Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)
1919-09-19 / 115. szám
2 reczen. 94. Gáspár Gyuláné Nagykálló. 95. Szarukats Sándor Debreczen. 96. Dr. Papp Sándor Debreczen. 98. Propper Jenő Tolcsva. 99. Hoffer Lajosné Debreczen. 100. Ajaki Béla Balmazújváros. 101. Lichtenberg Sándor Nyíregyháza. 102. Újvárosi Miklós, Újvárosi Miklósné, Újvárosi Miklós, Múzsa János Hajdúnánás. 103. Heller Kálmán Debreczen. 104. Grósz Emánuel Debreczen. 105. Dr. Vladar Tivadar Debreczen. 106. Grosskó György Debreczen. 107. Gyulai Lajosné Balmazújváros. 108. Szendi Margit Teleden. 109. Rubin Lajos, Ákos Debreczen. 110. Jakab István Nádudvar. 111. Kampfer Tibor Hajdúböszörmény. 112. Lovász Mihály Balmazújváros. 113. Egri Adolf Hajdúszoboszló. — 114. Fenyő Pál Debreczen. — 115. Marosi János Hajdúböszörmény. 116. Serbak Mária Hajdúszoboszló. 117. Koncz István Hajdudorog, 118. Szálkai Lajosné Debreczen, 119. Szabó Mariska Debreczen, 120. Csató Andor Hajdúböszörmény, 121. Szabó Imre Debreczen, 122. Friedmann Arnold Debreczen, 123. Varga Mihályné Hajdúszoboszló, 124. Horovitz Ernő Debreczen, 125. Cseterás Lászlóné, 126. Rubin Ármin Beregszász, 127. Bernáth Miklósné Hajdúböszörmény, 128. özv. Horváth Józsefné Debreczen, 129. dr. Vitéz Gyuláné Hajdúböszörmény, 130. Szabó Ferenc Hadadnádasd, 131. Németi Etelka Nagyhortobágy, 132. Hettesheimer Ernő és társa Debreczen, 133. Matan János és társa Debreczen, 134. Cservid Gábor Debreczen, Róth József Kisvárda, Béla Mózes Debreczen, 135. Czitrom Farkasné Hajdudorog, 136. Balogh Istvánná Debreczen, 137. Melich István Debreczen, 138. Miklós András Debreczen, 139. Almási Gáborné Debreczen, 140. Tóth Jenő Nyíregyháza, 141. Gáspár Mária (18 éves) Nagykálló, 142. Kovács Aladár Debreczen, 143. Weisz József Debreczen, 144. Reich Károlyné Kovács Juliánná Debreczen, 145. Fresanelli Zoltán Nyíregyháza, 146. Popper Dávidné Debreczen, 147. Bardócz Béla Debreczen, 148. Stemkovics Lajos Nagykálló, 149. Molnár Oszkár Debreczen. Az utazási engedélyeket kiállító iroda főnöke. égyetEktíts 1919 szeptember 19 Szibériai korbácsütések visszhangja Egy béresgazda agyonütötte az orosz fogolyintézőt. — A feldúlt családi boldogság miatt. — Az esküdtek felmentették a gyilkost. — Az Egyetértés tudósítójától. — A debreczeni esküdtbiróság tegnap Király Mihály bellegelői béresgazda bűnügyét tárgyalta, aki múlt év október 26-án, a Breyerféle gazdaságban agyonszúrta Csernánszky Dezső orosz foglyot. Az eset előzményei jellemzően érdekesek. A béresgazda, kit a világháború forgataga elsöpört Szibériába, az orosz fogoly, aki viszont ide sodródott, elfoglalta a magyar ember helyét, el is szerette az asszonyát, ezek voltak a szereplők. A feldúlt családi boldogság vért kívánt és Király Mihály megölte családi boldogságának feldúlóját. Király Mihály 1918 májusában jött vissza orosz hadifogságból. Visszament régi helyére, Bleyer Mór gazdaságába, hol háború előtt is béresgazda volt. Bleyer Mórnak ekkor Csernánszky Dezső orosz fogoly volt a gazdaságban az intézője és teljhatalmú helyettese. Az uraság parancsára Király Mihályné főzött és mosott. A tanyában suttogták, hogy az orosz fogoly és Királyné között szerelmi viszony volt. Október 26-án gazdasági munka közben összeperlekedett Király Mihály az orosz fogollyal és a perlekedés hevében Király kést rántott elő és jobb nyakszirten szúrta a foglyot, aki húsz lépést szaladt, egy szőlőkaróban felbukott és meghalt. Az ügyészség erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádolta Király Mihályt. Az ügyet Nagy Kálmán táblabíró elnöklete alatt tárgyalta az esküdtszék. Szavazó bírák: Török János és Szép László voltak. A vádat Gergits vezető ügyész, a védelmet hivatalból dr. Jóna ügyvéd képviselte. Király Mihály kihallgatása kezdetén sírva mondotta el, hogy nem érzi magát bűnösnek. Négy gyermeke van, legutolsó öt hónapos. Komorovnál 1914 aug. 28-án orosz hadifogságba került. Szibériában 43 hónapot töltött. — Hogy bántak magával az oroszok? — kérdezte az elnök. — Többet kaptam, mint ettem, — mondotta. — Sokat éheztem. Mindennap korbáccsal ütöttek a kozákok. Húszkorbácsütést kaptunk, ha nem dolgoztunk gyorsan. Szomorúan telt el a 43 hónap, tele voltam keserűséggel, hogy három kis gyermekemtől távol olyan nyomorúság között kellett élni. Augusztusban visszajöttem, megszöktem a fogságból, Bleyer úrhoz állottam vissza. Ez a zsidó orosz fogoly, akit Dezső úrnak szólítottunk, nálunk étkezett. Bántott, mikor a tanyabeliektől hallottam, hogy az oroszszál a feleségem viszonyt folytat. De még az is bántott, hogy az orosz velünk is, a munkásokkal, rosszul bánt. Szidott mindenkit. Október 26-án répahordással bízott meg Bleyer úr. Én hordottam a répát, az orosz beleavatkozott. Szidott, gyalázott engem. Elfogott a keserűség, hogy hát mit, saját hazámban is ő bántalmaz, éreztem belül, nem vagyok úgy, mint máskor, elfogott a forróság, a düh, összedulakodtam vele, közben kirántottam penecillus késem és belédöftem. Megölni nem akartam, Isten engem úgy segéljen! Rákóczy Mihály gazdasági munkás, egyik tanú, azt vallotta, hogy az orosz fogoly minden cseléddel úgy bánt, mint a „kintvaló kutyával“. Arról szintén hallott, hogy Király Mihályné viszonyt folytatott. Komor Miklósné azt mondja, hogy Király Mihály sokszor panaszkodott neki arról, hogy felesége az oroszt szereti. — Mikor hazatért orosz fogságból, mindjárt panaszkodott előtte: — Nem tudom, miért gyűlöl engem az én Marikám. Bleyer Mór földbirtokos rendes, komoly embernek ismerte mindig Király Mihályt, ő maga jött hozzá panaszkodni, hogy az orosz fogoly elszerette a feleségét. Az egyik esküdt a következő kérdést tette fel a tanúhoz: — Mi indította Önt arra, hogy ellenséges hadifoglyot bízott meg magyar munkások felügyeletével ? — Nem volt más — volt a válasz. Borbély Jánosné, a vádlott anyósa, megtagadta a vallomástételt. Rákóczi Imre béresgazda megerősítette a már kihallgatott tanuk vallomását. Majd felolvasták az igazságügyi orvosi tanács véleményét, mely bár orvosi szempontból nem talál a tett elkövetésénél lényegesebb enyhítő körülményt, de lelki érzelmi szempontokból megállapíthatónak véli az erős felindulást és a nem beszámíthatóságot. A bizonyítási eljárás befejezése után következett a vád- és védbeszéd. Gergits ügyész vádbeszédében kiterjeszkedett mindama momentumra, melyek a vádlott bűnössége mellett szólnak. Tapasztalja, hogy az esküdtek között olyan a hangulat, mely felmentő ítélethez vezet. Ha a vádlottat felmentik, könnyen mondhatja bárki, hogy Magyarországon büntetés nélkül lehet embert ölni. Dr. Jóna Kálmán ügyvéd védőbeszédében hangsúlyozza, hogy a vádlott teljesen öntudatlan állapotban követte el tettét. Figyelemreméltó momemtum, hogy a vádlott ama sok szenvedés után, melyet Szibériában a zsidók miatt kellett elszenvednie, itthon is hazatérve, egy zsidó orosz fogollyal találta magát szemben, aki amellett, hogy feldúlta családi boldogságát, még hatalmaskodni akart vele, szidalmazta, gyalázta. Érthető, ha a sok szenvedés az öntudatlanságig menő keserűséget ébresztette fel benne. A vádlott elmondotta, hogy Szibériában galíciai zsidókkal együtt dolgozott mindenféle kitörési munkáknál. Amiért ezek nem végezték el a kiszabott munkát, őt is folyton korbácsolták az oroszok. Miattuk kellett szenvednie Oroszországban és egy orosz zsidó miatt szenvedett itthon is. Kéri az öntudatlanság megállapítását. Gergits ügyész válaszában azt hangsúlyozta, hogy lehet valaki filoszemita vagy antiszemita, de az igazságszolgáltatásnak teljesen mentesnek kell lenni az ilyen tendenciáktól. Ha valaki úgy gondolkodna, hogy Csernánszló Dezsőért, az orosz fogolyért nem kár, de nagy kár volna, ha az esküdtek hibás verdiktet hoznának. Ha egyetlen ember lenne Magyarországon, aki úgy látná ezek után, hogy szabad itt embert ölni, az végzetes nagy kár lenne. Hogy a magyar igazságszolgáltatás célját elérje, hogy az ország egzisztálhasson, semmiféle szempont nem lehet irányadó, mint a tiszta igazság keresése és az ahoz való igazodás, hogy mi van a törvényben. Cáfolja azt az állítást, mintha a vádlott a tett elkövetésénél teljesen beszámíthatatlan állapotban lett volna. Dr. Jóna védő viszonválaszában kifejti, hogy igenis az esküdteknek a hatásköre kiterjed annak a megállapítására, hogy a vádlott öntudatlan állapotban volt-e vagy sem. Igaza van úgymond az ügyész úrnak, hogy a zsidókérdés ebben a teremben nem játszhatik szerepet. De azt lehet hangsúlyozni, hogy a vádlottra borzasztó befolyással lehetett az, hogy a vádlottnak Szibériában nem tizenötször-húszszor, hanem ezerötszázszor is megkorbácsoltatást kellett végig szenvednie zsidók miatt. Szerepe lehet annak a körülménynek is, hogy az, akivel a vádlott itthon szembekerült, aki neki szenvedést okozott, szintén zsidó volt. Délután két órakor következett az esküdtek kioktatása. Az esküdtek a feltett kérdések közül arra a kérdésre feleltek hétnél több igennel, mely a teljes öntudatlanságról szól. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság felmentő ítéletet hozott. Az ügyész azon a címen, hogy az esküdtek tévedtek, fellebbezett. Húszezer gyilkosság a kommün alatt. Budapest, szept. 18. A kommunisták kinyomozása, letartóztatása és kihallgatása, a kriminológia minden mértékét meghaladó vádanyag összehordása emberfeletti munkát ró a főkapitányság és az államügyészség embereire. A rendőrségen és az ügyészségen minden ember a kommunisták dolgaival bíbelődik, minden elkövetett gyilkosságra, a rablások, sikkasztások ijesztő tömegeire iparkodnak mielőbb fényt deríteni. A munka nem csekély: szakértők hozzávetőleges becslése szerint a kommün idején több mint 20,000 gyilkosság történt Magyarországon A kincstári barakkok árverésének eredménye. A román katonai hatóság az összes Debreczenben levő volt kincstári barakkokat és az azokban lévő nagymennyiségű különböző anyagokat a tegnap megtartott árverésen, mint a legtöbbet ígérőnek, Pesteán György mérnöknek ítélte oda. Debreczen városa, hogy a régen vajúdó szükségbarakkok tervét megvalósítsa, a nyulasi barakk-komplexumot magának biztosította. Az erre vonatkozó szerződést tegnap megkötötte dr. Tatay Zoltán tb. tanácsnok Pesteán mérnökkel. Mackensen hazatér. Ugyanis a Le Temps jelenti Belgrádból, hogy Mackensent Futakról, ahol eddig internálva volt, Szalonikin keresztül Franciaországba viszik s onnan tér vissza hazájába. Mackensent hazatérő útján keresztül francia katonák fogják kisérni. Harisnyakötő gummi, irigátor-gummi, cucli-gummi, légpárna, jégtömlő, melltartó, hús- és csipőszorító kapható Vitárillá- nál, Piac-utca 16.