Élet és Irodalom, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-14 / 7. szám - Tardi Sándor: Bika • kép (2. oldal) - N. Sándor László: Mindenből egy keveset? • reflexió | Hozzászólás az Élet és Irodalom cikkéhez • Hegedüs Géza: Jellegtelen jelesek. ÉS 1969, december 20. (2. oldal)

IÉLET ÉS|©| ^RODALWI^POamAMHCT^y Megjelenik minden szombaton 16 oldalon Főszerkesztő: NEMES GYÖRGY Főszerkesztő-helyettes: GARAI GÁBOR A szerkesztőség tagjai: Abody Béla (főmunkatárs) Faragó Vilmos (olvasó szerkesztő) Gyertyán Ervin (könyvkritika) Kardos G. György (művészetkritika) Koroknái Zsuzsa (információ) Lázár Ervin (széppróza) Lengyel Péter (interjú) Mezei András (vers) Molnár Zoltán (publicisztika) Nagy László (képszerkesztő) Pintér Tamás (nyomdai szerkesztő) Varga Domokos j '­n (riport) SZERKESZTŐSÉG: Budapest, V., Alpári Gyula u. 22. Telefon: 111-424 310-920 314-164 111-087 113-221 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest, VII., Lenin krt. 9/11. Tel.: 221—285 Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Nyomda: SZIKRA LAPNYOMDA Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V. József nádor tér 1.) Külföldiek részére előfizethető: Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat Budapest, 62. P. O. B. 149 ELŐFIZETÉSI DÍJ: 1 hónapra: 10 forint negyedévre: 30 forint félévre: 60 forint egész évre: 120 forint KÉZIRATOKAT ÉS RAJZOKAT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA INDEX: 25 244 PRO URBE ÉS PRO ARTE A Fővárosi Tanács Végrehajtó­bizottsága 1970-ben PRO URBE aranyérmet­ adományozott: Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárá­nak — a főváros szocialista fej­lődését meghatározó tevékeny­ségéért; Bartos István­nak, a Fő­városi Tanács VB elnökhelyette­sének — a városrendezés és a vá­rosfejlesztés terén kifejtett ki­emelkedő tevékenységéért; Fi­­la Istvánnak, a törté­nelemoktatás vezető szakfel­ügyelőjének — három évtizedes Hegedűs Géza a tanításról töp­rengő vitában, majd a közelmúlt­beli televíziós műsorában arra a hovatovább tarthatatlan helyzetre hívja fel a figyelmet, hogy az is­kola diák­eszménye változatlanul az a fiatal, aki mindenhez konyít, de semmihez sem ért igazán. Ez a diákideál azonban az élet és a társadalom igényének, sőt a felső­­oktatás követelményeinek is egyre kevésbé felel meg. Igaz, a közelmúltban nyilatko­zott a művelődésügyi miniszter­­helyettes, hogy ne legyen döntő a középiskolai felvételeknél az ál­talános iskolából hozott osztály­zatátlag, a Minisztertanács a közel­múltban tárgyalt az egyetemi fel­vételi vizsgákról, s helyben­hagyta lényegében az ed­digi pontrendszert, amely vas­kosan beszámítja továbbra is — egyéb tényezők mellett — a ta­nulók rendűségét. Azaz, hogy mennyire tesz eleget a diák az is­kola különböző követelményeinek, hajlandó-e ugyanolyan szorgalmat tanúsítani például a történelem­ben, mint a matematikában. A gimnázium és külföldi test­vérintézményeinek totalitárius kép­zési igénye voltaképpen egy elter­jedt pedagógiai dogmán alapszik. Minden neveléselméleti kézikönyv kimerítően fejtegeti, hogy az isko­lai nevelésnek fő célja a minden oldalú személyiségfejlesztés. Az a középiskolai modell azon­ban, amely nálunk a gimnázium­ban ölt testet, lényegében csak ok­tatásra vállalkozik. A mai gimná­zium szervezeti felépítése alig vál­tozott a polgári társadalom ha­kiváló pedagógiai munkássá­gáért. Mészáros József­nek, a Budapesti Lakásépítő Vállalat kő­művesének — új budapesti vá­rosrészek felépítésében végzett kiváló munkájáért; dr. Sárkány Jenő­nek, a Heim Pál kórház igazgató főorvo­sának — a fővárosi gyermek­egészségügyben betöltött kiemel­kedő tevékenységéért; dr. Széchy Károlynak,a Budapesti Műszaki Egyetem tan­székvezető tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának — a budapesti Duna­­hidak újjáépítésében végzett ki­emelkedő tudományos és gya­korlati munkásságáért,­gyományos gimnáziumához képest. Túlteng benne az ismeretközlés, a testi nevelés pedig lényegében a heti két testnevelési órára szű­kül le. A termelőmunka szerepét a heti kétórás gyakorlati foglalko­zás, a békésen kiszenvedett szak­mai előképzés csökevényes utóda volna hivatott betölteni. Kérdés persze, hogy órarendi foglalkozások keretében megvaló­sítható-e az említett két kompen­záló tevékenységi forma? Újabb nevelésszociológiai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy azoknak a fiata­loknak, akik az egyetemi tovább­tanulásért „küzdenek”, azaz jele­sen akarnak érettségizni, szakkör­be járnak stb., mind a fizikai munka, mind a testedzés hiányzik az életükből. A jeles diáknak szinte egyetlen dolga az egyetemi felvételhez szükséges pontok és érdemek serény és rendszeres gyűjtögetése. S a túlterhelt fiata­lokból gyakran kihal a természe­tes érdeklődés. A minden oldalban fejlett személyiség azonban nem attól alakul ki, hogy viszonylag nagy és egyenlő mennyiségben zúdítunk rá különböző jellegű is­mereteket. A sokoldalú érdeklő­dés kialakulására jóval nagyobb a valószínűség, ha a fiatal­ember egyvalami iránt különösen érdek­lődik — azaz tudatosan készül a kiválasztott életpályára. A társadalom igényei az utóbbi években arra késztették a közok­tatás irányítóit, hogy kiskaput nyissanak a gimnáziumban egy, az eddiginél aszimetrikusabb kép­zési modellnek. Elterjedt és egyre inkább terjed a szakosított tan­ PRO ARTE aranyérmet adományozott: Garai Gábor költőnek, „Írás a falon” című versesköte­téért; Kazimir Károly főrende­zőnek, a színházművészet gaz­dagításáért, a Körszínház meg­szervezéséért és vezetéséért; Ránki György zeneszer­zőnek, kiemelkedő zeneszerzői munkásságáért; Tar István szobrászmű­vésznek, Budapest közterületein felállított szobraiért; Tolnai Klári színművész­­nőnek, a Madách Színház tagjá­nak kimagasló színészi alakítá­saiért. tervű osztályok rendszere. Első­sorban a természettudományi ta­gozatok váltak be, előkészítenek egy-egy meghatározott felsőokta­tási intézménytípusra, s az egész tanterv, s a tanítás stílusa a jö­vendő életpályához igazodik. Ezért aztán az a gyerek, akit felvettek például a budapesti Fa­zekas gimnázium matematikai ta­gozata első osztályába, lepecséte­­letlen belépőjegyet váltott egy olyan egyetemre, ahol matemati­kából kell felvételiznie. Az olyan diákok, akik megszerzik a pecsé­tet, értsd a jeles bizonyítványt, egyáltalán nem jellegtelenek. Sze­retik jövendő szakmájukat és fia­tal korban megfelelő alapozó is­mereteket szereztek hozzá. De szakbarbárok sem lesznek. Korán igény ébredt bennük az iránt, hogy valamit alaposan tud­janak. Korunkban pedig termé­szetes és magától értetődő igény, hogy egy matematikus ne csak a szűk szakterületéhez értsen. Ter­mészetesen fejlődik ki tehát az ifjú matematikusjelöltben is az az igény, hogy a matematika mellé gyűjtsön kiegészítő (tehát termé­szettudományos) és kompenzáló (tehát humanitárius) készségeket, ismereteket. Az ilyen jeles modern és társa­dalmilag hasznos személyiségmo­­dellt testesít meg. Ahhoz, hogy az elkövetkező években ez a személyiségmodell váljon általánossá, iskolarendsze­rünknek korai tájékozódásra és pályaorientációra kell késztetnie a gyerekeket. N. Sándor László Mindenből egy keveset? Tardi Sándor: Bika A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPPRÓZA ABODY BÉLA: Mindent bele! Humoreszkek és szatirikus írá­sok. (Kozmosz) JÓKAI ANNA: Tartozik és kö­vetel. Regény. (Szépirodalmi) KÖRÖSSÉNYI JÁNOS: Éhes fal­ka. Regény. (Kozmosz) KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Füst Hírlapi cikkek 1914—1920. (Szépirodalmi) HILDA BERNSTEIN: Régvolt vi­lágunk. (Magvető) MAX FRISCH: Stiller. Regény. (Európa) N. V. GOGOL: Egy őrült emlék­iratát illusztrálta és kőre írta Boris László. Hasonmás kiadás. (Képzőművészeti Alap) HENRY­K SIENKIEWICZ: Tűz­­zel-vassal. Regény. (Európa) TÁRSADALOMTUDOMÁNY, ESZTÉTIKA GUIDO ARISTARCO: Filmmű­vészet vagy álomgyár. A mai nyugati filmművészet. (Gondo­lat) KULCSÁR KÁLMÁN: Az ember és társadalmi környezete. (Gon­dolat) LEXIKONOK FILOZÓFIAI KISLEXIKON. (Kossuth) VILÁGIRODALMI LEXIKON 1. kötet. Ar Cal. (Akadémiai) Filmbemutatók BŰBÁJOSOK. Új magyar film. Bemutató február 19-én. EGY ÚJ VILÁG. Olasz filmdrá­ma. Bemutató február 19-én. Színházak PUCCINI: Bohémélet. A Finn Nemzeti Opera vendégjátéka az Operaházban, február 14-én. 25 ÉVES VAGYOK. Ujlaky Ká­roly előadóestje az Egyetemi Színpadon, február 15-én. RÁKOS SÁNDOR szerzői estje az Egyetemi Színpadon, február 17-én. A TETŐN DOLGOZNAK. Új po­litikai kabaré a Mikroszkóp Színpadon, február 19-én. KATONA JÓZSEF: Bánk bán. Felújítás a Nemzeti Színház­ban, február 20-án. CHAUCHER—M. STARKIE—N. COGHIL: Canterbury mesék. Musical változat. Bemutató a József Attila Színházban, feb­ruár 21-én. ILLYÉS GYULA: Malom a Sé­den. Ősbemutató a Veszprémi Petőfi Színházban, február 20-án. BERTOLT BRECHT: Állítsátok meg Arturo Uit! Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban, feb­ruár 20-án. Hangversenyek KATONA ÁGNES zongoraestje, február 14-én, a Zeneakadé­mia kistermében. BÍRÓ ÁGNES zongoraestje, feb­ruár 15-én, a Zeneakadémia ka­maratermében. A MAGYAR ÁLLAMI HANG­VERSENYZENEKAR estje, feb­ruár 16-án, az Erkel Színház­ban. Vezényel: Ferencsik Já­nos. BARTÓK-EST, február 17-én, a Zeneakadémia kamaratermé­ben. A MÁV SZIMFONIKUSOK est­je, február 19-én, a Zeneaka­démián. Vezényel Pécsi István, közreműködik Kiss Gyula. Kiállítások A II. KERÜLET KÉPZŐMŰVÉ­SZEINEK ALKOTÁSAI a ke­rület felszabadulásának 25. év­fordulójára. Kiállítás­ a II. ke­rületi Hazafias Népfront helyi­ségében. Megnyitó: február 14-én. GYÉMÁNT LÁSZLÓ festőmű­vész kiállítása a győri Képcsar­nokban. Megnyitó: február 20-án. BAK IMRE és KONKOLY GYU­LA festőművészek kiállítása a Fényes Adolf-teremben. Meg­nyitó: február 20-án.

Next