Élet és Tudomány, 2006. január-június (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-06 / 1. szám
séből kimaradt kisebb-nagyobb sziklarögök kaotikusan ütköznek. „A rendszer az objektumok azon ritka osztályába tartozik, amelyek bepillantást engednek abba, milyen lehetett Naprendszerünk a kőzetbolygók kialakulása idején” — mondta Dean C. Hines (Space Science Institute), a kutatócsoport vezetője, a The Astrophysical Journalban megjelent közlemény első szerzője. Mint elmondta, a rendszer „anyacsillaga” lényegében Napunkhoz hasonló, pontosabban annak azon állapotához, amilyenben a bolygórendszer kialakulása idején lehetett. Úgy tűnik, a csillag körül - nagyjából abban a távolságban, ahol nálunk a Jupiter pályája húzódik - egy kisbolygóövezet lehet. „Az objektum meglehetősen ritka és szokatlan az általunk vizsgált célcsoportban” — tette hozzá Michael R. Meyer, az Arizonai Egyetem csillagászprofeszszora, a Spitzer Legacy-projekt vezetője. A program keretében Tejútrendszerünk 328, Naphoz hasonló típusú fiatal csillagát, illetve azok környezetét tervezik megvizsgálni a kutatók, bolygórendszerek létezésének, illetve alakulásának jeleit keresve. „Az általunk már vizsgált 33 csillag közül ezidáig ez az egyetlen, amely körül ilyen törmelékgyűrűre bukkantunk, és az összes, csillagászati megfigyelésben is eddig csupán az ötödik” — mondta el Meyer. A HD 12039 jelzésű, tőlünk mintegy 137 fényévre levő csillag nagyon fiatal, alig 30 millió éves. Nagyjából akkor keletkezett, amikor - a Naprendszer kialakulására vonatkozó modellek szerint — a bolygórendszerünk Föld-szerű bolygói, és például a Föld- Hold-rendszer is kialakult. A HD 12039 a Naphoz hasonló „G” típusú, sárgás fényű csillag, amelynek felszíni hőmérséklete 5000—7000 Celsius-fok közötti. Még nem lépett be a „fősorozatba”, azaz a stabil nukleáris energiatermelés szakaszába. Tömege 1,02 Naptömeg, valamicskével hűvösebb, viszont 8 százalékkal fényesebb Napunknál. A Spitzer mérései szerint a törmelékgyűrű hőmérséklete 110 kelvin körüli: ez valamivel melegebb, mint amilyen hőmérsékletű gyűrűket Meyer és munkatársai már korábban is találtak a hasonló rendszerek mintegy 10-20 százalékában - igaz, többnyire meszszebb az anyacsillagtól, nagyjából abban a távolságban, ahol Naprendszerünkben a Neptunuszon túli Kuiperövezet található. Fantáziakép a most felfedezett törmelékgyűrűről Fantáziakép az idén áprilisban felfedezett kisbolygóövezet látványáról, a rendszer egy feltételezett bolygójáról Hogyan állapítható meg egy csillag körüli porkorong szerkezete a Spitzer által (a 3 és a 160 mikron közötti hullámhosszúságon) mért infravörös spektrumból? Az ábra a spektrumokban mutatkozó különbségeket mutatja, azokban az esetekben, amikor a csillag körül nincs pár korong vagy törmelékgyűrű (fent); amikor a csillag körül kiterjedt, egybefüggő porkorong található (középen), illetve akkor, amikor a csillagot egy viszonylag keskeny por- vagy törmelékgyűrű fogja körül . ■ Élet és Tudomány ■ 2006/1