Élet és Tudomány, 1990. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-06 / 27. szám

KIS JÁRVÁNYTAN I. 1. ábra. Egy gazda­­mikroparazita rendszer sematikus vázlata (bővebb magyarázat a szövegben) Jó két éve sokat olvashattunk arról, hogy egy szopornyicához hasonló járvány tizedelte meg az Északi-tenger borjúfóka­­népességét. Vajon miért alakult ki a járvány, és mi vetett véget neki? Az AIDS-t korunk pestisének tartják, még a nevét is szinte babonás félelem övezi. Valóban annyira kell félnünk tőle, mint a középkorban féltek a pestisjárványoktól? Miért tűnt el a himlő, és miért van még mindig malária, kolera és szalmonella? Hogyan védekezhetünk a - főleg rókák által terjesztett - veszettség ellen? Ilyen ké­rdé­sekre kapha­tunk választ, ha megismer­jük azokat a törvényszerűsé­geket, amelyek a gazda­­élősködő-rendszereket jel­lemzik. A probléma felkel­tette egy elméleti fizikus, Ro­bert May érdeklődését is; az ő munkái alapján készült kétrészes összeállításunk. MAKRO- ÉS MIKROPARAZITÁK A más élőlényekben élős­ködő szervezeteket két fő csoportra oszthatjuk: makro- és mikroparazitákra. A makro­­paraziták teste viszonylag nagy, és nem a gazdájukban sza­porodnak. Ilyenek például az élősködő férgek (a galandfér­­gek, az orsógiliszták) és azok a parazita rovarok, amelyek más ízeltlábúak lár­váiba rakják petéiket. A makroparaziták általában nem pusztítják el gazdáju­kat, és a gazda időről időre újrafertőződik velük. A mik­roparaziták viszont kisméretű­ek, szaporodásuk a gazdában fo­lyik, mégpedig elég nagy rá­tával. Ilyen szervezetek a ví­rusok, bizonyos baktériu­mok, egysejtűek és egysejtű gombák. A mikroparazitás fertőzések lefolyása a gazda életciklusához képest gyors, és ha a gazda felépül, általá­ban ellenállóvá válik egy újabb fertőzéssel szemben. Cikkünk a parazitáknak ez utóbbi csoportjával foglal­kozik. A gazda-mikroparazita­­rendszerben May három cso­portra osztja a gazdák popu­lációját (1. ábra) Az X típusú­ak még sohasem voltak fertőz­ve, az Y típusúak éppen fertő­zött állapotban vannak, a Z típusúak már átestek a fertő­zésen. Tegyük fel, hogy a fer­tőzés nem befolyásolja a gaz­da szaporodási esélyeit, és nem adódik át az utódok­nak. (Sajnos ez a feltevés az AIDS esetében például nem A gazda esélyei immunitás elvesztése, “1* 06+b

Next