Egyetértés, 1920. május-augusztus (2. évfolyam, 100-198. szám)

1920-08-01 / 173. szám

1920 augusztus 1 EG­YE­T­ÉFÍ­TÉS He hírek a Jolikor a hóhért fel­akasztották. — Az Egyetértés tudósítójától. — A mai időkben — sajnos — elég sűrűn jut szerephez a hóhér. A büntető igazságszolgáltatásnak a legkeményebben kell lesújtani, hogy a közrendet, a közbizton­ságot megóvja. Ha Debreczen város történetét föllapozzuk, úgy találjuk, hogy így volt ez hajdanán is zavargó idők és háborús viszonyok köze­pette. Magának Debreczen váro­sának is hóhérról kellett gondos­kodni. Nehezen lehetett találni, magyar ember nem igen vállal­kozott rá, kivált debreczeni. A régi írások mondják, hogy esküdt uraiméknak Szigetre kellett menni hóhért fogadni. A mester­nek, amint nevezték, az elvadult erkölcsök idején volt foglalatossága bőven. Csaknem mindennap akadt kisebb bünte­tés : pálcázás, botozás, furatoso­­zás, nyakvasbatétel, a csúnya be­szédű személyek nyelvének fogó­val való megfogdosása, a nagyobb bűnösöknél: az akasztás, a vég­tagok megtörése, a felvétel. A nőkre is kiszabták a büntetéseket. A ledér nőket „felszarvazva“ vagy „megszalmakoszorúzva“ a nagy­­vásárba vezetgette, vagy a szen­tencia szerint szégyenkövei a nyakában kivezette a városból. Az elitélt mellett — írják az egykorú krónikások — ott lépe­getett a „mester“. A hóhérnak e sok munkájáért különböző időkben különböző fi­zetése volt. 1719-ben Haner György hóhérmester fizetése egy évre 50 tallér és 12 szekér fa volt. A Jókai által is említett Lengyel János „mester“ fizetése 1730-ban már 90 magyar fo­rint, 6 köböl búza, 6 köböl rozs és 12 szekér fa volt. Ezenfelül mind a kettő „akasztástul, fő­­vételtül és égetéstül, ha tisztit jól végbe viszi, egy-egy fr.-tot, vesszőzéstül és kikiséréstül 48 dénárt kapott.“ A hóhér mestersége megvetett volt. Házát vörösre meszelték és azt a helyet, ahol lakott, elne­vezték hóhér-zugnak. A nép bor­zalommal beszélt a „perdó“-król. A „mesterinek jól kellett ma­gát viselnie. Dorbézolni, része­­geskedni, hatalmaskodni nem volt szabad, különben őt is elérte a végzete. Egyszer egy cigány volt a hóhér, aki — a feljegyzések szerint — sokat „rakoncátlanko­­dott“. El is véve méltó bünhő­­dését. A hóhér­mester is, aki gya­korta, ra­koncátlankodásban ta­láltatott, felakasztatott . . . Eljegyzés. Fülep Erzsike Deb­reczen, Ehrenreich Gyula Deme­­,Cser jegyesek. Minden külön ér­tesítés helyett. Olasz girárdi szalmakalapok 50 K-tól 350 K-ig a legszebb válasz­tékban Frank Edénél (megyeház mellett), cimbalmon előadja Bihary Gizella urleány. 5. Dürer: „Viharban“, énekli a dalárda. 6. Szaval Ga­­lánffy Jánosné úrnő. 7. Révfy G: „Barcarolle“, énekli a dalárda. 8. Schröder: „Intermezzo“, gor­donkán előadja Galánffy György, zongorán kiséri Dalmy Berta ur­leány. 9. Riesz: Dalegyveleg, a) Nem hallottam. . . b) Nem tesz föl a lány. . ., c) Jöjj szivemre. . . énekli a dalárda. 10. Tánc. Kez­dete pontosan 8 órakor este a vasúti vendéglő II. oszt. éttermé­ben. Egy belépő­jegy ára 6 kor. Katonai és csendőrségi tájé­koztató, mely katonák és csendőrök­nek nélkülözhetetlen. Kapható a „Mé­­liusz“ könyvkereskedésben. Ára 27 , 50 fillér. Székely ifjak napja. Ma lesz a székely ifjak napja. Deb­reczen egész közönsége meleg szeretettel öleli magához székely véreinket, akikkel mindenkor test­véri közösséget tartott fönn. Min­den, ami tőlünk telik, szívvel, lélekkal adjuk oda nekik, akiket hontalanná tett egy durva ellen­ség hódító önkénye. Jól tudjuk, hogy magunkat segítjük csak, amikor őket támogatjuk. Hiszen ők voltak a mi őrszemeink, a mi védőbástyáink. — Törhetetlen a reménységünk és bizodalmunk, hogy azok lesznek a jövőben is. A magyarok Istene visszaadja a magyar hazával együtt a székely­földet is! A mai napnak külön­ben gazdag és érdekes pro­­grammja van. Lesz népgyűlés, népünnepély a Nagyerdőn stb. A felső kereskedelmi iskola I. évfolyamába iratkozó tanulók a minisz­ter úr rendelete értelmében augusztus 26-ig az iskola igazgatójánál adják be okmányaikat. Augusztus 27-én d. e. 8 órakor felvételi vizsgálatot tesznek : 1. magyar helyesírásból, 2. a magyar folyó­írásból, 3. a számtani alapműveletek­ből. Beiratkozni lehet hétköznapokon i. e. 11—12 óra között. Egy osztályba csak 40 tanuló vehető fel. Az igaz­gatóság­ LEGROSSZABB NYAKKENDŐIT újjáalakítják Kolosné nyakkendő­termében, Rákóczi­ utca 23. A Petőfi-dalkör emlék­estje. A debreczeni Petőfi-dalkör ma vasárnap este 8 órakor tartja meg az Arany Bika nagytermében azt a hazafias dalestélyét, melyet 1914 augusztus 2-ára a debreczeni csata évfordulójára tűzött ki, azon­ban a világháború kitörése miatt nem tarthatta meg. A dalkör tagjai a világháború vérzivatarában sok viszontagságon mentek keresztül. A Máv. Horthy Dalárda mai (aug. 1-én) hangversenyének műbora: 1. Hymnus, énekli a dalárda. 2. Megnyitó, mondja Tó­­th Andor állomásfőnök, a dalárda díszelnöke. 3. Erkel: „Honfi imája* a „Bánk bán* c. operá­ból, énekli a dalárda. 4. „Vihar*, Regény, amit az élet produkál. Mikor nem tudja az anya: két csecsemő közül melyik az ő gyermeke? — Az Egyetértés tudósítójától. — Tegnap megjelent a debreczeni rendőrségen egy özvegy H. Jó­­zsefné nevű asszony, ki igen elő­kelő családból származik, de el­szegényedett ; első és második férje meghalt, most kis vendéglője van a külsőségen, annak jövedel­méből tengeti életét. Egy fia van, F. Zoltán, ki első férjétől való há­zasságából származott. — Végzetem ez a fiú! — sirán­kozott a szegény asszony a rendőr­ségen. Kérem csináljanak vele valamit, védjenek meg vele szem­ben. Leöléssel fenyeget. Nem elég, hogy eddig már minden bajomnak ő volt az oka, anyagilag ő tett tönkre, de most meg még bizton­ságban sem lehetek tőle. Az ügyeletes rendőrtisztviselő felvette a panaszjegyzőkönyvet. Közben az asszony az ő végze­tes sorsának olyan előzményeit mondta el, melyek a legnagyobb fantáziával bíró regényíró tollára is méltó lehet. Valóban sok igaz­ság van abban, hogy az élet a legnagyobb regényíró. — Mikor ennek a fiúnak adtam életet — beszélte az­­ asszony — és a csecsemő mellettem feküdt az ágyban, berohant a szobába egy egyszerű öltözetű asszony, magával hozott egy csecsemőt. Kibontotta a pólyából és letette az én gyerme­kem mellé és magából kikelve kiáltotta : „Ez is a maga férjétől van, csináljanak vele, amit akar­nak“. Nagy zavar keletkezett a házban és az idegen asszonyt ki­tuszkolták a házból. Egymás mel­lett feküdt a két csecsemő. Oly egyformák voltak, hogy többé meg sem tudtuk különböztetni, hogy melyik az én gyermekem és melyik az idegen asszonyé. Másodnapra az egyik gyermek meghalt. Férjem azt erősítgette, hogy az életben maradt gyermek az övé. Meg is kereszteltettük Zoltánnak. — Mindez mintegy húsz évvel ezelőtt történt. Férjem pár évvel rá meghalt. Egyedül maradtam a gyermekkel. Pár év múlva újra férjhez mentem, de második fér­jem is meghalt. Zoltán igen rossz fiú volt, rosszassága csak növe­kedett éveinek számával. Tizen­négy éves korában már lopott. Később inas lett, de ekkor meg távollétemben mindenemet össze­pakolta és ellopta. Sok-sok bűnt követett el velem szemben. Alá­írásomat ráhamisította okmányokra sőt úgy is nősült most nem­rég, hogy a szülői beleegyezésre ráha­misította a nevemet. Most megint hazajött és folyton fenyeget, hogy elbánik velem. Azért fordultam a rendőrséghez, hogy nyújtson vé­delmet nekem. A rendőrség életveszélyes fenye­getés címen indította meg az el­járást a rossz fiú ellen. Egy szürke akta lett a feljelentésből, de bizony egy szomorú sorstragédia húzódik meg mögötte: többen hősi halált haltak, többen fogságot szenvedtek, megsebesül­tek, megrokkantak, de az életben maradtak újra feltámasztották a Petőfi kultuszt ápoló dalegyletet és ma vasárn­ap este a régi hír­neves Petőfi-dalkör újra a nyil­vánosság elé lép és megtartja hat év előtt elmaradt hazafias emlék­­dalestélyét, melyen megünnepli a debreczeni csatában elesett hon­védek és a világháború hőseinek emlékezetét is. Az estély kezdete pontban nyolc órakor. Az emlék­beszédet dr. Hódy Béla ügyvéd, Debreczen város tb. főügyésze tartja, a dalegylet pedig ugyan­azon énekszámokat adja elő, me­lyeket régi kiváló karmestere, Pálfy János tanított be hat év előtt. A dalestélyt tombolajáték követi 100 nyereménnyel, azután reggelig tartó tánc Rácz Laci tel­jes zenekarával. Belépő­jegy sze­­mélyenként 26 korona vigalmi adó­val együtt. Az estélyen a város előkelőségei is részt vesznek. A rendezőség az egész város közön­ségét szívesen látja. Bűnös csókok rabja. Idestova egy esztendeje annak, hogy napvilágot látott Erdélyi Gyula „Megcsalatva“ című­ re­génye, e könyv utolsó oldalán egy sze­rény kis hír jelent meg, amely jelezte, hogy legközelebb megjelenik a „Bűnös csókok rabja“ cimü szerelmi regény. E rövid idő óta teljes esztendő telt el s még csak most nyilt alkalom arra, hogy e könyv napvilágot lásson. A „Bűnös csókok rabja“ cimü regény végig le­bilincseli az olvasóit s bemutatja a szerelem birodalmának minden rejtel­meit. A bűnös, de igaz szerelmes ifjút, a ravasz, de csodaszép asszonyt, a más asszonyát hozza össze benne az író megkapó, élethű leírásban. A könyvet, mielőtt sajtó alá került volna, az ország egyik legkitűnőbb tollú írója vizsgálta felül. Tekintettel azonban a mai papír­­hiányra és az előállítási horribilis árakra, a könyv csak korlátolt számban lesz kibocsájtva, azért, aki már most bizto­sítani akarja magának e szép kis köny­vet, a mai naptól előjegyeztetheti a „Színházi Figaró“ szalonjában és akkor a megjelenés napján lakására lesz el­szállítva. A könyv előjegyzési ára 8 K. PUHAGALLÉROK és kézelők, ki­fogástalan szabású fehérneműek ju­tányos árakban Frank Edénél, megye­ház mellett. Intarsia-képek és műtárgyak látha­tók a főtéri Bódog-cukrászda kirakatá­ban. Ezeknek a képeknek a készítője egy fiatal debreczeni művész ifj. Ra­detzky József, aki Bécsben s más he­lyeken volt tanulmányúton, mint az ipar­művészeti iskola ösztöndíjas növendéke. Egy tucat érdekes nagy műkeccsel biró képből áll a kis kiállítás, amelynek min­­denike fagyökér művészi berakásából áll s így például a 8000 koronára ki­állított nagy kép 39 különböző fagyö­­kérből, köztük afrikai és amerikai fák ritka gyökér­anyagjából áll. Ahány fa­­gyökér, ugyanannyi természetes szint ad, a hófehértől a sötétkékig és pirosig. De vannak itt műtárgyak is, így egy ritka szép tálca s egy öngyújtó. Külö­nösen szingyűjtők találhatnak nagy mű­vészi élvezetet a művészi kivitelű mű­tárgyakban, melyek mindenike nagy ér­téket képvisel. Ifj. Radetzky voltaképen építész, de teljesen az intarsia berakás művészetére szánta magát s már leg­közelebb újra tanulmányútra megy. A debreczeni ifjú még egyszer, boldogabb időkben sok dicsőséget fog hozni mű­vészetével szülővárosára. Dr. Szőllősi nemi betegeknek ren­del, Hungária-épület. Ezresek a kenyérben. A szegedi állomási rendőrség újabb valutacsempészetet fedezett fel szerdán a Temesvár felé menő Simplon-expressen. A vonat át­kutatása alkalmával feltűnt a szol­gálatot teljesítő államrendőröknek, hogy a málháskocsiban egyik vasutas egy kenyeret szorongat állhatatosan a kezében. Igazolásra szólították fel s erre az illető megmondta, hogy Pósa Pál temes­vári vasúti málházó. Mikor meg­kérdezték tőle van-e nála pénz, tagadta. A rendőröknek azonban A „HUNGARIA“ KÁVÉHÁZ ÁTVÉTELE! Vai szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni,­­ hogy Debreczenben, Piac­ utca 53. s­. a. levő „HUNGÁRIA“ KÁVÉHÁZAMAT a mai nappal ismét saját kezelésembe vettem. Midőn erről a n. é. közönséget értesítem, egyben szives tudomására hozom, hogy kávéházamat a tőllem régeb­ben megszokott alapon­­ hajtom ismét vezetni. Kérem a n. é. közönség szives pártfogását. Debreczen, 1920 augusztus 1-én Teljes tisztelettel: ID. WEICHINGER KÁROLY. 3

Next