Egyetértés, 1920. május-augusztus (2. évfolyam, 100-198. szám)

1920-05-30 / 122. szám

2 43,134 szavazó van Debreczenben. Hétfőn és kedden osztják ki a szavazó igazolványokat. Azoknak a választóknak sza­vazó igazolványai, akiknek vá­lasztói jogosultsága ellen a köz­szemlére tétel ideje alatt felszó­lalás nem történt, május hó 31-én hétfőn és jan. hó 1-én, kedden kerülnek ki­osztásra. A választási törvény 13. §-a alapján felhívom a háztulajdono­sokat, (házbérlőket), hogy a sza­vazó­ igazolványok átvételéről és a választókhoz való gyors eljuttatá­sáról a jelzett napokon vagy ma­guk, vagy megbízottaik útján fel­tétlenül gondoskodjanak. Háztulaj­donos távollétében a szavazó iga­zolványokat a lakók megbízottja is átveheti. A szavazó igazolványokért ugyanazoknál az összeíró biz­tosoknál és ugyanott kell je­lentkezni, ahol a bejelentő­­lapok átvétele és kiadása történt. A választók a szavazó igazol­ványok átvételét a gyűjtőív meg­felelő rovataiban aláírásukkal kö­telesek elismerni. Az aláírt gyűjtőíveket a ház­­tulajdonos (házbérlő) vagy meg­bízottja június hó 2-án, szerdán és csütörtökön köteles az össze­író biztoshoz visszajuttatni. A szavazó­ igazolványát minden választó gondosan őrizze meg, mert azt a szavazásnál fel kell mutatni. Debreczen, 1920 május 29-én. Polgármester helyett: Csobán Endre, főlevéltárnok. • Az összeírási munkálatok befejezést nyertek s az összeírás szerint ezidő­­szerint Debreczenben 43,134 szavazó van. A szavazók száma az egyes vá­lasztókerületekben így oszlik meg: I. választókerületben, amelybe az V, II. és VII. közigazgatási kerület tarto­zik, van 17,895 szavazó. II. választókerületben, amelybe a III. és IV. közigazgatási kerület tartozik, van 12,678 szavazó. III. választókerületben, amelybe az V. és VI. közigazgatási kerület tartozik, van 12,661 szavazó. A szavazás 42 szavazó­körben törté­nik és pedig az első kerületben szavaz 1—17, a II.-ban a 18—29, a III.-ban 80—42 szavazókör. Hogy melyik utca hol szavaz, kik lesznek a szavazókül­döttség tagjai és jegyzői, most állapítják meg. A legutóbbi — 1919. évi — választói jegyzék szerint volt az I. kerületben 4648, a II. kerületben 3636, a III. vá­lasztói kerületben 3348, tehát összesen 11,632 szavazó van. Ezer légi bukfenc 4 óra alatt. Franvel francia aviatikus új világrekordot állított fel. A villavoublayi repülőtelepen 3 óra 52 perces repülés folyamán 962 ízben vetett légi bukfencet. BRAUN A. és TSA Passage, az „Egyetértés“ szerkesztősége alatt.­­ Készít mindennemű arany, ezüst és éra lavitácokat felelősség mellett, gyor­san, pontosan és legjutányosabban. EGYETÉRTÉS 1920 május 30 a­igélhes az — Az Egyetértés tudósítójától. — Párisból jelentik: A Japánban és az Egyesült­ Álla­mokban bekövetkezett árzuhanások már Franciaország­ban is éreztetik jótékony hatásukat. Minden jel arra vall, hogy olcsóbb lesz a megélhetés az egész világon. Halálra itélt terrorista. — Az Egyetértés tudósítójától. — Gyöngyös, május 29. A büntető bíróság csütörtökön hirdette ki íté­letét a vörös terroristák bűnügyé­ben, akik az elmúlt év májusában, a gyöngyösi ellenforradalom leve­résekor kegyetlenkedtek s meg­gyilkolták Csipkay Árpád huszár­­kapitányt, akit felakasztottak. . A bíróság Nemec Jó­zsef I. rendű vádlottat, két rendbeli gyilkossá­gért, kötél általi halálra ítélte. Endresz József felbujtót 15 évi fegyházra, a többi vádlottat pedig 5-8 évi fegyházra ítélte. N­­ilis ÉSilÉZi és Özvenyek helyzete. Jaj a legyőzőtteknek ! A kiskunyhótól kezdve a márványoszlopos palota sza­lonjáig fájdalmasan érezzük mindnyájan e két szónak megvalósulását. Mindenütt kisér bennünket e sápadt arcú alak, velünk van, mindnyájunkat sorvaszt. Az érző becsületes ember önmagát is vizsgálja, hogy lelkében nyugvó pontra találjon s kérdi : eleget tett e hazafias kötelezettségének, hozott e önzetlen ál­dozatot hazájáért, összehasonlítja hely-­­­zetét és mérlegeli keserves sorsának súlyát. Ezek után nem szükséges bővebb magyarázatot adni, hogy megérteik a nyugdíjas katonatisztek, özvegyek és árvák lelki világát. Ifjúkori ideális felfogástól s lángoló hazaszeretettől vezéreltetve választotta meg pályáját, feláldozta élete legszebb éveit, munkaképességét, mindenét s ma sajnos még a legszükségesebb ingósá­goktól is meg kell vállnia, visszavonulnia a hitetlen sötét szobába, ott azonban elmélkedhet arról, hogy hát miért van ez így. Sajnos, de való, az állam nincs abban a helyzetben, hogy legalább a háborús­ segélyt élvező közalkalmazottak­hoz hasonlóan a nyugdíjas katonatisz­teket, özvegyeket és árvákat kellően támogassa. Ők a nyugdíj kiszabása te­kintetében is hátrányban vannak, a régebben nyugdíjazottak a járandóságuk l/s-át, az azutániak */&-ét, az 1918-baniak a felét a járandóságuknak, melyet 1919. időpontban nyugdíjazottak élveznek. Polgári közalkalmazottak nyugdíjánál a fizetési osztályokon belül nincsenek különbségek, egyenlő a nyugdíj, tekin­tet nélkül, mely évben történt a nyug­díjazás. A régebben nyugdíjazott tiszt, özvegy és árva nem tehet arról, hogy hamarább született, életszükségletei nem kisebbek, sőt nagyobbak, hiszen ezek öregebbek és tehetetlenebbek, — de hát róluk egészen megfeledkeztek. „Segíts magadon, Isten is megsegít“ jelszóval tömörültek, hogy nyugdíjuk kiegészítéseképen megélhetésükre szük­séges forrásokat megnyissák. Nem kér­nek alamizsnát, de a társadalom dolgozó tagjai kívánnak lenni. Ha a haza ügye úgy kívánja, ne menjen aggódó lélekkel az a tiszt­a hadba, életét, vérét áldozni avval a ke­serves tudattal, ha ő megrokkan vagy életét ott hagyja, özvegye, gyermekei a legnagyobb nyomornak néznek elébe. A haza szent érdeke közös érdekünk, kik életüket és véröket áldozzák, ne hagyják ezeket aggódó szívvel hazulról távozni. Lépjen be a szövetkezetbe mindenki, ki az alapszabályok értelmében tagja lehet s ha abban a szerencsés helyzet­ben van, hogy a szövetség segítségére nem szorul, lépjen be azon tudattal, hogy az összeségnek segítve, nemeset és jót cselekedett. A szövetségnek „Nyukosz“ című lapja első és második száma bővebben kifejti a nyugdíjas ka­tonatisztek és özvegyek fájdalmas sor­sát, mindezen állapotokon csak a tö­mörülés segíthet, ismételten felkérjük azokat, kiket a sors előnyös anyagi helyzettel ajándékozott meg, lépjenek mint tiszteletbeli-, alapítók­ és pártoló­tagok a szövetségire, ajánlják fel nagy­becsű összeköttetéseiket, mozdítsák elő szóval és tettel e nemes ügyet. • Beiratkozások: a „Nyukosz“ debre­­czeni fiókjánál, Péterfia­ u. 20. sz. alatt. Hivatalos órák délelőtt 10 órától fél 1 óráig. Megtalálták és újra el­temetik a Szombati István és Veresmarthy Zsuzsánna hamvait. A Kossuth­ utcai temető parlagon heverő nagy dombjába, a DMKE háza mellett, mely maga is e domb egy része helyén épült, háromszáz évig, vagy tovább te­metkeztek a debreczeniek. A kál­vinista debreczeni res­ publica sok­sok jeles, hírneves egyházi és világi elöljárójának, még több egyszerű, derék, szorgalmas és becsületes polgárának földi részei váltak ismét porrá e helyen és keveredtek össze e domb sárga homokjával. Ide kívánkoztak örök nyugalomra meg­térni Méliusz Juhász Péter (1572), Heliopoeus Bálint (1575), Félegy­házi Tamás (1586), a magyar re­formáció és nemzeti műveltség elsőrangú bajnokai; Hodászi Lu­kács püspök (1613), Komáromi Cs. György a bibliafordító pap (1678), akinek bibliáját nem rég adta ajándékul a debreczeni kollégium Horthy Miklós kormányzónknak. A kiváló prédikátorok, professo­­rok, főbirák, senatorok hosszú so­rát, akik ezen a tőlünk utódoktól több kegyeletet érdemlő helyen por-­­ adóznak, berekesztették az 1810- ben ide temetett Szombati István, Debreczen városának 16 eszten­deig senatori, 20 esztendeig fő­bírája és 1819-ben utána költö­zött hitvestársa Veresmarthy Zsu­­zsánna. E kegyes és buzgó hazai pár, mindent, mije volt, árvák, szegé­nyek javára, Isten dicsőségére hagyományozott, a Kossuth-utcai szép góthikus templom is az ő nagy­lelkű alapítvány­okből épült. A domb­tetején egymagában árván álló sirkő az ő sirjokat födte. De az annyi ember porral ve­gyült homok hegy megengedett hordása már-már az ő sirjokat is beomlással, végpusztulással fenye­gette. A ref. egyház tehát meg­bízta Debreczen sz. kir. város Múzeumát, hogy a Szombati— Veresmarthy sírt, valamint annak közelében, Komáromi Cs. György szintén ismert sírhelyét bontsa fel, hogy a bennök találandó becsült hamvakat a temető más, nyugo­­dalmasabb helyén illendő tisztes­séggel újra eltemettethesse. A múzeum őrei Ekli József közreműködése mellett a múlt szerdán mindkét sírt felásták. Azokban Szombati István, Veres­marthy Zsuzsánna, valamint Ko­máromi Cs. György többé-kevésbé elporladt csontjait kétségtelenül megtalálták. Míg az egyház pres­­byteriuma az újra eltemetés helye, ideje és módja felől nem intéz­kedik, a hamvak ideiglenes ko­porsókban a múzeum őrizete alatt maradnak. — Az Egyetértés tudósítójától. — Egy héttel ezelőtt Rugonfalvi Kiss Károly rendőrkapitány ismét 150 galíciai családot vitt fel Buda­pestre és adott át hazaszállittatá­­suk végett a lengyel konzulátus­nak. A galíciaiak ezúttal jórészt a Nyírségből és Nyíregyházáról voltak, de volt közöttük néhány eddig Debreczenben tartózkodó is. E hó 30-ig a budapesti tolonc­­házban helyezték el a kiutasítot­tak­at, 31-én indul a vonat velük Galicia felé. Rugonfalvi Kiss rendőrkapitány a budapesti lengyel konzulátuson tárgyalván az általa felvitt gali­­ciaik továbbításáról, érdekes dol­gokat hallott. A megyel állam szíve­sen látja viszont az ő galiciánereit, sőt diplomáciai akciót indít volt állampolgára visszatelepítése ügyé­ben. A hazatérteket jól fogadják, a hatóságok soronkívül utalnak ki nekik lakást és kívánatra üzlet­­helyiséget. Ilyen körülmények között a ná­lunk most folyó kiutasítási akció mindenben találkozik a lengyel állam óhajával és a galíciaiak me­hetnek isten hírével régi hazá­jukba. Felhivatik Böszörményi Pál, Ménes István, Ménes Mihály, özv. Szabó Mik­lósné, Nagy János, Burai Sándor, Csar­­nai András, Tóth János, Dobi József, Busi Mihály, Szabó Mihály és Nagy Jó­zsef, hogy a románok által a hármas gulyából elrekvirált marhák ára felvé­tele végett, egyesületünknél sürgősen­­ jelentkezzenek. Debreczen, 1919 május­­ 29. Debreczeni Gazdasági Egyesület. A cséplési szénszükség­let bejelentése. Felhívjuk a város termelő lakosságát, hogy cséplési szénszükségletüket leg­később 1. évi junius hó 1-ig a Gazdasági­ Egyesület (Piac­ u. 61.) hivatalos helyiségében feltétlenül bejelenteni szíveskedjenek, mert szénszükségletük csak így lesz biztosítható. Közélelmezési ügy­osztály. Méhészek figyelmébe ! Méhész­társak ! Minden téren tömörülés látható. Kívánatos, hogy mi méhészek is egy családdá tömörüljünk. Itt az alkalom, miután a „Hajdúmegyei Méhészegyesü­let“ most alakul újjá. Taggyűjtések oly örvendetesen folynak, hogy előrelátható­lag a jövő hó folyamán az alakuló gyű­lés is megtartható lesz. Miután nagyon kívánatosnak tartom, hogy az alakuló­­ ülésen is már minden régebbi és a jó évben méhészeti tanfolyamot vég­zendő kezdő méhésztársam kivehesse részét, kérem úgy a régebben méhész­kedő, mint az ezután méhészkedni szán­dékozókat, hogy belépési szándékukat szóval vagy egyszerű levelező lapon is alulírottnál mielőbb bejelenteni szíves­kedjenek. Tihanyi István, a IX. m. kir. méhészeti kerület vezetője, szervező­­bizottsági tag. Nemi Nemi Sohal

Next