Élet és Tudomány, 1952. július-december (7. évfolyam, 27-53. szám)
1952-07-02 / 27. szám
Sárdi János dombóvári olvasónk kérdezi: »Honnan származott, illetőleg Magyarországon mióta ismeretes az a lepkefaj, amelynek hernyói az elmúlt nyáron hazánk nagy részén valósággal letarolták a fákat? Hogyan szaporodhattak el enynyire és hogyan kellene ellenük hatásosan védekezni?« Bezsil!« László entomológus válaszol: »Az Élet és Tudomány hatodik évfolyamának 30. vidéki, számai, az 1951. évfolyam 123—126. oldalán Reichart Gábor tudományos kutató tollából eredeti fényképekkel együtt pontos leírást ad az amerikai fehér szövőlepkéről. (Tudományos neve: Hyphantria cunea Drury.) Mint neve is mutatja, Amerikából származott Magyarországra, mégpedig eddig pontosan fel nem derített módon. Valószínűnek tartom, hogy az 1943—44. években a repülőgépekről dobálhatták le, mert első alkalommal kizárólag az erősen bombázott területeken lépett fel, mint kártevő. Azért szaporodott el gyorsan, mert sok tápnövényünk (polyphag) hernyói mindenütt megtalálták az életfeltételükhöz szükséges növényeiket. Leginkább az eper- és juharfákat támadták meg, későbben a cseresznyét és szőlőt. Most már mindenütt, mindenen károsít. Még a keserű leveléről közismert diófát és orgonát is szívesen pusztítja. Elszaporodása ilyen kiugrásszerű módon azért történt, mert Magyarországon eddig még nem voltak biológiai ellenségek, fürkész, darazsak és legyek. Ma már mintegy 18 élősködője ismeretes és tudósaink azon fáradoznak, hogy kitenyésszék állandó biológiai ellenségét, amely az immár inváziós hernyófajokat megfékezni hivatott. A védekezés legegyszerűbb és legolcsóbb módja, ha most azonnal, míg a kis hernyók legfeljebb 1—2 levélen vannak, a leveleket leszedjük és elégetjük. A leszedett levélen 500—1200 darab hernyó van egy tömegben. Ha meggondoljuk, hogy egy levél leszedésével most még egy egész fát mentünk meg, akkor nemcsak a rendeletekben előírt kötelességünket teljesítjük, hanem népgazdaságunkat, az ötéves tervet és a békét is támogatjuk.« Vitéz Aladár budapesti (VI., Sztilln út 21.) olvasónk kérdezi: »Hogyan mérték meg a Föld átmérőjét?« Dr. Vécsey Zoltán, lapunk szerkesztőbizottságának tagja válaszol: Minthogy a Föld közel gömb alakú, egyetlen legnagyobb körének megmérése alapján az összes adatokat kiszámíthatjuk. Ilyen legnagyobb körök az Északi- és a Délisarkot egybekötő hosszúsági vagy délkörök. Elegendő pontosan megmérni a délikör egy bizonyos részét, például egy nyolcadát. Ebben az esetben a kapott mérési eredmény nyolccal való szorzata megadja a délkör teljes hosszát. A délkör hosszúságának mérésére több fokmérést hajtottak végre. Már az ókorban Erathostenes alexandriai tudós megmérte a csaknem egy délkörön fekvő Alexandria és Asszuán közti foktávolságot s ezen az alapon kiszámította a délkör hosszát. Meglepően jó eredményhez jutott. A korszerű fokmérések a francia forradalom korában végrehajtott nagy francia fokméréssel kezdődtek. Legújabban a harmincas években a Szovjetunióban végeztek rendkívül pontos fokmérést az Ural nyugati oldalán. Ezek a fokmérések arra az eredményre vezettek, hogy a détkör hosszúsága nagyjából 40 ezer kilométer A legnagyobb kör kerületét ismerve, egyszerű osztással kiszámíthatjuk a Föld átmérőjét. A kör kerülete ugyanis 2m Ebből következik, hogy a Föld átmérője (21) : 40.000:3.14 (1). Az eredmény körülbelül 12.740 kilométer. CÍMKÉPÜNK: Vitorlázó repülőgép a felhők között A »Szelek szárnyán« című cikkünkhöz, -------------------------------------------------------------------------------------------------------Főszerkesztő: Cstkos Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztőbizottság tagjai: Raskay Ernő, Dési Frigyes, Faludi Béla, Haraszty Árpád, Rapaics Rajtmund, Rázsó Imre, Tengi Harald, Vécsey Zoltán. A kiadásért felel: Lapkiadó Vállalat igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, VII., Lenin-körút 9-11., II. em. Tel.: 221-278. F.szerk.: 221-071. Kiadóhivatal: VII., Lenin-körút 9—11. Tel.: 221-285. Előfizetés, személyes ügyfélszolgálat: Budapest V., József nádortér 1, üzlethelyiség. Telefon: 188-022, 180-850. Csekkszámla: Élet és Tudomány 61010. Előfizetés negyedévre 9.—, félévre 18.— forint. Külföldi ár példányonként 1.— forint. Kéziratokat nem értünk meg. 2525160. Athenaeum mélynyomása, Budapest (F. v. Soproni Béla) A 2