Egyetértés, 1920. január-április (2. évfolyam, 1-99. szám)

1920-03-31 / 75. szám

2 I­­ipr­­ ml Megírtuk, hogy a magyar király­ság pártja Debreczenben is meg­indítja a mozgalmat, amelynek élén Szomjas Gusztáv főispán­­kormánybiztos és Márk Endre u­dvari tanácsos, polgármester állanak. Az országos párt következő lelkes fölhívást bocsátotta ki és küldte Debreczenbe : A lezajlott gyászos események soro­zata beigazolta azt, hogy az állami élet világnézeti politikai szempontok után nem igazodhatik s a szociális eszme legfeljebb társadalmi uton kereshet érvényesülést. A történelmi állam életének talpköve mindenkor kell, hogy az autoritás legyen. Az autoritás pedig erővel csak úgy bír, ha az oly intézményes formát ölt, mely a nemzeti tradícióban gyökered­zik. A magyar állam mint politikai eszme a szent korona fogalmában tes­tesül meg, mely a legfőbb államhata­lom, a nemzeti akaratelhatározás létre­hozására, a­ politikailag szervezett nem­zetet, annak fejét, királyát, egyesítve szimbolizálja. A magyar szent korona tana ezredéves ősi volta dacára, a leg­modernebb tudományos politikai rend­szerrel teljes öszhangban áll. Amit tehát nálunk az élet produkált, azt a haladó tudomány felfogásával igazolja. A magyar nép mint nemzet, ha nem akar ugrást tenni a sötétbe, csak az ezredéves fejlődés vágányán, a király­ság alkotmányos alapeszmé­jének megtartása mellett élheti nemzeti életét. A közelmúlt beigazolta azt, mily sze­rencsétlenség mágiát rejtheti magában a koronázási eskü és hitlevél, dacára, ha az uralkodó nem forrt teljesen a nemzettel össze, ha az ország, melynek élén áll, nem édes hazája, melyért élni és halnia nemcsak kötelessége, de aka­rata is. Ezért Magyarország mást, mint nem­zeti királyt hazánk élére nem óhajthat s mint a történelmi múlt is igazolja, hazánk mindig akkor volt nagy s ősi dicsőségünk akkor tündökölt legfénye­sebben s a legfőbb fény akkor övezte körül, mikor nemzeti uralkodónk volt. Ezen gondolatokat tartva szem előtt, bontunk zászlót s fordulunk honfitár­sainkhoz azon felszólalással, hogy tá­borunkban valamennyien egyesüljenek. A magyarok Istene magyar her­ceget hozzon a magyar trónra. A Magyar nemzeti Királyság Partja. Zabtermelés zár alá vétele A magyar kormány 6854—1919. M. E. számú rendelete értelmében az 1919.­­ évi zabtermés zár alá vétetett és azzal a készletbirtokosok csak a rendeletben megállapított korlátok között rendelkez­hetnek. A zár alá vétel hatálya kiterjed a szerződésileg lekötött készletekre is, en­nélfogva 1919. évi termésű zabnák adás­vétele iránt a rendelet életbelépte előtt kötött ügyletek, amennyiben az áru át­adásával teljesítve nem lettek, hatályu­kat vesztik és a fél azok alapján sem teljesítést, sem a nemteljesítés miatt kártérítést nem követelhet A gabonagyűjtés országos kormány­­biztosa állapítja meg, hogy egyes tör­vényhatóságok az idei zabtermésből mekkora mennyiséggel kötelesek az or­szágos közszükségletek fedezéséhez hozzájárulni. Zabot a város határán kí­vüli helyre vasúton, hajón, vagy gép­kocsin csak a feladóállomásra illetékes első fokú közigazgatási hatóság által az 6571—1918. M. E. sz. rendeletnek meg­felelő szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. A rabért követelhető legma­gasabb árak tekinetében az 5269—1919. M. E. sz. rendelet rendelkezései, vala­mint a 6953—1919. M. E. sz. rendelet az irányadó. Aki a rendelet rendelkezéseit meg­szegi, vagy kijátsza, vagy megszegésé­nél vagy kijátszásánál közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető el­zárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Debreczen, 1920 március 30. Közélelmezési ügyosztály. EGYETÉ­RT­ÉS 192© március­ai Kiütéses tífusz Debreczenben. Védekezés a Járvány ellen. — Az Egyetértés tudósítójától — Az oláhok uralmának nemcsak a rombolásban, pusztításban ma­radt itt az emléke, hanem abban a piszokban is, amelyet magukról itt hagytak. Mindent bepiszkoltak, a házakat, hivatalokat, bútorokat betetjesztett­ék és itt hagyták en­nek kapcsán a kiütéses tífuszt, amely — szerencsére — eddig csak szórványosan lépett föl. A betegség ellen való védeke­zés érdekében Márk Endre ud­vari tanácsos, polgármester a kö­vetkező hirdetményt adta ki: Hirdetmény. Tekintettel arra, hogy városunkban behurcolás folytán időnként egyes kiütéses tífusz megbe­tegedések fordultak elő, amelyek nagyobb mérvű elterjedése a város közönségét súlyosan veszélyeztet­nék , annak a közlése mellett, hogy a hatóság saját hatáskörében a kellő in­tézkedéseket megtette, fölhívom a város lakosságát a kiütéses tífusz elleni véde­kezésre, ami a legnagyobb testi és ru­házatbeli tisztaságban áll. Ez okból figyelmeztetem a város la­kosságát, hogy testi­ és ruházatbeli tisz­taságra a legnagyobb gondot fordítsa , minthogy a kiütéses tífusz elterjedése, főleg a tervek által és közve­títésükkel történik, főképen ezek kiirtására tegyen meg min­den lehetőt gyakori tisztálkodás, a ru­házat, különösen a fehérneműek tisztán­tartása által. Amennyiben mégis oly nagy arányok­ban fordulna elő az elterveződés, hogy ily módon az egyesek rendelkezésére álló eszközökkel azok kiirtása eredmé­nyesen véghezvihető nem lenne, e célra a hatósági fertőtlenítő bárki által igénybe vehető lesz, amely is a netalán előfor­duló ilyen makacs ellerveződés esetén készséggel a közönség rendelkezé­sére áll. Debreczen, 1930 március 80. Márk Endre, udvari tanácsos, polgármester. Hétért­­Minlcsi Felhívás ! Felhívjuk a Debreczenben tartózkodó összes hadirokkantakat, hogy jegyzék­bevételük végett a Miklós­ u. 23. szám alatt levő hivatalos helyiségünkben az alábbi beosztás szerint, mindenkor dél­előtt 8­ 2 óráig rokkantságukat igazoló okmányaikkal, nevezetesen a rokkant könyvben levő fizetési meghagyással és számlakönyvi kivonattal, posta vagy csekk-szelvénnyel annyival is inkább jelentkezzenek, mert további rokkant­­nyugdíj csak a most jelentkezőknek lesz kiutalva és kifizetve. E most fel­vett jegyzék alapján fogják Budapesten a nyugdíjat kiutalni, aki tehát nem jelentkezik, az nyugdíját sem kapja meg. Április hó 7-én T-től végig. Hogy a jelentkezésnél felesleges mun­kát ne kellessen végeznünk, nyomaté­kosan felszólítjuk a rokkantakat, hogy csak a nevük kezdőbetűje szerinti na­pon jelentkezzenek, mert máskor nem fogadhatjuk el a jelentkezést. Figyelmeztetjük a nyugdíjas havidíja­sokat, katonai özvegyeket és árvákat, akik illetékeiket ezelőtt postán címükre küldve kapták, hogy illetékeiket a posta­forgalom megnyíltával továbbra is pos­tatakarékpénztár útján fogják megkapni és igy jelentkezniök nem kell. Felhívjuk végül a rokkantakat, hogy illetékeiket csak a hivatalunk utján kaphatják meg. Budapesten azt ki nem fizetik, oda tehát hiába utaznának fel, mert ezrel csak önmaguknak okoznak felesleges költséget és fáradságot. Debreczen, 1920 március hó 27-én. Debreczen sz. kir. város Népjóléti Hivatala,­ szére 1919 december 1-től évi 1600 ko­­rona, néhai Bakonyi Béla napidijas öz­­vegye részére március 1-től évi 1200 korona özvegyi ellátást és 960 korona gyermeknevelési járulékot, Szántay Jó- ■ zsef napidíjas részére 1978 korona nyug-­i díjilletményt szavazzon meg a közgyűlés.­­ Javasolja a bizottság a közgyűlésnek, hogy özv. Törös Gáborné gyermeke, Juliánna részére a nevelési járulékot még egy évre hagyja meg. Özvegy Tolnay Lajosné nyugdíjazási kérelmét a bizottság nem tartja teljesíthetőnek. Javasolja a bizottság, hogy utasítsa el Mráz Ferenc karmestert ama kérésével, hogy az utólag beszámított szolgálati ideje után engedjék el a nyugdíjjárulé­­kot. A bizottságnak az az álláspontja, hogy ilyen precedenst alkotni nem le­het és e járulékokat annál kevésbbé lehet elengedni, mert ezek az amúgy is túlterhelt nyugdíjalap jövedelmei, más­részt az ilyen utólagos szolgálati idő­­beszámítások úgyis kedvezmények, ame­lyekért méltányos, hogy a kedvezmény­ben részesülők a járulékot befizessék. Április hó 1-én A­ D betűig Április hó 2-án E—J „ Április hó 3-án K—D „ Április hó 6-án P—Sz ., Nyugdíjazások a városnál — Az Egyetértés tudósítójától. — A nyugdíjellenőrző­ bizottság tegnap Márk Endre udvari tanácsos, polgár­­mester elnöklete alatt ülést tartott, ame­lyen a szerdai közgyűlés elé kerülő nyugdíjazási ügyeket tárgyalták le. Sinay Gyula volt kórházi ellenőrt 23 évi szolgálata alapján április 1-től 5633 korona nyugdíjjal és 920 korona lak­bérnyugdíjjal nyugdíjazta. Nagy Áron lovasrendőrőrmestert 26 évi szolgálat alapján 3483 korona nyugdíjjal és 720 korona lakbérnyugdíjjal, Nagy Gábor rendőrségi írnokot 27 évi szolgálat után ideiglenesen egy évre 5676 korona nyug­díjjal és 920 korona lakbérnyugdíjjal, Tóth Kálmán rendőrségi írnokot 19 évi szolgálattal 3228 korona nyugdíjjal ja­vasolja a bizottság nyugdíjazni. Javasolja továbbá, hogy néhai Erdei András volt városi hajdú özvegye ré­ Csokonai-szinház műsora: Szerda Egy nap a hazáért. Hoff­mann meséi operett. Víg-szinház műsora: Szerda Egy nap a hazáért dísz­előadás. H­avas gáborné dalestéje. Egy önálló dalest keretében hallottuk Havas Gábornét hétfőn este a Zenede hangversenytermében. Ő, aki hosszú idő­kön át, épen hazánk legnehezebb küz­delmeinél, napjaiban, fényes művészeté­vel folytonosan és fáradhatatlanul csak a jótékonyság oltárain áldozott és ezrek keserves könnyét szárította fel, végre maga akart ura lenni a hangverseny­dobogó deszkáinak, melyek az ő szá­mára valóban világot jelentenek. Havas G"L‘?' "A nagy művésznő, kire hazánk *• 2 tüszke lehet. Szuverénje I inB'-ísze-í-’.-k és a dal terén hozzá szerete kevés jár az országban közöt­tünk, hogy fényes mű­sort állított össze, kell-e mondanunk? Egymásután szede­gette ki m'rvénzslének koronájából a legdrágább ékességeket és az őt hall­gató gyönyörű közönség, mely városunk szinó­jával tömörítette ez ünnepre egy táborba, nem tudott letelni a szépsé­gekkel, melyeket ő nyújtott. Valóban, a Zenede hangverseny­termében régen, talán nagyon régen tapsoltak olyan lel­kesedéssel, mint hétfőn este és talán régen, nagyon régen voltak az emberek annyira könnyekig meghatva, mint hét­főn este Volt a műsorban minden, a francia daltól kezdve a wagneri művé­szetig, egyszerűen, mert Havas Gáborné fényes tehetsége mindent győz, győzi * wagneri deklamációt és úgy, mint * Chaminade poezisét, melyet utólérhetet­­lenül interpretált. Havas Gáborné ritka jelenség a hang­verseny dobogón. Iskolája kifogástalan, páratlan az énektechnikája és ami a legfőbb, ő maga az eleven élet, ha éne­kel, minden hangulat, minden érzelem ott tükröződik az arcán. Még alig láttunk dalénekes­nőt, kivéve a Walborg Sware­­trömöt, ki ilyen csodálatosan ját­szott volna meg mindent, amit énekel­­mint ő. A L’anneau d’argent c. dalt, Chaminadetól, vagy a Csiky János A ko­sár c. dalát még senkitől sem hallottuk ily nagyszerűen előadva, mint tőle. Ez művészet, nagy művészet, valamint az is, ahogy Havasné Hugo Wolffot, Strausst, Brahmsot, Grieget énekeli. Takács Edith finom művészetét, mellyel Havasnét a zongorán kisérte, mindenki megcsodálta, aláfestései a leg­­színszerűebbek, melyeket csak kép­zelni lehet. Debreczen sok mindent produkált már, de a Havasné művészetének fajtájából valót, vajmi keveset.a Ő is egyike azok­nak, ki a magyar föld talajából nőtt ki, hirdetve a magyar géniusz diadalmas erejét, mely már nem egyszer döbben­tette meg a haza határain túl is, a mű­velt nyugati nemzeteket Jó Fülöp. ♦ Komjáthy János miskolci színigazgató. Komjáthy János, a debreczeni színház volt kiváló igazgatója, megkapta a miskolci színházat. Komjáthy Jánost ebből az alkalomból Debreczenből is számosan üdvözölték. A színházi Iroda jelenti. Díszelőadás a színházakban. Ma ,Egy nap a hazáért a javára a Csokonai színházban, a János vi­téz operett kerül színre bérlet­­szünetben. A címszerepet Káldor játsza. A vígszínházban a „Sziget­vári vértanúk“ színmű első fel­vonása és a IV-ik Rákócy Tokaj­ban kerül színre. D. Hilbert Janka magyar dalokat énekel és a szín­házi zenekar a Hunyadi nyitányt játsza. Ocskayné Hilbert Janka, Ko­vács Lulu, Árkossy Olga és Vár­nay László lépnek fel ma este 8 óra­kor az Urániában, hogy művészetükkel elősegítsék az előadás sikerét, melynek teljes tiszta jövedelme a haza javát szolgálja, a zongora kíséretet Kossovich Pál, a Csokonai színház kitűnő kar­mestere vállalta. A művészek felléptén kívül az „Asszony becsület­ című 5 felvonásos filmdráma Fern Andra fő­szereplésével kerül bemutatóra. Előadá­sok 6 órakor csak film műsor, 8 órakor művész-est. Jegyelővétel. Az Arany-Bika moziban a Cigány­szerelem című 5 felvonásos dráma van ma műsoron, az előadások egész bevé­tele a hazáé. Előadások kezdete 8 és 8 órakor. A haza javát szolgálja és kel­lemesen szórakozik, ki holnap, szerdán jegyet vált a mozikba. A bevétel a hazáé. Franeeska Bertini és Amleto Novelli, a két nagy olasz színművész főszereplésével a Piovra című 5 felvo­násos drámát mutatja be az Apolló. Az előadások bevétele a hazáé. Jegy­­elővétel. Tárgyalták a magyar békeszerződést. Páris, március 30. Camden elnöklésével hétfőn délelőtt nagy­­követi értekezlet volt, amelyen folytatólagosan tárgyalták a ma­gyar meghatalmazottaknak adandó választ. Foglalkoztak ezenkívül az orosz helyzettel, majd azzal a kérdés­sel, hogy a népszavazás alá ke­rülő területek lakossága részt vehet-e Németországban a küszö­bön álló választásokban. Az érte­kezlet úgy határozott, hogy nem vehetnek részt.

Next