Élet és Tudomány, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-05 / 1. szám

XXXIV. évf. 1■ ■ szám 1979. I. 5. SZÁMUNK TARTALMA: 3 FÜRDŐSZÁLLÓ A MARGITSZIGETEN Enyedy László 6 FORRADALOMTÓL FORRADALOMIG: 1918—1919 FORDULÓJA SALGÓTARJÁNBAN Dr. Horváth István 8 AZ 1978. ÉVI FIZIKAI NOBEL-DÍJ 1. A SZUPER­FOLYÉKONY HÉLIUM 11 NYELV ÉS ÉLET: SAJÁTOS SZÓKAPCSOLATOK Dr. Mizser Lajos 12 HONNAN FÜRED A PATKÓ? Balogh Lajos 15 JERSEY Hegyi Gábor 19 A TOKFÉLÉK MEGMENTÉSÉÉRT Tőrg István 22 AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI Oláh Tamás 24 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczegh János 27 MÚZEUM, TIT­ÉLET 28 A TUDOMÁNY VILÁGA 31 A HÁTLAPON: AZ AMAZONIT KRISTÁLYOK Címképünk: Egynyaras kecsegeivadékok (Tőrg István felvétele) A tokfélék megmentéséért című cikkünkhöz A KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A jövő fehérjeforrásai: a VE­­PEX # A gondolatolvasás # Az 1978. évi fizikai Nobel-díj: 2. Az abszolút hideg határán # Az újszülöttek vérdaganata # Az emberré válás sikertelen kí­sérlete : az ausztrálopitekuszok • Körmend # Ádám, Éva és az alma # Mitől fáradt az olaj? • A gondolkodás iskolája – A tudomány világa 2 KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! A néprajzi emlékek iránt érdeklődők figyelmét mél­tán fölkeltette a Szent Vendelt ábrázoló JÁSZSÁGI FESTETT KŐSZOBROKRÓL szóló cikkük (Élet és Tudomány, 1978. évi 4. szám — A szerk.). Abban arról is olvashattunk, hogy a Ven­­del-szobrok készíttetői a legtöbb helyen a Vendeliánus Társulatok voltak. Ezekről érdemes még néhány dolgot elmondanunk. Jászberényben a századforduló táján külön rendel­­társulatuk volt a Zagyván inneni és a folyón túli — ahogy ott mondták: „túláll” — birkatartó gazdáknak. A város kiterjedt tanyavilágában főleg a tápiói, a ja­­kabi és a porteleki társulatok működtek sokáig. E tár­sulatok tagjai kizárólag férfiak voltak. E laza szerve­zettségű népi közösség tisztségviselőket (elnököt, pénz­tárost, jegyzőt és kisdékánt) is választott a soraiból. Nekik az volt a dolguk, hogy számon tartsák a közös­séghez tartozókat, s a csekély társulati pénzből gaz­dálkodva megszervezzék a rendszeres vagy rendkívüli közösségi alkalmakat, társas összejöveteleket. A tár­sulat minden tagjától nagyon kedvelt közösségi alkal­mat a „Vendel-ebéd” és a „Vendel-vacsora” jelentette. Ezt többnyire a pásztorok, nyájőrzők, jószágok védő­­szentjének névünnepén, október 20-án, Vendel napján tartották. Igazi férfiünnep volt ez a társulat tagjai szá­mára. Felszínes vallási színezete abban állott, hogy a szóban forgó nap reggelén közösen részt vettek a tár­sulat élő tagjaiért szolgáltatott misén, majd az egyik társulati tag házánál vagy tanyáján gyülekeztek a kö­zös lakomára. Ünnep volt Vendel napja a jószág szá­mára is, mert az igásállatot ezen a napon lehetőleg nem fogták be, de a többi állat is kíméletesebb bánás­módban részesült, jobb és több takarmányt kapott. A társulatnak állandóan volt néhány birkája, s azo­kat a közös pénztár támogatásával valamelyik gazda nevelgette a Vendel-napi összejövetel céljára. Kellő időben kijelölték maguk közül a Vendel-vacsora sza­kácsát, a „húsfőzőt”, aki aztán gondos előkészületek­kel és nagy hozzáértéssel látta el a feladatát. Az össze­jövetelre szánt birkákat már az előző napon levágták, megnyúzták és feldarabolták. A tanya udvarán felállí­tották a szolgafákat, ezekre láncokkal felfüggesztették a vasbográcsokat, s így szabad tűzön készült az utá­nozhatatlan zamatú jászsági birkapörkölt. E különleges ünnepi eledel készítésének számos fortélyát szinte csakis ezek az idős birkatartó gazdák, „húsfőzők” tud­ták. Bizonyára fontos volt, hogy a feldarabolt birka­húst jó arányban válogassák össze, a fűszereket helye­sen adagolják, a pörkölődő hús alá kellő mennyiségben löttyintsenek jászsági vörös bort, mellőzzék a kavaró­kanalat, s helyette a bográcsot „sedergessék”. Fontos volt a szabad tűz, de még az sem volt mindegy, hogy milyen fával tüzelnek a bogrács alatt. Sok-sok ősi népi tapasztalat összpontosult itt e nagy társas összejövetel fő-fő különlegességében, hiszen egy esztendőre ez ha­tározta meg e kellemes együttlét emlékét. De a jász virtus sem tudta volna elviselni, ha netán nem jól si­kerül a pörkölt, s a következő évben emiatt kénytelen a társulat másik „húsfőzőt” választani! A Vendel-vacsorára kisebb csoportokban érkező gaz­dák" a tanyaudvarba lépve előbb a bográcsok felé irá­nyították lépteiket, hogy köszöntsék a „húsfőzőt”, s né­hány szippantást vegyenek a bográcsokból áradó íny­csiklandozó illatokból. Miután a terített asztaloknál mindenki elfoglalta a helyét, a házigazda további étvágygerjesztőnek jó erős pálinkával kínálta az egybegyűlteket. Az asztalokon hagyományos módon leborogatva helnez­ték el a tányé­­ronz­ a_____‘ J“"JW 2011. / kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. KÁPA: kiemelkedő fogan­tyúszerű rész a nyeregvá­zon, a kocsiba fogott ló szer­számán, a lólengés tornasze­rén, illetve a patkónak a pa­tára ráhajlítható több kis nyúlványa. (Honnan ered a lópatkó ?) MAGREAKCIÓK: az atom­magoknak olyan átalakulásai, amelyeket elemi részecskék­kel vagy más atommagokkal való kölcsönhatásaik idéznek elő. (Az 1978. évi fizikai No­­bel-díj) PASSZÁTSZELEK: a térítő­körök és a trópusok között észlelhető, a déli félgömbön délkeleti, az északin északke­leti irányú légáramlások. (A tudomány világa) SZINAPTIKUS KAPCSOLAT: idegsejtek egymáshoz kap­csolódásának helye, ahol a terjedő ingerület jócskán le­lassul (szinoptikus késés). A ~-ok vén az egyik neuron­­ról a másikra tevődik át az ingerület. A ~-ban az ideg­nyúlványok összefonódnak, vagy az egyik­ neuron ten­gelyfonala a másik sejt tes­tét veheti körül stb. (Az em­lékezés zavarai) TÉRHÁLÓS (TEKTO-) SZI­LI­KATSZERKEZET: olyan­­szilíciumatomok fölépítette a kristályszerkezet, amelyben az egyik irányban minden ne­gyedik, a másik irányban minden második négy vegy­értékű szilíciumot három vegyértékű alumínium helyet­tesít. Az így felszabaduló vegyértéket különféle katio­nok (nátrium, kálium, kalci­um és bárium) kötik le. (A hátlapon.) TORZIÓS INGA: rugal­mas fonal elcsavarodásán alapu­ló, parányi erők mérésére al­kalmas mérleg. Az elcsavaro­­dás szöge a ható forgató­nyomatékkal egyenes arány­ban van, így az erő megha­tározható belőle. ~ a ne­hézségi erő változásait mérő nagyon érzékeny Eötvös-inga is. (Az 1978. évi fizikai No­bel-díj) ÜREGREZONÁTOR: a mik­rohullámú technikában alkal­mazott, fémfelülettel körül­zárt térrészből álló rezgőkör, üzemszerűen az ~ban álló hullámok keletkeznek. Rezo­­náláskor az ~ gerjesztő frekvenciája és hullámhossza határozottan összefügg az ~ geometriai méreteivel. (A tu­domány világa)

Next