Egyetértés, 1920. május-augusztus (2. évfolyam, 100-198. szám)

1920-08-08 / 179. szám

UMntM­ár hillyben és vMékan: ■fly Hónapra M­— K Félévre. . ISO-­K Nagyadévr*­zár— K Égése évré Mé K EGYES SZÁM ÁRA 1 KORONA. I SMrkétMsAfl és kiadóhivatal: Kap­ható az flaaaa«­énhénytéa a fléstaa és I Fwam fléssaf-ot M„ I. em. (panagt) •c utcai érmiteknél ::­­ : a várnai bérházban. Hogy oldják meg a zsidókérdést ? — Az Egyetértés tudósítójától. — A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Bottlik Iatván alelnök. Iklódy Szabó János előter­jesztette a pénzügyi bizottság javaslatát. Majd Milosevits János kérésére az elnök megállapítja, hogy a képviselők nem jelentek meg határozatképes szám­ban. Félórás szünet után az újra meg­újított nemzetgyűlés harmadszori olva­sásban elfogadja a kormányzói hatáskör kibővítéséről szóló javaslatot. Mahunka Imre megindokolja a kisipar támogatá­sáról benyújtott indítványát. A Ház el­határozta napirendre tűzését. Budaváry László megindokolja a zsidókérdés megoldására nézve tett in­dítványát. Tagadja, hogy nincs zsidó­kérdés. Megnyugtathatja a zsidóság ve­zetőit, hogy zsidókérdés azóta van, mióta az első zsidó bejött Magyaror­szágra. Nem akarnak pogromot, hanem a keresztény nemzeti életet kulturális és törvényes eszközökkel biztosítani. Nagyatádi Szabó István hozzájá­rul a kérdés tárgyalásához, bár teljesen nem ért egyet Budaváry Lászlóval. Dr. Orbók Attila személyes kérdés­ben szólal föl, reflektálva Budaváry be­szédének egyes részleteire. Ezután áttértek a napirendre. Huszár Elemér reflektál az indítványával kap­csolatosan elhangzottakra. Nagyatádi Szabó István hozzájárul Pallavicini őrgróf azon javavaslatához, hogy 9 tagú bizottságot küldjenek ki a gabonarende­let végrehajtásához. Sürgeti a tagok delegálását. Majd Stréter tábornok, honvédelmi miniszter válaszolva Gonda Jenő és Dánér Béla interpellációira, kijelenti, hogy nem tudja megérteni, hogy egyes helyeken az árvák és a rokkantak illet­ményeit visszatartják. A legerélyesebben jár el ilyen esetekben. Különben ez ügy­ben határozati javaslatot fog benyújtani. A bádogos, lakatos stb. iparban felszámítható munkadíjak meg­állapítása. Felszámítható :) 1. az illető munkáért az azt végző munkás­nak kifizetett munkabér; 2. régió költ­ség címén annak maximum 30 száza­léka ; 3. és végül haszon címén ugyan­annak a munkabérnek maximum 20 százaléka. A megrendelővel szemben a legmagasabb munkabért, a régió és haszon százalékot is magában foglaló alábbi óránkénti munkadíjak vehetők követelésbe: 1. Önálló szerelő után . . . 12.60 2. Szerelő után.................... 9.80 3. Szerelősegéd után . . . 7.70 4. Tanulatlan segéd, (mun­kás) napszámos után . „ 7.— 5. Ifjúmunkás után . . . „ 4.20 6. Tanuló után.................... 4.— köteles az iparos akár az A) akár a B) pont szerint kalkulálni és kiállítani a számlát. Aki ezen árszabályban foglal­takat bármikép kijátsza, vagy a meg­­állapitottnál magasabb dijakat kér, követel vagy fogad el, az, az árdrágító visszaélések üldözését tárgyazó 1920. évi XV. t.-c. és az azt kiegészítő kor­mányrendeletek szerint bűnhődik. Ezen árszabály 1920. augustus 12-én lép életbe és minden ilyen üzletben kifüg­gesztendő. Debreczen, 1920 aug. 5. Alvizsgálóbizottság. ­ mi a vádirat Budapest, aug. 7. A budapesti I kir. ügyészség julius 31-én adta­­ be vádiratát a Tisza István meg­gyilkolása ügyében. A terjedelmes vádirat bevezető részében a vi­lágháborúval foglalkozik. Megálla­pítja, hogy Tisza István volt a nemzet hivatott vezére akit követett a nemzet elenyésző töredék kivételével, amelynek élén Károlyi Mihály állott. Vázolja az októberi forradalom előzményeit, amikor aztán rátért Tisza meg­gyilkolására. Büntetőjogilag komoly bizonyí­ték Tisza meggyilkolására vonat­kozólag az akkor szereplő politi­kusok egyikével szemben sem merült föl. A gyilkosság gondo­­lata a vádirat szerint Kéri Páltól eredhet. Külön fejezetben foglalkozik a­­vádirat Friedrich Istvánnal. E szerint Friedrich neve Hütt­ner vallomása alap­ finss Istvánról?­ ján került a Tisza­­gyilkosságba. Ez a vallomás azonban a vád emelésére részint nem nyújt elegendő alapot, részint valót­lannak bizonyul. Hütner szerint két napi előze­tes megbeszélések után Tisza meggyilkolását Kéry Pál tár­gyalta, Roch János ellenezte és Fényes László helyeselte. De, hogy Friedrich is nyilatkozott volna Tisza meggyilkolására nézve, azt Hütner nem mondja. Ilyen beszélgetésen való egyszerű rész­vétel nem nyújt ala­pot a vád emelésére. A lánchídi felvonulásban való részvétel valótlan, mert Friedrich október 29. és 30-án nem volt Budapesten, ahova csak október 31-én érkezett. A vádindítvány a vádtanács elé kerül. A Tisza-ügy polgári büntető főtárgyalására mintegy négyszáz tanút idéz­nek be. Gróf Teleky Pál tárgyal a munkássággal. Budapest, augusztus hó 7. Gróf Teleky Pál miniszter­­elnök szombaton délután a munkásság küldöttsé­gét fogadta. A küldöttségben képviselve vannak: a szociáldemokrata­ párt, a bányászok és a vas- és fémmunkások szakszervezete. A küldöttséget Mil­osevics János nemzetgyűlési képviselő vezette. A tanácskozások során a legfontosabb bel- és kül­politikai kérdések napirendre kerültek s Milosevics képviselő bekapcsolta abba a zsidó­kérdést is. Tisza nem akart menekülni, trSohasem bujkáltam, most sem fogok.Mi Budapest, augusztus 7. A Tisza­­ügy főtárgyalását ma délelőtt folytatták. Dr. Hatvinszky Hugó orvos kihallgatása után báró Rad­­vánszky Béla következett, akinek nagybátyja volt Tisza István. El­mondja, hogy október 31-ikén, mikor felébredt, röpcédulákat osz­togattak az utcán s nagyon za­varos volt minden. Délután 2 óra­kor kiment nagybátyjához, akiről útközben azt hallotta, hogy már letartóztatták. Ez azonban nem bizonyult valónak. Kérte Tiszát, hogy menjen falura. — Soha te bujkáltam, most sem fogok — mondotta Tisza határo­zottan. Délután fél 5 órakor Sándor Jánossal a klubba mentek, mi­után éjszakára várta a támadást Tisza ellen. A klubban hallotta, hogy baj van. Mikor a villához ki ért, egy golyó süvített el a fü­lénél. A villában megdöbbentő látvány fogadta. Nagybátyja ha­lott volt, a felesége eszméletlen és Almássy Denise grófnő feje bekötve. Kevés idő múlva meg­jelent egy főhadnagy, aki azt mondta, hogy S Lindner hadügy­minisztertől jön s kérdezte, hogy segíthet-e valamit? — Nincs mit! — feleltem — előbb kellett volna! Ausztria már megkezdi a forgalmat Magyaror­szággal. Bécs, aug. 7. A külügy­minisztériumban értekez­let volt az Ausztria és Magyarország közötti ke­reskedelmi érintkezés fel­vételéről a bojkott meg­szüntetésével kapcsolat­ban. Ausztria továbbítja a bojkott alatt feltorlódott árukat Magyarországba. Bécsben ma már vettek föl táviratot Budapestre. I IPAROSOK ÜGYEI­­ Cipésziparosok szövet­kezete egy bőr­szakmában jár­tas, lehetőleg kaucióképes üzlet­vezetőt keres azonnali belépésre. Kérvények az igények megjelölé­sével a szövetkezeti jegyzőhöz, Nagy Lajos, Bercsényi­ u. 45. szám alá intézendő. Az iparosok tisztellátása érdekében az ipartestület megke­resése alapján Hubert Ottó fő­ispán rendeletére a városi köz­élelmezési­ ügyosztály részéről dr. Balla Bertalan tárgyalásokat foly­tatott Boruss Mihály fogalmazó és Blaskovics Mihály lakatos- és asztalos iparossal, mint a testü­let megbizottaival s a következők­ben állapodtak meg: Személyesen járnak el a közélelmezési minisz­ternél először az irányban, hogy a közszükséglet fedezésére beszol­gáltatott búzából és az e célra megállapított áron kaphassák meg a kisiparosok az 1920. és 1921-ik évi gabona­szükségle­tüket. De ha ez nem volna lehet­séges, akkor a közszükségletre beszolgáltatott búzából készült lisztből engedélyezzék a kis­ipa­rosok évi szükségletét a kereske­dőknek engedélyezett áron, a ke­reskedelmi közvetítői díj nélkül. Az ipartestület ez ügyben terje­delmes előterjesztést dolgozott ki, amelyet a testület nevében Bo­ros Mihály ad át a közélelmezési miniszternek, aki egyúttal a kis­kereskedők aktuális kérelmei ügyé­ben szintén tárgyalni fog a ke­reskedelmi, pénzügyi és földműve­lésügyi minisztériumban, mint a­­ kiskereskedők egyesületének tit- 1 kára,

Next