Egyetértés, 1920. május-augusztus (2. évfolyam, 100-198. szám)
1920-05-28 / 120. szám
DEBRECZEN, 1920. il. ÉVFOLYAM. 120. SZÁM. PÉNTEK, MÁJUS 28. Előfizetési ár helyben és vidéken: Egy hónapra 23'— K Félévre. . ISO—K Negyedévre 73*— K Egész évre 300* - K EGYES SZÁM ÁRA 1 KORONA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kapható az összes dohánytőzsdékben és 1 Ferencz József-ut 26., I. em. (passage) az utcai árusítóknál .: a :: a városi bérházban. :: A kisgazdapárt a Tiszántúl. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, május 27. A kisgazda- és földmivespárt miniszterei és képviselő tagjai vasárnap újabb propaganda útra indulnak a Tiszántúl. A miniszterek és képviselők huszonöt népgyülésen vesznek részt. Népgyülést tartanak Debreczenben, Abonyban, Nyíregyházán, Cséffán, Mándokon, Vásárosnaményban, Kisvárdán, Nagykállóban, Nyírbátorban, Mátészalkán. A propaganda után részt vesznek Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter, nagyatádi Szabó István közélelmezési, sokorópátkai Szabó István kisgazdaügyi, Ferdinándy Gyula dr. igazságügyi, Kovács J. István, Meskó Zoltán, Mayer János államtitkárok s a kisgazda képviselők. — Az Egyetértés tudósítójától. — Dr. Orbók Attila író, a székelyhídi (nagylétai) választókerület független kisgazdapárti képviselőjelöltje ünnep első napján délután mondotta el Nagylétán programbeszédét a választók hatalmas tömege előtt. Dr. Orbók, aki különösen külpolitikai téren már nagy tevékenységet fejtett ki külföldön a magyarság érdekében, rendkívül érdekesen fejtegette a szerencsétlen béke okait és megvilágította a kibontakozás helyes útját. Alá kellett írnunk a békét, — mondotta, — hogy megmentsük a lerombolt ország talapzatát, amelyet nem volt szabad feláldoznunk, amelyet meg kellett mentenünk, hogy azon újjáépítsük az új Magyarországot. Éppen az ellenséges Románia tanított meg minket reá, hogy a diplomáciával még igaztalan ügyet is diadalra lehet juttatni ideig-óráig. Nekünk elsősorban arra kell törekednünk, hogy jó diplomáciánk legyen, amely okos, odaadó munkával meggyőzheti a világot a béke igazságtalanságáról, Magyarországnak megszerezheti a világ rokonszenvét s a magyar nemzeti eszmét vértelenül is diadalra juttathatja. Nekünk a csonka Magyarországból mintaállamot, példás agrárdemokrata országot kell teremtenünk, hogy ne csak erdélyi és felvidéki véreink vágyjanak vissza hozzánk, hanem a ruthének és az elnyomott erdélyi románok is vágyó szemmel nézzenek át reánk a demarkációs vonalon s arra igyekezzenek, hogy ismét a mi uralmunk alá kerüljenek. Kijelentette, hogy ő a Rubinek Gyula bölcs, fokozatosan demokratizáló, mértékletesen előre haladó politikájának hive. Dr. Orbók részletesen ismertette Rubinek földbirtokreformját, amelyet a legnagyobb elismerés hangján „új magyar politikai evangéliuminak nevezett. Dr. Orbók Attila öt ellenjelölttel vette fel a harcot a legjobb kilátások mellett, mert ajánlási ivét eddig ezerháromszáz választó írta alá. Friedrich a békeszerződés aláírása ellen. Budapest, május 27. A nemzetgyűlés ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök s bejelentette, hogy Friedrich Istvánnak és Zákány Gyulának napirend előtt felszólalásra adott engedélyt. Friedrich István bejelenti, hogy a békeszerződésről akar beszélni. Itt tulajdonkép — mondá — nem békének szerződésbe foglalásáról, hanem olyan szerződésről, amelyben levertségünket akarják írásba foglalni. Szomorúan látom, hogy régi politikusok, akik végig kitartottak az entente ellen való háború mellett, most nagy bizalommal néznek az entente felé. Én ellentétes nézeten vagyok. Azt hiszem, ez az orientáció elhibázott dolog és ezt be fogják hamarosan látni. Az entente letünőben van és konstatálható, hogy új dolog kerül fölszínre. Ez pedig a becsapott nemzetek szövetsége. Az ententnek számolni kell azzal, hogy a németektől az arabokig 200 millió letiport ember fogja dokumentálni, hogy élni akar. A jövő majd igazolni fogja, kinek van igaza. Egyszer már történt szerencsétlen orientáció az entente felé. Károlyi Mihály is az ententetől várt mindent. Rupprecht Rezső: Friedrich Istvánnal együtt. Friedrich István: Az entente Kun Béláékkal összeköttetésbe lépett s nemcsak nem akart nekünk segíteni, de a szegedi kormányt állandóan sakkban tartotta. A román megszállás idején az entente budapesti képviselői kijelentették, hogy nincs hatalma az ententenak a románokkal szemben. A románok az entente rendőrsége voltak és kirabolták az országot. Nem az ententtal, hanem a csehekkel, szerbekkel, románokkal állunk szemben s hiába engedékeny az entente, ha ez a három nem mutatkozik ilyennek. — Amikor az entente az én kormányomat nem akarta elismerni, hanem a koncentrációt követelte, egyenesen hazaárulásnak mondták, hogy ha azt mondtuk, hogy nem szabad a koncentrációval sietni. Nem vitatom, jó volt-e a koncentráció vagy nem. Kun Béláéktól elfogadták a képviseletet, de a keresztény kormánytól csak úgy, ha a liberálisokat és szocialistákat is koncentrálja. A nemzet négy nagy hibát követett el; először, amikor a háború mellett döntött, másodszor, amikor amellett a végsőig kitartott, harmadszor, amikor szövetségeseit cserben hagyta, negyedszer, amikor a békeszerződés aláírását sietteti. (Zajos ellenmondások és közbeszólások.) Ernst Sándor: Va banqueot nem játszhat a nemzet. Friedrich István : A megszállott területek magyarsága fel fog jajdulni, hogy aláírjuk a szerződést. Magunk sem tudjuk, mit akarunk: aláírjuk és mégsem tartjuk meg. Hencz Károly: Ez demagógia ! Rassay Károly: Bűn a nemzet ellen igy beszélni. Friedrich István: Az ententenak csak a tényleges erő imponál. Hivatkozik arra, hogy a választások idején sokan megesküdtek a választóknak, hogy nem írják alá a békét. Fass József: Kik voltak azok ? Friedrich István: Például Ön. Egyetlen reménye, hogy nem lesz nemzetgyűlés, amely ezt a békét ratifikálja. Zákány Gyula szintén tiltakozik a béke aláírása ellen. Ezután 10 perc szünet következett, majd a nemzetgyűlés részleteiben is letárgyalta és elfogadta a fővárosi törvényhatósági bizottsági választásokról szóló törvényjavaslatot. A korona áremelkedése: Zürich, május 27. A závlatnál a külföldi tőzsdén a korona árfolyama 35- rel emelkedett. Az oláhok megbélyegzik a besorozottakat. Makó, május 27. Az oláh kormány úgy Romániában, mint a megszállott területeken általános sorozást rendelt el. Az oláh legények azonban lehetően megszöknek a sorozás vagy a bevonulás elől s elbujdosnak. Ezért most az oláh kormány elrendelte, hogy a bojár legények és a katonaszökevények felismerhetők legyenek, hogy a nevet, valamint a testmagasságot és mellbőséget jelző számokat eltávolíthatatlan vegytentával tetovírozzák be a legények mellére. Reménységünk törhetetlen ! Magyarországot megsemmisíteni nem tudják soha. A békefeltételek enyhítése Apponyinak köszönhető. — Az Egyetértés tudósítójától. — Amsterdam, május 27. A Telegraph-Bureau véleménye szerint Magyarország aránylag kedvezőbb viszonyok közt tárgyal a békéről, mint Németország vagy Ausztria. A német békedelegáció vezetői tekintély nélkül való diplomaták voltak, akik nem tudtak vonzóan hatni, mig Apponyi Albert gróf ellenfeleinek rokonszenvét élvezte s a feltételek enyhítése nem kicsiny mértékben ennek az igen nagy diplomatának és személyes befolyásának köszönheti. Kedvező Magyarországra, hogy a nemzetközi türelem egy év óta igen megerősödött, az általános hangulat enyhébb. Már nemcsak a békét kívánják, hanem a közeledést. Hogy a legfelsőbb tanács nem ad helyet a népszavazás kívánságának, ez elvi állásponton múlik. Magyarország politikai helyzete ma kedvezőbb, mint egy év előtt volt és Budapest viszonya Londonhoz és Rómához jelentékenyen javult. Nemi Nemi Sohal Az angol munkáspárt küldöttsége hazautazott. Bécs, május 27. Az angol munkáspárt küldöttsége, amely a magyarországi viszonyok tanulmányozása végett járt Budapesten, tegnap este Budapestről Bécsbe érkezett s szombaton,, vagy vasárnap indul haza Angliába. Minden kereskedő támogassa a menekülteket védő szövetséget. Vásároljuk a szeretet-bélyegeket ! !