Egyetértés, 1920. május-augusztus (2. évfolyam, 100-198. szám)
1920-08-01 / 173. szám
1920 augusztus 1 EGYETÉFÍTÉS He hírek a Jolikor a hóhért felakasztották. — Az Egyetértés tudósítójától. — A mai időkben — sajnos — elég sűrűn jut szerephez a hóhér. A büntető igazságszolgáltatásnak a legkeményebben kell lesújtani, hogy a közrendet, a közbiztonságot megóvja. Ha Debreczen város történetét föllapozzuk, úgy találjuk, hogy így volt ez hajdanán is zavargó idők és háborús viszonyok közepette. Magának Debreczen városának is hóhérról kellett gondoskodni. Nehezen lehetett találni, magyar ember nem igen vállalkozott rá, kivált debreczeni. A régi írások mondják, hogy esküdt uraiméknak Szigetre kellett menni hóhért fogadni. A mesternek, amint nevezték, az elvadult erkölcsök idején volt foglalatossága bőven. Csaknem mindennap akadt kisebb büntetés : pálcázás, botozás, furatosozás, nyakvasbatétel, a csúnya beszédű személyek nyelvének fogóval való megfogdosása, a nagyobb bűnösöknél: az akasztás, a végtagok megtörése, a felvétel. A nőkre is kiszabták a büntetéseket. A ledér nőket „felszarvazva“ vagy „megszalmakoszorúzva“ a nagyvásárba vezetgette, vagy a szentencia szerint szégyenkövei a nyakában kivezette a városból. Az elitélt mellett — írják az egykorú krónikások — ott lépegetett a „mester“. A hóhérnak e sok munkájáért különböző időkben különböző fizetése volt. 1719-ben Haner György hóhérmester fizetése egy évre 50 tallér és 12 szekér fa volt. A Jókai által is említett Lengyel János „mester“ fizetése 1730-ban már 90 magyar forint, 6 köböl búza, 6 köböl rozs és 12 szekér fa volt. Ezenfelül mind a kettő „akasztástul, fővételtül és égetéstül, ha tisztit jól végbe viszi, egy-egy fr.-tot, vesszőzéstül és kikiséréstül 48 dénárt kapott.“ A hóhér mestersége megvetett volt. Házát vörösre meszelték és azt a helyet, ahol lakott, elnevezték hóhér-zugnak. A nép borzalommal beszélt a „perdó“-król. A „mesterinek jól kellett magát viselnie. Dorbézolni, részegeskedni, hatalmaskodni nem volt szabad, különben őt is elérte a végzete. Egyszer egy cigány volt a hóhér, aki — a feljegyzések szerint — sokat „rakoncátlankodott“. El is véve méltó bünhődését. A hóhérmester is, aki gyakorta, rakoncátlankodásban találtatott, felakasztatott . . . Eljegyzés. Fülep Erzsike Debreczen, Ehrenreich Gyula Deme,Cser jegyesek. Minden külön értesítés helyett. Olasz girárdi szalmakalapok 50 K-tól 350 K-ig a legszebb választékban Frank Edénél (megyeház mellett), cimbalmon előadja Bihary Gizella urleány. 5. Dürer: „Viharban“, énekli a dalárda. 6. Szaval Galánffy Jánosné úrnő. 7. Révfy G: „Barcarolle“, énekli a dalárda. 8. Schröder: „Intermezzo“, gordonkán előadja Galánffy György, zongorán kiséri Dalmy Berta urleány. 9. Riesz: Dalegyveleg, a) Nem hallottam. . . b) Nem tesz föl a lány. . ., c) Jöjj szivemre. . . énekli a dalárda. 10. Tánc. Kezdete pontosan 8 órakor este a vasúti vendéglő II. oszt. éttermében. Egy belépőjegy ára 6 kor. Katonai és csendőrségi tájékoztató, mely katonák és csendőröknek nélkülözhetetlen. Kapható a „Méliusz“ könyvkereskedésben. Ára 27 , 50 fillér. Székely ifjak napja. Ma lesz a székely ifjak napja. Debreczen egész közönsége meleg szeretettel öleli magához székely véreinket, akikkel mindenkor testvéri közösséget tartott fönn. Minden, ami tőlünk telik, szívvel, lélekkal adjuk oda nekik, akiket hontalanná tett egy durva ellenség hódító önkénye. Jól tudjuk, hogy magunkat segítjük csak, amikor őket támogatjuk. Hiszen ők voltak a mi őrszemeink, a mi védőbástyáink. — Törhetetlen a reménységünk és bizodalmunk, hogy azok lesznek a jövőben is. A magyarok Istene visszaadja a magyar hazával együtt a székelyföldet is! A mai napnak különben gazdag és érdekes programmja van. Lesz népgyűlés, népünnepély a Nagyerdőn stb. A felső kereskedelmi iskola I. évfolyamába iratkozó tanulók a miniszter úr rendelete értelmében augusztus 26-ig az iskola igazgatójánál adják be okmányaikat. Augusztus 27-én d. e. 8 órakor felvételi vizsgálatot tesznek : 1. magyar helyesírásból, 2. a magyar folyóírásból, 3. a számtani alapműveletekből. Beiratkozni lehet hétköznapokon i. e. 11—12 óra között. Egy osztályba csak 40 tanuló vehető fel. Az igazgatóság LEGROSSZABB NYAKKENDŐIT újjáalakítják Kolosné nyakkendőtermében, Rákóczi utca 23. A Petőfi-dalkör emlékestje. A debreczeni Petőfi-dalkör ma vasárnap este 8 órakor tartja meg az Arany Bika nagytermében azt a hazafias dalestélyét, melyet 1914 augusztus 2-ára a debreczeni csata évfordulójára tűzött ki, azonban a világháború kitörése miatt nem tarthatta meg. A dalkör tagjai a világháború vérzivatarában sok viszontagságon mentek keresztül. A Máv. Horthy Dalárda mai (aug. 1-én) hangversenyének műbora: 1. Hymnus, énekli a dalárda. 2. Megnyitó, mondja Tóth Andor állomásfőnök, a dalárda díszelnöke. 3. Erkel: „Honfi imája* a „Bánk bán* c. operából, énekli a dalárda. 4. „Vihar*, Regény, amit az élet produkál. Mikor nem tudja az anya: két csecsemő közül melyik az ő gyermeke? — Az Egyetértés tudósítójától. — Tegnap megjelent a debreczeni rendőrségen egy özvegy H. Józsefné nevű asszony, ki igen előkelő családból származik, de elszegényedett ; első és második férje meghalt, most kis vendéglője van a külsőségen, annak jövedelméből tengeti életét. Egy fia van, F. Zoltán, ki első férjétől való házasságából származott. — Végzetem ez a fiú! — siránkozott a szegény asszony a rendőrségen. Kérem csináljanak vele valamit, védjenek meg vele szemben. Leöléssel fenyeget. Nem elég, hogy eddig már minden bajomnak ő volt az oka, anyagilag ő tett tönkre, de most meg még biztonságban sem lehetek tőle. Az ügyeletes rendőrtisztviselő felvette a panaszjegyzőkönyvet. Közben az asszony az ő végzetes sorsának olyan előzményeit mondta el, melyek a legnagyobb fantáziával bíró regényíró tollára is méltó lehet. Valóban sok igazság van abban, hogy az élet a legnagyobb regényíró. — Mikor ennek a fiúnak adtam életet — beszélte az asszony — és a csecsemő mellettem feküdt az ágyban, berohant a szobába egy egyszerű öltözetű asszony, magával hozott egy csecsemőt. Kibontotta a pólyából és letette az én gyermekem mellé és magából kikelve kiáltotta : „Ez is a maga férjétől van, csináljanak vele, amit akarnak“. Nagy zavar keletkezett a házban és az idegen asszonyt kituszkolták a házból. Egymás mellett feküdt a két csecsemő. Oly egyformák voltak, hogy többé meg sem tudtuk különböztetni, hogy melyik az én gyermekem és melyik az idegen asszonyé. Másodnapra az egyik gyermek meghalt. Férjem azt erősítgette, hogy az életben maradt gyermek az övé. Meg is kereszteltettük Zoltánnak. — Mindez mintegy húsz évvel ezelőtt történt. Férjem pár évvel rá meghalt. Egyedül maradtam a gyermekkel. Pár év múlva újra férjhez mentem, de második férjem is meghalt. Zoltán igen rossz fiú volt, rosszassága csak növekedett éveinek számával. Tizennégy éves korában már lopott. Később inas lett, de ekkor meg távollétemben mindenemet összepakolta és ellopta. Sok-sok bűnt követett el velem szemben. Aláírásomat ráhamisította okmányokra sőt úgy is nősült most nemrég, hogy a szülői beleegyezésre ráhamisította a nevemet. Most megint hazajött és folyton fenyeget, hogy elbánik velem. Azért fordultam a rendőrséghez, hogy nyújtson védelmet nekem. A rendőrség életveszélyes fenyegetés címen indította meg az eljárást a rossz fiú ellen. Egy szürke akta lett a feljelentésből, de bizony egy szomorú sorstragédia húzódik meg mögötte: többen hősi halált haltak, többen fogságot szenvedtek, megsebesültek, megrokkantak, de az életben maradtak újra feltámasztották a Petőfi kultuszt ápoló dalegyletet és ma vasárnap este a régi hírneves Petőfi-dalkör újra a nyilvánosság elé lép és megtartja hat év előtt elmaradt hazafias emlékdalestélyét, melyen megünnepli a debreczeni csatában elesett honvédek és a világháború hőseinek emlékezetét is. Az estély kezdete pontban nyolc órakor. Az emlékbeszédet dr. Hódy Béla ügyvéd, Debreczen város tb. főügyésze tartja, a dalegylet pedig ugyanazon énekszámokat adja elő, melyeket régi kiváló karmestere, Pálfy János tanított be hat év előtt. A dalestélyt tombolajáték követi 100 nyereménnyel, azután reggelig tartó tánc Rácz Laci teljes zenekarával. Belépőjegy személyenként 26 korona vigalmi adóval együtt. Az estélyen a város előkelőségei is részt vesznek. A rendezőség az egész város közönségét szívesen látja. Bűnös csókok rabja. Idestova egy esztendeje annak, hogy napvilágot látott Erdélyi Gyula „Megcsalatva“ című regénye, e könyv utolsó oldalán egy szerény kis hír jelent meg, amely jelezte, hogy legközelebb megjelenik a „Bűnös csókok rabja“ cimü szerelmi regény. E rövid idő óta teljes esztendő telt el s még csak most nyilt alkalom arra, hogy e könyv napvilágot lásson. A „Bűnös csókok rabja“ cimü regény végig lebilincseli az olvasóit s bemutatja a szerelem birodalmának minden rejtelmeit. A bűnös, de igaz szerelmes ifjút, a ravasz, de csodaszép asszonyt, a más asszonyát hozza össze benne az író megkapó, élethű leírásban. A könyvet, mielőtt sajtó alá került volna, az ország egyik legkitűnőbb tollú írója vizsgálta felül. Tekintettel azonban a mai papírhiányra és az előállítási horribilis árakra, a könyv csak korlátolt számban lesz kibocsájtva, azért, aki már most biztosítani akarja magának e szép kis könyvet, a mai naptól előjegyeztetheti a „Színházi Figaró“ szalonjában és akkor a megjelenés napján lakására lesz elszállítva. A könyv előjegyzési ára 8 K. PUHAGALLÉROK és kézelők, kifogástalan szabású fehérneműek jutányos árakban Frank Edénél, megyeház mellett. Intarsia-képek és műtárgyak láthatók a főtéri Bódog-cukrászda kirakatában. Ezeknek a képeknek a készítője egy fiatal debreczeni művész ifj. Radetzky József, aki Bécsben s más helyeken volt tanulmányúton, mint az iparművészeti iskola ösztöndíjas növendéke. Egy tucat érdekes nagy műkeccsel biró képből áll a kis kiállítás, amelynek mindenike fagyökér művészi berakásából áll s így például a 8000 koronára kiállított nagy kép 39 különböző fagyökérből, köztük afrikai és amerikai fák ritka gyökéranyagjából áll. Ahány fagyökér, ugyanannyi természetes szint ad, a hófehértől a sötétkékig és pirosig. De vannak itt műtárgyak is, így egy ritka szép tálca s egy öngyújtó. Különösen szingyűjtők találhatnak nagy művészi élvezetet a művészi kivitelű műtárgyakban, melyek mindenike nagy értéket képvisel. Ifj. Radetzky voltaképen építész, de teljesen az intarsia berakás művészetére szánta magát s már legközelebb újra tanulmányútra megy. A debreczeni ifjú még egyszer, boldogabb időkben sok dicsőséget fog hozni művészetével szülővárosára. Dr. Szőllősi nemi betegeknek rendel, Hungária-épület. Ezresek a kenyérben. A szegedi állomási rendőrség újabb valutacsempészetet fedezett fel szerdán a Temesvár felé menő Simplon-expressen. A vonat átkutatása alkalmával feltűnt a szolgálatot teljesítő államrendőröknek, hogy a málháskocsiban egyik vasutas egy kenyeret szorongat állhatatosan a kezében. Igazolásra szólították fel s erre az illető megmondta, hogy Pósa Pál temesvári vasúti málházó. Mikor megkérdezték tőle van-e nála pénz, tagadta. A rendőröknek azonban A „HUNGARIA“ KÁVÉHÁZ ÁTVÉTELE! Vai szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy Debreczenben, Piac utca 53. s. a. levő „HUNGÁRIA“ KÁVÉHÁZAMAT a mai nappal ismét saját kezelésembe vettem. Midőn erről a n. é. közönséget értesítem, egyben szives tudomására hozom, hogy kávéházamat a tőllem régebben megszokott alapon hajtom ismét vezetni. Kérem a n. é. közönség szives pártfogását. Debreczen, 1920 augusztus 1-én Teljes tisztelettel: ID. WEICHINGER KÁROLY. 3