Egyetértés, 1920. május-augusztus (2. évfolyam, 100-198. szám)

1920-08-01 / 173. szám

DEBRECZEN, 1920. CM.YAM. 173. SZÁM. VASÁRNAP, AUGUSZTUS 1 előfizetési ár helyben és Egy hónapra 28*— K Félévre. Negyedévre 75­—K Egész évre 100*­K­-fe-fe, u.i .JlkJM ilitl JMUS .. • a EGYES SZÁM ÁRA 1 KORONA. Kapható az Seezes Dohánytőzsdéntven és az utcai árusítóknál " Szerkesztőség és kiadóhivatal. Jaeeet-ut 16., I. em. (passage) a városi bérházban. Szaban­ok­­ a raboknak. — Az Egyetértés tudósítójától. — Csak a tegnapi számunkban je­lent meg a Területvédő­ Liga fel­hívása, melyben gabonakészletük­ből holdanként 5 kg.-nak térítés ellenében való átadására kéri fel a gazdaközönséget s máris igen szép példáját adta a gazdák egyik illustris tagja , Szomjas Gusz­táv kormánybiztos-főispán az ál­dozatkészségének : 5 méter mázsa búzát adott át a Liga céljaira ajándékkép, minden ellenszolgál­tatás nélkül. A Területvédő­ Liga ezzel kap­csolatban a következő levelet in­tézi az adakozókhoz: Méltóságos Szomjas Gusztáv urnak, Hajdú vármegye kormánybiztos­­főispánja. Debreczen. Méltóságod volt az első, aki a Területvédő­ Liga kérő szavára az idegenben sínylődő testvéreinknek segítségére sietett akkor, amikor idei terméséből 5 méter mázsa búzát küldött minden térítés nél­kül számukra. Amikor ezért a nagylelkű ado­mányért, megértő gondolkozásáért a Területvédő­ Liga hálás köszö­netét szerencsém van tolmácsolni, kérem, hogy ennek a magasztos célnak a szolgálatában álló in­tézményt továbbra is jóindulatá­ban megtartani s gabonagyűjtési actiónkat a gazdatársadalomnak is szíves figyelmébe ajánlani ke­gyes legyen. Hazafias tisztelettel: Szent-Király Tivadar, . elnök. BaM&a Miséi ! A városi Népjóléti Hivatal tudomására hozza a hadisegélyeseknek, hogy a ki­fizetéseket f. hó 2-án megkezdi. Kifize­tések d. e. 9—1 óráig a következő sor­rendben fognak eszközöltetni: Augusztus hó 2-án, hétfőn L, II., II.­­kerület. Augusztus 3-án, kedden IV., V., VI. kerület. Augusztus hó 4-én, szerdán az elma­radottak. A Vll., vagyis a mezőségi kerületbe tartozó egyének a fizetési napok bár­melyikén ki fognak fizettetni. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy az egyes kerületek részére megállapított fizetési napon annyival inkább is pon­tosan jelenjenek meg, mert ellenkező esetben csak a következő havi fizetések alkalmával juthatnak segélyeikhez. Deb­reczen, 1920 augusztus hó 1. Debreczen város Népjóléti Hivatala. Letartóztatták a Lipót-köruti vérengzés tetteseit. — Az Egyetértés tudástejtiél. — Budapestről jelentik. A rend­őrség tegnap éjszaka befejezte a Lipót-köruti vérengzés ügyében megindított nyomozást s a tettesek személyét és a gyil­kosság részleteit illetőleg már tisztában van. A tüntetők egy vendéglőben gyülekeztek, ahonnan részint gya­log, részint autón a Lipót­ körútra mentek. Az autó a sarkon várt s a merénylők ezen menekültek el. A rendőrség most azt kutatja, hogy a Glub-kávéházban történt támadás nincs-e szerves össze­függésben az előző merényle­tekkel ? A vérengzést öt fiatalember követte el, akik közül egy, a vezér, megszökött. Négyet le­tartóztattak. Mattyasovszky rendőrfőkapitány kijelentette, hogy azokat a sze­mélyeket, akiket a nyomozás bű­nösöknek tart, elfogták. A lelki­ismerete nyugodt, a rendőrséget mulasztás nem terheli. Naponta fenyegető leveleket kap, amely­ben meggyilkolással fenyegetik, ha fényt derít erre az ügyre, de semmitől sem retten vissza. A nyomozást vezető Szrubián Dezső rendőrkapitány ma egy hírlapíró előtt kijelentette: Örömmel állapítom meg, hogy a gyilkosság nem magasabb körökből indult ki, teljesen egyéni akció volt és semmi köze sincs ahoz az Ébredő Magyarok Egyesületének. Mattyasovszky György rendőr­­főkapitány kijelentette: — A rendőrség kitűnő munkát végzett. Még csak egy intézkedé­semnek eredményét várom. A letartóztatások még tegnap meg­történtek, de nevekkel még nem állhatok elő. telő­ személyzet és egyéb alkalmazottak­nak az ellenséges (oláh) megszállás alatt tanúsított magatartásának vizsgálatát a törvényhatósági kormánybiztos-főispán hatáskörébe utalja. Felkérem tehát a város közönségét, minden olyan adat közlésére a városi tisztviselőkkel, segédkezelő­ és egyéb alkalmazottakkal szemben, amely neve­zetteknek az ellenséges megszállás ideje alatt tanúsított magatartására, amennyi­ben az a megszálló idegen hatalom fo­kozottabb szolgálatában (propagandának szóban vagy írásban való terjesztésében) a tiszttársak terrorizálásában, politikai megbízhatóság szempontjából való mi­nősítésében, azok közvetett vagy közvet­len üldözésében nemzetellenes, hazafiat­­lan nyilatkozatban vagy viselkedésben, előnyösebb alkalmazás kijárásában vagy erre való törekvésben, általában oly természetű viselkedésben nyilvánult meg, amely az állameszme, a magyar állam iránti köteles hűség, az állami felség­jogok és a közszolgálat szempontjából kifogás alá esik és a tiszttársak, vala­mint a hazafias érzésű jogkereső közön­ség körében az illető alkalmazott iránt a bizalom megingathatására vezethetett. Az adatok közlésének határideje folyó évi augusztus hó 10-ike, azontúl érkezett adatközlések nem fognak figye­lembe vétetni. Feltüntetendő az adatközlő neve, la­kása, állása vagy foglalkozása, egyéb pontos címe. Az adatközlő­ iv 2 tanurat előttemezendő. Névtelen leveleket nem veszek figye­lembe. Debreczen, 1920 julius 31. Hubert Ottó, kormánybiztos-főispán. Teleky a megértés politikájáról. A nemzetgyűlés ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Milosevics János a kiengesztelődés politikájának szükségességét hangoz­tatja. Beszél a szociális haladásról és a lakáskérdésről. Majd előadja, hogy a megszállott területek szociáldemokrata munkássága közölte vele, hogy nem akar az anya­országtól elszakadni. Vass József : Ez nem áll ! Milosevics János végül is kijelenti, hogy bizalommal van a kormány iránt. Fodor György beszédében azt mondja, hogy a nemzetgyűlésben csak üres be­szédeket lehet hallani s csak az időt vesztegetik. Szükségét látja annak, hogy összefogjanak s komoly munkához kezd­jenek. Budaváry Lehel szerint a kormány­nak mindent meg kell tenni, hogy a közalkalmazottak létminimumát bizto­sítsa. Nem látja a kormány programjá­ban a zsidó kérdés megoldását. Felol­vassa egy zsidó durva levelét, amelyet Avarfy Elek képviselőhöz írt egyik lap­ban megjelent cikkére. Sürgős intézke­déseket kér a zsidókérdés megoldására nézve. Ujváry Géza a vagonlakók érdeké­ben szólal föl. Az elnök zárt ülést rendel el. Budaváry László kéri a nemzetgyű­lést ne vegye rossz néven, hogy fölol­vasta a levelet, ő csak a zsidók maga­tartását akarta bemutatni, nem pedig saját vallását támadni. Az elnök indítványára a nemzet­gyűlés kimondta, hogy a levelet a nap­lóból törli. Teleky Pál gróf miniszterelnök ref­lektált az elmondott beszédekre. Öröm­mel látja, hogy elhangzott a nemzet­gyűlésen a nemzetiségek hűségnyilatko­zata. Rámutat arra, hogy a nemzet hadseregbe való felvételre kiket vél meg­bízhatatlanoknak. Nem a zsidókat ér­tette ezalatt, hanem azokat, akik­­kom­­mün alatt aktíve vagy passzíve szere­pet vittek. Ez azonban nem, jelenti, hogy mentesítik ezeket a hadseregbeli szolgálat alól, hanem bizonyos fegyver­nélküli szolgálatra kényszerítik őket. Rendkívüli időket élünk, a kormány csak rendkívüli eszközökkel tud fellépni kellő eredménnyel azok ellen, akik az állam­rend megbomlasztására törekszenek. A kormány legfőbb kötelessége, hogy az országban a tekintélyeket újra helyre­állítsa. A munkássággal való megértés idejét elérkezettnek látja s mindent el­követ, hogy e megértés még mélyebbé váljék s az egymásratalálás gyorsabban bekövetkezzék. A magyar munkásság a mi vérünkből való s a munkások a mi testvéreink. Az internacionále gondo­lata bűn. Visszaállítja a kormány a közigazgatás tisztaságát és a tisztviselők helyzetén is segíteni kíván. A vagonlakókon való segítésre is megtette az intézkedéseket. Kéri a nemzetgyűlést, támogassa őt ne­héz munkájában. A nemzetgyűlés elfogadta Moser Er­nőnek Lengyelország üdvözlésére és visszautasította Kovács Emilnek arra irányuló indítványát, hogy Hollandiának és Amerikának a szeretetadományokért köszönetet mondjanak. Vasady Balogh György a vidéki lakosság gabonaellátásáról szólt. Az ülés 2 órakor ért véget. A városi alkalmazot­tak igazoltatása. Hubert Ottó kormánybiztos-főispán a következő felhívást adta ki: A belügyminiszter úr által kiadott 6612—1920. IV. a. sz. rendeletek a tör­vényhatósági tisztviselők, segéd- és ke­ Rendezik a lakáskérdést. A lakásínség ügyében pénteken délután tartották meg azt az an­kétet, amelyet Hubert Ottó kor­mánybiztos-főispán hívott össze. Az ankét hosszas és mélyre­ható vita után állapodott meg több kérdésben, így megállapí­totta, hogy a katonai és polgári lakásrekvirálások ügye áthidalást nyert a honvédelmi miniszternek egy most érkezett leiratával. Az ankét az egyöntetű eljárás bizto­sítása érdekében szűkebb körű bi­zottságot küldött ki Keill Elemér ezredes, térparancsnok elnöklete alatt, amelynek tagjai Böször­ményi Béla dr. járásbíró s egy polgári és egy katonai lakásügyi eladó. A posta- és távirdaigazgatóság 36 család részére kér lakást. Az ankét fölkr az Országos Menekült­­ügyi Hivatalhoz, a belügyminisz­terhez és a kereskedelemügyi mi­niszterhez, tegyék lehetővé, hogy ezek részére a város, amely erre a célra telket ajánl föl, lakásokat építtethessenek. A barak átalakítás dolgában tudomásul vette az ankét, hogy az Országos Menekültügyi Hiva­tal a szükséges összeget folyó­sítja és így az átalakítási mun­kákhoz azonnal hozzá is fognak.

Next