Élet és Tudomány, 2011. január-június (66. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-07 / 1. szám

Egy brit kutatók vezette nemzetközi csillagászcsoport a korai Világegye­tem egy most felfedezett galaxisné­pességében elképesztő ütemű csil­lagképződés bizonyítékaira bukkant: a megfigyelések igazolják azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a csil­lagok keletkezése mintegy 11 milliárd évvel ezelőtt, azaz kevesebb mint 3 milliárd évvel a Nagy Bummot követően folyt a leghevesebben, és képződésük üteme még a korábbi becsléseket is messze meghaladta. A csillagászok a megfigyelésekhez az Európai Űrügynökség (ESA) 2009 májusában felbocsátott Herschel űrobszervatóriumának 3,5 méteres átmérőjű infravörös távcsövét hasz­nálták. A távoli objektumok spekt­rumát az űrobszervatóri­um SPIRE kamerájával részletesen megvizsgálva egyértelmű bizonyítéko­kat találtak arra, hogy a galaxisokban elképesztő ütemű csillagképződés folyik, és a bennük lévő gázkészletek még több száz millió évre elegen­dő anyagot biztosítanak további csillagok kelet­kezéséhez. Scott Chapman, a Cambridge-i Csillagá­szati Intézet csillagá­sza és munkatársai a felfedezésről a Királyi Csillagászati Társaság havilapjának (Monthly Notices of the Royal Ast­ronomical Society) a Her­­schel-űrobszervatórium legújabb eredményeit összefoglaló különszámában számol­tak be. Scott elmondása szerint „a Her­schel-SPIRE megfigyelések azt mutat­ják, hogy a galaxisok most felfedezett új populációja a bennük folyó, a vártnál jóval hevesebb csillagképződés miatt sok­kal forróbb, mint korábban képzeltük.” A szóban forgó galaxisok annyi­ra távol esnek tőlünk, hogy a fény 11 milliárd év alatt ért el hozzánk tő­lük, azaz ma a Földről olyannak lát­juk őket, amilyenek kevesebb mint 3 milliárd évvel a Nagy Bumm után voltak. Ezek a galaxisok a látható fény hullámhosszán nagyon halvá­nyak, mivel bennük a még szüle­tőben lévő csillagok sokaságát sűrű gáz- és porfelhők burkolják. A hű­vös kozmikus porfelhők, amelyek­nek a hőmérséklete mínusz 240 Cel­­sius-fok körüli, sokkal fényesebben látszanak viszont a Blerschel-űrob­­szervatórium távcsövének a megfi- M Csillagontó galaxisok fn­ a korai VilágegyetembenS W ^gjsgo^^ Fantáziakép egy, a felmérésben szereplő csillagontó galaxisról A Herschel-SPIRE felvétele a Nagy Medve csillagképben vizsgált égbolttartományról.­­A hamis színezésű képen minden apró szemcse egy-egy távoli galaxis. A SPIRE által használt három infravörös hullámhossznak a kék, zöld, illetve vörös színeket feleltették meg: a mindhárom hullámhosszon azonos intenzitással sugárzó galaxisok fehér pontként láthatók. A vöröses színezésnek valószínűleg még távolabbi, közel 12 milliárd fényévre lévő galaxisok) Élet és Tudomány ■ 2011/1 ■ 3 ■ ■ •]­ ­■ ■ ■ i_i_i LU

Next