Élet és Tudomány, 1953. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-07 / 1. szám
elő akkora vízszintkülönbséget, amely módot ad a vízenergia közvetlen kihasználására. Mikor szolgálja a vízlépcső a vízi közlekedés érdekeit? Akkor, ha a folyónak valamely természetes állapotában sekély, zátonyos szakaszán a földuzzasztás révén előállítja a vízijárművek akadálytalan és kényelmes közlekedéséhez szükséges vízmélységet. A duzzasztómű tehát önmagában nem teljesíti a vízhasznosítási feladatokat. De megteremti a vízelosztás és a hasznosítás feltételeit. Hajógallip, ballépésük, torkolati művek A duzzasztómű létrehozta vízszintkülönbséget — amit esésnek is nevezünk — fölhasználhatjuk arra, hogy a vízmennyiség egy részének lebocsátásával turbinákon keresztül energiát termeljünk. A duzzasztómű mellé épült rendszerint a folyómederbe telepített vízerőtelep szolgál e célra. Az ilyen elrendezést folyami vízerőműnek nevezzük. A vízerőtelep hasznosítható vízmennyisége a folyó vízjárása szerint változik. De változik aszerint is, hogy mennyi vizet vonunk el öntözésre. Ha a duzzasztóművel megosztott folyóban az egymástól elválasztott fölső és alsó szakasz között a víziközlekedést, a vízszállítást továbbra is biztosítani kívánjuk, hajózsilipet kell beépítenünk a duzzasztógát mellé. A hajózsilip lehetővé teszi vízijárműveknek az alacsonyabb szintről a megduzzasztott vízszintre följutását, illetőleg a fordított irányú közlekedést is. Ha a folyón élénk a tutajozás, külön tutajáteresztő zsilip, vagy tutajvezető csatorna létesítéséről kell gondoskodnunk. A közlekedés műveihez soroljuk a hallépcsőket is. A folyókban élő, úgynevezett vándorló halak szabad mozgását lehetőleg nem szabad korlátoznunk. Ha a többnyire értékes vándorló halfajták különleges életkörülményeiről nem gondoskodunk, ha a természetüknek megfelelő mozgásban akadályoznék őket, kipusztulnak, vagy legalábbis meggyérülnek. Mi a hallépcső? Keskeny és meredek folyosók, illetőleg csatornák rendszere Rajtuk keresztül a halak mind lefelé, mind fölfelé vígan süröghetnek. A vízlépcsőhöz tartoznak a vízkivételi és torkolati művek. Ezek a csatornák elágazásában a vízszintet és a csatornák vízhozamát szabályozzák. Ezen fölül a csatornába irányuló közlekedés lebonyolítását szolgálják. A nagy síkvidéki folyók vízkészletével csakis úgy gazdálkodhatunk helyesen, hogyha nem egyetlen vízlépcsőt, de vízlépcsők egész sorozatát építjük. Ha a A tiszalöki vízlépcső betonozása. Előtérben az erőtelep csigaházai, háttérben a duzzasztómű pillérei látszanak. Az előtérben látható csigaház belső peremén, tehát a turbinát övező betongyűrűn a mérnökök pontos mérést végeznek a turbina vasszerkezetei elhelyezésének előkészítésére