Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 1. félév (2-26. szám)
1841-05-23 / 21. szám
PESTEM» 21. VASARNNAP» Május’ 23. Első félév. 1841. 21dik szám. Magyarország. (Nagyváradon kálvária’ szentelés.) Május’ viránydás kezdetét vallásos szent érzelmeknek, hitünk ezen legszebb virágainak, ápolására szentelek. És ünnepet ülénk, egyikét végezvén azon mélyhatásu szertartásoknak, mellyek egyházunk' anyai bölcs gondosságát 's a’ katholika hit' emberszerüségét egyiránt tanusitják. Ünnepünk’ elerajzául azonban most, midőn az anyagiságnak különben nem halálos ellenségei egyedül a’ vallást kivánnák pusztán szellemivé tenni, szükségesnek tartjuk megmondani, miszerint lelketlen külsőségektől, épen a’ tiszta vallásosság’ érdekében, mi magunk irtózunk leginkább; de más részről, sokkal igazabb fogalmaink vannak az emberi természetről, mintsem azt vélhetnek, hogy a’ halandó létek földi pályáján vallási érzelmeit egyedül kebelébe zárni, ’s azokat igy elrejtve kellőleg ápolni képes legyen. Sőt a’ meggyőződés’ leghatározottabb hangján nyilvánítjuk, hogy a’ vallásnak külső kifejlesztése és gyakorlata, az emberiség jelen földi stádiumában, a’ vallásnak lényegéhez elválaszthatlanul tartozik; és a’ kathol. anyaszentegyház, midőn a’ szépművészetek minden nemeit a’ vallás’ érdekében működésre kényszeríti , csak józan emberismeretet árul el. E’ szerint, ha mindnyájunknak, kik keresztények lenni 's e’ szép nevet megérdemleni akarjuk, a' kereszténység’ isteni szerzőjének élete, és ezen életnek legfönségesebb jelenetei az ő szenvedése és halála, örökké szent emlékezetű lészen, úgy a’ kereszt a’ kereszténységnek legtisztább jelképe maradand , és az üdvözítő’ véráldozatának emléke, fára vagy kőre lehelve, érezbe vagy betűbe öntve, tollal vagy ecsettel rajzolva, mindenkor szent és üdvösséges gondolatokat, magas keresztényi érzelmeket fog felkelteni a’ gondolkodó’ agyában ’s az érzeni tudónak szivében. Illy nézetek szerint bírálandó, mert illy elvekből keletkezett, a’ mi keresztutunk ’s kálváriái kápolnánk. — Várad’ éjszak-keleti részét környező hegyeknek egyike, szinte kiválva a’többiek’sorából, közelebb simul az alant elterjedő városhoz, és nyílt tetejéről szabad kilátást enged honunk’ egyik legemlékezetesebb vidékére, a’ szép magyar alföldre. E’ kies tetőn, melly arra látszik rendeltetve, hogy e’ tájékon uralkodjék, itt emelkedik a’ csinos Rotunda 8 szilárd oszlopon nyugvó , homlokzatot képző elöhajlékkal, és kétfelől félkörbe hajló, hasonlókig oszlopsorozatot alakitó szárnyaival. Nem büszkén, hanem szelíd méltósággal tekint le, a’ hegyalján földi gondjaiba merülő ’s a’ mindennapiság’ porában hemzsegő néptömegre; és csak azért látszik kiterjeszteni karjait, hogy az előtte elláthatlan távolságba terjedő puszták’ szilaj fiait a’ kereszt’ szelídítő oltárához édesgesse. A’ félkörü udvar’ közepén szabad ég alatt áll 3 kereszt ’s 2 szatua , pesti kőbányából, pesti mestertől; a’ mellékoszlopok által képzett két szárnyépület alatt 14, több mint ötnyi magasságú, olaj festmény Krisztus’ kínszenvedésének egyes jeleneteit ábrázolván. A’ kápolna’ belsejét egyszerün diszes oltár, a’ kereszt’ föltalálását ábrázoló főkép, ’s egy pár kisebb, de valósággal művészi becsű képek, ékesítik. Ide vándorlánk mi május’ 2-dikának kellemetes reggelén, és velünk vándorló Váradnak igen számos szép és jólelkü népe. Az ünnepélyes menetet V-Olaszi plébániai templomunkból a prépost Hohenlohe Sándor ő herczegsége vezérlé, 72 órakor indulván meg. Érzékeny, szivreható látvány volt szemlélni az ájtatos sereget, mikint vonult el a’ régi omladozó egyes statiok mellett lelkének buzgó érzéseibe merülve , 's a’ délelőtti napnak tiszta fényében, az Isten’ fakadozó áldásainak, a’ szépreményü szőlő-hegyeknek közepette, mikint emelkedett a’ magasban , magasabbra, ezer, hitörömtől áradó ajak’ édes éneke, az örök atyának sz. színe elébe. — Szentelés után, nagy mise közben, városunk’ legkedvesebb egyházi szónoka főtiszt. Fogarassy Mihály kanonok úr emelé a’ lelkesedett hívek’ buzgó ájtatosságát. —■ Hasonló érzelmek között, tértünk vissza a’ plébániai templomba,s 12 óra leve , midőn valóban épületes ünnepünknek „Nagy Isten dicsérünk “kel véget vetünk. — Engedje az ég, hogy ezen nagyszerű örök emléke megyei Fű-21