Élet és Tudomány, 1990. január-június (45. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-05 / 1. szám
2 TARTALOM XLV. ÉVF. • 1990. I. 5. 1. szám 3 A HARMADIK ÉVEZRED KÜSZÖBÉN A CSELEKVŐ KÖRNYEZETVÉDELEM N. Szabó Ilona 6 KELL-E NEKÜNK VÖRÖS KÖNYV? Barabás Zoltán 8 LEMONDHATUNK-E A LOMBIKBÉBI KÍSÉRLETEKRŐL? Dr. B. E. 10 ÉLET ÉS FIZIKA - BARÁTUNK ÉS ELLENSÉGÜNK: A SÚRLÓDÁS Dr. Sas Elemér 11 HAGYOMÁNYOS „REFORMKONYHA" - A CSÍRAMÁLÉ Dr. Surányi Dezső 13 MOZDULATLAN, MÉGIS KEVER - A FIXMIX Dr. Bucsky György 16 BESZÉLŐ KÉPEK - BARLANGOK A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN Szurcsikné Molnár Erika 18 A NEGYEDIK MAGYAR HIMALÁJA-EXPEDÍCIÓ - SIVA ISTEN OTTHONÁBAN Dr. Juhász Árpád 22 KUTATÓMŰHELYEINKBŐL 23 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA - UFÓK Dr. Popper Péter 26 REJTVÉNY 27 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK 28 A TUDOMÁNY VILÁGA 31 LÉLEKTANI LELEMÉNYEK - TESTVÉREK ÉS BARÁTOK Mannhardt András A HÁTLAPON - AZ ÉNEKESHATTYÚ R. L. Címképünk: A cselekvő környezetvédelem című cikkünkhöz A következő számunk tartalmából: Népünk egészsége az ezredfordulóig # Eddig kiadatlan Einstein-kéziratok 0 Filmstúdiók őskora és hőskora 0 Hideg okozta sérülések 0 A gépkocsik és a légszennyezés 0 Várostűrő növények 0 A negyedik magyar Himalájaexpedíció # Az ókor legtökéletesebb hajója # Bessenyei György, az irodalmár 0 A tudomány világa 0 Újrafagyó jégkristályok A lapjuk 1989. évi 34. számában közölt GÁTAT AZ ALGÁKNAK? című cikküknek az a megállapítása, hogy a Duna gyors algásodását jórészt az osztrák és a német szakaszán épült tározók okozzák, nem egészen felel meg a tényeknek. A folyó algásodását elsősorban a vizébe került, az algásodás tápanyagául szolgáló foszfátok és nitrátok okozzák és csak másodsorban a tározók. A Duna algásodása egy olyan természetes öntisztulási folyamat, ami megtisztítja a folyót a belé került foszfátoktól és nitrátoktól. Ha valami megakadályozza a folyónak ezt az öntisztulását, vagy ha olyan nagy ezeknek a vegyszereknek a mennyisége, hogy már az algásodás nem tudja eltávolítani, akkor a folyó vizében maradnak, és bekerülhetnek a parti szűrésű ivóvizekbe, valamint leszivároghatnak a Duna alatti karsztvizekbe. Ha továbbra is ilyen gyorsan nő a Duna foszfát és nitrát tartalma, akkor bekövetkezhet az az ökológiai katasztrófa, hogy a Dunából származó ivóvizek és a Duna alatti karsztvizek ugyanúgy elszulfátosodnak és elnitrátosodnak, mint ahogy elnitrátosodtak az ivóvizek az ország egyes vidékein. Tehát nem a Duna algásodását kellene meggátolni, hanem az algásodás tápanyagául szolgáló foszfátok és nitrátok folyóba jutását. Vannak környezetkímélő mosószerek, tehát lehetőség van a foszfátos mosószerek, gyártásának megszüntetésére, s ezzel nagymértékben csökkenthető lenne a Duna foszfátosodásából adódó algásodás. A műtrágyázás miatt elnitrátosodnak a talajvizek, s ezek a nitrátos talajvizek, beszivárogva a folyóba, szintén növelik annak algásodását. A mezőgazdasági műtrágyázás mérséklésével csökkenteni lehetne a talajvizek nitrát tartalmát. Petrován Artúr : Az Élet és Tudomány széles körű olvasótáborának valósághű tájékoztatását közös felelősségünknek tekintve írom soraimat. Az 1989. évi 47. számoknak a MAGYAR GABONAFAJTÁK SIKERE című cikke a következőt állapítja meg: „ . . . ennek előtte legutóbb a bánki búzafajtánk volt az egyetlen, amely külföldön is állami elismerést nyert”. A „bánki búzafajtánk” nyilván a „Bánkúti 1201” fajtanévnek az elírása. Az a megállapítás azonban, hogy a Bánkúti kivételével korábban nem volt külföldön elismert búzafajtánk, feltehetően hiányos információn alapul. Két búzafajtánk, a „Giuliana” (volt Mv 102 fajta jelölt), illetve a „Claudia” (Mv 8 búzafajta) 1980-ban olasz állami fajtaelismerésben részesült. Szalay Dezső Martonvásár /•r/ráy /y /svtf&Y / Kedves ÉT! KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. a-AMILÁZ: a keményítőt bontó enzimeknek (az amilázoknak vagy diasztázoknak) egyik tagja. Az ő hatására az amilázból - ha annak lánca el nem ágazó - teljesen véletlenszerű hasítás alapján glükóz és maltóz keletkezik. Az elágazó láncú amilopectinből az ~ hatására elágazó és el nem ágazó láncú többes cukrok keveréke jön létre. (A csíramálé) DIARRHOEA: diaré, hasmenés, híg széklet ürítése, amely rendszerint gyakori székeléssel jár együtt. A ~-t előidézhetik pszichés okok, belső elválasztású vagy reflexes okok, a bélfal okut és krónikus gyulladásai, az emésztőrendszerek hiánya miatt megváltozott béltartalom, mérgek kiválasztódása a bélben, fertőzés, allergia, vitaminhiány stb. (A cselekvő környezetvédelem) GIBBERELLIN: gibberellinsav: a Gibberella fujicuroi (tömlős) gomba termelte, a növényi növekedést és a virágzást serkentő anyag. Több országban — nálunk is — az antibiotikumokhoz hasonlóan fermentációsúton termeltetik a ~-t, s vele rost- és takarmánynövényeket permeteznek a jobb hozamok serkentésére. (A csíramálé) HEMICELLULÓZ: a cellulózt kísérő poliszacharid jellegű anyag. Fő tömegét a xilánok alkotják. Nagy menynyiségben fordul elő a növényi anyagokban. (A tudomány világa) VISZKOZITÁS: a testek belsejében fellépő súrlódást (belső súrlódást) jellemző mennyiség. Folyadékokban és gázokban az a mozgékonyság, önthetőség, hígon vagy sűrűn folyósság mértéke, szilárd testekben a képlékenységet szabja meg. (A tudomány világa) ZEOLITOK: túlnyomórészt nátrium-kálcium-aluminoszilikát ásványok csoportja. Tágas, üreges vázukhoz molekuláris víz csatlakozik, ennek egy része a kristályrács üregeiben adszorpcióval kötődik, más része szerkezetileg kötött kristályvíz. (A tudomány világa)