Elektrotechnika, 1919 (12. évfolyam, 1-7. szám)

1919-01-01 / 1. szám

XII. évfolyam. Budapest, 1919. évi január hó 1-én. szám. Elektrotechnika Ta­nási dij : Budapesti tagok részére évi Vidéki n­é . Előfizetési ára: Egész évre..................................... 28 korona. Félévre ............................................ 14 korona. Hirdetések egyszeri közlésének ára : Egész oldal.................................. 200 korona. Fél oldal .................................. 110 korona. Negyed oldal ............................... 60 korona. Állást keresők hirdetéseit, ha egyesületi tagok, két sorig díjmentesen és különben is rendkívül mérsékelt árakon közöljük. 24 korona, 18 korona. A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE A MAGYAR ELEKTROMOS MŰVEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. A „Magyar Elektrotechnikai Egyesület“ tagjai a lapot díj­mentesen kapják. Az egyesület címe: VII. Erzsébet-körut 49. Szerkesztő-bizottság: SZERKESZTŐSÉG És KIADÓHIVATAL: VII. Erzsébet-körut 49. szám Telefon: 56-80. Zipernowsky Károly egyesületi elnök, Andor György, Balla Lajos, Bartók Ferenc, Chátel Vilmos, Deutsch Lajos, dr. Du­bsky Alfréd, Egger Gyula, dr. Holitscher Pál, Hollós József, Hubert Lipót, Irsai Ervin, Jakobovits Dániel, Martos Viktor, Perei Károly, s. Pöschl Imre, Stark Béla, Stark Lipót, Straub Sándor, Tóvárosi Fischer Gyula, Werkner Richárd, Wicar Reinhold, dr. Liska József főszerkesztő. Gáti Béla és Wilczek Ernő szerke­sztők. Bodnár Ignác a lap kiadója. AT­ALO­M JEG­YZÉK: W. E.: Emlékirat Magyarország elektromos energiával való ellátásáról. — Egyesületi hírek. — Személyi és üzleti hírek. — Irodalom. Emlékirat Magyarország elektromos ener­giával való ellátásáról.­ Közli: W. E. A háború harmadik évében fellépett tüzelőszer­hiány a figyelmet az energia és tüzelőanyagellátás kérdéseire irányította. Azon nehézségek, melyek az ipar, a közlekedési eszközök és egyéb szénfogyasztók tüzelőszerrel való ellátásában időközben felmerültek, illetőleg megnövekedtek, arra bírták a m. kereske­delmi minisztert, hogy Ladányi Jenő műszaki fő­tanácsost, egy az ország energiával való ellátásának egész kérdéskomplexumát minden oldalról meg­világító emlékirat kidolgozásával megbízza. Az emlék­irat megszerkesztését Ladányi főtanácsos dr. Szilas Oszkár főmérnök, a vezetése alatt álló osztály elektro­technikai előadójának osztotta ki. A nagyértékű ela­­borátum elkészítésében Bálint Béla mérnök, k. Finály István mérnök, Jakobovits Dániel, a műszaki elektro­technikai hadifémbizottság ügyvezető igazgatója, Madarász Viktor főmérnök, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár, Stark Lipót, a fővárosi elektromos művek vezér­­igazgatója, Vajda Ödön mérnök és dr. Vikár Géza ügyvéd voltak a szerkesztő munkatársai. * Az egyesületi választmány 1918 december 17-i felszólítására közöljük az „Emlékirat Magyarország elektromos energiával való ellátására“ kivonatát. Tekintettel arra, hogy ezen — az ország jövő gazdasági fejlődése szempontjából — nagyfontosságú munka csak korlátolt példányszámban jelent meg, a közlésre fenti rész­letes ismertetés formáját választottuk. A szerk. I. Magyarország jelenlegi elektromos gazdál­kodása. Azon — szakköreink előtt régóta ismert — terv­­szerűtlenség, mellyel elektromos központi telepeink a háború előtt létesültek, a háború okozta abnor­mális viszonyok folytán köztudomású lett. Kiderült, hogy vidéki telepeink kis teljesítményük miatt nem életképesek. Azemnem, feszültség és periódusszám tekintetében a legnagyobb káosz uralkodik. Magán­érdekből vagy kicsinyes versengésből bányaüzemek, nagy gyártelepek közelében más áramnemű vagy periódusa, illetőleg feszültségű, kis városi művek keletkeztek. Ezen körülmények az illető városoknak a nagy műből való energiaellátását, ugyanazon város­ban lévő telepek kooperációját, szénpazarló áram­termelő berendezések leállítását — és így végered­ményben a tüzelőanyaggal való takarékoskodást — lehetetlenné tették. Fenti tervszerűtlenségek a teher­kocsi állomány fölösleges igénybevételét okozták, így szénbánya közvetlen közelében lévő városi mű­nek gázolajat kellett szállítani. E viszonyok lehetet­lenné teszik, hogy a vidék elektromos energiaellátása továbbra is községi ügyként kezeltessék. A háború okozta eltolódások a rendszeresen megtervezett, koncentrált energiatermelés és ily alapon való elosztás kérdésének megoldását legsürgősebben követelik meg. II. Magyarország energiaforrásai és energia­­szükséglete. A) Energiaforrások. Magyarország energia­­készleteit, nagyság és hozzáférhetőség szempontjából a természet meglehetősen mostohán szabta meg, úgy hogy igen céltudatos és mindenekfölött erélyes energiagazdálkodásra van szükség, ha energiaszükség­letünket a rendelkezésre álló energiaforrások teljesítő­képességével csak némileg is összhangba akarjuk hozni.

Next