Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)

1919-10-09 / 132. szám

2 E­G­I­E­I­É­JEJTÉS 1919 október 9 Dr. Baltazár püspök budapesti útja. A zsinat elnapolása. — Tisztelgés Huszár Károly kultuszminiszternél. — A Friedrich-kormány irány­zata komolyodott. — Összehívják a képviselő­házat. — Közhangulat a királyság mellett. — Milyen kárt tett a kommunizmus? Dr. Baltazár Dezső ref. püs­pök tudvalevőleg hivatalos ügyek­ben, elsősorban a zsinat megtar­tása dolgában, Budapesten járt s útjának eseményeiről a sajtó szá­mára az alábbi nyilatkozatot adta: „A zsinat tagjai nem jöttek össze határozatképes számban. Tehát érdemleges törvényhozási munkát nem végezhetett a zsinat. Formális ülést azonban tartott. Az ülés imával kezdődött és vég­ződött. Az elnöki megnyitó sem maradt el. Határozat is jött létre, amennyiben határozattal lett meg­állapítva a határozatképtelenség és az ülés elnapolása, hasonlókép­pen az elnökségnek adott azon utasítása is, hogy egy éven belül alkal­mas időben hívja össze a zsinatot. Előre tudtuk, hogy a zsinat határozatképtelen lesz az általá­nos helyzet ziláltsága s a nehéz közlekedési viszonyok miatt. A folytonosság fenntartása miatt azonban meg kellett a múlt évi ülésszaktól számított egy éven be­lül a zsinat megtartását kísérel­nünk, mert különben elveszett volna az elnökség joga az össze­hívás tekintetében. Királyi enge­délyért pedig most még nem lett volna módunkban folyamodni. A pesti útnak különben volt sok haszna. A vezető emberek esz­mét cserélhettek fontos közkér­désekben s egyöntetű eljárások­ban állapodhattak meg. A minisz­tériumokban is sok függő ügyet lehetett mozdulatlanságából ki­mozdítani. A püspöki és főgond­­nokú kar egyöntetű véleménye az, hogy a pártpolitikába nem szabad a hivatalos egy­házat belevinni. Az egyház tagjai hagyományos protestáns szabadságukkal élve, hivatalos befolyásolástól menten határozzák el magukat nagy lelki­ismeretességgel és bölcs megfon­tolással. A püspöki és főgondnoki kar tisztelgett Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A miniszter lelkes beszéd kíséretében kérte segítségünket a haza és vallás védelmére s különösen a felforgató elemek leküzdésére. Mint a tisztelgő elnökségi kar szószólója, önérzettel hivatkozhat­tam egyházunknak a haza és evangélium szolgálatában megbi­­zonyított változatlan hűségére s hivatkozhattam arra, hogy a tava­lyi forradalom megáradt gátján mi tartottunk ki legtovább. Már a forradalom vihara zúgott és szaggatta a partokat s még akkor is figyelmeztettük népünket a ve­szedelemre, rámutattunk a törté­nelmi út elhagyásának veszedel­meire s óvtuk a féktelenkedéstől, — abban a nevezetes körlevélben, amelynek igazságát szörnyű szo­morúsággal erősítették meg a kö­vetkezmények. A pesti szemletartás eredmé­­nyeképen sok illetékes tényezők­kel folytatott megbeszélésem alap­ján meg kell állapítanom, hogy a Friedrich-kormány helyzete vagy jobban mondva az irányzata erősödésben van. Ez annak tudható be, hogy az irányzat komolyodott és szelídült. A zsidókérdésben a zsidók meg­nyugtatására illetékes megállapo­dások létesültek. A szocialisták mérsékelt szárnya is közeledést mutat. A régi képviselőház minden valószínűség szerint össze lesz híva. Számos főrend és képviselő be­adványban kérte az entente-misz­­sziókat, hogy ne akadályozzák a kibontakozásnak ezt az útját. A jogfolytonosság másként el nem képzelhető. A Károlyi, Berinkey, Kun kormányokat s általában a köztársaságot sem a nemzet vá­lasztott képviselete nem törvénye­sítette, sem az idegen államok nem ismerték el. Az országnak tehát határozni kell törvényesen a régi országgyűlés által elren­delendő választásból alakult nem­zetgyűlésben az államforma felől. Ahogy én a helyzetet látom , ahogy most az ország több részé­ből nyert információkból meg­állapíthatom . a királyságnak óriási többsége lesz. Budapest szegény és szomorú. A felszaporodott pártok izetlen csatája kölcsönöz valami nem kí­vánatos élénkséget a város kül­sejének. Még mindig nagyobb a hajlandóság a gyűlölködésre, mint a honfitársi szeretetre. Gyorsan átváltozott kommunisták újfajta terrorizálással próbálják elfeled­tetni dicstelen múltjukat.“ Az Egyetértés tudósítója még kérdést intézett a püspökhöz, hogy a pro­testáns egyháznak mi­lyen kárt tett a kommunizmus? Erre az alábbi választ kaptuk: — Semmi értéket el nem vittek a kommunisták — mondotta a püspök — az egyház vagyonából. Nagy egyházi és iskolai intézmé­nyeink közül azonban sokat csak­nem a végromlásba döntött az­zal, hogy elbírhatatlan mértékig felfokozta a tisztviselők és alkal­mazottak fizetését, holott az in­tézmények bevételei csökkenő irányzatot mutattak és mutatnak ma is. De mindezeknél a károk­nál sokkal súlyosabb a nép vallás­erkölcsi lelkületének megrontásá­ban mutatkozó veszedelem. M­aculator papiros csomagoláshoz, 10 kgr. csomagokban kapható a kiadóhivatalban. .. A kommunizmus alatt a prostituáltak is szakszer­vezetet akartak csinálni. ♦ A debreczeni erkölcs­rendészet titkaiból. — Az Egyetértés tudósítójától. — A rendőrségen erkölcsrendé­szeti detektivtestületet szerveztek, amelynek egyedüli hivatása er­kölcsrendészeti razziák tartása és a gyanús nőszemélyek megfigye­lése. A proletárdiktatúra alatt s az azelőtti hónapokban is, szó sem lehetett erkölcsrendészeti rendszabályokról, a szabadszere­lem tobzódott és annak örve alatt hallatlan mértékben szaporodtak a betegségek. Jellemző az akkori állapotokra az a tény, ami még csak ezután derül ki, hogy a proletárdiktatúra alatt Debreczen­­ben a prostituált nők is szakszer­vezetet akartak alakítani és az éjjeli mulatókat is szocializálni akarták. Néhány prostituált nő került be a rendőrségre és ezek mondották el, hogy mi volt a tervük társnőiknek a négyhetes debreceni kommunista uralom idején. A tulajdonosoktól el akar­ták venni az éjjeli üzleteket és saját jövedelmükre kívánták foly­tatni. Ezt a tervüket a direktó­riumnál ugyan leintették, de a prostituáltak szakszervezete már a megvalósulás stállumában volt, mikor egyszerre elmúlt az egész kommunista világ a megszállás következtében. Érdekes, hogy a régi munkásszakszervezetek ve­zetői a legélesebben tiltakoztak, hogy a prostituáltak kompromit­tálják a szakszervezet nevét és ezen múlott főkép a dolog. A rendőrségnek különben nagy munkát ad, hogy a kom­munista világ alatt teljesen tönkretett erkölcsrendészetet újra jogaiba állítsa.­­ Debreczenben rendkívül elszaporodott a titkos prostituáltak száma. A közkórház nemi beteg osztályán már 150— 170 beteg fekszik, annyit kell a rendőrségnek beutalni gyógyke­zelés céljából.­­ A rendőrségen vizsgára kerülő nők közül a felét, de legalább is a harmadát beteg­nek találják. Madrid, okt. 8. A spanyol nagyfőhadiszállás jelenti, hogy a spanyol csapatok rövid harc árán bevették Ailizekzekszin várost. A marokkói csapatok rendetlenül vonulnak vissza. (Dácia.) Gyógyszertárak éjjeli szolgálata. Csütörtök: Kígyó, Ferenc József­­út 33. sz. Arany-Angyal, Ferenc József­­út 50. sz. Reménység, Csapó­ utca 18. sz. Magyar korona, Péterfia utca 10. sz. Nádor, Szent-Anna-utca 66. URÁNIA. Csütörtökön, október hó 9-én: SÁRGA CSUKÓ. Népszínmű 4 felvonásban. Előadások 7 és 9 órakor. APOLLO. Csütörtökön, október hó 9-én: Harrison és Barrison I. és II. Bohózat 7 felvonásban. Főszereplők: Gyárfás Dezső, Rátkai M. Előadások 5—7—9 órakor. Arany-Bika Mozi Varieté. Csütörtök, október hó 9-én : Széchy Ferkó búcsufellépte. Mozi-varieté. Előadás kezdete fél 9 órakor. Hegyek a burzsoá­ holttestekből... Mit akart Surek „elvtárs“? •— Az ,Egyetértés“ tudósítójától. — Surek János „elvtárs“ május másodikán az ötszázas Munkás- és Katonatanács ülésén egy be­szédet tartott, amelyről akkor egész Pest elsáppadva suttogott, de egészen pontosan senki sem tudta, hogy mit indítványozott Surek elvtárs ? A beszéd hű köz­lését ugyanis még a vörös cenzúra is letiltotta. Most a kommun irat­tárában megtalálták az eredeti jegyzőkönyvet, amelyről megálla­pítható, hogy Surek „elvtárs“ tartotta a világtörténelem legvé­rengzőbb politikai be­szédét. Kivonatolva adjuk a jegyző­könyv idevonatkozó részét: „A budapesti Munkás- és Ka­tonatanács ülése 1919 május 2-án délután 7 órakor. Elnök : Ágoston Péter. A forradalmi Kormányzó­­tanács részéről jelen vannak: Ágoston Péter, Bőhm Vilmos, Bo­kányi Dezső, Kunfi Zsigmond, Kun Béla, Landler Jenő, Pogány Jó­zsef, Szabados Sándor, Szamuely Tibor, Szántó Béla, Vágó Béla, Vincze Sándor. Elnök: Surek elvtárs követke­zik ! Surek János : Tisztelt Munkás­­tanács ! A burzsoázia mindenütt vigyorog és örül. (Zaj): Ezt a vi­gyorgást rá kell fagyasztani az ábrázatukra. Tisztelt Munkásta­nács ! Holnap ki kell mennünk a gyárakba és az legyen a legelső, hogy a burzsoáziát tényleg tessék kiirtani a szó szoros értelmében. Tehát be kell váltani azt a kijelentést, hogy mire ideér az ántánt, ne találjon mást, mint hegyeket a burzsoá holt­testekből és egy elszánt munkásosztályt. Annyi burzsoát sem szabad élet­ben hagyni, hogy kormányt lehes­sen belőlük alakítani. (Zaj. Az elnök csenget.) Elnök: (csenget) Kérem Surek elvtársat, tessék megállani, ha közbevágok. (Nagy zaj.) Talán arra legyen figyelemmel, hogy most arról van szó, miképen lehet Budapestet... (Nagy zaj.)

Next