Egyetértés - esti kiadás, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 1-85. szám)
1920-11-25 / 71. szám
Hollandiának nagy nemzeti gyásza van. Elhunyt egyik legkiválóbb, sőt a maga nemében páratlan polgára, dr. Kuyper Ábrahám, volt miniszterelnök, akinek neve a XIX. század két utolsó és a XX. század két első évtizedének szellemi mozgalmaival a legszorosabban össze van forrva. A külföld Kuypert majdnem kizárólag csak mint nagy sikerű politikust ismeri, aki a tömegek szívén úgy játszott, mint a virtuóz művész a maga hangszerén: az elandalító szelídségtől a tomboló lelkesedésig, sőt, az alkotó tettekig mindenre ellenállhatatlan erővel tudta hangolni szinte fanatikus híveit, Hollandia kis embereit s azok között is elsősorban a földműveseket s azután a kis iparosokat, kiskereskedőket. Pedig Kuyper nem mint politikus volt legnagyobb, hanem mint hivő kálvinista. A dordrechti zsinaton hitvallás alakjába öntött hollandul kálvinista világnézete benne találta meg eddig leghatalmasabb erejű megtestesítőjét. — Életének minden mozzanatában, minden actiójában a kálvinista elveket alkalmazta a végletekig menő következetességgel. Ennek köszönhette csodás sikereit. Nem minden tényét helyeselhetjük mi, magyarországi reformátusok. Így pl. semmi szín alatt nem tartjuk követendőnek abbeli tényét, hogy a történelmi hollandus református egyházat, főleg annak zsinat-presbyteri szervezetét szét akarta robbantani. Ebbéli törekvése nem is sikerült, mert bár közel 200 ezerre megy a „bánkódok" (a dolensek) száma, akik a történelmi egyházból kiválván, Kuyper vezetése alatt, külön felekezetté tömörültek, magukba olvasztván az 1817-ben „kivált“-akat is (afgesheidene kerk); de a történelmi ref. egyház még mindig két milliónál több hívőt ölel kebelére. De mindenki, még ha nem ért is egyet mindenben Kuyper elveivel ámuló tisztelettel hajtja meg az elismerés zászlaját az ő lángszelleme, csodás alkotó képessége, mélységes tudománya, elragadó ékesszólása és írói kiválósága előtt. Csodás ellentétek olvadtak benne nemes harmóniába. Orthodox volt hitben és theológiában, de modern életének külső formáiban. Az ő célja éppen az volt, hogy a természettudományi világrészlet üres formáit, amelyeket se elvetni, se összetörni nem akart, megtöltse a maga felfogása szerint való evangéliumi igazság örökbecsű tartalmával. Aki mint politikussal, mint képviselővel, mint miniszterrel érintkezett vele, azok mind hódoló tisztelői lettek, de akik az ő közvetlen környezetébe bejutottak, azok rajongó szeretettel is csüggtek rajta. Aki az ú. n. neo-kálvinizmust megteremtette, nagyon megérdemli tőlünk, magyar kálvinistáktól, hogy elhunyta alkalmával hálás szívvel emlékezzünk meg róla, annyival is inkább, mert ő a magyar kálvinistaság iránt nemes vonzalmat érzett és ezt a vonzalmát tettekben is kimutatta. A holland Vörös Kereszt miszszióját a háború folyamán az ő egyik leánya vezette nagy buzgalommal és önfeláldozással. Mikor Budapestre, a lányát meglátogatni eljött, szándékában volt, hogy Debreczenbe is eljön s itt már minden intézkedést meg is tettünk ünnepélyes fogadtatására, de magasabb érdekek parancsoló kényszere az utolsó pillanatban lehetetlenné tette, hogy meglátogathassa a magyar kálvinistaság fővárosát. E sorok íróját személyes ismeretség, őszinte tisztelet és mélyhála köteléke fűzte az elhunyt nagy férfiúhoz. Neki köszöni, hogy miniszterelnöksége idején Vilma királynő jóságos figyelmébe ajánlotta és irodalmi tanulmányok végzése céljából Hollandiába meghivatta. Életrajzi adataiból legyen szabad megemlítenem a következőket : Született 1837-ben Maassluisban, ahol atyja ref. lelkész volt. A theologiát Leidenben végezte, ahol főleg Schelten volt rá nagy hatással. Négy évig volt falusi pap s 1867-ben hívták meg Utrechtbe. De itt Beers fénye mellett elhomályosult, azért két év múlva elfogadta az amsterdami ref. egyház meghívását. Elveit előbb az egyházban próbálta megvalósítani, de mikor ott nem boldogult,, kiszakadt a történelmi ref. egyházból 1886-ban. Már előbb (1880-ban) megalapította a szigorú kálvinista tudomány számára az amsterdami „ Vrije Universitei”-et (szabad egyetem), melynek ő volt nemcsak a rektora, hanem a lelke is. Az egyetemet teljesen híveinek önkéntes adományaiból tartotta fenn egész miniszterségéig, amikor törvényt hozatott, melynek értelmében a nem állami (hollandul felfogás szerint csak magán) tanintézetek is jelentős állami segítségben részesülnek. 1874-ben választották meg először képviselőnek „forradalomellenes“ (antirevolutionair) párti programm alapján. A pártnak csakhamar ő lett a lelke, a vezére és mind nagyobbnagyobb tábort gyűjtött zászlója alá a maga szerkesztette „Standaard” című napilapja segítségével. Miniszterelnök 1901-ben ben lett, de csak 4 évig tartott a kormányelnöksége, mert 1905- ben a szocialisták kibuktatták. De mint államminiszter tagja maradt az „Államtanácsának ” később választott tagja az „első kamarádnak. 1912-ben előhaladott nagyothallása miatt a közszerepléstől visszavonult, csak a „Standaard“ vezetését tartotta meg. A folyó év októberében kezdett el betegeskedni, de utolsó pillanatáig teljes birtokában volt nagy szellemének. November 9-ikén elhunyt. Temetése 12-én volt, mindkét királyné képviselőinek, az országgyűlés mindkét házának, az általa alapított intézmények tagjainak mély részvéte mellett. Boldogok, kik a s Urban halnak meg! Dr. Nagy Zsigmond. ! EtfJ mu T&Ft T&3 1920 november 25. Még mindig nem érkezett szén Egy hét óta nincs főzőliszt a szénhiány miatt. — Az „Egyetértés” tudósítójától. — A folyton fokozódó szén- hiány mind erősebben s mindinkább több vonatkozásban érezteti hatását. Egy hét alatt a legutóbb érkezett 120 tonnás szénszállítmány után csak .1—1 nagyon szén érkezett Debreczenbe naponként, tegnap pedig 50 tonna. Ez a szénmizéria okozta az újabb, erősebb üzemkorlátozásokat, amit különösen az ipari üzemek éreztek meg erősen. A világítás korlátozásán kívül megállótt megint a villamos közlekedés, redukálták a vízvezeték üzemét, behozták a zárórát, megálltak a malmok. A malmok üzemének szünetelésével a közellátás is sokatszenved. A debreczeni István-malom ugyanis, amely maga szerzi be a szenet, nem tud szenet kapni, a többi malom pedig villamos áramot nem kap s igy nem tudnak őrölni. Ennek következménye lett azután az, hogy már a múlt héten nem tudtak főzölisztet termelni s igy a debreczeni ellátatlanok nem kaptak főzölisztet. Az illetékes tényezők most intézkedéseket tettek, hogy szén érkezzék Debreczenbe s a malmok is kapjanak szenet, mert különben a lisztellátás a legnagyobb nehézségekbe fog ütközni. Debreczeni szerzők szerzeménye a Vígszínházban. Pénteken este kezdik meg Gaál Gyula, a Nemzeti Színház tagjai három estére terjedő szereplését a Vígszínházban a Sátán maszkja című izgalmas dramoletben. A dramolett keretében Balkányi Vilmosnak, a tehetséges fiatal zeneszerzőnek ide topog — oda topog című ragtimeját fogja táncolni Árkossy Olga és Jávor Sándor. A táncbetétnek legutóbb Budapesten volt nagy sikere a Luna asszonyban és bizonyára Debreczenben is kedvező fogadtatásra fog találni. Ugyancsak ez előadások keretében Radulus egy eredeti énekes-táncszámot ad elő, melynek címe „ Korcsolyakeringő“, szövegét Herczeg Kálmán írta, ki már sok sikerült magánszámmal gazdagította a kabaré-irodalmat, zenéjét szerezte Radó Ilus. Ma szerdán este a bérletben Than Gyula színműve, a „Paraszthűség“ megy. Holnap, csütörtökön először a Debreczenbe kéne menni... a Csokonai színházban. Farkas Imrének ez az operettje rendkívül nagysikert aratott a fővárosban. A darabot — tekintettel a nagy érdeklődésre — az igazgatóság péntekre, szombatra és vasárnap estére is kitűzte. E négy előadás bérletszünetben megy. A darab főszereplői Bodán, Rácz, Szigeti, Szalma, R. Nádassy, Gyulai Giza és Heltai. Hálás szerepe van J. Lukáts Júliának és Csolnakossynak. Jegyek már kaphatók mind a 4 előadásra. A „szegény asszony" 30,000 koronája. Elvesztette a vásárban. — Az Egyetértés tudósítójától. — Tegnap megjelent a rendőrségen egy „szegény asszony®, Takács Józsefné paci lakos, egy vakancsos felesége. Jellemző a mai viszonyokra, hogy még az úgynevezett szegényebb néposztály tagjai is mily nagy összegekkel járnakkelnek. Takács Józsefné azzal a nagy panasszal fordult a rendőrséghez, hogy tegnap a marhavásárban 30 darab ezrest elvesztett. — Nem maradt egy krajcárom sem, panaszkodott. Háromezer korona jutalmait tűzött ki annak, ki az elveszett pénz nyomára vezeti. 2M|||i||||.i|Htltl!ltt«l|llllllll|||lllliniimnWtWl<!HttHlllUIIIIUÜIUüll!llllllllllllllltlllllHIHIIII.!!ilH. IIII IIIIIIÜ 2E Most jelent meg ! Most jelent meg ! r~Dr. BALTAZÁR DEZSŐ EMLÉKIRATA ŰA PRÓBÁLTATÁSOK IDEJÉBŐL1 A könnyen gördülő nyelven megírt vaskos kötet vezető helyen áll azok köüözött a munkák között, amelyek a forradalom és az oláh megszállás idejére rávilágítanak. A könyv ára 120 korona és a szokásos felár.= %Kapható a Kiadó „Méliusz“ Könyvkereskedésben és más papírkereskedőkné].i lllllll! Ilii ’illll!)llilll|li!llllllllllllllillll!llll!lllllllllll!li{|||||llllllllllllllllilllíl!l||UI!llllllllllllllillllllilli|llllllm