Élet, 1938. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1938-07-03 / 27. szám

prém városában, ahol Szent István is is­mételten megfordult — mondja egy XVIII. századbeli történetírónk. — És ettől kezdve Veszprém királyainknak kedves helye, hova szívesen be-betérnek s ahol az országlás gondjaiban pihenést és nyugtot lelnek.» Gizella királyné választja kedvenc tar­tózkodási helyéül a veszprémvölgyi klastro­­mot, ahová a véres harcok és országló tör­vénynapok után húzódik vissza pihenni és ki­dolgozni. Személyes vezetésével serényen forogni kezd a tű a finom női kezekben, tiszta homlokú nővérek és derűs kacagású főúri kisasszonykák hímezik arany- és ezüst­fonállal bizánci selymekre a román mintájú miseruhákat. Szorgos munka folyik a fehér­­falú, hűvös termekben : kellenek az egyházi ruhák, díszes térítők és felszerelések az újonnan emelt templomokba. A veszprém­völgyi kolostor lesz az első magyar Oltár­egyesület, amelynek finom művészi ízlését ma is ékesen bizonyítja a koronázópalást. A székesfehérvári bazilika számára készült el 1031-ben a harangalakú kazula, amelyet később a mai alakjára formáltak át. Veszprémben őrizték 1217-ig királynőink koronáját, a szépséges palotában éltek a királynék, akik az áhítatos kápolnában imádkoztak országukért és népükért. De gyakran megfordult a csendes hangulatú városban Szent István és Imre herceg is, aki nevelőjével, Szent Gellérttel kereste fel édes­anyját. Mint a legenda mondja, tizenhárom­éves korában a Szent György-kápolnában tette le híres szüzességi fogadalmát. Egyesek szerint egy vadászat alkalmával a környező erdőkben ölte meg egy vadkan 1031 szep­temberében a magyar ifjúság védőszentjét. Csupa emlék és fájdalmasan szép múlt! Európai hírű jogi főiskolájával és zárdái­val a keresztény Magyarország egyik leg­főbb művelődési központjává vált a város, amelyet aztán a XIII. századtól kezdve egyre több pusztulás ért. A másfélszázados török hódoltság alatt vára tizenkétszer cserél gazdát, rombadőltek a nagy alkotá­sok és feldúlják a kincses bazilikát, «amelyet alapjától kezdve, arannyal, ezüsttel, minden­nel, ami az isteni szolgálatra szükséges, és különféle öltönyökkel nagyszerűen felékesí­tett» első királyunk jóságos hitvese. Csák Péter nádor hadai rombolják le az «első magyar egyetemet», a dús könyvtárral felszerelt jogi főiskolát, amelynek nagy eredményei nyomán Veszprémet «egész Ma­gyarország egyházai fölött a virágzó hírnév Veszprém és az új­­Szent István» viadukt

Next