Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)

1919-09-19 / 115. szám

2 reczen. 94. Gáspár Gyuláné Nagy­kálló. 95. Szarukats Sándor Deb­­reczen. 96. Dr. Papp Sándor Debreczen. 98. Propper Jenő Tolcsva. 99. Hoffer Lajosné Deb­reczen. 100. Ajaki Béla Balmaz­újváros. 101. Lichtenberg Sándor Nyíregyháza. 102. Újvárosi Mik­lós, Újvárosi Miklósné, Újvárosi Miklós, Múzsa János Hajdúnánás. 103. Heller Kálmán Debreczen. 104. Grósz Emánuel Debreczen. 105. Dr. Vladar Tivadar Debre­czen. 106. Grosskó György Deb­reczen. 107. Gyulai Lajosné Bal­mazújváros. 108. Szendi Margit Teleden. 109. Rubin Lajos, Ákos Debreczen. 110. Jakab István Nádudvar. 111. Kampfer Tibor Hajdúböszörmény. 112. Lovász Mihály Balmazújváros. 113. Egri Adolf Hajdúszoboszló. — 114. Fenyő Pál Debreczen. — 115. Marosi János Hajdúböszörmény. 116. Serbak Mária Hajdúszoboszló. 117. Koncz István Hajdudorog, 118. Szálkai Lajosné Debreczen, 119. Szabó Mariska Debreczen, 120. Csató Andor Hajdúböször­mény, 121. Szabó Imre Debreczen, 122. Friedmann Arnold Debre­czen, 123. Varga Mihályné Haj­dúszoboszló, 124. Horovitz Ernő Debreczen, 125. Cseterás Lász­­lóné, 126. Rubin Ármin Bereg­szász, 127. Bernáth Miklósné Hajdúböszörmény, 128. özv. Hor­váth Józsefné Debreczen, 129. dr. Vitéz Gyuláné Hajdúböször­mény, 130. Szabó Ferenc Hadad­­nádasd, 131. Németi Etelka Nagy­­hortobágy, 132. Hettesheimer Ernő és társa Debreczen, 133. Matan János és társa Debreczen, 134. Cservid Gábor Debreczen, Róth József Kisvárda, Béla Mózes Deb­reczen, 135. Czitrom Farkasné Hajdudorog, 136. Balogh Istvánná Debreczen, 137. Melich István Debreczen, 138. Miklós András Debreczen, 139. Almási Gáborné Debreczen, 140. Tóth Jenő Nyír­egyháza, 141. Gáspár Mária (18 éves) Nagykálló, 142. Kovács Aladár Debreczen, 143. Weisz József Debreczen, 144. Reich Ká­­rolyné Kovács Juliánná Debre­czen, 145. Fresanelli Zoltán Nyír­egyháza, 146. Popper Dávidné Debreczen, 147. Bardócz Béla Debreczen, 148. Stemkovics La­jos Nagykálló, 149. Molnár Osz­kár Debreczen. Az utazási­ engedélyeket kiállító iroda főnöke. é­gyetEktíts 1919 szeptember 19 Szibériai korbácsütések visszhangja Egy béresgazda agyonütötte az orosz fogoly­inté­zőt. — A feldúlt családi boldogság miatt. — Az esküdtek felmentették a gyilkost. — Az Egyetértés tudósítójától. — A debreczeni esküdtbiróság tegnap Király Mihály bellegelői béresgazda bűnügyét tárgyalta, aki múlt év október 26-án, a Breyer­­féle gazdaságban agyonszúrta Csernánszky Dezső orosz foglyot. Az eset előzményei jellemzően érdekesek. A béresgazda, kit a világháború forgataga elsöpört Szibériába, az orosz fogoly, aki viszont ide sodródott, elfoglalta a magyar ember helyét, el is sze­rette az asszonyát, ezek voltak a szereplők. A feldúlt családi bol­dogság vért kívánt és Király Mi­hály megölte családi boldogságá­nak feldúlóját. Király Mihály 1918 májusá­ban jött vissza orosz hadifogság­ból. Visszament régi helyére, Ble­yer Mór gazdaságába, hol háború előtt is béresgazda volt. Bleyer Mórnak ekkor Csernánszky Dezső orosz fogoly volt a gazdaságban az intézője és teljhatalmú helyet­tese. Az uraság parancsára Király Mihályné főzött és mosott. A ta­nyában suttogták, hogy az orosz fogoly és Királyné között szerelmi viszony volt. Október 26-án gaz­dasági munka közben összeperle­kedett Király Mihály az orosz fo­gollyal és a perlekedés hevében Király kést rántott elő és jobb nyakszirten szúrta a foglyot, aki húsz lépést szaladt, egy szőlőka­róban felbukott és meghalt. Az ügyészség erős felindulás­ban elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádolta Király Mihályt. Az ügyet Nagy Kálmán táblabíró elnöklete alatt tárgyalta az es­küdtszék. Szavazó bírák: Török János és Szép László voltak. A vádat Gergits vezető ügyész, a védelmet hivatalból dr. Jóna ügy­véd képviselte. Király Mihály kihallgatása kezdetén sírva mondotta el, hogy nem érzi magát bűnösnek. Négy gyermeke van, legutolsó öt hó­napos. Komorovnál 1914 aug. 28-án orosz hadifogságba került. Szibériában 43 hónapot töltött. — Hogy bántak magával az oroszok? — kérdezte az elnök. — Többet kaptam, mint ettem, — mondotta. — Sokat éheztem. Mindennap korbáccsal ütöttek a kozákok. Húsz­­korbácsütést kap­tunk, ha nem dolgoztunk gyor­san. Szomorúan telt el a 43 hó­nap, tele voltam keserűséggel, hogy három kis gyermekemtől távol olyan nyomorúság között kellett élni. Augusztusban vissza­jöttem, megszöktem a fogságból, Bleyer úrhoz állottam vissza. Ez a zsidó orosz fogoly, akit Dezső úrnak szólítottunk, nálunk étke­zett. Bántott, mikor a tanyabe­liektől hallottam, hogy az orosz­­szál a feleségem viszonyt folytat. De még az is bántott, hogy az orosz velünk is, a munkásokkal, rosszul bánt. Szidott mindenkit. Október 26-án répahordással bí­zott meg Bleyer úr. Én hordot­tam a répát, az orosz beleavat­kozott. Szidott, gyalázott engem. Elfogott a keserűség, hogy hát mit, saját hazámban is ő bántal­maz, éreztem belül, nem vagyok úgy, mint máskor, elfogott a for­róság, a düh, összedulakodtam vele, közben kirántottam penecillus késem és belédöftem. Megölni nem akartam, Isten engem úgy se­­géljen! Rákóczy Mihály gazdasági munkás, egyik tanú, azt vallotta, hogy az orosz fogoly minden cseléddel úgy bánt, mint a „kint­­való kutyával“. Arról szintén hallott, hogy Király Mihályné vi­szonyt folytatott. Komor Miklósné azt mondja, hogy Király Mihály sokszor pa­naszkodott neki arról, hogy fele­sége az oroszt szereti. — Mikor hazatért orosz fogságból, mind­járt panaszkodott előtte: — Nem tudom, miért gyűlöl engem az én Marikám. Bleyer Mór földbirtokos ren­des, komoly embernek ismerte mindig Király Mihályt, ő maga jött hozzá panaszkodni, hogy az orosz fogoly elszerette a fele­ségét. Az egyik esküdt a következő kérdést tette fel a tanúhoz: — Mi indította Önt arra, hogy ellenséges hadifoglyot bízott meg magyar munkások felügyele­tével ? — Nem volt más — volt a válasz. Borbély Jánosné, a vádlott anyósa, megtagadta a vallomás­tételt. Rákóczi Imre béresgazda meg­erősítette a már kihallgatott ta­nuk vallomását. Majd felolvasták az igazságügyi orvosi tanács vé­leményét, mely bár orvosi szem­pontból nem talál a tett elköve­tésénél lényegesebb enyhítő kö­rülményt, de lelki érzelmi szem­pontokból megállapíthatónak véli az erős felindulást és a nem be­­számíthatóságot. A bizonyítási eljárás befejezése után következett a vád- és véd­­beszéd. Gergits ügyész vádbeszédében kiterjeszkedett mindama momen­tumra, melyek a vádlott bűnös­sége mellett szólnak. Tapasztalja, hogy az esküdtek között olyan a hangulat, mely felmentő ítélethez vezet. Ha a vádlottat felmentik, könnyen mondhatja bárki, hogy Magyarországon büntetés nélkül lehet embert ölni. Dr. Jóna Kálmán ügyvéd védő­beszédében hangsúlyozza, hogy a vádlott teljesen öntudatlan álla­potban követte el tettét. Figye­lemreméltó momemtum, hogy a vádlott ama sok szenvedés után, melyet Szibériában a zsidók miatt kellett elszenvednie, itthon is ha­zatérve, egy zsidó orosz fogollyal találta magát szemben, aki amel­lett, hogy feldúlta családi boldog­ságát, még hatalmaskodni akart vele, szidalmazta, gyalázta. Ért­hető, ha a sok szenvedés az ön­tudatlanságig menő keserűséget ébresztette fel benne. A vádlott elmondotta, hogy Szibériában ga­líciai zsidókkal együtt dolgozott mindenféle kitörési munkáknál. Amiért ezek nem végezték el a kiszabott munkát, őt is folyton korbácsolták az oroszok. Miattuk kellett szenvednie Oroszország­ban és egy orosz zsidó miatt szenvedett itthon is. Kéri az ön­tudatlanság megállapítását. Gergits­ ügyész válaszában azt hangsúlyozta, hogy lehet valaki filoszemita vagy antiszemita, de az igazságszolgáltatásnak teljesen mentesnek kell lenni az ilyen ten­denciáktól. Ha valaki úgy gondol­kodna, hogy Csernánszló Dezsőért, az orosz fogolyért nem kár, de nagy kár volna, ha az esküdtek hibás verdiktet hoznának. Ha egyetlen ember lenne Magyaror­szágon, aki úgy látná ezek után, hogy szabad itt embert ölni, az végzetes nagy kár lenne. Hogy a magyar igazságszolgáltatás célját elérje, hogy az ország egzisztál­hasson, semmiféle szempont nem lehet irányadó, mint a tiszta igazság keresése és az ahoz való igazodás, hogy mi van a törvény­ben. Cáfolja azt az állítást, mintha a vádlott a tett elkövetésénél tel­jesen beszámíthatatlan állapotban lett volna. Dr. Jóna védő viszonválaszá­ban kifejti, hogy igenis az es­küdteknek a hatásköre kiterjed annak a megállapítására, hogy a vádlott öntudatlan állapotban volt-e vagy sem. Igaza van­­ úgymond az ügyész úrnak, hogy a zsidó­kérdés ebben a teremben nem játszhatik szerepet. De azt lehet hangsúlyozni, hogy a vádlottra borzasztó befolyással lehetett az, hogy a vádlottnak Szibériában nem tizenötször-húszszor, hanem ezer­­ötszázszor is megkorbácsoltatást kellett végig szenvednie zsidók miatt. Szerepe lehet annak a kö­rülménynek is, hogy az, akivel a vádlott itthon szembekerült, aki neki szenvedést okozott, szintén zsidó volt. Délután két órakor következett az esküdtek kioktatása. Az esküdtek a feltett kérdések közül arra a kérdésre feleltek hétnél több igennel, mely a teljes öntudatlanságról szól. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság fel­mentő ítéletet hozott. Az ügyész azon a címen, hogy az esküdtek tévedtek, fellebbezett. Húszezer gyilkosság a kommün alatt. Budapest, szept. 18. A kom­munisták kinyomozása, letartóz­tatása és kihallgatása, a krimi­nológia minden mértékét meg­haladó vádanyag összehordása emberfeletti munkát ró a főkapi­tányság és az államügyészség embereire. A rendőrségen és az ügyészségen minden ember a kommunisták dolgaival bíbelő­dik, minden elkövetett gyilkos­ságra, a rablások, sikkasztások ijesztő tömegeire iparkodnak mi­előbb fényt deríteni. A munka nem csekély: szakértők hozzá­vetőleges becslése szerint a kom­mün idején több mint 20,000 gyilkosság történt Magyarországon A kincstári barakkok ár­verésének eredménye. A román katonai hatóság az összes Debreczenben levő volt kincstári barakkokat és az azokban lévő nagymennyiségű különböző anya­gokat a tegnap megtartott árve­résen, mint a legtöbbet ígérőnek, Pesteán György mérnöknek ítélte oda. Debreczen városa, hogy a régen vajúdó szükségbarakkok tervét megvalósítsa, a nyulasi ba­rakk-komplexumot magának biz­tosította. Az erre vonatkozó szer­ződést tegnap megkötötte dr. Tatay Zoltán tb. tanácsnok Pesteán mérnökkel. Mackensen hazatér. Ugyanis a Le Temps jelenti Belg­­rádból, hogy Mackensent Futak­­ról, ahol eddig internálva volt, Szalonikin keresztül Franciaor­szágba viszik s onnan tér vissza hazájába. Mackensent hazatérő útján keresztül francia katonák fogják kisérni. Harisnyakötő gummi, iri­gátor-gummi, cucli-gummi, lég­párna, jégtömlő, melltartó, hús- és csipőszorító kapható Vitárillá- nál, Piac-utca 16.

Next