Élet és Tudomány, 2019. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-04 / 1. szám

■SB LXXIV. évfolyam 1. szám ■ 2019. január 4. igitális változatban: dimag.hu Címlapon: A Canberrai Tudományos és Technológiai Központ épülete. Tony H. felvétele az Új év a 15 kémia jegyében című cikkünkhöz. 3 Első kézből •SZÁMOK AZ AGYBAN Reichardt Richard • ionszél röpíti, az a gépe Szilágyi-Nagy Ildikó •EGYÜK, MERT JÓ: A DIÓ Horváth Alexandra 6 150 éves az örökifjú periódusos rendszer ÚJ ÉV A KÉMIA JEGYÉBEN Róka András : A modern vegyipar kezdetei AZ IPARI SZÓDAGYÁRTÁS KIFEJLESZTŐJE Kutasi Csaba Farmakogenetika - Gyógyszerelés a DNS tükrében SAKKOZÁS A MELLÉKHATÁS NÉLKÜLI TERÁPIÁÉRT Tamási Viola Korunk orvosi kihívásai 1. rész A DEMENCIA ERNYŐJE Bálint Zsolt, Horváth András, Kamondi Anita 19 Alexander de Rhodes missziója AZ APOSTOL ÉS A NYELVÉSZ Bikfalvi Géza 22 Interjú Oroszlány Lászlóval A STAR TREKTŐL A GRAFÉNIG ÉS TOVÁBB Trupka Zoltán 24 Loglós 25 Adatok és tények Adatok a fogyasztásról és az árszínvonalról Herzog Tamás 26 A tudomány világa • AZ UNIVERZUM FÉNYKÖDBEN ÚSZIK Kovács Márk • A PAPAGÁJOK ZSENIGÉNJEI K.M. • SZOKATLAN CSILLAGPÁROS Szoucsek Ádám • A PLASZTIKUS SKORPIÓMÉREG Pongrácz Péter 31 A hátlapon ELŐTTÜNK AZ ÚJABB TEMATIKUS ÉV Sz.Á. 29 REJTVÉNY Schmidt János 30 ÉT-IRÁNYTŰ Bánsághy Nóra Földünk lakosságának elöregedése révén fokozatosan elő­térbe kerülnek a komplikáltabb, főként az idősebb népessé­get veszélyeztető krónikus betegségek, mint például a da­ganatok vagy a neurológiai kórképek. Az ilyen betegségek nehezen kezelhetők, mivel összetettségük következtében nem rendelkezünk elegendő információval, nem értjük meg pon­tosan a kóroki tényezőket. Közhelynek számít, de ebben az esetben is igaz: amíg nem ismerjük pontosan az ellenséget, le­­hetetlen hatásos fegyvert fejleszteni ellene. További nehézséget jelent, hogy a neurológiai betegségek esetében a patológiai el­térések az emberi agyban játszódnak le, amely önmagában szintén számtalan felfedezésre váró rejtelmet tartalmaz. A neurológiai betegségek közül is kiemelkednek a demenciát okozók, amelyek jelenleg 50 millió embert érin­tenek világszerte és ez a szám feltehetően háromszorosára fog emelkedni 2050-re. Jelenleg a demenciák a 6. helyet foglalják el a halálozási statisztikákban, a tartós egészségká­rosodáshoz vezető okok között pedig a legelsők. A neurokognitív betegségek hatalmas orvosi és szoci­ális terhet rónak társadalmunkra. Ezt felismerve, az élettudományi kutatások is „rákapcsoltak” az elmúlt évtizedben, s óriási mértékben gyarapodott tudásunk e kór patológiai hátteréről, tünettanáról, a társult beteg­ségek tényezőiről és rizikófaktorairól, továbbá jelentő­sen bővültek diagnosztikai lehetőségeink is. Kéthetente megjelenő hétrészes cikksorozatunk célja a demencia ismertetése mellett a rá irányuló új orvos­­tudományi kutatások és eredményeik, illetve a legkor­szerűbb vizsgálatok bemutatása. Állandó sorozatszer­zőnk Horváth András Attila, a Semmelweis Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és a Nemze­ti Agykutatási Program kutatóorvosa. A Szerkesztőség 2 ■ Élet és Tudomány ■ 2019/1

Next