Egyetértés, 1921. január-április (3. évfolyam, 1-97. szám)

1921-04-12 / 81. szám

2 Már megint szén­mizériák vannak. De csak Debreczenben nem tudnak világítani. — Az Egyetértés tudósítójától. — Néhány hét óta egymásután jelennek meg a hivatalos értesí­tések a villamos világítás újabb és újabb korlátozásáról. És a vi­lágítás és áramszolgáltatás az ér­tesítéseknek megfelelően valóban csökken is. Féltizenegykor pon­tosan­­jelezi a villany és lassan szépen elalszanak a lámpák, vak sötétbe borítva ezt a hatalmas várost, kiszámíthatatlan károkat okozva ezer és ezer üzemnek. Az ipari életet pedig egyenesen megöli az áramszolgáltatásnak ez a­­ hét ellensége, mert minden ipari motornak szünetelni kell, a munka megáll, a munkás keresete csökken, vagy egyáltalán meg­szűnik. Az áramkorlátozás oka iránt érdek­ődvén, azt a stereotip vá­laszt kapja az ember, hogy­­incs szén és ezért nincs áramterme­lés. Ha azonban mélyebben tekin­tünk a világítási vállalatnak e vétkezése mögé, észre kell ven­nünk, hogy ez a védekezés nem áll meg. Az igaz, hogy a debre­­czeni világítási vállalatnak nincs szene, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincsen szén és nem is szerezhető be. Azt szeretnék mondani, hogy köztudomású, de hiszen akkor a debreczeni világítási vállalat is tudná talán, hogy Budapesten annyi szenet lehet kapni, ameny­­nyit akar valaki a szénbánya képviselőknél s Budapestet el­árasztják Bécsből úgynevezett offertekkel s már stomnírozzák is az üzleteket, mert a lekötött szénmennyiséggel nem tudnak mit csinálni. Valamennyi vidéki­­ város, Miskolc, Szolnok, Nyíregy­háza, sőt kisebb helyek is teljes világítást tudnak már adni. Legalább is furcsa tehát, hogy a debreczeni világítási vállalat ilyen helyzetben nem igyekszik megragadni az alkalmat arra, hogy szef­et szerezzen Debreczen­­nek, hanem éppen most redukálja az áramszolgáltatást. Ha pedig az üzemvezetőség nem rendelke­zik kellő tudással, képességgel és jártassággal arra, hogy akkor, amikor mindenki szerezhet sze­net, csak Debreczen nem, vegye igénybe olyan emberek munkáját, akik erre tudással és képessé­ggel bírnak. Az elmúlt néhány hónap alatt — ha jól tudjuk — a vilá­gítású vállalatnak Klein Éliás szerzett be szenet és addig fen­nen hangzott­ a dicséret és dicse­­kedés, hogy milyen fényes vilá­gítás van Debreczenben. Elsőrendű érdekeket sért az üzemredukció s olyan károkat okoz, amelyek helyrehozhatatla­­nok. Éppen azért kár volt az üzem vizsgálatára kiküldött bizott­ságot visszavonni. Sőt meg kel­lett volna bízni azzal, hogy a szénbeszerzés körül fennálló ne­hézségekre és tehetetlenségre is terjessze ki figyelmét s ha az üzemvezetőség nem tud segíteni a szénhiányon, segítsen ez a bi­zottság. Az Egyetértés szerkesztő­­ségének és kiadóhivatala­­inak telefonszáma 4. ma YTB Tikri­tess 1921 április 12 20 és félmillió bankjegyet és 18 kiló aranyrudat akartak Németországba kivinni. — Az Egyetértés tudósítójától. — Bice, április 11. Szombaton délután nagy valuta- és arany­csempészésre jött rá a bécsi rendőrség. A passaui vonat indulása előtt néhány másodperccel egy autó robogott a pályaudvar elé, amelyen egy angol katona, egy civilruhás úr és egy hölgy ült. Feltartóztat­ták őket s amikor a podgyászukat átvizsgálták, abban húsz és fél millió korona lebélyegzett osztrák bankjegy volt, amelyet Ném­et­országba akartak kicsempészni. A társaságot, a rendőrség letartóztatta. Ugyancsak a bécsi rendőrség letartóztatta Rappard nevű állító­lagos bérlőt, akinek csomagjaiban a podgyászvizsgálat alkalmával 10 kiló aranyrudat találtak.­­ A csomagok futárpecséttel voltak el­látva. A megmotozás alkalmával az utas zsebeiben három kiló ara­nyat találtak a detektívek. A farsang tündére. A múlt idők egyik kedvelt operettéjét­ újí­totta fel telt ház előtt szombaton és vasárnap a Csokonai-színház Willner-Oetterreicher kiváló művé­ben, A farsang tündérében, mely­nek szép fülbemászó zenéjét Kál­mán Imre szerzette. A Csokonai­­színház teljes igyekezettel, nagyon jó előadást produkált. A szerep­lők közül elsősorban dicséret il­leti Buday Ilonkát, ki szép éne­kével, gyönyörű táncával és pom­­pásabbnál pompásabb toiletterei­­vel elragadta a közönséget.­­ Jól sikerült figurát adott Heltay Andor a közkedvelt komikus, Mátray Jenő ez a vérbeli színész, mint mindig, nagyszerűen táncolt. R. Nádassy István igen jó volt. Somló Stefi a kóristanő szerepét igen sikerülten adta és ügyesen táncolt. A karszemélyzet elisme­résre méltóan együtt dolgozott a darabban. A kifogástalan rendezés Petrik József szorgalmát dicsérte, a zenekart Müller Mátyás vezette a tőle megszokott precizitással. Kedden B­ bérletben A far­sang tündére megy. Szerdán Trilby kerül színre. Jegyeket már árusít a pénztár. 14-én tisztviselő­ est. Salgó Piri hangversenye, mint már jelentettük, kedden este lesz a Zenede hangversenytermé­ben. Szezon végén szokatlan az a nagy érdeklődő , amely a hang­versenyt megelőzi, a zeneértők és zenekedvelők hatalmas debreczeni tábora előtt lesz alkalma a fiatal művésznőnek bemutatkozni és a zenei körökben elterjedt hírek szerint, teljes győzelmet aratni. Hangverseny: Füredi Sán­dor hegedűművész 16-iki szóló­estélye iránt rendkívüli érdeklődés mutatkozik. A mester Bruch he­gedűversenye és Sarasate: Spa­­nyoltánczain kívül műsorába vette Vieuxtemps : Ballada és Polo­­naisejét, valamint YViemasvski: Scherrotarantelláját és Hubay ! Csárdajeleneteit (Sárga cserebogár), mely darabokban virtuozitását és magyaros érzelmű játékát is cso­dálhatjuk. Jegyek Bárdos könyv­­kereskedésében. Kürthy Zoltán hangver­senye. Kürthy Zoltán orgona és hegedűművész hangversenyeinek programmja a következő: Kedden, 1921 április 12-én, délután 5 órakor, a Kossuth­ utcai templom­ban, részben a Testvéregyesület javára, jótékonycélú orgona hang­verseny műsora: 1. Bach Toccata, adagio és fuga C-dur. 2. a) Liszt F.: Adadio Des-dur; b)Boelmann: Priére; c) Guilmant: Cantilene pas orale; d) Bossi: Scherzo G- moll. 3. Horthy Z.: Passacaglia D-moll. 4. Händel—Guilmant : Maroké religieuse. Csütörtökön, április 14-én, este fél 8 órakor a Zenede dísztermében hegedű­­hangverseny műsora: 1. Mozart: Hegedűverseny A-dúr. 2. Vieux­temps : Ballada és polonais. 3. Corelly: La folia. 4. a) Wieniaovsky: Mazurka; b) Tartini: Variatiok; c) Kürthy Z.: Elégia; d) Kürthy Z.: Humoreszk; e) Nachéz T.: Magyar táncok. Zongorán kiséri Kürthy Sándor: Blüthner zongora. Jegyek mind a két előadásra előre válthatók a Méliusz könyvkeres­kedésben. Hul­ámsir, kalandor történet 6 fel­vonásban Harry Piet főszereplésével az Apollóban. 1. felv. A titokzatos teaház. 2. felv. A csatornában. 3. felv. Az ál­arcos látogató. 4. A kincses szekrény. 5. felv. A Yachtverseny. 6. felv. A halai torkában. Jegyelővétel. NYAKKENDŐ ÚJDONSÁGOK FRANK EDÉNÉL Cég szebb tavaszi­g­elöltő újdonságokat Sport kabátokat, Ruhákat, Costüm és Blonsokat legszebb kivitelben — jutányos, árban ajani­c“Rózsa iiruház "Debreczen, sAlföldi palota. Női és leány felöltők, ka­lapok állandóan érkeznek Menny Porten ét Lott* Neumann, a két szép mozi stbr egy műsoron a Urániában, bemutatásra kerül a Csók­vásár 4 felvonásban a szezon legjobb vígjátéka és a Korhely leánya, dráma 4 felvonásban. Jegyelővétel. A legelterjedtebb és leg­jobb színházi hetilap a „Csa­ládi Kör“ minden vasárnap megjelenik és vasárnap 5 koronáért kapható. A debreczeni Lovaregylet visszautasította Debreczen város diját. A város közgyűlése a Lovar­egylet kérésére a szerződés sze­rint kötelezett 100 darab aranyat, amelyből „Debreczen sz. kir. vá­ros dijá”-t írják ki, készpénzre változtatta és pedig 1000 koro­nára. A Lovaregylet a pénzér­tékre, a mai viszonyokra és arra való tekintettel, hogy 1000 ko­ronás díjakat kiírni nem lehet, azt kérte, hogy a díjat más vá­rosok példájára 10.000 koronára emelje föl. Ezt azonban a köz­gyűlés nem teljesítette, mire most a lovaregylet a következő bead­ványt intézte a városhoz: Tekintetes Városi Tanácsi Debreczen sz. kir. város b­bekgy. a Debreczeni Lovaregylet ama kérelmére, hogy a május 15—16. napjain tartandó lóversenyekre „Debreczen sz. kir. város dija” cimen kiirt versenyszámra az év­tizedek óta adott 100 drb 10 koronás arany helyett 10,000 ko­rona díjat adjon, elhatározta, hogy a kérelemnek csak annyiban ad helyet, hogy csupán 1000 ko­rona díjat ad a Lovaregyletnek. A Lovaregylet­ Igazgatósága f. hó 10-én tartott ülésén meglepe­téssel vette tudomássul eme ha­tározatot és a felajánlott 1000 korona díjat tisztelettel vissza­utasítja. A Lovaregyletet a megszavazott díj visszautasításánál nemcsak az összegnek — a mai viszonyokat figyelembe véve — csekély volta vezette, hanem főként az, hogy nem akarta Debreczen városát, az ősrégi gazdag várost, az or­szág előtt annak a szégyennek kitenni, hogy kiírjon egy verseny­számot a város neve alatt 1000 korona díjazással, továbbá, mert Debreczen város múltjához nem tartja méltónak ilyen összegű dí kiírását. Ezen indokoktól vezérelve az igazgatóság a megszavazott díjat nem fogadja el és tisztelettel be­jelenti, hogy az idei versenyeken — 1890 óta első ízben — hiá­nyozni fog a „Debreczen sz. Mr. város dija” elnevezésű verseny.­­ Tisztelettel kérjük eme határoza­tunkat a lek. törvényhatósági bi­zottsági közgyűlésnek bejelenteni. Debreczen, 1921 április 10. A „Debreczeni Lovaregylet“ ne­vében : Herlicska Károly, ezredes. G­róf Szapáry József, Vecsey Zoltán, Murányi Béla, százados. Perczel Aladár, százados. Mindenesetre sajnálatos, hogy a versenyekből hiányozni fog Debreczen város díja, amely 30 év óta szerepel a versenyeken. Kétségtelen az is, hogy a Lovar­egyletnek igaza van a kérdésben s ma 1000 K-ás dijat kiírni nem lehet és Debreczen ilyen díjjal nem szerepelhet.

Next