Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 2. félév (1-26. szám)

1841-11-21 / 21. szám

mirásodik félév* 1841. 21dik szám. PENTESz. 4?. VASÁSNAP. November’ St. Magyarország. CKinevezések : . cs. és apost. kir. Fölsége a’ megürült karloviczi érsekség’ helytartójává Chranis­­law György bácsi n. e. g. püspököt­; — Tauber Ferencz soproni plébánost pedig lebényi sz. Jakab’ apátjává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. C«*0 (Adakozások) Nagyméltóságu Pyrker Lt­iszló egri patriarcha-érsek Puszta-Monostorban az ujdon épitendő papiakra 300 forintot ajándékozni, ’s míg az fölépülend, addig a’ lelkipásztornak szállásbért fi­zetni, ’s fizetését 300 fttal javitani méltóztatott. (IV.77.) — Kalocsáról. N. mélt. klobusiczi Zelobusiczky Péter kalocsai érsek, kinek atyai bőkezűségét közel távol olly számosan áldják forró imádságaikban, ismét uj emléket emelt papjainak szivében, midőn az úgy nevezett deficientium fundust 4000 ezüst forinttal gya­rapítani kegyeskedett. — Bár szolgálna a’ magas példa sokaknak, tenni mi tőlök kitelik. C^sO — Méltóságos Rélik József szepesi megyés püspök Kubachon leégett alattvalóinak fát, téglát és meszet méltóztatott házaik’ úton fölépítésére ajándé­kozni , valamint a’ kőmüvesi költségeket is kifizetni. (Pesti ájtatosság.) Az egyetem’ templomában folytatólag múlt vasárnap is a’ magyar szent énekek épületes ájtatossággal hangzottak le az ifjúság’ ajki­­ról, 's igy prímás ő herczegsége’ azon intézkedésé­nek , miszerint az egyetemnél magyar egyházi szó­­noklat és ájtatosság hozatott be, lelki haszonra nézve is csak örülhetni. (Iöm. Kapácsy József hg-primás elbúcsúzik Veszprémtől.) A’ szivrázó pillanat, mellytől rég szo­rongva féltünk, elkövetkezett. Főmért. Kopácsy József herczeg-primás megyénk­ nagy főpapja, az Isten’ szive szerinti férfiú, kit valóban a’ szent Lélek tett püs­pökké az urnák veszprémi nyája fölött, ki hívei közül atyai gonddal őrködött, ’s úgy vezeté a’ kormány­­pálczát, hogy áldások’ kútfejét fakasztaná vele min­denütt , — búcsút von tőlünk. Olvasóim érteni fog­ják, mi fekszik e­ szavakban. Egy atya távozik lelki gyermekeitől, egy pásztor nyájától, magával vive a’ ritka életbölcseséget, melly annyi szövevényes bajt elintézett; a’ szilárd jellemet, melly annyi zivatar közt rendületlen áll; a’ gondos szeretetet, mellynek óvó szárnyai alatt annyi bú édesült, annyi ínség eny­hült meg, annyi köny száradt föl. Tudják , hogy őt a’ gondviselés’ keze vezeti el tőlünk , de mit tehetünk róla, ha ez enyhítő gondolat nem elég erős megtörni lelkünk’ bánatát, ’s nem bízhat egyébre, mint zúgo­lódás nélkül megnyugodni a’ mindenható’ imádandó rendeletén, ’s nemes önérzetre lelkesülten, habár ful­dokolja, mondani esztergomi sorsosinknak , ’s Krisz­tusban rokonunknak: „íme ő a’ mienk volt!“ Octob. elejétől novembe­r­ig terjedt az idő, mit utólszor töltött el régi nyája’ körében, mellyet 1­6 éven át legeltetett az üdvösség’ utjain. Kitörölhetlen betűkkel irvák e’ ?napok sziveinkbe , mert ismét ujabb jeleit örökiték főpásztorunk’ tettekben dús szereteté­­nek. Jólétei ’s alapítványai közül némellyek már ezen lapok’ múlt (20dik) számában közzé tétettek; ezeken kívül hitelesen tudom, hogy az ifjúság’ rajzolásbani előmeneteléről szorgoskodva a’ helybeli iskolaigazgató urat fölszólitá: gondoskodnék alkalmas rajztanitóról, kinek fizetéséül 300 f. p. ajánlott; úgy szinte, hogy s a’ már egyszer e’ lapokban említett leánynevelő inté­­­­zetet is készül fölállítani. Ide számítandók még ama­ több ezerekre rugó adakozások, mellyekben a’ helye­­­beli szegényeket ’s vidéki kárvallottakat részesité , s kik mélyen érzik távozását a’ nagy jóltévőnek, ki­­ne­s­ség fakasztotta sebeikre enyhitő itt csöpögtetni min­­­­denkor kinyújtva­ tartá .kezét. Úgy szinte az alapítvá­nyok, miket több betegápoló intézetek’részére lett. Illy előzmények után csak szomoritóbb lehetett s nov. 9dike, mellyen utólszor láttuk őt. Reggel isteni­­, szolgálat utána­ telt, sőt, káptalannal tartott szentszéki ji ülést, 's abban némelly tárgyakról intézkedvén, bucsu­­­ szavakra nyitá ajkait a’ férfiakhoz, kik között kezdé­­ ’s folytatá dicső pályáját. Atyailag inté a’ ns. kapta­­l­lant egészben, ’s hivataluk szerint egyes tagokban

Next