Egyetértés, 1923. május-augusztus (5. évfolyam, 98-196. szám)

1923-05-01 / 98. szám

* Gazdatársadalmi érdk­­képviseletek­ értekezlet­. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara hivására a Tiszántúl nyolc vármegyéjének mezőgazdasági bi­zottságai és gazdasági egyesületei küldötték el megbízottaikat a ka­mara által április 29-én összehívott értekezletre, amelyen dr. gróf Al­mássy Imre elnökölt. Az értekezle­ten megjelent dr. Hadházy Zsigmond főispán és a hatóságok számos kép­viselője is. A gazdák élénk érdeklődésével megtartott értekezleten, melyet dr. gróf Almássy Imre lendületes, nagy hatású beszéddel nyitott meg, három­ főpont volt tárgyaláson. Elsőként dr. Rácz Lajos kamarai igazgató ismertette a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamara eddigi működését. A kamara a mezőgazdaság összes vo­natkozásaira, a mezőgazdasági né­pességnek, úgy gazdáknak, mint munkásoknak érdekei védelmére és elősegítésére törekedett. A növény és állategészségvédelem terén a ka­mara egészen új nyomokon halad. Eredményeket ért el a kamara a mezőgazdasági hitel terén a gaz­dák javára. Az értékesítés szerve­zése terén kiemelkedő sikere a ka­mara tevékenységének a debreceni gyapjúakció létesítése. A mezőgaz­dasági munkásügyekben a jogosult munkás közérdekek érvényesülését segíti elő, a munkásosztály rendkí­vüli jelentőségét figyelemmel tartva. Bármely gazdának és munkásnak díjtalan tanácsot és érdekvédelmet nyújt. Adóügyekben is gyakran szállt a kamara síkra a gazdaérde­­kek védelmére. Az értekezlet második pontja volt annak megtárgyalása, hogyan lehet az új mezőgazdasági bizottságok működését intenzívebbé tenni. E b­­zottságok vezetőinek legjobb törek­vései fönnakadnak az anyagi erők hiányában, aminek folytán sem do­logi, sem munkaszükségletek el nem láthatók. Az értekezlet tudomásul vette, hogy ez évben már, ha a ka­marai illetékek beszedése megindul, a kamara készséggel fogja a bizott­ságokat anyagilag segíteni. Azonkí­vül az értekezlet óhajára átír a ka­mara a törvényhatóságokhoz, hogy Békés megye példájára maguk a me­gyék is segítsék elő a bizottságok munkáját. Az értekezlet harmadik pontja a gazdasági egyesületeknek a kamarai tevékenységhez kapcso­lódásának kérdése volt. A kamara igazgatója nagy méltánylással emel­te ki a kerületbe a­ egyesületek tisz­teletreméltó múltját és jellemezte a nehéz helyzetet, amelyben az egye­sületek működése, legjobb törekvé­seik dacára, oly sokszor fennakad. Az egyesületek küldöttei örömmel fogadták a kamara e közlését és megállapodtak abban, hogy legszo­rosabb összeműködésre fognak tö­rekedni a kamarával. Az értekezleten dr. Rácz Lajos igazgató előadásával kapcsolatosan vita indult meg. Elsőnek Morvay Mi­hály békésvármegyei mezőgazda­­sági bizottsági elnök szólott az elő­terjesztéshez. Rámutatott arra, hogy a békésvármegyei átcsináláshoz a közerőt karhatalommal rendelik ki a nagy dolog idején. Igazságtalan­nak tartja és kéri a kamarát, hogy védje meg ettől a gazdatársadalma­t. Jóna István ennek kapcsán kéri, hogy a kamara írjon fel a kereske­delmi miniszterhez, hogy a rendele­tet helyezze hatályon kívül. Legyen az igazi közteherviselés, ne csak egy osztály legyen vele sújtva. Vásáry József rámutat arra, hogy a kor­mány, különösen mióta az érdekkép­viseleteket szervezte, számos intéz­kedésével olyan csapásokat mér a mezőgazdaságra, melyek alapjában ingatják meg s ha még több ilyen intézkedés történik, felvetődik, med­dig bírja a mezőgazdaság ? Rámu­tatott a sertéstenyésztés csődjére, a­melyet a kivitel korlátozása jutta­tott ide és most a sertés és sertés­­termékek horribilis árra emelked­tek. Ép igy, épen a hangulat hatása alatt veszett el külföldi borpacunk is és most a legrosszabb üzlet a szőlőtermelés. Szabolcsban 3-­4000 vagyon burgonya vár eladásra, áron alul sem kell. Tavaly a burgonya mázsája 1300 K volt, a búzáé 500 K. Most a burgonya 2000 K, mikor a búza 28000 koronát ért. Ki termel egy burgonyát ? És akkor, amikor a külkereskedelem óriási deficittel dolgozik, milliárdos kárt vall, az állam is rossz gazdasági poltikájá­­val. Mikor a gazdák panaszkodnak, azt mondják illetékes helyen is, hol vannak az érdekképviseletek ? A fe­lelősség tudatában azt kívánja, hogy a gazdák e sérelmeire az érdekkép­­vseletek élénken figyeljenek és has­sanak oda, hogy a mezőgazdaságot érdeklő törvényjavaslatok, kormány­rendeletek még tárgyalás alá se ke­rüljenek addig, míg a gazdák ér­dekképviseletét meg nem hallgatták, mert egy elhibázott intézkedéssel megtörténhetik, hogy jó búzatermés esetén is a mezőgazdaságnak semmi különös haszna nem lesz a jó ter­mésből. Vásáry előterjesztését élénk tetszéssel és helyesléssel fogadta az értekezlet. EGY­ET­ÉRTÉS 1923 május 1. Júliusban kerül tárgyalásra a rendőrgyilkosok bűnügye. Az elvetemült gyilkosoknak, Rácz Kálmánnak és Bagdi Gyulá­­nak a kihallgatását Preineszber­­ger Jenő dr. vizsgálóbíró tegnap délelőtt kezdte meg. A fogházból kezüket a lábukhoz vasalva vezet­ték fel a gyilkosokat. A folyosó kiváncsi népét gúnyos mosollyal nézte Rácz Kálmán és úgy lépte" át a vizsgálóbíróság küszöbét, mint aki biztos a dolgában. A kihallga­táson nagyon óvatosan felelget a jogi ismeretekben jártas gyilkos. Bagdi Gyulát megtörte a fogság és vallomásában már szembe helyez­kedik Rácz Kálmánnal. Az államrendőrség a nyomozás iratait és a kihallgatás jegyző­könyveit már átküldte a királyi ügyészségre. Az iratok áttanulmá­nyozását már megkezdték és a vizsgálat után kitűzik a törvény­­széki főtárgyalást. A legnagyobb valószínűség szerint július első felében tart­ják meg a szenzációsnak ígér­kező főtárgyalást. A béllegelői harc életben ma­radt áldozatának , Földi Mihály detektív csoportvezetőnek az álla­potában lényeges javulás állt be. Vasárnap reggel ugyan nagy láz gyötörte, de azóta nyugodt és könnyebb ételeket is evett.­­ Az ápoló orvosok véleménye szerint súlyos sebeit ki fogja heverni és egy pár hónap múlva egészséges lesz. Leégett téglagyár Budapest, április 30. Az óbudai Bőhm-féle téglagyár leégett. A tűz másfélm­illiárd kárt okozott. — A tűzvésznek két sebesültje is van. Egy tűzoltó és egy folyamőr. — Igen sok tűzoltó és folyamőr rosz­­szul lett a folytó füsttől és hőség­től. Mind nagyobb gyanú merül fel arra nézve, hogy a tüzet gyújtoga­ Nagy K­alap-vásár Óriási választéki Olcsó áraki HERMAN ÉS FRIEDMAN Piac-utca 10. Bikával szemben. Jó gyapjú-szövetek Feldsteim Dezsőnél. [ §• CFr«ltn«r ht*4 •• O KALAP ® NYAKKENDŐ legolcsóbb, legna­gyobb választékban Werner Sándornál Piac-utca 72. szám. „Ne hagyjuk el a köte­lességtel­jesítés áldo­zatait!“ A társadalom az áldozatok családjáért. A gonosztevők gyilkos golyójá­nak áldozatul esett P. Tóth János detektív családjának fölsegítésére az alábbi újabb adományok érkez­tek : Az Egyetértés szerkesztőségé­hez : Fálk kefegyár r.-t. 10,000 kör. Weisz Dávid vezérigazgató 5000 korona. Csobay László 1000 korona. Takács hentes 1000 korona. Id. Németh Gábor 500 korona. If­j. Németh Gábor 500 korona. Hadházy Endre 500 korona. Katona József 300 korona. tás okozta. Valószínűnek tartják, hogy a rosszakaratú gyújtogatás vagy vigyázatlanság okozta a tűz­vészt. A rendőrség már az éjszakai órákban megindította a nyomo­zást, hogy a tűz keletkezésének okait kiderítse. Egy fűtő jelen­tette, hogy Prósz István tűzmester néhány nappal ezelőtt így biztatta őt: — Tüzeljen, hadd boruljon lángba az egész mindenség. — Prószt a rendőrség azonnal őri­zetbe vette. Letartóztatták Gyevai János munkást is, aki, mikor a tűzoltók az ott ácsorgókra rászól­tak, hogy segítsenek a tömlőket átemelni, így kiáltott társaira : — Hagyjátok, legalább meleg­­sik a hold. Miután ezzel az oltási munkála­tot megnehezíteni igyekezett, a kö­zelben levő detektív letartóztatta. SZÍNHÁZ Cserebere bemutatója ma este. Az­­igazgatóság pontos megjelenést kér. Előadás után az ajtókat be­zárják és senkit sem engednek a nézőtérre. Pillangó főhadnagy szombat dél­után mérsékelt árakkal. Halassi Mariska, Kardoss Géza énekelnek és táncolnak a Csereberében. Ferrari Albertina hangversenye. Fiatal nő, hosszú fehér köntösben, mintha papnő volna. S az is, egy tisztult, komoly művészet papnője. Alig emlékszünk nőhegedűsre, aki­ben ennyi eleven erőt, mérsékletet, páratlan technikát, szenvedélyes lelj­dületet és alapos tudást találtunk volna. Itubay tanítvány ő is, de Ve­­esey glecser-magas és hideg játéka, Rubinstein Erna izzó temperamen­tuma közt valahogy középen áll : technikája mesterének széles és len­dületes vonókezelése, mintha egy láthatlan zenekar állana a háta mö­gött,­­ amelyet vezényelnie kellene, játékstílusa azonban nyugodt, le­higgadt, mint mestere mai játéka még ott is, ahol a gyöngyöző trillák, üveghangok, díszek egész ékszertá­rát csillogtathatja, mint a Chopin Nocturneben. Mindezeket minden ostenzáció nélkül adja, csak oly ter­mészetesen, mint a Paganini G-hur variációk boszorkányságát, vagy a Hubay Caripen fantázia viharos és szeszélyes passageait. Érzéseire is hangfogót tesz, nem engedi túlárad­ni, okos mérséklete meglepő, tónusa melegen zengő, minden árnyalatra képes. Kétségtelen, hogy minden eszköze meg van ahhoz, hogy a le­geslegelső játékosok egyike váljék belőle. A tegnapi­ concert félsikeré­ért az előző napi Wadbauer—Ker­­pely concertre s magára vessen. — Debrecen nem bir el még két nagy zenei szenzációt egymásután s azt, hogy Ferrari Albertina is szenzáció lesz, csak a Mendelssohn hegedűver­seny, kivált a 2-ik tétel ihletett can­­tilénája után tudta meg a publikum, mert a műsor csak virtuózt sejttetett Tartini és Vieuxtemps első hangver­senyen kissé iskolás, Beethoven hiánya bizalmatlanságot kelt. öröm­mel regisztráljuk, hogy a kiváló művésznő minden kétséget eloszla­tott, lelkes és számos hívőt szerzett kivételes művészetének s meg lehet győződve róla, hogyha legközelebb Debrecenbe jön, zsúfolt ház fogja fogadni. Az a lelkes publikum, mely a csaknem ismeretlen névnek a sze­zon egyik legértékesebb estjét kö­szönte, saját felfedezésétől meglepve s boldogan viharos ovációkban ré­szesítette a művésznőt. Minden szám után háromszor-négyszer tapsolták ki, a percekig zúgó tapsokra Schu­mann Traumerei-ja kristálytiszta szépségű előadásával köszönte meg. Zongoránál­­ ez sem kisebb meg­lepetés volt, a nagyszerű Dientzl Oszkár ült, akinek jól ismert és ked­velt művészete csak növelte az este sikerét. (dr. K.) Ritka műélvezetnek voltak részes­sei azok, akik tegnap este az Urá­nia műsorában gyönyörködtek. Két elsőrendű amerikai társadalmi drá­ma került bemutatóra. Egyik Fehér liliom (Bánat leánya) című pálya­díjat nyert poetikus film. Színpom­­pás, realizmustól duzzadó drámai alkotás, amelynek cselekménye, meg­játszása önkénytelenül könnyeket csalt a nézők szemeibe. A főszere­pet Betti Comson amerikai filmdíva játszotta mesteri alakításban. A má­sik remekmű, Marionettek (Egy kényszerházasság) című, szintén amerikai film, főszereplője Klara Kimboll Joung — a tragikus módon elhunyt világhírű filmszár, aki köz­vetlen halála előtt játszotta el ezt a szerepet, amelybe úgyszólván lel­két vitte bele, mintha érezte volna közeli halálát. Megdöbbentő realiz­musa és mesteri játéka, a gyönyörű miliő, a rendezés a legelső filmek fölé helyezik ezt a szép drámát. Ma utoljára marad műsoron. Őfensége Párisban. Gaumont­­film. Holnap az Apollóban. Fehér liliom. Pályadíjjal kitün­tetve. Marionetten Klara Kimboll Joung játékával. Ma utoljára Urá­niában. Szerdától: Liliomtipró. Felnőtteknek. Péntektől : Démoncirkusz. Vígszínházban. Mámoros éj­szakák. Gyönyörű képekben raj­zol meg egy farsangi drámát, Lil Dagoverrel a főszerepben. Kizáró­lag felnőtteknek. Két kitűnő kí­sérővel. Modell. Szerelmi történet a mű­vészvilágból. Ma utoljára az Apol­lóban.

Next