Élelmiszervizsgálati Közlemények 32. (1986)

1986 / 1. szám

Beszámoló az Élelmiszervizsgálati Közlemények 1985. évi XXXI. kötetéről 1985-ben a folyóirat XXXI. kötete jelent meg 4 füzetben összesen 256 oldalon. A folyóirat hasábjain összesen 23 közleményt adtunk közre, melyek közül 17 alap­vetően élelmiszervizsgálati témájú. A szerzők megoszlása munkahely szerint: MÉM ellenőrző intézetek ........................................................................ 39,1% Kutatóintézetek, más tárcához tartozó ellenőrző intézmények ........ 17,4% Oktatási intézmények, egyetemek, főiskolák ....................................... 44,5% A megoszlásból kitűnik, hogy a MÉM ellenőrző intézetek részaránya az elmúlt évekéhez hasonló, továbbra is alacsony a kutatóintézetek ilyen irányú publikációs tevékenysége, ugyanakkor emelkedett az egyetemek, főiskolák publikációinak szá­ma. Amennyire örvendetes ez utóbbi tendencia, annyira elgondolkoztató az ipari laboratóriumok publikációs tevékenységének csaknem teljes hiánya az 1985. évben. Különösen a késztermék- és gyártásközi ellenőrzéshez elengedhetetlenül szük­séges gyorsmódszerek, valamint az ellenőrzési munkát segítő más eljárások közlése területén várható el a nagyobb publikációs aktivitás az ipari szakemberek részéről. A jelenlegi helyzetet ismerve az is előrelépést jelentene, ha az ipari szakemberek a kutató vagy oktatási intézmények munkatársaival közösen publikálnának, mert az jelezné a megbízásos módszerfejlesztő munka hasznosulását. A széles szakmai közönség tájékoztatását szolgálja az élelmiszerek minőségé­nek 1984. évi alakulását és a hatósági ellenőrzések tapasztalatait ismertető közle­mény (1). Az izoszörp mikrobiológiai minőségének alakulásával foglalkozik egy közle­mény (2). A kubai grapefruitlevek minősítésének kérdéseit két közlemény taglalja, me­lyekben általánosítható számítási módok is szerepelnek (3, 4). Több közlemény foglalkozik egyes élelmiszerösszetevők vizsgálati módszerei­nek továbbfejlesztésével, illetve valamilyen behatás következtében fellépő változá­sával, így a hidegen tárolt joghurt egyes illékony aromakomponensei mennyiségének változását mutatja be egy közlemény (5). A Linolac tápszer Contiflo automatikus analizátorral meghatározott tripto­­fántartalmának hőkezelés hatására bekövetkezett változását ismerteti egy másik dolgozat (6). Élelmiszerek cukortartalmának a rézredukció alapján kidolgozott módszerét mutatja be egy közlemény (7). Ebbe a csoportba sorolható a cisztein-meghatározási módszerek elemzését tartalmazó közlemény (8), valamint a közétkeztetésből származó étrendek rost összetevőinek vizsgálati eredményeit ismertető dolgozat (9). Egyre jelentősebb helyet kap az élelmiszerek megítélésében a káros anyagok és — bizonyos értelemben — az adalékanyagok jelenléte és az ehhez szükséges ana­litikai metodika.

Next