Egyetértés, 1924. május-augusztus (6. évfolyam, 100-199. szám)

1924-05-01 / 100. szám

DEBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 1. EGYETÉRTÉS POLITIKAI NAPILAP Előfizetési év helyben és vidéken: Egy hónapra 25.000 korona. AVAV Egyes szám ára 1000 korona, avav/ Mleatte ■ ■%ewpet • Debreczen sz. kir. véres és a tiszántúli református egyházhezfizet könyvnyomda-vállalata. Sceckess,Reégée Idadéfhivatal: Kisseth utcai szám azsft, sérpátltva épület. Telefonszám: 4. Egyes szám ára IOOO korona. Május elsején nemcsak a tavasz viruló bontakozása pezsegtette a vért a tíz évelőtti régi jó időkben, hanem a szociáldemokrata munkások reménykedő ünneplése is. Amint végig vonult egy-egy nagyobb város utcáin a tüntetve ünneplő munkás sereg, a maga ismert jelszavakat tartalmazó táblácskáival, eszméi hangos éltetésével, vidám, vagy fanatizáló erejű énekléssel, de mindig példás rendben: mindenfelé kipirultak az arcok. Már az egyik az öröm lázától, a másik a harag indulatától, az egyik az együttérzés melegétől, a másik az ellenszenv tüzétől. Mikor először láttuk a maga jelentéktelenségében, kevés szárnú csavarával a szocialista munkások körmenetét, az apáink összevont szemöldökkel, a felindultságtól rekedt hangon emlegették a lelketlen népbolondítókat, a temperamentumosabbak Bartha Miklós után hazátlan bitangokról beszéltek, mi pedig fiatalok, valami csodálatos feszültséget éreztünk a lelkünkben, valami emberfölötti kényszerítő erőt arra, hogy a mérges tekintetű apák és az utca népe közt mi legyünk az összekötő híd és mi rajtunk át épüljön fel az új, modern, munkálkodó, de magyar Magyarország. Aztán, hogy az utcai tömeg nőtt, fogyott a kárhoztató öregek száma és fogyott a lelkesedő ifjak csapata és mind többen lettek megértő öregek, akik belátták, hogy a tömeg aljain könnyebb pozíciókat elérni vagy megtartani és mind többen lettek élelmes ifjak, akik boldogulásukat nem a maguk munkájára, hanem a tömeg támogatására akarták építeni. A tömeg az utcán nőtt-nőtt, de nem erkölcsi erőben; az ablakon át szemlélők száma csökkent, nem csak számban, de erkölcsi értékben is. Így jutottunk a mához, amikor nincs felvonulás az utcákon és ,nincsenek lelkesedéstől, haragtól, vagy kötelességvágyó lelkesedéstől kipirult, hanem elfojtott dühtől, gyűlölettől, vagy félelemtől elsáppadt arcok. Mégis azt mondják, hogy a régi idők voltak rosszak. Pedig nyilvánvaló, hogy az olyan korszak fut és veszedelmes, amelyben gyümölcshozásra meg nem érett bimbókról akarnak gyümölcsöt szedni, s az olyan korszak szép és reményt nyújtó, amelyben, az érett gyümölcsöt élvezik, az uj hajtásokat nemesítik, a bimbók virágzását nyugodtan bevárják, a virágzó fát sem el nem pusztítják, sem kora, fanyar, mérges gyümölcsadásra nem kényszerítik. Kérjük mindenütt az Egyetértést. Budapest, április 30. A hivatalos lap szerdai száma közli a kormánynak 3333—1921. M. E. sz. rendeletét a lakásügy ideiglenes rendezéséről. A rendelet első része a szabadrendelkezési és szabadbérbeadási jogról intézkedik. A második rész a lakásügy közigazgatásának a bérlet változására vonatkozó eljárást szabályozza. A harmadik rész a lakásügy közigazgatás ellátására hivatott hatóságok szervezetét tárgyalja. A negyedik rész intézkedik a lakbérek megállapításáról. A törvény rendelkezései értelmében a bérek a szabadrendelkezési jog teljes helyreállításáig más megoldás hiányában az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt évi tisztabér aranyértékének 50 százalékán felül nem emelkedhetik. E törvény alkalmazásában alapbérnek, amelynek alapján az esedékes bér kiszámítandó, azt az aranykorona értékűnek tekintett összeget kell venni, amely megfelel: 1. Az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt évi tiszta haszonbér egy bérnegyedévre eső részének, vagy a lakás, vagy egyéb helyiség ebben az időben bérbe volt adva, vagy 2. Az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért vagy egyéb helyiségért az 1917. évi november 1. napján általában fizetett évi tisztabér egy bérnegyedére eső részének, az esedékes bér pedig az alapbérnek százalékszerűen megállapított hányada után papírkoronában fizetendő összeg. Ennek kiszámításánál ugyanazt az átszámítási kulcsot kell alkalmazni, amelyet a pénzügyminiszter az egyenes adótartozások céljára arra a hónapra megállapít. Az alapbér aranykorona értékű hányadának megfelelő esedékes bért a bérlő más megállapodás hiányában a bérnegyed ötödik napjáig bezárólag köteles fizetni. Albérletbe adott lakások és lakásrészek bérének megállapítása: Az albérletbe adott lakásrészek (szobák) bérét akár a jelenlegi, akár az új bérlővel szemben nem lehet magasabb összegben megállapítani annál az összegnél, amely az albérletbe adó által az egész lakásért fizetett tiszta bérből és annak járulékaiból, valamint pótlékaiból aránylagosan az albérletbe adott lakásrészre esik. A konyhának vagy fürdőszobának kizárólagos vagy közös használatra az albérletbeadás esetében az albérleti összeg nem lehet magasabb a lakás egy szobája után követelhető albérleti összeg felénél. Ha a lakásrész bútorozottan, adatott albérletbe, bútorhasználat címén az albérletbe adott lakásrészre eső bérösszegnek 100 százalékát lehet számítani. Nagyobb utca, vagy különös kényelemmel, vagy fényűzéssel berendezett szobák után a bútorhasználati díjhoz még 20—50 százalékot számíthatnak fel. A világításért, fűtésért, mosásért az albérletbe adó külön, díjazást követelhet. Ha a lakásrész több személynek adatott albérletbe, úgy a bútorhasználati díjnak, mint a takarításért és kiszolgálásért követelhető összegnek 20 százalékát számíthatja fel. Ezek a szabályok az egész lakás albérletbeadása esetében is megfelelően alkalmazandók. Karbantartási és helyreállítási munkálatok költségeiről: A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben és épületrészekben, levő lakások és egyéb helyiségek bérlői a háztulajdonostól, bérbeadótól a bérelt helyiségben felmerülő olyan karbantartási és helyreállítási munkálatok teljesítését sem követelhetik, amelyek a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. Közüzemi költségek. A lakók érdekében akár a községi, akár más üzemek, akár a háztulajdonos által teljesített szolgáltatásokkal: vízszolgáltatás, csatornázás, szemétfuvarozás, kéményseprés, pöcegödör tisztítás stb. felmerülő költségeket a tulajdonos, bérbeadó köteles fizetni. A tulajdonost, bérbeadót terhelő eme költségek megtérítésére az 1924. évi május 1-től kezdődőleg a bérlő az esedékes bérrel egyidejűleg a bérfizetés elmulasztásának esetére megállapított jogkövetkezmények terhe alatt: 1. Budapesten az alapbér 3 százalékának, 2. vidéki városokban és községekben, ahol csak vízvezeték van az alapbér 4 százalékának, ahol pedig vízvezeték és csatornázás van, az alapbér 5 százalékának, 3. vízvezetékkel és csatornázással nem bíró városokban az alapbér 2 százalékának, más községekben pedig az alapbér 1 százalékának megfelelő aranykorona értékben számítandó összeget kötelesek a béren felül fizetni. A kincstári haszonrészesedés: A kincstári haszonrészesedést a bérlő a bérrel együtt köteles megfizetni. Házfelügyelők és segédházfelügyelők díjazása : Bérházakban a bérlők a béren és járulékainelül az esedékes bér két százalékért tartoznak még megfizetni. Ha valamely házban különösen nagy bért fizető üzlet vagy hivatal van, a bíróság az üzlet vagy hivatal által kifizetett házmesterpénzt kérelmére megfelelően mérsékelheti. Kapunyitásért, tekintet nélküli a ki- vagy bebocsájtott személyek számára, este 10—12 óráig 500, azután pedig 1000 koronát kell fizetni. A foglalkozásuknál fogva éjjeli munkát végző egyének éjfél után is 500 koronát fizetnek. A szemétgyűjtésért és kihordásért bérházakban a lakás első szobája után havi 1000 koronát, minden további szoba után 500— 500 koronát kell fizetni. A rendelet május 1-én lép életbe. Az aranyparitás : Budapest, április 30. A hivatalos lap szerdai száma közli a lakásügy szabályozásával kapcsolatos több rendeletet. Köztük a pénzügyminiszternek a 69.924— 1924. VII. sz. rendeletét, az aranykorona értékének az 1924. évi május havára való megállapítása tárgyában. A rendelet így szól: Az aranykorona értékben fizetendő hőszolgáltatásokra és házbérekre az 1924. évi május hónapban teljesített fizetések átszámításánál minden 10 ezer papírkorona aranykorona értéknek számítandó. Nincs változás a nyomdászsztájkban Budapest, április 30. A nyomdászsztrájk ügyében, a helyzet változatlan. Mindkét fél mereven ragaszkodik álláspontjához, úgy, hogy esetleges tárgyalások sem vezetnének eredményhez. Beavatott helyen arra a kérdésre, hogy a kormány nem fog-e közvetítő vagy kezdeményező lépéseket tenni a nyomdászsztrájk megszüntetése ügyében, azt a választ adták, hogyha valamelyik egymással szemben álló fél a hatósághoz fordul, abban az esetben az egyeztetési tárgyalások azonnal megindulhatnak, azonban ilyen felkérés nélkül a hatóságnak nincsen módjában ilyen kérdésbe avatkozni. A kormányhoz közel álló helyen úgy tudják, hogy mindkét fél merev állásfoglalása folytán, semmi eredménye sem volna az ilyen egyeztető tárgyalásnak. Ez annál sajnálatosabb, mert épen most volna szükség a közvélemény fokozotabb tájékoztatására.