Élet és Irodalom, 1985. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-25 / 43. szám - -eduárd-: Bárdbiznisz • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - Dr. -s. k.: Menlevél • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - - el -: Cédula • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - Szűcs Imre: Egy csokor kopivevirág • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - - le: Tíz bonyodalom • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - -kme-: Fogyasszon ön is bolondgombát! • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - Magyar László András: Állatságok • vers (9. oldal) - Balogh Lajos: Már csak te vagy nekem • kép (9. oldal) - Iszlai Zoltán: Makutyi (fal)dumák (9. oldal)
páratlan oldal BÁRDESZNISZ Színes tudósításban számol be az október 16-i sportlap a magyar nemzeti labdarúgó-válogatott walesi érkezéséről és mérkőzés előtti élményeiről. Minthogy azóta már tudjuk, hogy ebben a csatában is a walesiek maradtak alul (akárcsak abban a 708 esztendővel ezelőttiben), talán nem hivalkodás némi propagandát csinálni annak a kedves tréfának, mellyel a vendégcsapat legjobbjai közül az egyik megnevettette, mint a tudósításból kiderül, „faarccal”, jeles társait a cardiffi üzleti negyedbe érvén: „Gyerekek, kérdezze meg valaki a tolmácsot, hol lehet walesi bárdokat venni .. Ha én magyar tolmács lennék Walesben, mindenesetre javallottam volna, hogy a hússzelő és csonttörő eszközök híján szerezzen be szekereiket, mely ácsszerszámok kiválóan alkalmasak bárdolatlan faviccek pallérozására. És valutaigényei kielégítésére egy Ban cégjelű meráni bankot ajánlottam volna, melynek direktrésze, bizonyos Melinda, Tibor(c) nevű kliensek számára kedvezményes árfolyamon vált forintot fontra. A sikeres üzlet örömére aztán rendezhetne bankettet Montgomery patinás termeiben, lehetne a menüben vad és hal, s mi jó falat szem-szájnak ingere, Ferenc József keserűvíz, a zenét pedig a helyi népdalkor ötszáz tagú kórusa szolgáltathatná. —Eduárd— MENLEVÉL Jó ideje gyanakodtam már arra, hogy családunk életszínvonala a szegénységi szintre süllyedt, de mindig azt hittem, csak én látom sötéten a helyzetünket. Most aztán kiderült, hogy gyanakvásom nem volt alaptalan, szegénységünket hivatalosan is elismerték, mi több, meg is erősítették. Kerületünk lakosaitól ugyanis évi hatszáz forint területfejlesztési hozzájárulást kér a tanács, de mint felhívásában írja, „azoknál a személyeknél, akiknél a család egy főre eső jövedelme nem éri el a havi háromezer forintot, mentesítést javasol.” Nekünk, hál’ istennek, nem kell aggódnunk, hogy területfejlesztési hozzájárulást vetnek ki ránk, mert családunkban az egy főre jutó jövedelem jóval a tanács által megállapított szegénységi szint alatt marad. Mi ugyanis már jó előre megtettünk minden azért, hogy rászolgáljunk ilyen menlevélre, fiatal éveinket a tanulásnak áldoztuk, én egyetemi adjunktus lettem, a férjem pedig egyetemi docens. Bizony, most nem kis elégedettséggel tölt el bennünket a tudat, hogy lám, mégsem tanultunk hiába. Fizessenek csak azok, akik nem tanultak annak idején. Dr. -s. rc. CÉDULA Fölnéz Mátraalján az ember a hatalmas, kék égre, és nem jut eszébe semmi. Aztán lepillant a kezében levő parányi jegyre, és rögtön azt kérdi magában: Gyöngyösön vajon miért a városi egészségügyi osztály adja ki a parkolójegyeket? Milyen összefüggés lehet az egészségügy és az autóparkolás között? Talán az, hogy a pöfögő autó mérgezi a levegőt, az álló viszont nem. A parkoló autó tehát egészségügyileg támogatandó. Ha minden autó mindig parkolna ... Nem jó! Az autóparkolók a városokban füvek, fák, parkok helyét foglalják el, és sokkal több hely jut az álló autónak, mint amennyi a futkározó, labdázó gyerekeknek a játszótereken. Lehet, hogy a tanács e közterületek bérleti joga 1985. OKTÓBER 25. nak átengedésével akarja valami kis plusz bevételhez juttatni a mostohán dotált egészségügyet? A legvalószínűbb, az, hogy a cédula olvasásához kell ambulancia. A jegyen ugyanis — az általában egyre növekvő díjtétel mellett — az is ott áll, hogy a parkolás ideje alatt keletkező károkért semmilyen felelősséget nem vállalnak. Az autós könnyen belátja, hogy az egészségügytől nem várhat kártérítést, ugyanakkor megnyugtató érzés, hogy nyomban eret vágnak rajta, ha megrongált autója láttán megütné a guta. el- EGY CSOKOR KOPLVEVIRÁG Nemrég ünnepeltük Réka lányom születésnapját. Alkalomhoz illően kapott egy tortát, egy zseblámpát, egy furulyát, egy piros melegítőt, tizenkét puszit a rokonoktól és egy mesekönyvet, három éven felülieknek. E könyv szerzője feltehetően valamelyik elnyomott délamerikai ország elnyomott írója. Ez a következtetés a történeten és a spanyolos hangzású neveken alapul. Nem akarom én untatni az olvasót a Piros kopivevirág című könyv sztorijával, csak szavakat idézek a könyvből, mi, háromévesek, úgyis megértjük egymást. Makákó. Az apa. Ásványvirágok. Salétromvirágok. Bauxitvirágok. Szénvirágok. Kopivevirágok. Nagy Polip. Csuki. Kalencse. Majompofájú keselyű. A lányom semmit sem értett a meséből. Igaz, ő már négyéves. Szűcs Imre mmmummmMmmmma TÍZ BONYODALOM Tárgy: cipőtalp. Családi állapota: levált. A leválás ideje: csapadékos ... Első bonyodalom: a vevő a téli cipőt tavaly márciusban vásárolta, de jó idő miatt nem hordta. Amikor viselni kezdte, már lejárt a szavatossági ideje, s egy hónappal utána a talpa is. Második bonyodalom: a cipész nem vállalja a javítást. Harmadik és negyedik bonyodalom: a cipőbolt elismeri a panasz jogosságát, de a garanciaidő miatt nem tud segíteni, s a vállalat központját ajánlja. Ott is megállapítják a rövid ideig tartó rendeltetésszerű használatot, s azt javasolják, a vevő forduljon egyenesen a cipőgyárhoz. Ötödik bonyodalom: a vevő fordul, de nem akarván egy másik cipő talpát lejárni az ügyben, januárban elküldi a cipőt és egy méltányossági kérelmet, hogy ragasszák vissza a talpat, vagy küldjenek másik cipőt, elvégre ezer forint az mégiscsak ezer forint. Hatodik és hetedik bonyodalom: a Tatai Cipőgyár áruforgalmi osztálya nem válaszol. A vevő fut a cipője után: újabb ajánlott levelet ír, ezúttal a gyár igazgatóságának. A cipőgyár azonban cipőt gyárt és nem levelez. Válasz nincs — elutasító se. Nyolcadik bonyodalom: nyár végén a vevő panasztevő és segélykérő telefont ereszt meg az illetékes minisztériumba. A válasz ígéret és szép szó. Kilencedik bonyodalom: nincs. Tizedik bonyodalom: a kárvallott cipőtulajdonos mikrobiológus, aki a nemzetek közötti tudományos csereegyezmény keretében a téli hónapokra Norvégiába készül. Hogy mi ebben a bonyodalom? Norvégia. Ha a tanulmányút Spanyolországba szólna, nem kéne neki téli cipő. -re FOGYASSZON ÖN IS BOLONDGOMBÁT! Még tavaly karácsonyra kaptam ajándékba egy páratlanul izgalmas szakácskönyvet. Ételek vadon termő gombákból és erdei gyümölcsökből a címe, kiadta a Népszava Lap- és Könyvkiadó még 1984- ben. Most, hogy megbízható helyről szereztem néhány kiló erdei gombát, leemeltem a könyvet a polcról és mondhatom, nem csalódtam benne. Olyan rántott őzlábgombát, valamint lila pereszkével ízesített fülőkepörköltet készítettem belőle, hogy az hét nyelven beszélt, még másnap is nyalogattam mind a tíz ujjam. Egészen addig, míg könyvesbolti ismerősöm rám nem kérdezett: — Na és, nem érzel semmit? Hányinger? Hasmenés? Esetleg nagy, vörös kiütések? — Semmi — feleltem értetlenül, mire kezembe nyomott egy függeléket. Jó függelék, nélkülözhetetlen függelék, nyár óta kötelezően ezzel a függelékkel árusítják a szakácskönyvet. Pattogó mondatokban tudat ez a függelék néhány apróságot, melyet nem árt figyelembe venni a szakácskönyv használata előtt. Például, hogy a lila pereszke egyes személyeknél allergiás tüneteket okoz. Aztán, hogy a nagy őzlábgombának, a téli fülőkének csak a kalapja fogyasztható, a szárától úgy hányhat az ember, mint a lakodalmas kutya. Hogy a különben ízletes tarlógomba egyes változatai (hogy melyek, azt szemérmesen elhallgatják) enyhén mérgezőek, ezért ha lehet, ne fogyassza a szakácskönyv tulajdonosa. Ám ha még ezek után is valami probléma adódna, a függelék erre is ad útmutatást: „Budapesten a felnőtteket a Korányi F. S. Kórházba, a gyerekeket a Heim Pál Gyermekkórházba kell szállítani gyógykezelésre.” Na jó, de honnan tudják meg mindezt azok, akik annak idején még függelék nélkül kapták kézbe a szakácskönyvet? Nyilván a mentősöktől, úton a Korányi felé. -kme- MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS: Állatsúgok 1. Lónak a ló a valóság, körbekeríti a lóság, lópata, lófogalom — ennyi a lófogalom (ennyije van, bizonyára). Nézve tudatviszonyára, „ló csak, nem pedig „én". Testileg egyszeri lény. Szellemileg: csupa lényeg, nincs helye benne az énnek — kurz und gut, s ez a szép, arra való ami épp. 2. Mire való a nyúl foga? Arra, hogy a nyúl egyen. Hát a nyúlnak mért kell enni? Azért, hogy ő nyúl legyen. Ki-ki oka enfogának — ennyit bárki megtanul, mármost egy kérdés marad csak, hogy mivégre kell a nyúl? 3. A mi világunk azért van eltolva, mert nincs teremtve pikkelyes coborka. Csak egyetlen lény nem bánja e dolgot: a makkfakuszó tarjagos dobolnok. Na persze jó a teremtésben sincs benn, a coborkával sakkozik a nincsben. Makutyi (fal)dumák Mottó 1. „A halál ii örökölhető.” Mottó 2. „Fáj? Csak ha nevetek” Turizmus előtt (N. Kinga anyu): — Tartsd nyitva a szemed, zárd össze a lábad! Turizmus után (Z. Milán, háticuccos): — Először azt hittem, ő nekem az egész világ, azóta tanultam némi földrajzot. Előbb-utóbb (Dr. H. Fliege, publicista): „Isten előtt mindenki egyenlő volt, utána jöttek a differenciák.” Megtérés végleg (M. Jutocsa, népköltő): „A vallásban mindeddig kételkedtem. Amíg föl nem fedeztem, hogy az isten én vagyok.” Kéglibessz idején (Használati útmutató): „A próbafülkét kísérő nélkül kérjük igénybe venni.” Magánfuturológia (Német jótanács): „Házasodj és megoszthatod azokat a problémáidat, amelyekről még fogalmad sincsen.” Neszesemmi először (S. B. pszichológus): — A statisztikák tanulsága szerint a válások fő oka a házasság. Nesze semmi másodszor (Egy újszíves hagyatékából): „Haldokolni az nem rossz, csak majd másnap érezzük rohadtul magunkat.” Ha bio, legyen bio (U. Bünz, begerjedt kormánypárti): — Hát akkor egyenek tehéntrágyát. Tízbillió légy nem tévedhet. Gyógyulás, merre megy? (U. M., kezdő autogén): — Még a te kisebbségi komplexusod is jobb, mint az enyim. Hátha így hat (F. H., felvilágosító): „Az ivás az Ön problémáit nem oldja meg, ám garantál néhány érdekes újabbat.” Bagelese Magyarország (K. Margit, népfrontaktíva): — Mindenki csak az időjárásra panaszkodik, miközben nem tesz érte semmit. Dzsentlmenlájk városvédők!A „Tartsd tisztán Londont, falj föl egy turistát!” Dzsentlmenlájk városvédők/B (Falfirka, metróban): „Segíts a rendőrnek, pofozd föl magad.” Eladóknak (I. Z., életfilozófus): Lányok, legyetek inkább szépek, mint okosok, a fiúk mostanában jobban látnak, mint gondolkoznak. Vegyesbolt-etűd „Reggelizem, fél óra múlva jövök, Godot.” Erős asszonyok (V. B. kocsmadzsenni): — Én képes vagyok ellenállni bárminek. Kivéve a kísértést. Őszi maraton (Még nem hazai prospektusból): „Nászutazzon Lappföldre, huszonnégy órásak az éjszakák.” Jóléti krokodilkönny (P. É.-né, tojásporítónő): — Manapság a gyerek akkora költségbe kerül, hogy csak a szegények engedhetik meg maguknak. Mozgó céltárgyak (Mondhatta volna G. Pongrác): — Az egészséges ember, persze, tovább él, de több időt tölt el kocogással. A viccmesélés nehézségei (A. I., közjópofa): — Aki utoljára nevet, annak akkor esik le a tantúsz. Oxfordi falfirkák „Ne lépj a fűre, szívd.” „Lesz-e élet a házasság után?” Totális heppi (B. Gábor, újságíró): „Mindenki mindenki keblére veti magát.” Iszlai Zoltán ÉLET ÉS Í IRODALOM