Egyetértés - esti kiadás, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 1-85. szám)

1920-11-25 / 71. szám

Hollandiának nagy nemzeti gyá­sza van. Elhunyt egyik legkivá­lóbb, sőt a maga nemében párat­lan polgára, dr. Kuyper Ábrahám, volt miniszterelnök, akinek neve a XIX. század két utolsó és a XX. század két első évtizedének szellemi mozgalmaival a legszoro­sabban össze van forrva. A külföld Kuypert majdnem kizárólag csak mint nagy sikerű politikust ismeri, aki a tömegek szívén úgy játszott, mint a vir­tuóz művész a maga hangszerén: az elandalító szelídségtől a tom­boló lelkesedésig, sőt, az alkotó tettekig mindenre ellenállhatatlan erővel tudta hangolni szinte fana­tikus híveit, Hollandia kis embe­reit s azok között is elsősorban a földműveseket s azután a kis iparosokat, kiskereskedőket. Pedig Kuyper nem mint poli­tikus volt legnagyobb, hanem mint hivő kálvinista. A dordrechti zsinaton hitvallás alakjába öntött hollandul kálvinista világnézet­e benne találta meg eddig leghatal­masabb erejű megtestesítőjét. — Életének minden mozzanatában, minden actiójában a kálvinista elveket alkalmazta a végletekig menő következetességgel. Ennek köszönhette csodás sikereit. Nem minden tényét helyesel­hetjük mi, magyarországi refor­mátusok. Így pl. semmi szín alatt nem tartjuk követendőnek abbeli tényét, hogy a történelmi hollan­dus református egyházat, főleg annak zsinat-presbyteri szerveze­tét szét akarta robbantani. Ebbéli törekvése nem is sikerült, mert bár közel 200 ezerre megy a „bánkódok" (a dolens­ek) száma, akik a történelmi egyház­ból kiválván, Kuyper­ vezetése alatt, külön felekezetté tömörül­tek, magukba olvasztván az 1817-ben „kivált“-akat is (afge­­sheidene kerk); de a történelmi ref. egyház még mindig két mil­liónál több hívőt ölel kebelére. De mindenki, még ha nem ért is egyet mindenben Kuyper elveivel ámuló tisztelettel hajtja meg az elismerés zászlaját az ő lángszel­leme, csodás alkotó képessége, mélységes tudománya, elragadó ékesszólása és írói kiválósága előtt. Csodás ellentétek olvadtak benne nemes harmóniába. Orthodox volt hitben és theológiában, de modern életének külső formáiban. Az ő célja éppen az volt, hogy a ter­mészettudományi világrészlet üres formáit, amelyeket se elvetni, se összetörni nem akart, megtöltse a maga felfogása szerint való evan­géliumi igazság örökbecsű tartal­mával. Aki mint politikussal, mint képviselővel, mint miniszterrel érintkezett vele, azok mind hó­doló tisztelői lettek, de akik az ő közvetlen környezetébe bejutottak, azok rajongó szeretettel is csügg­­tek rajta. Aki az ú. n. neo-kálvinizmust megteremtette, nagyon megérdemli tőlünk, magyar kálvinistáktól, hogy elhunyta alkalmával hálás szívvel emlékezzünk meg róla, annyival is inkább, mert ő a magyar kál­­vinistaság iránt nemes vonzalmat érzett és ezt a vonzalmát tettek­ben is kimutatta. A holland Vörös­ Kereszt misz­­szióját a háború folyamán az ő egyik leánya vezette nagy buzgalom­mal és önfeláldozással. Mikor Budapestre, a lányát meglátogatni eljött, szándékában volt, hogy Debreczenbe is eljön s itt már minden intézkedést meg is tettünk ünnepélyes fogadtatására, de ma­gasabb érdekek parancsoló kény­szere az utolsó pillanatban lehe­tetlenné tette, hogy meglátogat­hassa a magyar kálvinistaság fő­városát. E sorok íróját személyes isme­retség, őszinte tisztelet és mély­­hála köteléke fűzte az elhunyt nagy férfiúhoz. Neki köszöni, hogy miniszterelnöksége idején Vilma királynő jóságos figyelmébe aján­lotta és irodalmi tanulmányok végzése céljából Hollandiába meg­hivatta. Életrajzi adataiból legyen szabad megemlítenem a következőket : Született 1837-ben Maassluisban, ahol atyja ref. lelkész volt. A theologiát Leidenben végezte, ahol főleg Schelten volt rá nagy hatás­sal. Négy évig volt falusi pap s 1867-ben hívták meg Utrechtbe. De itt Beers fénye mellett elho­mályosult, azért két év múlva el­fogadta az amsterdami ref. egyház meghívását. Elveit előbb az egy­házban próbálta megvalósítani, de mikor ott n­em boldogult,, kisza­kadt a történelmi ref. egyházból 1886-ban. Már előbb (1880-ban) megalapította a szigorú kálvinista tudomány számára az amsterdami „ Vrije Universitei­”-et (szabad egyetem), melynek ő volt nemcsak a rektora, hanem a lelke is. Az egyetemet teljesen híveinek önkén­tes adományaiból tartotta fenn egész miniszterségéig, amikor tör­vényt hozatott, melynek értelmé­ben a nem állami (hollandul fel­fogás szerint csak magán)­ tanin­tézetek is jelentős állami segít­ségben részesülnek. 1874-ben vá­lasztották meg először képviselő­nek „forradalomellenes“ (antirevo­­lutionair) párti programm alapján. A pártnak csakhamar ő lett a lelke, a vezére és mind nagyobb­­nagyobb tábort gyűjtött zászlója alá a maga szerkesztette „Stan­­daard” című napi­lapja segítsé­gével. Miniszterelnök 1901-ben ben lett, de csak 4 évig tartott a kormányelnöksége, mert 1905- ben a szocialisták kibuktatták. De mint­ államminiszter tagja ma­radt az „Államtanácsának ” ké­sőbb választott tagja az „első kamarádnak. 1912-ben előhala­dott nagyothallása miatt a köz­­szerepléstől visszavonult, csak a „Standaard“ vezetését tartotta meg. A folyó év októberében kezdett el betegeskedni, de utolsó pilla­natáig teljes birtokában volt nagy szellemének. November 9-ikén elhunyt. Temetése 12-én volt, mindkét királyné képviselőinek, az országgyűlés mindkét házának, az általa alapított intézmények tag­jainak mély részvéte mellett. Boldogok, kik a s Urban halnak meg! Dr. Nagy Zsigmond. ! EtfJ mu T&Ft T&3 1920 november 25. Még mindig nem érkezett szén Egy hét óta nincs főzőliszt a szénhiány miatt. — Az „Egyetértés” tudósítójától. — A folyton fokozódó szén-­­ hiány mind erősebben s mind­inkább több vonatkozásban érezteti hatását. Egy hét alatt a legutóbb érkezett 120 ton­nás szénszállítmány után csak .1—1 nagyon szén érkezett Debreczenbe naponként, teg­nap pedig 50 tonna. Ez a szénmizéria okozta az újabb, erősebb üzemkorlátozásokat, amit különösen az ipari üze­mek éreztek meg erősen.­­ A világítás korlátozásán kívül megállótt megint a villamos közlekedés, redukálták a víz­vezeték üzemét, behozták a zárórát, megálltak a malmok. A malmok üzemének szü­netelésével a közellátás is sokat­­szenved. A debreczeni István-malom ugyanis, amely maga szerzi be a szenet, nem tud szenet kapni, a többi malom pedig villamos áramot nem kap s igy nem tudnak őrölni. Ennek követ­kezménye lett azután az, hogy már a múlt héten nem tudtak főzölisztet termelni s igy a debreczeni ellátatlanok nem kaptak főzölisztet. Az illetékes tényezők most intézkedéseket tettek, hogy szén érkezzék Debreczenbe s a malmok is kapjanak szenet, mert különben a lisztellátás a legnagyobb nehézségekbe fog ütközni. Debreczeni szerzők szer­zeménye a Vígszínházban. Pénteken este kezdik meg Gaál Gyula, a Nemzeti Szín­ház tagjai három estére ter­jedő szereplését a Vígszín­házban a Sátán maszkja című izgalmas dramoletben. A dra­­molett keretében Balkányi Vilmosnak, a tehetséges fiatal zeneszerzőnek ide topog — oda topog című rag­timeját fogja táncolni Árkossy Olga és Jávor Sándor. A táncbetét­nek legutóbb Budapesten volt nagy sikere a Luna asszony­ban és bizonyára Debreczen­­ben is kedvező fogadtatásra fog találni.­­ Ugyancsak ez előadások keretében Radu­­lus egy eredeti énekes-tánc­számot ad elő, melynek címe „ Korcsoly­akeringő“, szövegét Herczeg Kálmán írta, ki már sok sikerült magánszámmal gazdagította a kabaré-irodal­mat, zenéjét szerezte Radó Ilus. Ma szerdán este a­ bérlet­ben Than Gyula szín­műve, a „Paraszthűség“ megy. Holnap, csütörtökön először a Debre­czenbe kéne menni... a Csokonai színházban. Farkas Imrének ez az operettje rendkívül nagy­sikert aratott a fővárosban. A darabot —­ tekintettel a nagy érdeklődésre —­ az igaz­gatóság péntekre, szombatra és vasárnap estére­ is kitűzte. E négy előadás bérletszünet­ben megy. A darab főszerep­lői Bodán, Rácz, Szigeti, Szalma, R. Nádassy, Gyulai Giza és Heltai. Hálás szerepe van J. Lukáts Júliának és Csolnakossynak. Jegyek már kaphatók mind a 4 előadásra. A „szegény asszony" 30,000 koronája. Elvesztette a vásárban. — Az Egyetértés tudósítójától. — Tegnap megjelent a rendőr­ségen egy „szegény asszony®, Takács Józsefné paci lakos, egy vakancsos felesége. Jel­lemző a mai viszonyokra, hogy még az úgynevezett szegé­nyebb néposztály tagjai is mily nagy összegekkel járnak­­kelnek. Takács Józsefné azzal a nagy panasszal fordult a rendőrséghez, hogy tegnap a marhavásárban 30 darab ezrest elvesztett. — Nem maradt egy krajcá­rom sem, panaszkodott. Háromezer korona jutalmait tűzött ki annak, ki az elve­szett pénz nyomára vezeti. 2M|||i||||.i|Htltl!ltt«l|llllllll|||lllliniimnWtWl<!HttHlllUIIIIUÜIUüll!llllllllllllllltlllllHIHIIII.!!ilH. IIII IIIIIIÜ 2E Most jelent meg ! Most jelent meg ! r~Dr. BALTAZÁR DEZSŐ EMLÉKIRATA ŰA PRÓBÁLTATÁSOK IDEJÉBŐL1 A könnyen gördülő nyelven megírt vaskos kötet vezető helyen áll azok kö­ü­ö­zött a munkák között, amelyek a forradalom és az oláh megszállás idejére­ rávilágítanak. A könyv ára 120 korona és a szokásos felár.= %Kapható a Kiadó „Méliusz“ Könyvkereskedésben és más papírkereskedőkné].i­ lllllll! Ilii ’illll!)llilll|li!llllllllllllllillll!llll!lllllllllll!li{|||||llllllllllllllllilllíl!l||UI!llllllllllllllillllllilli|llllllm

Next