Elektrotechnika, 1947 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1947-01-01 / 1. szám
40. évfolyam Budapest, 1947 január 1. szám ELEKTROTECHNIKA A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 04>HUHAJlLHLia OPFAH BEHFEPCKOrO ajIEKTPOTEXHUHECKOPO C0I03A — Official org'an of the Hungarian Electrotechnical Association. — Organ officiel de 1‘Association Electrotechnique Hoaiigroise. — Organo ufficiale delPAssociazione Elettrotecnica Ungherese. — Offizielles Organ des Ungarischen Elektrotechnischen Vereines. Szerkesztőség és kiadóhivatal, V. Honvéd u. 22. Távbeszélő: 11216-113. A ,.Magyar Elektrotechnikai Egyesület“ tagjai a lapot díjmentesen kapják. Az Egyesület címe: V. Honvéd utca 22. TARTALOMJEGYZÉK: Tóth Kálméti: A villamos vasúti vontatás időszerű kérdései. I. Üzemi eredmények és a további villamosítás. __Mándi Andor: A villamos vasúti vontatás időszerű kérdései. II. A Magyar Államvasutak villamos járművei. — Ir. Fürst László: Erőművek együttműködésének híradástechnikai eszközei. — Sujtólégbiztos erősáramú villamos szerkezetek (gyártmányok) szabványa; általános rész. — Egyesületi előadások tartalmi kivonatai. — Egyesületi hír. — Laiszemle és kisebb közlemények. — Személyi hírek. — üzleti hírek. — Irodalom. A villamos vasúti vontatás időszerű kérdései. I. Üzemi eredmények és a további villamosítás. COBPEMEHHhlE BOIIPOCbl 110 TafE 3JIEKTPHHECKHX AEJIE3HMX aOPOrB BEHEPHH. I. PE3yjIbTATbl IIP0H3BOACTBA II .H,AJIbHEflUIAH a.NEKTPOJIH3Al],lIfT. Actual problems of the electric railway traction in Hungary. I. Operating results and studies for further eiectrification. Problémás actuels de la traction électrique des chemins de fér en Hongrie. 1. Résultats de service et études du développement futur de i’éiectrification. Probiemi attuali deila trazione elettrica deile ferrovie in Ungheria. I. Risultati d’esercizio e studii per le sviluppo futuro dell’elettrificazione. Zeltgemasse Fragen der elektrischen Zugbeförderung in Ungarn. I. Betriebsergebnisse und Studien betr. weitere Elektrifizierung. írta: Tóth Kálmán.l nummary: After a brief story of the first Hungarian railway electrification, author treats the ])reliminary electric traction tests carried out with a Ivandó 50 per. monomultiphase locomotive and the fully satisfactory results of the normal operation on the Hudapest-Hegyeshalom line with 22 fast-train and 2 freight-train loc-omotives of the same system. Finally datas pre given of the lines suitalde for electrification and the lines first to be electrified are enumerated. Resume: Ai>rös une courte liistoire de la premiere electrification des chemins de fer en Hongrie, 1‘auteur traite les essais préliminaires de traction électrique faits avec une locomotive mono-multi|)hasée ä 50 périodes de Kandi) ainsi que les résultats tout ä falt satisfaisants du service normal au trajet Bndapest-Hegyeshaloni avec 22 locomotives A Előadta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Erősáramú Szakosztályának s a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Erősáramú és Energia Szakosztályának 1046 nov. 15-i együttes ülésén. Elnök: dr. Fonó Albert, jegyző: Harkányi József, pour trains rapides et 2 iiour trains de marchandise du mérne Systeme, i'inalement les données des lignes appropriées á 1‘électrification sont indiquées et les lignes á éleetrifier en premier lieu sont énumérées. Übersicht: Nach einer kurzgefassten Geschichte der ersten Hauptbahn-Elektrifizierung in Ungarn behandelt Verfasser die mit einer 50 per. Phasenumformer-Lokomotive von Kandó durchgeführten Vorproben, sowie die vollauf zufriedenstellenden Ergebnisse des regelmässigen Betriebes auf der Budapest-Hegyeshalom Linie mit 22 Schnellzug- und 2 Lastzuglokomotiven de.sselben Systemes. Zum Schlüsse werden Einzelheiten der zur Elektrifizierung geeigneten weiteren Bahnlinien angeführt und die vorerst zu elektrifizierenden Linien aufgezählt. I. Történeti áttekintés. A külföldi tapasztalatok és eredmények nyomán a MÁV 1910-ben kezdett azzal a gondolattal foglalkozni, hogy a villamos vontatással kísérleteket folytat és erre a célra az egyik erdélyi vonalszakaszon próbaüzemet létesít. Mire a terv megvalósításra került volna, kitört az első világháború. A gondolat azonban a szakköröket tovább is foglalkoztatta. Kandó Kálmán — a nagyvasutak villamosításának világviszonylatban is elismert egyik úttörője — 1917-ben beható tanulmány tárgyává tette a villamos vasúti üzem gazdaságos megvalósításának feltételeit magyar vonatkozásban is. Ennek egyik eredménye volt az a felismerés, hogy hazánkban a vasúti üzem céljára külön villamos erőmű létesítése nem gazdaságos. A jövedelmező villamos vontatás úgy oldható meg, hogy a vasúti üzem egyszerű fogyasztóként csatlakozik olyan erőműhöz, amely — az országos energiagazdálkodás keretébe illesztve — olcsó egységáron tudja a villamos energiát fejleszteni, anélkül, hogy az erőmű létesítésének költsége a vasutat terhelné. Időközben a Ganz-gyár ajánlatot tett a MÁV- nak, hogy villamos próbaüzem céljára rendelkezésére bocsát egy Kandó Kálmán tervei szerint 50 periódusú árammal való táplálásra készült, közcélú erőműhöz való csatlakozásra alkalmas mozdonyt. A MÁV a próbaüzem céljára a Budapest Nyugati pu. és Alag közötti vonalrészt jelölte ki és ott a próbaüzemet 1923-ban megindította. Ugyancsak az első világháborút követő években, a szűkös szénkészletünk—főleg a szállítást el nem bíró silány szénfajtáink — gazdaságos felhasználására irányuló törekvés eredményeképpen, sikerült az angol pénzpiacon fölvett kölcsön segítségével