Egyetértés, 1924. május-augusztus (6. évfolyam, 100-199. szám)
1924-05-01 / 100. szám
1924 május 1. EGYETÉRTÉS A városi közgyűlés is letárgyalta a költségvetést. Jó vizű kutakkal látják el a telepeket. Hatalmas munkát végzett ma délelőtt Debreczen város törvényhatósági közgyűlése. Nyolcvan ügy szerepelt a városi közgyűlés tárgysorozatán, amelyek között igen sok fontos ügy szerepelt. Dicséretet érdemel Debreczen város törvényhatósága, amely ezt a hatalmas tárgysorozatot igazán mély figyelemmel és kitartásal tárgyalta le egy délelőttön keresztül. A közgyűlés a tárgysorozat első részében megválasztotta az új tisztifőügyészt, amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg és ezután a tárgysorozat többi pontját tárgyalta le a közgyűlés. Újraalakította a közgyűlés a városi nyomda felügyelő-bizottságát, amelynek tagjai lettek : dr. Magosi György polgármester, dr. Tóth Emil tanácsnok, dr. Csűrös Ferenc tanácsnok, dr. Miszty Károly főügyész, dr. szentpéteri,Kun Béla egyetemi tanár és ifj. Schwartz Vilmos. Néhány apró ügy után hozzájárult a közgyűlés, hogy a városi pénzeket takarékkorona betétként helyezzék el, majd rátért a közgyűlés a városi házipénztár és a vállalatok 1924. évi költségelőirányzatának tárgyalására. Dr. Vargha Elemér tb. főjegyző terjesztette elő a költségelőirányzatot, amelyet úgy általánosságban, mint részleteiben egyhangúlag fogadott el a törvényhatóság. A költségvetéshez dr. Bencz Géza egyetemi tanár szólalt fel. Kifogásolta, hogy a költségvetésben nincs gondoskodás a külsőségeknek közművekkel való ellátása iránt. A külsőségeken nincsenek kutak, nincs csatornázás, az utak víz alatt illanak. A belügyminiszter már istiben elrendelte a koleraveszélyre való tekintettel a jóvizű kutak furatását. Mivel a veszély elmúlt, elaludt a kútfúrási ügy is. 1916-ban újból fellépett a járvány, ismét aktuálissá vált a kutak ügye, mert a liszkfőorvos jelentésében rámutatott arra, hogy harmincezer ember van ivóvíz nélkül, akik fertőző talajvizet kénytelenek inni. A Geréby-, Szotyory-, Nyilas-, Bihari-telepeken nincs víz, a pincékből belefolyik a víz a kutakba és a lakosság közveszélyes vizet iszik. A tanács ugyan már tett előterjesztést a közgyűlésnek, de döntés nem történt,, mert a vonatkozó szabályrendeletet a belügyminiszter még nem hagyta jóvá. A legutóbbi felhőszakadás pedig víz alá borított, mindent. Ezen az állapoton segíteni kell és javasolja, hogy a 13 új kút fúrására 130 milliót, a vízlevezető árkok rendbehozatalára pedig 50 milliót vegyenek fel a költségvetésbe. Magosi György polgármester válaszolt a felszólalásra és kijelentette, hogy a kérdés keresztülvitele nem múlott a városi tanácson, mert a tanács már többször sürgette Budapesten a szabályrendelet jóváhagyását. Most is történt intézkedés már, hogy az utcai szivattyús kutakat szereljék le és helyezzék le a külsőségeken, írjon fel a közgyűlés a belügyminiszterhez és sürgessék meg a szabályrendelet jóváhagyását, hogy a munkálatokat mielőbb megkezdhessék. Ekly József ellenzi, hogy az árkokat rendbehozzák. Mert a talaj olyan vizes, hogy azon úgy sem lehet segíteni. Magosi György polgármester kijelenti, hogy az árkok rendbehozatalának költségeit nem lehet a házipénztár terhére írni. A lakosokcsak úgy kaptak azon a nedves talajon építési engedélyt, ha a közművek költségeit maguk viselik. A kutak létesítésének költségét a házipénztár előlegezi és aztán kivetik az ottani lakosokra. A közgyűlés végül 150 millió koronát szavazott meg a külsőségi kutak létesítésére. A magyar csak saját maga fogja magát meggyilkolhatni, más által meg nem gyilkolható. Széchenyi. A közgyűlés hozzájárult a vásárpénztár létesítéséhez A ma délelőtt tartott törvényhatósági közgyűlés tárgysorozatán szerepelt a létesítendő sertésvásárpénztár ügye is, amelyre a Debreczeni Első Takarékpénztár és a Magyar Szalámigyár tettek együttes ajánlatot a városnak. Vásári István dr. tanácsnok ismertette a vásárpénztár részletes tervezetét, amelyet elfogadásra ajánlott a közgyűlésnek. Markovics Elemér dr. szólott hozzá a vásárpénztár tervezetéhez, amelyre kijelentette, hogy abban nem látja kellőképen biztosítva a város érdekeit, majd hosszasan, pontonként kritizálta a szerződést. Freund Jenő dr. azt kifogásolta, hogy a törvényhatóság tagjainak nem állott módjában a szerződéssel behatóan foglalkozni. Ekly József aziránt fejezte ki aggályait, hogy a vásárpénztár monopóliuma veszélyezteti a kisemberek érdekeit. Fásán István dr. válaszol a felszólalásokra és kijelenti, hogy kevés városi ügy volt alaposabban előkészítve, mint a vásárpénztár ügye. A jog- és pénzügyi bizottság három és fél órán keresztül tárgyalta a tervezetet. Majd sorra cáfolta Markovics Elemér kifogásait, amelyek amúgy sem lényegbe vágók. Csáky János jobban szerette volna, ha a város létesíti a vásárpénztárt, amely hatalmas jövedelmet biztosított volna a város- adónak. Ilyen hatalmas költségvetés mellett erre is lehetet volna fedezetet találni. Vásáry István dr. reflektált még a felszólalásra, amely után dr. Hadházi Zsigmond főispán berekesztette a vitát és szavazásra tette fel a kérdést. A kögyűlés nagy többsége elfogadta az előterjesztést és így most már csak a miniszteri jóváhagyásra van szükség, hogy a vásárpénztár mielőbb megkezdhesse működését. Nagy lelkesedéssel foglalt állást a közgyűlés Jóna István és társai önálló indítványára a mezőgazdasági középiskola mielőbbi felállítása mellett, amelyhez Balogh István szólott hozzá. A közgyűlés utasította a városi tanácsot, hogy a létesítendő iskola szervezetét készítse elő. Ugyancsak felír a közgyűlés a népjóléti miniszterhez, hogy a Tisza István egyetemen a gyógyszerészi tanfolyamot mielőbb állítsa fel, hogy a gyógyszerészképzés már az ősszel megindulhasson. Több apró ügy elintézése után dr. Hadházi Zsigmond főispán bejelentette a közgyűlésnek, hogy dr. Barna László debreczeni ügyvédet tb. városi ügyésszé nevezte ki. A közgyűlés a hatalmas tárgysorozat tvtárgyalása után háromnegyed 2 órakor ért véget. Holland vendégek Debrecenben. Dr. Bouwmann és dr. Hoekstra a szigorúbb ref. egyház kiküldöttei, kampeni theologiai tanác 1ok május 3-án este városunkéba érkeznek. Másnap, május 4-én, d. e. a Nagytemplomban bibliát olvas, imádkozik és üdvözlő beszédet mond dr. Baltazár Dezső püspök, prédikál egyik holland vendég, melyet tolmács fordít le az egybegyűlteknek. Délután 1 órakor az egyház tanácstermében lelkésztestületi és presbiteri értekezlet lesz. A vendégeket Uray S. moderátor üdvözli, a hollandok pedig előadást tartanak. A holland vendégek tiszteletére a központi lelkészi hivatal szeretetvendégséget rendez este 8 órakor a Kollégium konviktusában. Erre okot az is szolgáltat, hogy azok a szülők, kiknek gyermekeik a hollandok vendégszeretetét és gondoskodását élvezték, milyen módon akarják hálájuk csekély adóját leróni. Erre a szeretetvendégségre az egyházi elnökség szeretetteljes hangú meghívót bocsátott ki, meghíva az egyház elöljáróit, presbitereit. A központi lelkészi hivatal ezúton is felhívja az érdeklődők figyelmét e szeretetvendégségre, már csak azért is, mert az aláírási ívek itt lesznek kitéve. (Kál- szintér 17.) Aláírást csütörtökön, pénteken és szombaton szeretettel fogadunk a fent jelzett helyen, ahol a szükséges felvilágosítást a részletekre vonatkozólag készséggel megadjuk. Debreczen város református társadalma csak önmaga megbecsüléséről fog tanúbizonyságot tenni, ha minél számosabban fognak résztvenni a hollandok tiszteletére rendezett szeretetvendégségen, melyen nemcsak testileg, de főképen lelkileg is gazdag táplálékot nyernek azok, akik a Programm kiválóan értékes számait is élvezni fogják. Komlósnál megyeháza mellettI I Komlósnál megyeháza mellett Tavaszi Gyapjú Divat Ruhák olcsóbbak Női felöltők Női kosztümök Opál blúzok Szövet és selyem mint bárki másnál! Komlósnál megyeháza mellettL J I Komlósnál megyeháza mellett A tanítóképző cserkészcsapata Tiszalökön. A debreczeni református tanítóképző „Törekvés“ cserkészcsapata jól sikerült próbatáborozást rendezett Tiszalökön. A jól fegyelmezett csapat április hó 24-én indult útnak kitűnő felszerelésével, a jóval nem nagyon kecsegtető ködös időben. A bevagonírozás után nótázással indult el velük a vonat a pályaudvarról s a jókedvű fiatal tanitónövendékek elindultak az ötnapos útra, hogy próbára tegyék erejüket és tudásukat, elkészüljenek a nyári nagy táborozásra. Hivatásuknak megfelelő, derék cserkészeink népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az a sok szívesség, mellyel a tiszalöki közönség várta őket.. Ám a cserkész fiúk maguk is pompás kedvvel, leleményességgel készültek fel a táborozásra. A Tisza partján ütötték fel 30 személyt befogadó sátrukat, mellé a nagy árbocot a nemzeti lobogóval és a tábor szemefényét , a konyhát építették be dicséretreméltó ügyességgel. A különféle őrsi munkán kivil vasárnapi istentiszteletet végeztek a cserkészek, hol az istentiszteleten résztvevők arról győződhettek meg, hogy a cserkész nemcsak a táborban készíti elő magát a haza szolgálatára, hanem Isten iránti kötelességének is eleget tesz. A cserkészek érdekében különösen sokat tettek báró Vay, Szomjas Gusztáv, a tanítói kar és általában a kultúrát megértő lakosság. A derék cserkészeket Somorjai László és Bodnár Lajos tanárok vezették, öt napi táborozás után 28-án este érkeztek meg, hogy a tábori víg életet felcseréljék iskolai komoly munkájukkal. Gazdák jegybank részvény jegyzése. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja a gazdatársak figyelmét, hogy május 7-ikéig lehet a Magyar Nemzeti Bank részvényeit jegyezni. Aláírási helyek: a m. kir. jegyintézet fiókintézetei, továbbá Kamaránk kerületében Debreczen, Békéscsaba, Gyula Nyíregyháza, Szarvas, Szolnok városokban azok a pénzintézetek, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai. A részvényjegyzések nemes valutában lévén eszközlendők, az olyan gazdatársaink, akik nem rendelkeznek nemes valutával, búzájuk értékesítésével is kaphatnak nemes valuta kölcsönt. Ily vonatkozásban rendelkezésükre készek : a Futura kirendeltségek, az Avena r.-t. (Budapest, Nádorutca 38. szám) továbbá a Hangyaszövetkezet. Elősegíti a gazdák jegybank jegyzési ügyeit a kamarakerületi OKH. szövetkezet, a Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet is. Minden gazda oda forduljon, ahová a legközelebb van, hogy a rövid időt ne töltse levelezéssel. Minden magyar gazda törekedjék jegybank részvényt jegyezni, mert ezáltal hazafias kötelességet teljesít, de az aranyban kamatozó jegybankrészvény kedvező tőkeelhelyezése is. Egy ezredév hosszú folyama látta a magyar nemzetet előbb Európa s a polgáriasodás pajzsáénak ; látta hatalmasnak a nápolyi öböltől a Balti tengerig; látta dúlva ezer veszély által s sziklaként állva a Veszély között; látta változó szerencsével küzdeni, csatákat nyerni; látta elhagyatva, megcsalatva, elárultatva, de megtörve, meghódítva nem látta soha. Kossuth Lajos. Saját készítményű bőröndök, retikülök és finom bőráruk Feuermann bőröndösnél, Piac utca 44.