Élet és Tudomány, 1960. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-03 / 1. szám
KÉRDEZZ — FELELEK Több olvasónk kérdezi: Miért ferde a pisai harangtorony !6. Kovács Kata építészmérnök válaszol : A pisai harangtornyot 1174-ben kezdte el építeni az olasz Ronanus, a dóm építőmestere, földbevert cölöpökön nyugvó 18,5 m átmérőjű kőalapzatra. Az altalaj ugyanis mocsaras, tőzeges volt. Bonnanus a hét emeletes torony építésével csak a harmadik emeletig jutott el, mert az építmény súlya alatt a talaj összenyomódott, beroskadt és ennek következtében az épület is kibillent függőleges helyzetéből. Eredménytelen kísérletek után Bonnanus nem folytatta az építkezést. Két nemzedéknyi idővel később, 1234- ben, további három emeletet építettek rá, majd ismét lemondtak befejezéséről. Végül 1350-ben készült el a harangtorony. Az épület legfelső szintje és a földszint között ma 4,5 méter a kihajlás. A torony süllyedése jelenleg is tart, ha csekély mértékben is. Egyes tudósok szerint a pisai torony pár évtized múltán a süllyedés következtében össze fog dőlni. Sokat vitatkoznak arról, hogy érdemes-e a tornyot még kellő időben lebontani és függőleges helyzetben ismét felépíteni. Ennek legnagyobb akadálya az idegenforgalmi érdek. Pisát ugyanis elsősorban világhírű ferdetornya miatt keresik fel a turisták, holott a Dóm és egyéb nevezetességei is rendkívül szépek és értékesek. Hegedűs Béla markazi olvasónk kérdezi: Igaz-e, az, hogy a nők kézírása szebb, mint a férfiakéi Rákosné Ács Klára válaszol. Ez így általánosságban semmiképpen nem állítható. De ha összehasonlítjuk a múltat a jelennel, valami igazság mégis van benne. A múltban nagyobb súlyt fektettek a kézírásra, tehát a betűk tetszetősségére is, természetesen a korabeli ízlésnek megfelelően. Ha a férfi írását összehasonlítjuk a nőével, azt mondhatjuk, hogy az utóbbiaké kecsesebb — lévén érzelmileg gazdagabbak. Összefügg ez azzal is, hogy a nőknek több érzékük van a díszítéshez, a lakás belső csinosításához, ujjaik finomabbak és alkalmasabbak csecsebecsék készítésére, horgolásra stb. A nőnek mindez ,„hivatása” volt. A múlt írásdivatja is kedvezett a nőknek. A vonalak sokkal cikomyásabbak voltak, mint manapság. No meg a nők annak idején kevesebbet írtak, több időt és gondot fordíthattak a betűk külalakjára. Jelenleg a leegyszerűsített formákra törekszünk. Ez jellemzi az úgynevezett zsinórírást. Napjainkban a szépírás jelentősége csökkent, hiszen az írás technikáját nagyrészt gépek végzik. Amíg a múltban a szép kézírással rendelkező ember e készségéből akár meg is élhetett, most ennek nincs különösebb jelentősége. Annak következtében, hogy az írástechnika leegyszerűsödött, és a nők is bekapcsolódtak a termelőmunkába, egyre inkább elmosódik a különbség a két nem írása között. --------------------------------------------------------------- CÍMKÉPÜNK Francia-szaharai tubbu nő ,,Szahara” című cikkünkhözKC Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztő bizottság tagjai: Ákos Károly, Fényes Imre, Futó József, Haraszty Árpád, Haraszti István, Harsányi István, Jantsky Béla, Jánossy Andor, Kulin György, Makkai László, Malán Mihály, Mihalik Sándor, Németh Béla, Öveges József, Székely Sándor,"Szlameniczky István, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd. Kiadja: a Gondolat Könyv-, Lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadó: a Gondolat Kiadó igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, VII., Lenin körút 5. Telefon: 223-899. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi, Budapesten a kerületi kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 4,50 Ft. Külföldön terjesztik a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (Budapest, VI., Népköztársaság útja 21.) és külföldi képviseletei. Kéziratokat nem őrzünk meg. 60.10070. Egyetemi Nyomda mélynyomdeji, Budapest. Megjelent 175 000 példányban revízió "*97. //afc&h a