Élet és Tudomány, 2006. július-december (61. évfolyam, 27-52. szám)
2006-07-07 / 27. szám
a CQ N ui * O VI in ukat és az ott elhelyezkedő gyenge, törékeny lábaikat védik. Most a nyolc évtizeddel ezelőttinél sokkal nagyobb felbontóképességű mikroszkópok állnak rendelkezésre, számtalan olyan új részletet tárul fel a kutatók előtt a különös állatkáról, ami a korábbi leírásból nem volt ismeretes. Forrás: Nature Vol 441, p. 707 (2006. június 6.) " Ahonnan ! Isten hiányzik ". Kisebb politikai vihart kavart az a TM latin nyelvű felirat, amelyet a tö- 4örökországi Bodrimban lévő körközépkori lovagvár egyik tornyának falán nemrégiben felfedeztek. Az iszlamista kormányzat ugyanis elrendelte a kőbe karcolt, 500 éves szöveg eltávolítását. Yasar Yildiz, a bodrumi Régészeti Múzeum igazgatója arra hivatkozott, hogy a kulturális miniszter rendelte el a betűk kikaparását, miután kirendelt szakértői azt jelentették, hogy a szövegnek „nincs történelmi és régészeti értéke”. ‘INDE DEUS ABEST (Ahol Isten nincs jelen), ezt a feliratot a Szent Péter-várkastély donzsonjának bejáratánál találták. Régészek és történészek úgy vélik, hogy a XV században a Máltai lovagrend által épített vár kínzókamrául szolgáló tornyának falába az egyik lovag karcolta be a szöveget. Viszont Atilla Ko török kulturális miniszter azt mondja, nem azért rendelte el a felirat megsemmisítését, mert az keresztény emlék, hanem mert hamisítvány, 1994-ben, a vár restaurálásakor karcolta oda valaki. A várkastély az egyik legjobb állapotban megőrződött középkori építmény. A Máltai lovagrend emelte, miután elűzték őket Jeruzsálemből, ahova a rend alapítói a XI. században érkeztek. Magyarországon a lovagrendet hospitálásokként (vagy johannitákként) emlegetik a források, mivel eredetileg a lovagrend azokból a zarándokokból verbuválódott, akik a seregek mögött haladtak, és a sebesülteket ápolták hevenyészett „kórházakban”. Azzá a kereszténységet oltalmazó katonai renddé, amilyennek manapság ismerik, valójában csak Jeruzsálemben vált. A lovagrend ekkor már hét különböző nyelvre, úgynevezett Tongue-ra tagolódott: a franciára, az olaszra, a spanyolra, az angolra, a németre, a provence-ira és az auvergne-ire (ez utóbbi kettő ma Franciaországhoz tartozik). Mindegyiküknek saját vezetője volt. Az egész testületet a választott Nagymester fogta össze, tisztsége egész életre szólt. A lovagok csakis előkelő származásúak lehettek, fizetség nélkül szolgálták a rendet, és haláluk után vagyonuk a lovagrendre szállt. A lovagrend 1309- ben Rhodoszra helyezte át székhelyét, hogy könnyebben tarthassa a kapcsolatot a különböző helyeken szolgálatot tevő lovagokkal. Majd megtelepedtek Smyrnában (ma Izmir) is, de a törökök támadásai miatt átköltöztek a jobban védhető Bodrumba. Innen — a magyar történelemben is jól ismert — Nagy Szulejmán űzte el őket 1521-ben. Ekkor költöztek át a lovagok Krétára, majd Máltára, ahonnan mai nevük származik. A várkastélyt manapság mintegy 1000 turista látogatja naponta. Atilla Korminiszter a nagy nemzetközi nyomásra úgy döntött, hogy megvárja az alaposabb vizsgálatokat, s csak azután, dönt a felirat sorsáról. Juhari Zsuzsanna : Megoldódott a feketel lyukak paradoxona? Irl Ellentmondásnak hat, hogy a Vi- BBlágegyetem legsötétebb objektumai, a hatalmas gravitációjukkal minden közelükbe kerülő anyagot véglegesen magukba nyelő fekete lyukak nagymértékben hozzájárulnak az Univerzumban megfigyelhető különféle sugárzásokhoz. Most a NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriumának legújabb megfigyelései alapján úgy tűnik, a csillagászoknak végre sikerül megmagyarázni, milyen mechanizmus működik ennek hátterében. Becslések szerint a Nagy Bumm óta a Világegyetembe került összes sugárzás negyedét szupernagy tömegű fekete lyukakba behulló anyagtömegek — közöttük a Világegyetem legfényesebb objektumait, a kvazárokat tápláló forró gáz- és porfelhők — adták/adják. A fekete lyuk körül az utolsó keringőt járó anyag túlhevül, s hatalmas mennyiségű sugárzást bocsát ki, főként fény és röntgensugarak formájában. Éppen ez a jelenség leplezi le az önmagukban egyébként láthatatlan, még a fényt is örökre magukba záró fekete lyukakat. A Chandra legújabb megfigyelései egy a galaxisunkban levő, fekete lyukat is tartalmazó bináris rendszert vizsgáltak, a GRO J1655-40 (rövidítve: J1655) objektumot, amely egy olyan kettős, ahol egy fekete lyuk folyamatosan anyagot szív el nomál kísérőjétől. Az elrabolt anyag egy forró korongban örvénylik a fekete lyuk körül. „Csillagászati léptékben a J1655 szinte a tőszomszédságunkban van, ezért nagyon pontos megfigyelésekre volt lehetőségünk, amelyekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a folyamatot mágneses terek vezérlik” - mondta el Jon M. Miller (Michigani Egyetem), a Nature-ben megjelent tanulmány egyik szerzője. Az már korábban egyértelműen kiderült, hogy a gravitáció önmagában nem elég ahhoz, hogy a fekete lyuk körül örvénylő anyagot annyira lefékezze, hogy az végül spirális pályán belehulljon. A gáznak ehhez előbb el kell veszítenie impulzus- □ 4* CHANDRA M X-RAY OBSERVATORY 836 • Élet és Tudomány ■ 2006/27