Élet és Tudomány, 1953. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1953-01-07 / 1. szám

Urbán Dezső budapesti olvasónk (XII., Eötvös­ utca 2.) kérdezi: «Vannak-e a hidegnek olyan alkotó elemei, mint az atomnak. Vagyis elektron­szerű parányi alkatrészek alkotják-e a hideget, ame­lyek melegítéskor eltávoznak az anyag­ból?« Öveges József, Kossuth-díjas, pedagógiai fő­iskolai tanár válaszol: A hideg levegő abban különbözik a meleg levegőtől, hogy a hideg levegő molekulái ki­sebb sebességgel mozognak, mint a melegebb levegő molekulái. Ez bebizonyított tény. Tehát a testek hőmérsékletét legkisebb részecskéi mozgásának sebessége határozza meg. Ha egy testet hűtünk, akkor energiát kell tőle elvonnunk. Ezt az energiát természetesen a test mozgó részecskéi adják. Ezáltal kisebb lesz a sebességük. Tehát amikor a hideg vizet melegítjük, nem a hideget vonjuk ki belőle, hanem ellenkező­leg: energiát viszünk bele, molekuláit sebe­sebb mozgásra késztetjük. Iván Magdolna, budapesti általános iskolai VII. osztályú tanuló írja: »Tavaly növénytani ór­én ezt tanultuk a vírusok­ról. Ezek voltak az első élőlények. Gazdaszervezetben élnek, fehérjével táp­lálkoznak. Ha rossz körülmények közé kerülnek, akkor megkristályosod­nak. — Az a kérdésem­, hogyan táp­lálkoztak, kinek, minek a szervezetében éltek, ha ők voltak az első élőlények? Erre egyik pajtásom azt felelte, hogy meg­kristályosodtak. — Viszont, hogyan sza­porodtak megkristályosodott állapotban?­­Mert szaporodniok kellett, ha azokból fejlődtek ki az élőlények.) » Mi értelme volt életüknek a megkristályosodásig?« Dr. Gálócsi György, szerkesztőbizottságunk tagja válaszol: Az élet nem azért alakult ki, mintha annak valami »értelme« lenne, hanem mindenütt, ahol a feltételek megvannak, kialakul az élőanyag. Ezek a feltételek: az élőanyagban található elemek, továbbá a megfelelő — sem túl ma­gas, sem túl alacsony — hőmérséklet és víz jelenléte. Az élőanyag kifejlődése az élettelen­­ből igen hosszú, bonyolult folyamat eredmé­nyeként történt meg. Az élőanyag környezeté­vel különleges anyagcserét folytat. A fejlődés egy későbbi, magasabb fokán úgy alakult a helyzet, hogy a kezdetleges élőlények egy része túlnyomóan élőanyagot használt fel testének felépítésére. Ez állt egykor és áll ma is a ví­­rusokra. Tehát a vírusok az élőanyag kiala­kulása után keletkeztek, sőt gyakran náluk fej­­­lettebb élőanyagon vagy élőlényeken élősköd­nek. Éppen ezért helytelen az az állítás, hogy a vírusok voltak az első élőlények. A vírusok egy része bizonyos körülmények között ki­kristályosodik (nem­­megkristályoso­­dik«). Ebben az állapotában azonban általában nem észleljük a vírust jellemző legtöbb saját­ságot. Kedvező körülmények között a vírus ismét szokásos alakját veszi fel. A vírusok szaporodása élőanyaghoz kötött és ezen a ví­rusok általában nem öltenek kristályos alakot. A fejlettebb élőlények fejlődése nem a fejlő­dés oldalágát jelentő vírusokból történt, ha­nem az élőanyagnak egy, majd többsejtűvé való szerveződése folyamán. Werger Tibor VIII. osztályú tanuló, úttörő-vasutas kérdezi: Miért olyan égő vörös a leáldozó Nap? Válasz: Az alsóbb légrétegek nagy por- és ködtömegei, továbbá az a körülmény, hogy a napsugarak a horizonthoz közel jóval nagyobb utat tesznek meg légkörünkben, mint amikor a Nap magasan áll, játszanak össze abban, hogy a lemeztében levő Nap mély vörös izzá­sának látszik. Mindez gyöngíti a fényt. Még az égbolt tetőpontján, a zenitben álló csilla­gok fényét is legalább egyötödével gyöngíti a légkör. Mukai Imre, pesterzsébeti olvasónk kérdezi: »A Kísérletezzünk és gondoz­zunk! egyik cikkében olvastam, hogy a távvezetékre kis ellenállású vezeték kell, hogy ne melegedjék, a villanyfőzőhöz pedig nagy ellenállású, hogy meleged­jék. Hát akkor milyen ellenállású veze­ték kell a villamos hűtőszekrényhez?K­öveges József, Kossuth-díjas, pedagógiai fő­iskolai tanár válaszol: A villamos hűtőszekrény nem úgy működik, hogy a villanyáram hatására valamely drót hűl, hanem a villanyáram egy motort forgat, az pedig légsűrítőt hajt és az összenyomott gáz hirtelen kitáguláskor hűl le. CÍMKÉPÜNK: A tiszalöki vízlépcső betonozása »Épül a tiszalöki vízlépcső« című cikkünkhöz /---------------------------------------------------------------------------------------------------­Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztőbizottság tagjai Raskay Ernő, Dési Frigyes, Faludi Béla, Haraszty Árpád, Rapaics Rajmund, Rázsó Imr­­engi Harald, Vécsey Zoltán. A kiadásért felel: Lapkiadó Vállalat igazgatója. Szerkesztőség Budapest, VII., Lenin-körút 9-11., II. em. Tel.: 221-278. F.­szerk.: 221-071. Kiadóhivatal: VII., Lenin-körút 9—11. Tel: 221—286. Terjeszti a Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest, V., József nádor-tér 1. Tel.: 180—860. Egyéni előfizetés: kézbesítésre illetékes postahivatalnál és a postai kézbesítőknél. Üzemi árusítás: V., Roosevelt-tér 6—6. Tel.: 189—288. Vidéken a helyi hirlap­­terjesztéssel foglalkozó postahivatal. Előfizetési ár: negyedévre 9.— forint, félévre 18— forint. Kéziratokat nem érzünk meg. 2­5210089 Athenaeum mélynyomása, Budapest (P. v. Soproni Béla) — Megjelent 99.700 péld. V________________________________________________________________/

Next