Élet és Tudomány, 1996. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-05 / 1. szám
Az átrakást a szállítási távolságok növekedése kényszerítette ki. Budapesten is indokolt lenne az erre való áttérés, de egyelőre nincsenek meg a pénzügyi feltételei. Egyébként várható, hogy az átrakóállomások létesítése ellen a környékbeli lakosság tiltakozni fog. Budapesten az úgynevezett átürítéses — magyarul kukás — elhordás az általános. Azokon a helyeken (áruházak mellett, piacokon stb.), ahol nagy tömegű hulladék termelődik, konténereket is használnak. A zsákos gyűjtés inkább kisebb településeken, üdülőterületeken terjedt el, víz akadálytalanul áramlik a karsztvíz felé. A fővárosban keletkező évi 4,1 millió köbméter lakossági hulladék 40 százalékát ma is hagyományos lerakókban helyezik el. Ezek azonban két éven belül betelnek, ezért további lerakóhelyeket kellene létesíteni. Lakótelepi ÚJSÁGPAPÍRGYŰJTŐ KONTÉNER de az ehhez szükséges több milliárd forint egyelőre hiányzik a főváros költségvetéséből. A hulladék fennmaradó 60 százalékának útja a Fővárosi I. számú Hulladékhasznosító Műbe vezet. Ez lényegében egy szeméttüzelésű fűtőerő- Hordd el magad? Az összegyűjtött települési szilárd hulladék további útja Budapesten két irányba vezet. A legnagyobb részétől a talajon vagy talajban való lerakással „szabadulnak meg”. A főváros ebből a szempontból sokáig kedvező helyzetben volt: a budai oldalon sok felhagyott kő- és agyagbánya, a pesti oldalon a téglagyárak bányagödrei kínálkoztak alkalmas lerakóhelyeknek. Az előbbiekről azonban az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy nagymértékben szennyezik a környezetet, ugyanis a repedezett kőzeteken keresztül a szennyezett csapadék-LÉRIA FELVÉTELE MINDEN HATÁRON TÚL A Fővárosi I. számú Hulladékhasznosító Műben a hulladékok égetése során kibocsátott füstgázok, a visszamaradó salak és a pernye terheli a környezetet. A salakot és a pernyét rendezett lerakón helyezik el. A maradékok másodnyersanyaggá való feldolgozása még nincs megoldva, csak kisebb hányadát tudják útépítéseken hasznosítani. Az égetőmű korszerűsítése 8 milliárd forintba kerülne, ezt japán kormányhitelekből finanszírozhatnánk. A fejlesztés megkezdését az is indokolja, hogy az égetőmű szennyezőanyag-kibocsátása szinte minden összetevőre nézve meghaladja az emissziós határértékeket. Porból hatszor-tizenkétszer, a műanyagok elégetéséből származó sósavból tizenhatszor-harminckétszer, a nehézfémekből (ólom, króm, réz, vanádium, mangán, ón, antimon) két és félszer-tizenötször, a poliklórozott dibenzodioxinból és dibenzofurárból együttesen huszonnyolcszor-ötvenszer több van, mint a megengedett. A korszerűsítéssel sokkal kedvezőbb helyzet teremthető, de azt is látni kell, hogy a kétütemű szállítás és az előválogatás nagyban javíthatná az égetendő anyag összetételét és így a szennyezőanyag-kibocsátást is. ÁLCÁZOTT KUKA - DE NEM A DÍJBESZEDŐK MEGTÉVESZTÉSÉRE (ALBERT VA 4 ■ Élet és Tudomány ■ 1996/1