellett, ma már föllépett minU'vi mutatványával zajos tapsokra ragadta a dalcsar­­­nőköt v­súfolásig elfoglaló közönséget Zenészeti parodisz­­tikus mutatványaik valóban föltünést keltők. Mind a hár­­man gyakorlott zenészek a hangszerek minden nemében s emfelett oly kitűnő komikai érrel rendelkeznek, hogy párjukat alig találják. Solymosi nagyon jól tette, hogy szerzed a dalcsarnoknak komikusokat is. A műsor most teljest és Ira Paine távozása nem fog hiányt okozni. Daily­ és Renard asszonyok, mint rendesen, nagy tetszés közt rmekeltek. Ilovid hírek. Kefirben (Szatmár megye) a zsidó tanító három tanítványával fürödni ment Szarosba. Fürdés közben a három gyermek a vízbe a fűlt s a tanító is majd odaveszett. — Bándon (f­ejérmegye) Edl Mari hajadon cseléd öngyilkossá lett. — Urmincx községben Huha István 20 éves parasztlegény elmezavarában felakasztotta­ magát. — Győr-Szigetben önálló önkéntes tűzoltó-egyletet szerveznek. — A galsai kőbánya, melyet több aradi polgárból alakult társaság fog műveltetni, kö­zelebb ünnepélyesen megnyílik. —­ Ternován a mult pénteken nagy vihar volt. Akkora jégdarabok hulltak, hogy a mezőn levő marhák bőgve fordul­tak fel az iga előtt. Akár itt igen nagy. —Aradon a telefonhálózat tervét Rózsa vállalkozó beterjesz­­­tette a tanács) (­­Ith mely azt ajánlókig fogja a városi közgyűlés elé terjeszteni.. /— Berlinben rossz néven vették, hogy az angol királyi család tagjai Frigyes Károly herczeg temetése napján a lóver­­sen­nyel járó ünnepen az udvari gyászt későn kezdték meg. — Barcza- Újfaluban e hó 18-án a dió és alma nagyságban lehulló jég tönkretette a mezőn az őszi és tavaszi vetéseket, a kertekben a vete­­ményeket és gyümölcsfákat. A kár annál nagyobb, mert az egész határon jég ellen semmi sem volt biztosítva. — Bogarason Kis Mihály kalapos­mester az utczán rálőtt megszökött nejére s meg­sebezte. Azután önmagára lőtt s oly súlyos sebet kapott, hogy aligha marad életben. — Toloncz­iUt. A főkapitányság újabban ismét 56 le­tartóztatott, rovott előéletű csavargót, nevezetesen 37 férfit és 19 nőt tolonczoltatott el a fővárosból.­­ Gombamérgezés. Mérő Józsefné tegnap este Szt-György­ utczai lakásán hirtelen rosszul lett s gomba­­mérgezés kórtünetei közt még az éjjel meghalt. Holttes­tét f­ölbonczolják a halottas kamrában. A Napszurás áldozata, Wadofszky János nap­számost tegnap délután 5 órakor a maglódi út szélén élte­tendő rozsvetés aljában halva találták. A halottkém véle­ménye szerint halált a napszúrás idézte elő.­­ A Unna habjai közt. Bazala Pál 33 éves kis­­kun­madarasi kereskedő tegnap a Margit-híd környékén beleeset­t a Dunába, de szerencséjére kimentették a halá­szok. — Zalecsák József napszámos tegnap délelőtt fürdés közben a Dunába fúlt. Holttestét eddig nem talál­ták meg. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET­ — Nemzeti színház. Vasárnap este Kissné He­­gyessi Mari asszony Jókai Arany emberében lépett fel. Athalia szerepében, ha nem is tudta mindenütt az egyen­letes hatást biztosítani, sok oly sikerült mozzanatot mu­tatott fel, mely megerősítette a közönségnek előbbi fel­léptei után alkotott véleményét. felvonás végjelenetében játszott erős különösen az utolsó szenvedél­lyel. Az előadásnak szép közönsége volt, mely gyakori tapsokkal jutalmazta a vendégszereplőt. — A m. kir. operaháznak tegnap érdekes estéje volt. Massenet Herodiás czimü operája, melyet elő­ször a nemzeti színházban adott elő a mi­ társulatunk, tegnap először került színre az operaházban részben új szereposztással és fényes kiállítással. Elismerés illeti az igazgatóságot, valamint a személyzetet azért, hogy arány­lag rövid idő alatt három operát tanultak be és adták elő. Az est érdekességét növelte az, hogy Salomon sze­repét Turolla Emma kisasszony énekelte. A legutóbbi időszakban ez már a harmadik nagy szerep, melyet, a kitűnő művésznő betanult, s ezzel fejezi be vendégsze­replésének cziklusát, mely után hosszabb időre elhagyja Budapestet. Legújabb szerepét, mely egészen megfelel művészi individualitásának, a szokott bravourral éne­kelte és játszotta. Legnagyobb hatást az 5-ik képben csinált gyönyörű áriájával, melyet énekművészetének briliáns finomságával, s elragadó bensőséggel énekelt ek A közönség, mely a roppant hőség daczára csaknem egészen megtöltötte a nézőtért, minden felvonás után h­áromszor-négyszer látta ki a művésznőt, kit tisztelői három pompás virágbokrétával tüntettek ki. Viteliusz szerepét Fektér énekelte elég jó sikerrel. A többi sze­rep úgy volt kiosztva, mint mikor a darabot a nemzeti színházban játszották. A nagyobb csoportozatokat nagy pompával és ízléssel rendezték. A negyedik és hatodik képben előforduló balletek igen szépek voltak. bát holnap ismétlik, s ez alkalommal búcsúzik A dara­el Tu­rolla kisasszony a fővárosi közönségtől. — A m. k. operaháznak az elmúlt 1884—5. szín­házi évben volt összes kiadása (személyieket és dologia­kat együttvéve) 711,947 frt 81 kr, bevétele­ pedig össze­sen 582,068 frt 86 kr, maradt tehát hiány 129,878 frt 95 krajczár. — Jókai Arany ember­e a gráczi Landestheater­­ben is színre került e hónap 26-án. Az előadás — mint nekünk írják — botrányosan rossz volt; a rendező ostoba és indokolatlan rövidítéseket te­t a darabon, színészek pedig azzal iparkodtak feledtetni nagy tehetet­­­lenségüket, hogy magyaros hangsúlyozással hadarták el szerepeiket. A közönség egy része tüntetett is zajos pisszegéssel, mely a darabnak volt ugyan szánva, de a színészeket illette. Sem a stájer Landestheater, sem a gráczi közönség nem áll olyan színvonalon, hogy csorbát ejthetne Jókainak világra szóló dicsőségén. SPORT. — A budapesti kerékpáregyesület ma tartotta második vasparipa-versenyét az ügető versenytéren. A nagy hőség daczára szép számú közönség nézte végig a versenyt, mely a következő eredmén­nyel folyt le: 1 Ünnepélyes felvonulása. a versenypályán megjelent

Next