Egyetértés, 1920. május-augusztus (2. évfolyam, 100-198. szám)
1920-08-08 / 179. szám
UMntMár hillyben és vMékan: ■fly Hónapra M— K Félévre. . ISO-K Nagyadévr*zár— K Égése évré Mé K EGYES SZÁM ÁRA 1 KORONA. I SMrkétMsAfl és kiadóhivatal: Kapható az flaaaa«énhénytéa a fléstaa és I Fwam fléssaf-ot M„ I. em. (panagt) •c utcai érmiteknél :: : a várnai bérházban. Hogy oldják meg a zsidókérdést ? — Az Egyetértés tudósítójától. — A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Bottlik Iatván alelnök. Iklódy Szabó János előterjesztette a pénzügyi bizottság javaslatát. Majd Milosevits János kérésére az elnök megállapítja, hogy a képviselők nem jelentek meg határozatképes számban. Félórás szünet után az újra megújított nemzetgyűlés harmadszori olvasásban elfogadja a kormányzói hatáskör kibővítéséről szóló javaslatot. Mahunka Imre megindokolja a kisipar támogatásáról benyújtott indítványát. A Ház elhatározta napirendre tűzését. Budaváry László megindokolja a zsidókérdés megoldására nézve tett indítványát. Tagadja, hogy nincs zsidókérdés. Megnyugtathatja a zsidóság vezetőit, hogy zsidókérdés azóta van, mióta az első zsidó bejött Magyarországra. Nem akarnak pogromot, hanem a keresztény nemzeti életet kulturális és törvényes eszközökkel biztosítani. Nagyatádi Szabó István hozzájárul a kérdés tárgyalásához, bár teljesen nem ért egyet Budaváry Lászlóval. Dr. Orbók Attila személyes kérdésben szólal föl, reflektálva Budaváry beszédének egyes részleteire. Ezután áttértek a napirendre. Huszár Elemér reflektál az indítványával kapcsolatosan elhangzottakra. Nagyatádi Szabó István hozzájárul Pallavicini őrgróf azon javavaslatához, hogy 9 tagú bizottságot küldjenek ki a gabonarendelet végrehajtásához. Sürgeti a tagok delegálását. Majd Stréter tábornok, honvédelmi miniszter válaszolva Gonda Jenő és Dánér Béla interpellációira, kijelenti, hogy nem tudja megérteni, hogy egyes helyeken az árvák és a rokkantak illetményeit visszatartják. A legerélyesebben jár el ilyen esetekben. Különben ez ügyben határozati javaslatot fog benyújtani. A bádogos, lakatos stb. iparban felszámítható munkadíjak megállapítása. Felszámítható :) 1. az illető munkáért az azt végző munkásnak kifizetett munkabér; 2. régió költség címén annak maximum 30 százaléka ; 3. és végül haszon címén ugyanannak a munkabérnek maximum 20 százaléka. A megrendelővel szemben a legmagasabb munkabért, a régió és haszon százalékot is magában foglaló alábbi óránkénti munkadíjak vehetők követelésbe: 1. Önálló szerelő után . . . 12.60 2. Szerelő után.................... 9.80 3. Szerelősegéd után . . . 7.70 4. Tanulatlan segéd, (munkás) napszámos után . „ 7.— 5. Ifjúmunkás után . . . „ 4.20 6. Tanuló után.................... 4.— köteles az iparos akár az A) akár a B) pont szerint kalkulálni és kiállítani a számlát. Aki ezen árszabályban foglaltakat bármikép kijátsza, vagy a megállapitottnál magasabb dijakat kér, követel vagy fogad el, az, az árdrágító visszaélések üldözését tárgyazó 1920. évi XV. t.-c. és az azt kiegészítő kormányrendeletek szerint bűnhődik. Ezen árszabály 1920. augustus 12-én lép életbe és minden ilyen üzletben kifüggesztendő. Debreczen, 1920 aug. 5. Alvizsgálóbizottság. mi a vádirat Budapest, aug. 7. A budapesti I kir. ügyészség julius 31-én adta be vádiratát a Tisza István meggyilkolása ügyében. A terjedelmes vádirat bevezető részében a világháborúval foglalkozik. Megállapítja, hogy Tisza István volt a nemzet hivatott vezére akit követett a nemzet elenyésző töredék kivételével, amelynek élén Károlyi Mihály állott. Vázolja az októberi forradalom előzményeit, amikor aztán rátért Tisza meggyilkolására. Büntetőjogilag komoly bizonyíték Tisza meggyilkolására vonatkozólag az akkor szereplő politikusok egyikével szemben sem merült föl. A gyilkosság gondolata a vádirat szerint Kéri Páltól eredhet. Külön fejezetben foglalkozik avádirat Friedrich Istvánnal. E szerint Friedrich neve Hüttner vallomása alap finss Istvánról? ján került a Tiszagyilkosságba. Ez a vallomás azonban a vád emelésére részint nem nyújt elegendő alapot, részint valótlannak bizonyul. Hütner szerint két napi előzetes megbeszélések után Tisza meggyilkolását Kéry Pál tárgyalta, Roch János ellenezte és Fényes László helyeselte. De, hogy Friedrich is nyilatkozott volna Tisza meggyilkolására nézve, azt Hütner nem mondja. Ilyen beszélgetésen való egyszerű részvétel nem nyújt alapot a vád emelésére. A lánchídi felvonulásban való részvétel valótlan, mert Friedrich október 29. és 30-án nem volt Budapesten, ahova csak október 31-én érkezett. A vádindítvány a vádtanács elé kerül. A Tisza-ügy polgári büntető főtárgyalására mintegy négyszáz tanút idéznek be. Gróf Teleky Pál tárgyal a munkássággal. Budapest, augusztus hó 7. Gróf Teleky Pál miniszterelnök szombaton délután a munkásság küldöttségét fogadta. A küldöttségben képviselve vannak: a szociáldemokrata párt, a bányászok és a vas- és fémmunkások szakszervezete. A küldöttséget Milosevics János nemzetgyűlési képviselő vezette. A tanácskozások során a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdések napirendre kerültek s Milosevics képviselő bekapcsolta abba a zsidókérdést is. Tisza nem akart menekülni, trSohasem bujkáltam, most sem fogok.Mi Budapest, augusztus 7. A Tiszaügy főtárgyalását ma délelőtt folytatták. Dr. Hatvinszky Hugó orvos kihallgatása után báró Radvánszky Béla következett, akinek nagybátyja volt Tisza István. Elmondja, hogy október 31-ikén, mikor felébredt, röpcédulákat osztogattak az utcán s nagyon zavaros volt minden. Délután 2 órakor kiment nagybátyjához, akiről útközben azt hallotta, hogy már letartóztatták. Ez azonban nem bizonyult valónak. Kérte Tiszát, hogy menjen falura. — Soha te bujkáltam, most sem fogok — mondotta Tisza határozottan. Délután fél 5 órakor Sándor Jánossal a klubba mentek, miután éjszakára várta a támadást Tisza ellen. A klubban hallotta, hogy baj van. Mikor a villához ki ért, egy golyó süvített el a fülénél. A villában megdöbbentő látvány fogadta. Nagybátyja halott volt, a felesége eszméletlen és Almássy Denise grófnő feje bekötve. Kevés idő múlva megjelent egy főhadnagy, aki azt mondta, hogy S Lindner hadügyminisztertől jön s kérdezte, hogy segíthet-e valamit? — Nincs mit! — feleltem — előbb kellett volna! Ausztria már megkezdi a forgalmat Magyarországgal. Bécs, aug. 7. A külügyminisztériumban értekezlet volt az Ausztria és Magyarország közötti kereskedelmi érintkezés felvételéről a bojkott megszüntetésével kapcsolatban. Ausztria továbbítja a bojkott alatt feltorlódott árukat Magyarországba. Bécsben ma már vettek föl táviratot Budapestre. I IPAROSOK ÜGYEI Cipésziparosok szövetkezete egy bőrszakmában jártas, lehetőleg kaucióképes üzletvezetőt keres azonnali belépésre. Kérvények az igények megjelölésével a szövetkezeti jegyzőhöz, Nagy Lajos, Bercsényi u. 45. szám alá intézendő. Az iparosok tisztellátása érdekében az ipartestület megkeresése alapján Hubert Ottó főispán rendeletére a városi közélelmezési ügyosztály részéről dr. Balla Bertalan tárgyalásokat folytatott Boruss Mihály fogalmazó és Blaskovics Mihály lakatos- és asztalos iparossal, mint a testület megbizottaival s a következőkben állapodtak meg: Személyesen járnak el a közélelmezési miniszternél először az irányban, hogy a közszükséglet fedezésére beszolgáltatott búzából és az e célra megállapított áron kaphassák meg a kisiparosok az 1920. és 1921-ik évi gabonaszükségletüket. De ha ez nem volna lehetséges, akkor a közszükségletre beszolgáltatott búzából készült lisztből engedélyezzék a kisiparosok évi szükségletét a kereskedőknek engedélyezett áron, a kereskedelmi közvetítői díj nélkül. Az ipartestület ez ügyben terjedelmes előterjesztést dolgozott ki, amelyet a testület nevében Boros Mihály ad át a közélelmezési miniszternek, aki egyúttal a kiskereskedők aktuális kérelmei ügyében szintén tárgyalni fog a kereskedelmi, pénzügyi és földművelésügyi minisztériumban, mint a kiskereskedők egyesületének tit- 1 kára,