Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)
1919-10-09 / 132. szám
2 EGIEIÉJEJTÉS 1919 október 9 Dr. Baltazár püspök budapesti útja. A zsinat elnapolása. — Tisztelgés Huszár Károly kultuszminiszternél. — A Friedrich-kormány irányzata komolyodott. — Összehívják a képviselőházat. — Közhangulat a királyság mellett. — Milyen kárt tett a kommunizmus? Dr. Baltazár Dezső ref. püspök tudvalevőleg hivatalos ügyekben, elsősorban a zsinat megtartása dolgában, Budapesten járt s útjának eseményeiről a sajtó számára az alábbi nyilatkozatot adta: „A zsinat tagjai nem jöttek össze határozatképes számban. Tehát érdemleges törvényhozási munkát nem végezhetett a zsinat. Formális ülést azonban tartott. Az ülés imával kezdődött és végződött. Az elnöki megnyitó sem maradt el. Határozat is jött létre, amennyiben határozattal lett megállapítva a határozatképtelenség és az ülés elnapolása, hasonlóképpen az elnökségnek adott azon utasítása is, hogy egy éven belül alkalmas időben hívja össze a zsinatot. Előre tudtuk, hogy a zsinat határozatképtelen lesz az általános helyzet ziláltsága s a nehéz közlekedési viszonyok miatt. A folytonosság fenntartása miatt azonban meg kellett a múlt évi ülésszaktól számított egy éven belül a zsinat megtartását kísérelnünk, mert különben elveszett volna az elnökség joga az összehívás tekintetében. Királyi engedélyért pedig most még nem lett volna módunkban folyamodni. A pesti útnak különben volt sok haszna. A vezető emberek eszmét cserélhettek fontos közkérdésekben s egyöntetű eljárásokban állapodhattak meg. A minisztériumokban is sok függő ügyet lehetett mozdulatlanságából kimozdítani. A püspöki és főgondnokú kar egyöntetű véleménye az, hogy a pártpolitikába nem szabad a hivatalos egyházat belevinni. Az egyház tagjai hagyományos protestáns szabadságukkal élve, hivatalos befolyásolástól menten határozzák el magukat nagy lelkiismeretességgel és bölcs megfontolással. A püspöki és főgondnoki kar tisztelgett Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A miniszter lelkes beszéd kíséretében kérte segítségünket a haza és vallás védelmére s különösen a felforgató elemek leküzdésére. Mint a tisztelgő elnökségi kar szószólója, önérzettel hivatkozhattam egyházunknak a haza és evangélium szolgálatában megbizonyított változatlan hűségére s hivatkozhattam arra, hogy a tavalyi forradalom megáradt gátján mi tartottunk ki legtovább. Már a forradalom vihara zúgott és szaggatta a partokat s még akkor is figyelmeztettük népünket a veszedelemre, rámutattunk a történelmi út elhagyásának veszedelmeire s óvtuk a féktelenkedéstől, — abban a nevezetes körlevélben, amelynek igazságát szörnyű szomorúsággal erősítették meg a következmények. A pesti szemletartás eredményeképen sok illetékes tényezőkkel folytatott megbeszélésem alapján meg kell állapítanom, hogy a Friedrich-kormány helyzete vagy jobban mondva az irányzata erősödésben van. Ez annak tudható be, hogy az irányzat komolyodott és szelídült. A zsidókérdésben a zsidók megnyugtatására illetékes megállapodások létesültek. A szocialisták mérsékelt szárnya is közeledést mutat. A régi képviselőház minden valószínűség szerint össze lesz híva. Számos főrend és képviselő beadványban kérte az entente-miszsziókat, hogy ne akadályozzák a kibontakozásnak ezt az útját. A jogfolytonosság másként el nem képzelhető. A Károlyi, Berinkey, Kun kormányokat s általában a köztársaságot sem a nemzet választott képviselete nem törvényesítette, sem az idegen államok nem ismerték el. Az országnak tehát határozni kell törvényesen a régi országgyűlés által elrendelendő választásból alakult nemzetgyűlésben az államforma felől. Ahogy én a helyzetet látom , ahogy most az ország több részéből nyert információkból megállapíthatom . a királyságnak óriási többsége lesz. Budapest szegény és szomorú. A felszaporodott pártok izetlen csatája kölcsönöz valami nem kívánatos élénkséget a város külsejének. Még mindig nagyobb a hajlandóság a gyűlölködésre, mint a honfitársi szeretetre. Gyorsan átváltozott kommunisták újfajta terrorizálással próbálják elfeledtetni dicstelen múltjukat.“ Az Egyetértés tudósítója még kérdést intézett a püspökhöz, hogy a protestáns egyháznak milyen kárt tett a kommunizmus? Erre az alábbi választ kaptuk: — Semmi értéket el nem vittek a kommunisták — mondotta a püspök — az egyház vagyonából. Nagy egyházi és iskolai intézményeink közül azonban sokat csaknem a végromlásba döntött azzal, hogy elbírhatatlan mértékig felfokozta a tisztviselők és alkalmazottak fizetését, holott az intézmények bevételei csökkenő irányzatot mutattak és mutatnak ma is. De mindezeknél a károknál sokkal súlyosabb a nép valláserkölcsi lelkületének megrontásában mutatkozó veszedelem. Maculator papiros csomagoláshoz, 10 kgr. csomagokban kapható a kiadóhivatalban. .. A kommunizmus alatt a prostituáltak is szakszervezetet akartak csinálni. ♦ A debreczeni erkölcsrendészet titkaiból. — Az Egyetértés tudósítójától. — A rendőrségen erkölcsrendészeti detektivtestületet szerveztek, amelynek egyedüli hivatása erkölcsrendészeti razziák tartása és a gyanús nőszemélyek megfigyelése. A proletárdiktatúra alatt s az azelőtti hónapokban is, szó sem lehetett erkölcsrendészeti rendszabályokról, a szabadszerelem tobzódott és annak örve alatt hallatlan mértékben szaporodtak a betegségek. Jellemző az akkori állapotokra az a tény, ami még csak ezután derül ki, hogy a proletárdiktatúra alatt Debreczenben a prostituált nők is szakszervezetet akartak alakítani és az éjjeli mulatókat is szocializálni akarták. Néhány prostituált nő került be a rendőrségre és ezek mondották el, hogy mi volt a tervük társnőiknek a négyhetes debreceni kommunista uralom idején. A tulajdonosoktól el akarták venni az éjjeli üzleteket és saját jövedelmükre kívánták folytatni. Ezt a tervüket a direktóriumnál ugyan leintették, de a prostituáltak szakszervezete már a megvalósulás stállumában volt, mikor egyszerre elmúlt az egész kommunista világ a megszállás következtében. Érdekes, hogy a régi munkásszakszervezetek vezetői a legélesebben tiltakoztak, hogy a prostituáltak kompromittálják a szakszervezet nevét és ezen múlott főkép a dolog. A rendőrségnek különben nagy munkát ad, hogy a kommunista világ alatt teljesen tönkretett erkölcsrendészetet újra jogaiba állítsa. Debreczenben rendkívül elszaporodott a titkos prostituáltak száma. A közkórház nemi beteg osztályán már 150— 170 beteg fekszik, annyit kell a rendőrségnek beutalni gyógykezelés céljából. A rendőrségen vizsgára kerülő nők közül a felét, de legalább is a harmadát betegnek találják. Madrid, okt. 8. A spanyol nagyfőhadiszállás jelenti, hogy a spanyol csapatok rövid harc árán bevették Ailizekzekszin várost. A marokkói csapatok rendetlenül vonulnak vissza. (Dácia.) Gyógyszertárak éjjeli szolgálata. Csütörtök: Kígyó, Ferenc Józsefút 33. sz. Arany-Angyal, Ferenc Józsefút 50. sz. Reménység, Csapó utca 18. sz. Magyar korona, Péterfia utca 10. sz. Nádor, Szent-Anna-utca 66. URÁNIA. Csütörtökön, október hó 9-én: SÁRGA CSUKÓ. Népszínmű 4 felvonásban. Előadások 7 és 9 órakor. APOLLO. Csütörtökön, október hó 9-én: Harrison és Barrison I. és II. Bohózat 7 felvonásban. Főszereplők: Gyárfás Dezső, Rátkai M. Előadások 5—7—9 órakor. Arany-Bika Mozi Varieté. Csütörtök, október hó 9-én : Széchy Ferkó búcsufellépte. Mozi-varieté. Előadás kezdete fél 9 órakor. Hegyek a burzsoá holttestekből... Mit akart Surek „elvtárs“? •— Az ,Egyetértés“ tudósítójától. — Surek János „elvtárs“ május másodikán az ötszázas Munkás- és Katonatanács ülésén egy beszédet tartott, amelyről akkor egész Pest elsáppadva suttogott, de egészen pontosan senki sem tudta, hogy mit indítványozott Surek elvtárs ? A beszéd hű közlését ugyanis még a vörös cenzúra is letiltotta. Most a kommun irattárában megtalálták az eredeti jegyzőkönyvet, amelyről megállapítható, hogy Surek „elvtárs“ tartotta a világtörténelem legvérengzőbb politikai beszédét. Kivonatolva adjuk a jegyzőkönyv idevonatkozó részét: „A budapesti Munkás- és Katonatanács ülése 1919 május 2-án délután 7 órakor. Elnök : Ágoston Péter. A forradalmi Kormányzótanács részéről jelen vannak: Ágoston Péter, Bőhm Vilmos, Bokányi Dezső, Kunfi Zsigmond, Kun Béla, Landler Jenő, Pogány József, Szabados Sándor, Szamuely Tibor, Szántó Béla, Vágó Béla, Vincze Sándor. Elnök: Surek elvtárs következik ! Surek János : Tisztelt Munkástanács ! A burzsoázia mindenütt vigyorog és örül. (Zaj): Ezt a vigyorgást rá kell fagyasztani az ábrázatukra. Tisztelt Munkástanács ! Holnap ki kell mennünk a gyárakba és az legyen a legelső, hogy a burzsoáziát tényleg tessék kiirtani a szó szoros értelmében. Tehát be kell váltani azt a kijelentést, hogy mire ideér az ántánt, ne találjon mást, mint hegyeket a burzsoá holttestekből és egy elszánt munkásosztályt. Annyi burzsoát sem szabad életben hagyni, hogy kormányt lehessen belőlük alakítani. (Zaj. Az elnök csenget.) Elnök: (csenget) Kérem Surek elvtársat, tessék megállani, ha közbevágok. (Nagy zaj.) Talán arra legyen figyelemmel, hogy most arról van szó, miképen lehet Budapestet... (Nagy zaj.)