Egyetértés, 1924. május-augusztus (6. évfolyam, 100-199. szám)

1924-05-01 / 100. szám

1924 május 1. EGYETÉRTÉS A városi közgyűlés is le­tárgyalta a költségvetést. Jó vizű kutakkal látják el a telepeket. Hatalmas munkát végzett ma dél­előtt Debreczen város törvényható­sági közgyűlése. Nyolcvan ügy sze­repelt a városi­ közgyűlés tárgysoro­zatán, amelyek között igen sok fon­tos ügy szerepelt. Dicsér­etet érde­mel Debreczen város törvényható­sága, amely ezt a hatalmas tárgy­sorozatot igazán mély figyelemmel és kitartásal tárgyalta le egy dél­­előttön keresztül. A közgyűlés a tárgysorozat első részében megvá­lasztotta az új tisztifőügyészt, amely­ről lapunk más helyén emlékezünk meg és ezután a tárgysorozat többi pontját tárgyalta le a közgyűlés. Újraalakította a közgyűlés a vá­rosi nyomda felügyelő-bizottságát, a­melynek tagjai­ lettek : dr. Magosi György polgármester, dr. Tóth Emil tanácsnok, dr. Csűrös Ferenc ta­nácsnok, dr. Miszty Károly fő­ügyész, dr. szentpéteri,­­Kun Béla­ egyetemi tanár és ifj. Schwartz Vil­mos. Néhány apró ügy után hozzá­járult a közgyűlés, hogy a városi pénzeket takarékkorona betétként helyezzék el, majd rátért a közgyű­lés a városi házipénztár és a válla­latok 1924. évi költségelőirányzatá­nak tárgyalására. Dr. Vargha Ele­mér tb. főjegyző terjesztette elő a költségelőirányzatot, amelyet úgy általánosságban, mint részleteiben egyhangúlag fogadott el a törvény­­hatóság. A költségvetéshez dr. Bencz Géza egyetemi tanár­ szólalt fel. Kifogá­solta, hogy a költségvetésben nincs gondoskodás a külsőségeknek köz­művekkel való ellátása iránt. A külsős­égeken nincsenek kutak, nincs csatornázás, az utak víz alatt illa­nak. A belügyminiszter már isti­ben elrendelte a kolera­veszélyre való tekintettel a jóvizű kutak fura­­tását. Mivel a veszély elmúlt, elaludt a kútfúrási ügy is. 1916-ban újból fellépett a járvány, ismét aktuálissá vált a kutak ügye, mert a liszk­fő­­orvos jelentésében rámutatott arra, hogy harmincezer ember­ van ivóvíz nélkül, akik fertőző talajvizet kény­telenek inni. A Geréby-, Szotyory-, Nyilas-, Bihari-telepeken nincs víz, a pincékből bele­folyik a víz a ku­takba és a lakosság közveszélyes vizet iszik. A tanács ugyan már tett előterjesztést a közgyűlésnek, de döntés nem történt,, mert a vonat­kozó szabályrendeletet a belügymi­niszter még nem hagyta jóvá. A leg­utóbbi felhőszakadás pedig víz alá borított, mindent. Ezen az állapoton segíteni kell és javasolja, hogy a 13 új kút fúrására 130 milliót, a vízlevezető árkok rendbehozatalára pedig 50 milliót vegyenek fel a költségvetésbe. Magosi György polgármester vá­laszolt a felszólalásra és kijelen­tette, hogy a kér­dés keresztülvitele nem múlott a városi tanácson, mert a tanács már többször sürgette Bu­dapesten a szabályrendelet jóváha­gyását. Most is történt intézkedés már, hogy az utcai szivattyús kuta­kat szereljék le és helyezzék le a külsőségeken, írjon fel a közgyűlés a belügyminiszterhez és sürgessék meg a szabályrendelet jóváhagyá­sát, hogy a munkálatokat mielőbb megkezdhessék. Ekly József ellenzi, hogy az ár­kokat rendbehozzák. Mert a talaj olyan vizes, hogy azon úgy sem le­het segíteni­. Magosi György polgármester ki­jelenti, hogy az árkok rendbehozata­lának költségeit nem lehet a házi­pénztár terhére írni. A lakosok­­csak úgy kaptak azon a nedves ta­lajon építési engedélyt, ha a közmű­vek költségeit maguk viselik.­­ A kutak létesítésének költségét a házi­pénztár előlegezi és aztán kivetik az ottani lakosokra. A közgyűlés végül 150 millió ko­ronát szavazott meg a külsőségi ku­tak létesítésére. A magyar csak saját maga fog­ja magát meggyilkolhatni, más által meg nem gyilkolható. Széchenyi. A közgyű­lés hozzájárult a vásárpénztár létesítéséhez A ma délelőtt tartott törvény­­hatósági közgyűlés tárgysorozatán szerepelt a létesítendő sertésvásár­­pénztár ügye is, amelyre a Debre­­czeni Első Takarékpénztár és a Magyar Szalámigyár tettek együt­tes ajánlatot a városnak. Vásári­ István dr. tanácsnok ismertette a vásárpénztár részletes terveze­tét, amelyet elfogadásra ajánlott a közgyűlésnek. Markovics Elemér dr. szólott hozzá a vásárpénztár tervezeté­hez, amelyre kijelentette, hogy abban nem látja kellőképen biz­tosítva a város érdekeit, majd hosszasan, pontonként kritizálta a szerződést. Freund Jenő dr. azt kifogásolta, hogy a törvényható­ság tagjainak nem állott módjá­ban a szerződéssel behatóan fog­lalkozni. Ekly József aziránt fe­jezte ki aggályait, hogy a vásár­pénztár monopóliuma veszélyez­teti a kisemberek érdekeit. Fásán­ István dr. válaszol a felszólalásokra és kijelenti, hogy kevés városi ügy volt alaposabban előkészítve, mint a vásárpénztár ügye. A jog- és pénzügyi bizott­ság három és fél órán keresztül tárgyalta a tervezetet. Majd sor­ra cáfolta Markovics Elemér ki­fogásait, amelyek amúgy sem lé­nyegbe vágók. Csáky János jobban szerette volna, ha a vá­ros létesíti a vásár­pénztárt, amely hatalmas jöve­delmet biztosított volna a város- a­dó­nak. Ilyen hatalmas költségvetés mellett erre is lehetet volna fede­zetet találni. Vásáry István dr. reflektált még a felszólalásra, amely után dr. Hadházi­ Zsigmond főispán berekesztette a vitát és szavazásra tette fel a kérdést. A kögyűlés nagy többsége elfogadta az elő­terjesztést és í­gy most már csak a miniszteri jóváhagyásra van szük­ség, hogy a vásárpénztár mielőbb megkezdhesse működését. Nagy lelkesedéssel foglalt állást a közgyűlés Jóna István és társai önálló indítványára a mezőgaz­dasági középiskola mielőbbi fel­állítása mellett, amelyhez Balogh István szólott hozzá. A közgyűlés utasította a városi tanácsot, hogy a létesítendő iskola szervezetét készítse elő. Ugyancsak felír a közgyűlés a népjóléti miniszterhez, hogy a Tisza István egyetemen a gyógy­szerészi tanfolyamot mielőbb ál­lítsa fel, hogy a gyógyszerészkép­­zés már az ősszel megindulhas­son. Több apró ügy elintézése után dr. Hadházi­ Zsigmond főispán bejelentette a közgyűlésnek, hogy dr. Barna László debreczeni ügy­védet tb. városi ügyésszé nevezte ki. A közgyűlés a hatalmas tárgy­­sorozat tvtárgyalása után három­negyed 2 órakor ért véget. Holland vendégek Debrecenben. Dr. Bouwmann és dr. Hoekstra a szigorúbb ref. egyház kikül­döttei, kampeni theologiai tanác 1ok május 3-án este városunkéba érkeznek. Másnap, május 4-én, d. e. a Nagytemplomban bibliát olvas, imádkozik és üdvözlő be­szédet mond dr. Baltazár Dezső püspök, prédikál egyik holland vendég, m­elyet tolmács fordít le az egybegyűlteknek. Délután 1­ órakor az egyház tanácstermében lelkésztestületi és presbiteri érte­kezlet lesz. A vendégeket Uray S. moderátor üdvözli, a hollandok pedig előadást tartanak. A holland vendégek tiszteletére a központi lelkészi hivatal szere­­­tetvendégséget rendez este 8 óra­­kor a Kollégium konviktusában. Erre okot az is szolgáltat, hogy azok a szülők, kiknek gyerme­keik a hollandok vendégszerete­­­tét és gondoskodását élvezték, m­ilyen módon akarják hálájuk csekély adóját leróni. Erre a sze­re­tetvendégségre az egyházi el­nökség szeretetteljes hangú meg­hívót bocsátott ki, meghíva az egyház elöljáróit, presbitereit. A központi lelkészi hivatal ez­úton is felhívja az érdeklődők­­ figyelmét e szeretetvendégségre, már csak­ azért is, mert az alá­írási ívek itt lesznek kitéve. (Kál- s­zintér 17.) Aláírást csütörtökön, pénteken és szombaton szeretettel fogadunk a fent jelzett helyen,­­ ahol a szükséges felvilágosítást a részletekre vonatkozólag készség­gel megadjuk. Debreczen város református tár­sadalma csak önmaga megbecsü­léséről fog tanúbizonyságot tenni, ha minél számosabban fognak résztvenni a hollandok tiszteleté­re rendezett szeretetvendégségen, melyen nemcsak testileg, de fő­képen lelkileg is gazdag táplá­lékot nyernek azok, akik a Pro­gramm kiválóan értékes számait is élvezni fogják. Komlósnál megyeháza mellettI I Komlósnál megyeháza mellett Tavaszi Gyapjú Divat Ruhák olcsóbbak N­ői felöltők Női kosztümök Opál blúzok Szövet és selyem mint bárki másnál! Komlósnál megyeháza mellettL J I Komlósnál megyeháza mellett A tanítóképző cserkész­csapata Tiszalökön. A debreczeni református tanító­képző „Törekvés“ cserkészcsapata jól sikerült próbatáborozást rende­zett Tiszalökön. A jól fegyelmezett csapat április h­ó 24-én indult útnak kitűnő felszerelésével, a jóval nem nagyon kecsegtető ködös időben. A bevagonírozás után nótázással in­dult el velük a vonat a pályaudvar­ról s a jókedvű fiatal tanitónöven­­dékek elindultak az ötnapos útra, hogy próbára tegyék erejüket és tu­dásukat, elkészüljenek a nyári nagy táborozásra. Hivatásuknak megfe­lelő, derék cserkészeink népszerűsé­gét mi sem mutatja jobban, mint az a sok szívesség, mellyel a tiszalöki közönség várta őket.. Ám a cserkész fiúk maguk is pompás kedvvel, lele­ményességgel készültek fel a tábo­rozásra. A Tisza partján ütötték fel 30 személyt befogadó sátrukat, mellé a nagy árbocot a nemzeti lobogóval és a tábor szemefényét , a konyhát építették be dicséretreméltó ügyes­séggel. A különféle őrsi munkán ki­vil vasárnapi istentiszteletet végez­tek a cserkészek, hol az istentisztele­ten résztvevők arról győződhettek meg, hogy a cserkész nemcsak a táborban készíti elő magát a haza szolgálatára, hanem Isten iránti kö­telességének is eleget tesz. A cserkészek érdekében különösen sokat tettek báró Vay, Szomjas Gusztáv, a tanítói kar és általában a kultúrát megértő lakosság. A de­rék cserkészeket Somorjai László és Bodnár Lajos tanárok vezették, öt napi táborozás után 28-án este ér­keztek meg, hogy a tábori víg életet felcseréljék iskolai komoly mun­kájukkal. Gazdák jegybank részvé­ny jegyzése. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja a gazdatársak fi­gyelmét, hogy május 7-ikéig le­het a Magyar Nemzeti Bank rész­vényeit jegyezni. Aláírási helyek: a m. kir. jegyintézet fiókintéze­tei, továbbá Kamaránk kerületé­ben Debreczen, Békéscsaba, Gyula Nyíregyháza, Szarvas, Szolnok városokban azok a pénzintézetek, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai. A részvényjegyzések nemes va­lutában lévén eszközlendők, az olyan gazdatársaink, akik nem rendelkeznek nemes valutával, búzájuk értékesítésével is kaphat­nak nemes valuta kölcsönt. Ily vonatkozásban rendelkezésükre készek : a Futura kirendeltségek, az Avena r.-t. (Budapest, Nádor­utca 38. szám) továbbá a Hangya­­szövetkezet. Elősegíti a gazdák jegybank jegyzési ügyeit a kama­rakerületi OKH. szövetkezet, a Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet is. Minden gazda oda forduljon, ahová a legközelebb van, hogy a rövid időt ne töltse levelezéssel.­­ Minden magyar gazda törekedjék jegybank rész­vényt jegyezni, mert ezáltal haza­fias kötelességet teljesít, de az aranyban kamatozó jegybank­részvény kedvező tőkeelh­elyezése is. Egy ezredév hosszú folyama látta a magyar nemzetet előbb Európa s a polgáriasodás pajzsá­énak ; látta hatalmasnak a nápo­lyi öböltől a Balti tengerig; látta dúlva ezer veszély által s szikla­ként állva a Veszély között; látta változó szerencsével küzdeni, csa­tákat nyerni; látta elhagyatva, megcsalatva, elárultatva, de meg­törve, meghódítva nem látta soha. Kossuth Lajos. Saját készítményű bőröndök, retikülök és finom bőráruk Feuer­­mann bőröndösnél, Piac­ utca 44.

Next