Élet és Irodalom, 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-04 / 18. szám - Nemes György: Dívány az utcán • Heti jegyzet (1. oldal) - Benyó Ildikó: Anyaság • kép (1. oldal)
Lázár István: ELKÉPESZTŐ ÉLETTÖRTÉNETEK (4. old.) Tánczos Gábor: MÓRÁN (5. old.) KRITIKUSOK MŰHELYÉBEN Nagy Péternél (7. old.) Abody Béla A FELELETRŐL (11. old.) Hámos György AZ ARANYBORJÚRÓL (13. old.) Szekulity Péter riportja: KÖZELEDÜNK ÉS TÁVOLODUNK (16. old.) heti jegyzet------------------! DÍVÁNY AZ UTCÁN Régen, a sokgyermekes családokban a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy a kisebbik gyerek örökölte a nagyobbik kinőtt holmiját, vagy az egy pár cipő körbejárt: az vette föl, aki éppen az utcára ment. És más használt holmiknak is nagy keletjük volt. Emlékszem gyerekkoromból a debreceni Zsibogóra; itt a leglehetetlenebb ócskaság is érdeklődést keltett, hiszen új holmira a legtöbb embernek nem futotta. Ma már alig van keletje a használt, régi holminak. (Kivéve, ha a fiatalok hóbortból, szándékosan öltik magukra a topis kacatot.) Nehéz manapság találni úgynevezett szegény rokont, vagy ismerőst, akinek kegyesen át lehetne adni a vásott, kinőtt, elnyűtt ruhákat. A belehullott dívány, a lógólábú bútor se kell senkinek. Ifjú házasok, akiknek netán van lakásuk, vagy reménykednek lakásban, elképzelni se tudják, hogy régi bútorokkal rendezkedjenek be. S ha akadna is itt-ott igény, hogy valaki olcsón, vagy ingyen jusson használt holmihoz, egy újfajta szemérem, gyakran rátartiság megakadályozza, hogy az, ami az egyik helyen fölöslegessé vált, eljusson máshová. Budapesten újabban ingyen elszállítják a lakóházakban felhalmozódott lomokat. Használt mosogatókat, tűzhelyeket, törött mosdókat, rozsdás kályhacsöveket, matracokat, székeket láttam kupacba rakva a kapuk előtt, de ruhákat, nyűtt cipőket is, csupa olyan holmit, amire a guberálók azelőtt örömmel csaptak volna rá. Kiraktak a járdára egy takaros díványt is; senkinek se jutott eszébe, hogy ráfeküdjék, vagy hazahurcolja otthonába. Nem hiszem, hogy ez az utcai dívány már a Kánaán jelképe, ám azt sem, hogy a növekvő termékbőség jogos szocialista igénye a fogyasztói társadalomhoz vezet. Egy pillanatra elképzeltem, hogy valaki, aki nap közben, reszketeg öreg kézzel a szemétvödrökben matatott, most fáradtan elnyújtózik ezen a díványon. De tudtam, a dívány nem maradhat a járdán ezzel a kísértettel. Valóban: egyszercsak fölemelkedett és eltűnt az ég peremén, messze, arrafelé, ahol mögöttünk van visszahozhatatlanul Nyomor- Magyarország. Nemes György V pápaI ÉLET ÉS II I irodalom] I IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP | ■—'— ------------------------------------------------------------------------------------XVIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1974 MÁJUS 4. Csoóri Sándor, Demény Ottó, Granasztói Pál, Máriássy Judit, Mezei András, Pintér Tamás, Rab Zsuzsa és Szobotka Tibor TÁRCÁJA ARA: 2,50 Ft