Élet és Tudomány, 1948. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1948-01-04 / 1. szám
Napi* A két világháború közti időszakban nemzetközi összejöveteleknek, tanácskozásoknak sokat vitatott problémája volt a naptárreform. Ipari és kereskedelmi érdekeltségek, a nemzetközi Csillagászati Unió, a földrajzi társaságok kongresszusai, egyházi konferenciák állandóan foglalkoztak a kérdéssel és különböző javaslatokat terjesztettek a Szentszékhez és a Népszövetséghez a naptárreform s a húsvét rögzítése érdekében. A Szentszék már 1924-ben kijelentette, hogy a húsvét rögzítésének nincs dogmatikus akadálya, minthogy azonban az Egyháznak négy és félszázados hagyományáról van szó, előzetesen egyetemes zsinatnak kell az ügyben véleményt nyilvánítania. A Népszövetség forgalmi és technikai bizottsága 1923-ban albizottságot (Comité spécial d’étude de la reforme du Calendrier) küldött ki a kérdés tanulmányozására. A bizottság a Népszövetség tagállamainak kormányát, a gazdasági, tudományos és egyházi érdekeltségeket felszólította a reform ügyében való állásfoglalásra és javaslatok tételére. 1924-től 1926-ig három ülést tartott , végül részletes jelentést terjesztett a Népszövetséghez. Nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy ennek a szervezetnek gyermekbetegségei ekkoriban már oly krónikussá váltak, hogy a reform ügyét" is elaltatták. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a naptár gyökeres átalakítása a mindennapi élet egyik legfontosabb problémája most is és remélni lehet, hogy újból szőnyegre kerül, amint a nemzetközi kapcsolatok normalizálódnak. Mi teszi a reform ügyét annyira sürgetővé és aktuálissá? Hogy ezt mérlegelhessük, elsőben tisztában kell lennünk a naptár rendeltetésével. A naptárnak az a feladata, hogy a polgári élet céljaira az időt módszeresen megállapított szakaszokba ossza és előre kijelölje a munka-, pihenő- és ünnepnapokat. Feladatának tehát csak úgy felelhet meg, ha a gazdasági élet igényeivel, követelményeivel teljes összhangban van. A reform szükségességét csupán az az egy tény igazolja, hogy mai naptárunk 1582-ben született meg, azóta a gazdasági élet segéd -SZÓRÓ FIZETÉST , eszközei, a termelési módszerek, a technikai , kereskedelmi berendezések olyan óriási mértékben fejlődtek, hogy a négy és félszázados naptár használata állandóan komoly zökkenőket okoz. Térbelileg s hatáskörbelileg az egész világra terjeszkedett ki az élet, időbelileg pedig távoli kontinensek váltak szomszédokká. A naptár csillagászati elemekből alakult ki. Az ókor legtöbb népénél az a felismerés vetette meg a naptár alapját, hogy a Hold változatos alakjait (fázisok) 29 % nap alatt ölti fel. Ázsia sok népe tehát 29 és 30 napos holdhónapokkal mérte az időt, a 12 holdhóból álló év volt a holdév (lunáris év), amely 354 napból áll. E naptár súlyos hibája volt, hogy az évszakok 33 év alatt végigvándoroltak rajta. A Nílus folyami kultúrájának népe vette először észre, hogy a növényvilág élete, vagyis az évszakok ciklusa a Napnak az egyenlítőn való átlépéséhez, tehát a tavaszi és őszi napéjegyenlőséghez igazodik. A tavaszponton két átmenet közti időszakasz a napév (trópikus év), amely pontosan 365-2422 nap (365 31/126). Amely nép ehhez igazodott, pontosan tudta, mikor kell a mezőgazdasági munkálatokat elvégezni s nagy fölénybe került a holdévet használó szomszéd népek fölött. Ezért állami titokként kezelték a naptárkészítés" szabályait. A rómaiak naptára, mintclunáris naptár, 29 és 30 napos hónapokból állottak, a 354 naphoz egy napot hozzácsaptak,mert babonás hitük szerint a páratlan szám szerencsét hoz. A lunáris és szoláris év közt fennmaradt 10 napnyi és némi töredéknyi különbséget úgy egyenlítették ki, hogy minden két évben február 23 és 24 közé szökőhónapot iktattak. A beiktatás a főpapnak (Pontifex) fenntartott jog volt, ez azután számtalan visszaélésre vezetett. A főpap aszerint, hogy a konzul hivatali évét meg akarta hosszabbítani, vagy nem, beiktatta, vagy mellőzte a szökőhónapot. Julius Caesar idejében már három hónappal tért el a naptár a tavaszi napéjegyenlőségtől. Julius Caesar Losigenes egyiptomi csillagásszal készített szabályozása a trópikus