Élet és Tudomány, 1970. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-03 / 27. szám

CÍMKÉPÜNK : Késő gótikus kórtitokzat ■Röstóckban­­A Keleti-tenger hetének városa: Rostock című cikkünkhöz) SZÁMUNK TARTALMA: 1251 Árvíz és árvédekezés Szűcs József 1256 Állatkerti élet: EGY VILÁGRITKASÁG — A MILU Dr. Orbányi Iván 1259 SZÓVAL JÁTSZUNK 4. FOLYAMATOS DADOGÁS Vargha Balázs 1260 ÚJ MŰSZER A FÖLDRENGÉS­­ELŐREJELZÉS SZOLGÁLATÁBAN Dr. Rpaslay György 1264 a vérnyomásmérés ÉS AUTOMATIZÁLÁSA Katona Zoltán 1268 A KELETI-TENGER HETÉNEK VÁROSA: ROSTOCK Dr. Fenyő István 1275 GONDOLKODÁS 1 64 MEZŐN EREDMÉNYHIRDETÉS 1276 VÉKONYRÉTEGEK Dr. Budincsevits Andor 1279 AZ AYMARÁK 3. OSZ KÖZÖSSÉGI FORMÁK Louis Girault 1284 IDŐJÁRÁSVÁLTOZÁSOK ÉS VILLÁMVESZÉLY AZ ERDŐBEN Dr. Aujeszky László 1287 A TUDOMÁNY VILÁGA 1293 NYELV ÉS ÉLET: A „PROBLÉMA” PROBLÉMÁJA Molnár Antal 1294 TV- ÉS RÁDIÓMŰSOR 1296 KISLEXIKON — REJTVÉNY KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A száz éve feltárt Dobsinai-jégbarlang # Az első mesterséges gén • Leszerelt 1813 éve... • Szupernovafellángolás áb­rázolása két Indián sziklarajzon 4 Ár­víz és árvédekezés II. # Vigyázat: hibrid­tojást ne keltessünk! # Az aymarák 4. • A tudomány világa # Rejtvény 1250 KEDVES ÉLET ÉS i­jdomíny! A lap idei 14. számában átfogó hely­­történeti cikk látott napvilágot A FELMAGASODÓ DEBRECEN címmel. Ennek két illusztrációja — a debreceni címeres pásztor jelvény (1. kép) és Debrecen városának kőcímere 1560-ból (2. kép) — összehasonlítva egyik legrégibb címertorzításunkra utal. A két címer azonos címeralakja: az egyik első lábát felemelő és fejét hátra fordító bárány a középkori Eu­rópában vált kedveltté a keresztes háborúk folytán. Eredeti formájában lábával zászlórudat fog át és az azon lobogó keresztes zászlóra, a keresztes háborúk jelvényére néz vissza. Maga a bárány a halálon győzedelmeskedő Jézust jelképezte. Több községünk ezt önkényesen foglalta községi pecsét­jébe Debrecen címeréről tudjuk, hogy azt a keresztes hadjáratához nyújtott támogatás elismeréseképpen II. And­rás ajándékozta e városnak csakúgy, mint Korponának, Szegednek és Tren­­csénnek, feltehetően 1218-ban, mikor szentföldi hadjáratából visszatért. Va­lószínűleg ugyanebben az esztendőben verette azt az ezüst dénárját is, mely­nek egyik oldalát a lobogós bárány jelöli. Debrecen 1560-ból való kőcíme­rének címeralakja a dénáréval egyező: a „balra" álló bárány (a címertan a címert mellén viselő ember szemszö­géből ítéli meg az irányt) első jobb lá­bával karolva törzsének támasztva tartja a keresztes lobogót, melyre jobb felé, hátrafordított fejjel tekint. A cí­meralaknak az ábránkon látható csücskös pajzsba történt foglalása cí­­mertanilag vitatható. Eredetibbnek fogadható el Szűcs István: Szabad ki­rályi Debreczen város történelme c. művében közölt ún. monorit alak (3. (Folytatás az 1267. oldalon)

Next